2003. évi LX. törvény — mi változott? 2011. december 22.
A 2011. november 30. és 2011. december 22. között hatályba lépett módosítások. 140 sor került be, 68 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. november 30.)Következő módosítás (2012. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre,
- e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére,
- f) a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból (Zöld Kártya Egyezmény) eredő feladatok ellátására,
- g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttes összege nem haladhatja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,
- g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,
- h) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget, vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják,
- i) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése, vagy technikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak,
- j) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.
⋯ 197 változatlan sor ⋯
- a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),
- b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
- c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.),
- c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),
- d) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
### A biztosító részvénytársaság
⋯ 40 változatlan sor ⋯
(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.
### A biztosító egyesület
### A kölcsönös biztosító egyesület
19. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
20. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.
(2) A 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(3) A biztosítási szerződés megszűnésével – ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha
(3) Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
- a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének,
- b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.
(4) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.
20. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
21. § A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
22. § (1) A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:
(3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.
- a) az egyesület nevéről és székhelyéről,
- b) céljáról és tevékenységi köréről,
- c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,
- d) az egyesület szervezetéről,
- e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
- f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,
- g) az eredmény felhasználási elveiről,
- h) a veszteség rendezésének módjáról,
- i) a szolgáltatás csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére;
- j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről.
21. § A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.
(2) Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.
22. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell:
(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület a következő évi rendes közgyűlésén köteles
- a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,
- b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
- c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,
- d) az eredmény felhasználási elveiről,
- e) a veszteség rendezésének módjáról,
- f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,
- g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,
- h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására – beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlására vonatkozó – legfőbb szervhez intézett – indítvány előterjesztésének szabályairól.
- a) legalább öt, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot és
- b) legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelő bizottságot
(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.
választani.
(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles
- a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és
- b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelőbizottságot választani.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül
- a) igazgatóság alatt az egyesület ügyvezetését,
- b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ellenőrzését
- a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve,
- b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.
ellátó testület értendő.
(5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.
23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.
(6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.
24. § (1) A biztosító egyesület legfelsőbb szerve állapítja meg a 22. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.
(2) Ha a biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult – a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett – a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a biztosító egyesület legfelsőbb szerve nem tett eleget.
(8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.
(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.
23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy – amennyiben magasabb – a minimális biztonsági tőke kétszeresét.
(4) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.
24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
25. § (1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult – a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett – a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget.
(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.
(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.
26. § A biztosító egyesület – az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően – megszűnik, ha
(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.
- a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,
- b) alapítási vagy tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.
(5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok – biztosítási ágak, ágazatok szerint – elkülönült csoportjára állapíthat meg.
27. § (1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához).
25. § A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.
(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.
26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.
27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület – a Ptk.-ban foglaltakon túl – jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához – beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.
(3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről.
28. § Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.
28/A. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B–28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.
(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik – az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig – úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.
(4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)–(6) bekezdésében, a 71. § (2)–(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések.
28/B. § (1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely
- a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;
- b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját.
(2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.
(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:
- a) az átalakulás szándékát,
- b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,
- c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,
- d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,
- e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait.
(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:
- a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét,
- b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,
- c) az átalakulás időpontját,
- d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,
- e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,
- f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.
(5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.
(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani.
28/C. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.
(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:
- a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy
- b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül – a tagdíjon kívül – vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.
(4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.
(5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.
### A harmadik országbeli biztosítómagyarországi fióktelepe
29. § (1) Harmadik országbeli biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.
⋯ 315 változatlan sor ⋯
- c) a független biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez, illetve a vezérügynök foglalkoztatásához,
- d) a biztosítási tevékenység módosításához (92. §),
- e) a biztosítási állomány átruházásához (93–95. §),
- f) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
- f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),
- g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez,
- h) a belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító, független biztosításközvetítő alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban, független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
- i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban, vagy biztosítóban minősített befolyás szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek – a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
(5) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
- a) az átalakulás tervezett időpontját,
- b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,
- c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
- d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,
- e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit.
(6)
(5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
- a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,
- b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak – kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok – érdeke sérülne.
(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
### Biztosító alapításának engedélyezése
58. § A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez – az 58/A. §-ban foglalt eltéréssel – mellékelni kell:
⋯ 947 változatlan sor ⋯
(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:
- a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:
- aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,
- aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére – a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül – kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy – amennyiben magasabb – a minimális biztonsági tőke kétszerese alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,
- ab) az egyesület vagy a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történő, az egyesületi, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból bekövetkező kifizetésről a Felügyeletet legalább 1 hónappal a kifizetés előtt értesíteni kell, amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,
- ac) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)–ab) pontok szerinti előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják;
- b) a tőketartalék;
⋯ 56 változatlan sor ⋯
(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:
- a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél – a b) pontban foglaltak kivételével – ha az egyesület éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:
- a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél – a b) pontban foglaltak kivételével – ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:
- aa) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd 200 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 60 százaléka,
- ab) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd 200 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 900 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 40 százaléka,
- ac) egy alkalommal sem érte el a 900 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 600 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 20 százaléka,
⋯ 1081 változatlan sor ⋯
(6) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) – írásbeli kérésükre – 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.
(7)–(8)
(7) Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az Etv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(8)
200. §
201. §
⋯ 81 változatlan sor ⋯
- a) biztosító részvénytársaság és harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven,
- b) biztosító szövetkezet esetén: négy,
- c) biztosító egyesület esetén: kettő,
- d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,
- d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,
- e) biztosítási szaktanácsadó, illetve külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete esetén: egy,
- f) független biztosításközvetítő esetén legalább egy, de minden ötven – általa, továbbá a részéről megbízott gazdálkodó szervezet által alkalmazott, vagy megbízott – biztosításközvetítést végző természetes személy után: egy.
⋯ 77 változatlan sor ⋯
### A csődeljárás, a felszámolási eljárásés végelszámolás közös szabályai
217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra, továbbá a biztosító egyesület vagyonelszámolási eljárására (a továbbiakban együtt: felszámolás) az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Cstv. gazdálkodó szervezetet, illetve gazdálkodó szervezet vezetőjét említ, azon a biztosító egyesületet, illetve a biztosító egyesület ügyvezetését is érteni kell.
217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására az e fejezetben foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni végelszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.
(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.
(5) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(7) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
(8) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a – a 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével – kölcsönös biztosító egyesület végelszámolásával és felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
218. § (1) A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.
(2) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást illetőleg a számlát vezetik.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(3) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.
(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben, valamint a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.
(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, a (4) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
219/A. § (1) Biztosító egyesület felszámolása esetén a biztosító egyesület az elnevezésében a „felszámolás alatt” – illetve „f. a.” – toldat használatára köteles.
219/A. §
(2) Biztosító egyesület felszámolása esetén a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba – az eljáró bíróság értesítése alapján – be kell jegyezni a felszámolási eljárás tényét, annak kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a 220. § (1) bekezdésében meghatározott felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely).
220. § (1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület felszámolójának vagy – a 126. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő kölcsönös biztosító egyesület végelszámolója kivételével – végelszámolójának, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(3) Biztosító egyesület felszámolását elrendelő végzést – a közzététel tartalmára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – a Cégközlönyben kell közzétenni.
(4) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását követően a biztosító egyesület megszűnik, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjával a biztosító egyesületet – a bíróság értesítése alapján – törölni kell a nyilvántartásból.
220. § (1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(2) A felszámolót, végelszámolót a 153–165. §-okban előírt titoktartási kötelezettség terheli.
(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv. és a Ctv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
222. § (1) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában
- a) a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;
- b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében az esedékes biztosítási díjak nem szedhetők be;
- b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be;
- c) új biztosítási szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg, biztosítási állomány – saját elhatározásból – nem adható és nem vehető át.
(2) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő 15. napig a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjának napjával le kell zárni és azt a felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
### A felszámolás
223. § A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület elleni felszámolási eljárást – a miniszter egyidejű értesítése mellett – a Felügyelet megindítja, ha
223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.
- a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez, ha
- a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
- b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).
(3) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.
(4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a biztosító fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
224. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a c)–g) pontokban meghatározott követelések kielégítése előtt kell kielégíteni. Ez nem érinti a 222. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
- a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, illetve a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot megillető követelések kivételével),
- b) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett – és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett – biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,
- c) a Kártalanítási Alapot az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,
- d) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,
- e) az egyéb követelések.
- a) betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),
- b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek,
- c) felelősségbiztosítási szerződésből eredő, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett – és a Cstv.–ben meghatározott határidőn belül bejelentett – biztosítási események alapján elismert szolgáltatások (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),
- d) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett – és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett – biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,
- e) a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,
- f) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,
- g) az egyéb követelések.
(3) Biztosító felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
⋯ 1370 változatlan sor ⋯