2003. évi LXI. törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
1–73. §
74. § (1)
(2)–(4)
75–84. §
85. § (1)
(2)
86–89. §
90. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény
- a) 4. §-ával megállapított Kt. 8. § (3)–(5) és (9) bekezdése, valamint az 5. §-ával megállapított Kt. 8/A. §-a, a 13. §-ával megállapított Kt. 17. §-a (1) bekezdése, 35. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (2) bekezdése, 36. §-ával megállapított Kt. 52. §-ának (10) bekezdése, 44. §-ával megállapított Kt. 70. §-a (3) bekezdésének első mondata és a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, illetve a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése az iskola legalacsonyabb évfolyamán is, ezt követően felmenő rendszerben. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok az iskolatársulások, amelyekben biztosított a tanulók felvételi eljárás nélküli továbbhaladása, a helyi tantervüket – a hatályos követelmények alapján – a Kt. 8. § (5) bekezdése szerint átdolgozhatják. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja 2004. szeptember 1-jétől az óvodai nevelésben, az e) és k) pontja 2004. szeptember 1-jétől az iskola valamennyi évfolyamán alkalmazható. A Kt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján tanuló az első szakképzési évfolyamra, első alkalommal a 2004/2005. tanévben léphet. A Kt. 78. §-ának (3) bekezdését azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben vagy azt követően kezdték meg az általános iskola első évfolyamán.
- b) 86. § (2) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész ,,A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA'' cím II/17–18. pontja, a 87. §-ával megállapított Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része – az 5. pont kivételével – 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
- c) 7. §-ával megállapított Kt. 9. § (8) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005-ben szervezett felvételi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.
- d) 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-a (4) bekezdésének hatálybalépéséről külön jogszabály intézkedik.
- e) 21. §-ával megállapított Kt. 28. (4) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy gimnáziumban egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.
- f) 22. §-ával megállapított Kt. 29. §-ának (2) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.
- g)
- h) 84. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az 1. számú melléklete Első rész ,,Iskolában és Kollégiumban'' alcím 3. pontja, valamint a (4)–(6) bekezdéssel megállapított 1. számú melléklete Első rész a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, ,,Iskolában és kollégiumban'' alcím 2. és 4–5. pontja 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
- i) 88. §-ával megállapított Kt. 2. számú mellékletének az azonosító számra vonatkozó rendelkezései hatálybalépéséről és bevezetéséről kormányrendelet intézkedik.
- j) 89. §-ával megállapított 3. számú melléklet I. Rész ,,Iskola'' alcím 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
- k) 92. §-ával megállapított 2001. évi C. törvény 4. §-ának (5) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)–(5)
91. § E törvény hatálybalépésének napján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 47/A. §-sal egészül ki:
47. § ,,(1) A kisebbségi önkormányzat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2) A kisebbségi önkormányzat – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint – közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést – az ellenkező bizonyításig – a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.
(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.
(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása
a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatási miniszter,
b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat
köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal – a közoktatási törvényben foglaltak szerint – közoktatási megállapodást kötni.
(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102–104. és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.
(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása
a) a (4) bekezdés alapján történt, az Oktatási Minisztérium,
b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.
(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat, – a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján – igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint – a pályázatban meghatározott feltételek szerint – részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.
(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez – a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint – az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátáshoz igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.
(12) A (10) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.
(13) Ha az országos kisebbségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott kisebbségi oktatási feladatokat.
(14) Az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a kisebbségi önkormányzati intézményfenntartók – pályázat útján – támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.
(15) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(16) A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
47/A. § Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. A határidőt – az érdekelt kérelmére – egy alkalommal további harminc nappal meg kell hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat – Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint – díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.''
92–94. §