2003. évi LXXX. törvény — mi változott? 2023. január 1.

# 2003. évi LXXX. törvény

a jogi segítségnyújtásról

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

### I. Fejezet — A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK

### A támogatás formái

(3) E törvénynek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók Dániára.

(2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki

- d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, valamint a dublini átadás végrehajtása érdekében menekültügyi őrizetbe vett külföldi, a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,

- e) vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy,

- f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,

- h) a 4. § (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozik.

6. § A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, és vagyona – a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével – nincs.

11. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

11/A. § (1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben vagy munkavállalói költségkedvezményben (a továbbiakban együtt e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját az állam – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megelőlegezi.

(3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.

## II. RÉSZ — A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS VISSZATÉRÍTÉSE

### IV. Fejezet — KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

### A támogatás engedélyezése iránti kérelem

### A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése

(3) A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

### A támogatás felülvizsgálata és megvonása

- b) a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott,

- c) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

28. § (1) A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről a jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.

(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a jogi segítségnyújtó szolgálathoz személyesen forduló fél esetében – jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül – szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő fél esetében írásban történik. A bűncselekmény sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.

### A támogatás nyilvántartása

33. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevételéről – a támogatás iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében – nyilvántartást vezet.

(4a) Az ügyvédi iroda akkor kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha van a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő tagja.

(5) A jogi segítő a pénzforgalmi számlaszámát, valamint adószámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni.

### A szolgáltatási szerződés

- bb) a személyiségi jogi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére az egyetem köteles a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint,

- c) a jogi szolgáltatás nyújtását a szervezeti egységet vezető oktató felügyelete mellett jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktató végezheti.

69. § (1) A jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki.

(2) A jogi segítő a szakterületét a névjegyzékben a következők szerint jelölheti meg:

## IV. RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### Hatálybalépés

72. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2004. április 1-jén lép hatályba.

(3)

86. § (1)

(2)

88. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 2003/8/EK irányelve a határokon átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való hozzájutás javításáról, a jogi segítségnyújtásra irányadó közös minimumszabályok megteremtése útján.

- f) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. és 26. cikke;

- g) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv.