2003. évi LX. törvény — mi változott? 2011. július 1.
A 2011. január 1. és 2011. július 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 9 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. október 11.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 165 változatlan sor ⋯
- 86.
- 87. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
- 88. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
- 89. kártörténetre vonatkozó adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított jármű vagy járművek vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző biztosítási időszak alatt okozott és a biztosító által elismert, vagy a vele szemben jogerősen megítélt kártérítés alapjául szolgáló káresetek száma és időpontja, ezen és bármely előző biztosítási időszak alatt okozott káresetek alapján első alkalommal teljesített kárkifizetések dátuma (ideértve a biztosító részteljesítését is), a kifizetett kárösszeg külön jogszabályban meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat, továbbá az üzemben tartó által okozott azon káresetek száma és időpontja, amelyeket a biztosító még nem ismert el, illetve a biztosítót azokkal kapcsolatos kártérítésre jogerős ítélet még nem kötelezi;
- 89.
- 90. különleges célú gazdasági egység: a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Vbit.) meghatározott fogalom;
- 91. különleges célú gazdasági eszköz: a Vbit.-ben meghatározott fogalom;
- 92. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;
⋯ 1279 változatlan sor ⋯
109/A. § (1)
(2) A biztosító az adott járművet vagy járműveket illetően az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése céljából köteles igazolást kiadni a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve az igazolt biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus besorolásról:
(2)
- a) a biztosított jármű üzembentartója részére a szerződés megszűnését követő 15 napon belül, illetve az üzembentartónak a szerződés megszűnését követő kérése esetén, az igénylés dátumát követő 15 napon belül,
- b) az adott járműre vagy járművekre vonatkozó új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötő biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylést követő 15 napon belül,
- c) az adott járműre vagy járművekre vonatkozó új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötő biztosító részére az igazolt biztosítási időszakot követő év szeptember 30-ig, az igazolt biztosítási időszakot érintő azon kártörténetre vonatkozó adatokról – ide nem értve a bonus-malus besorolást –, amelyek vonatkozásában a b) pont alapján kiadott igazolást követően került sor első alkalommal teljesített kárkifizetésre.
110. § A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának és adatszolgáltatásának szabályait a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
## ÖTÖDIK RÉSZ — A BIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
⋯ 629 változatlan sor ⋯
- o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
- p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
- q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
- r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,
- r)
- s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
szemben, ha az a)–j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
⋯ 145 változatlan sor ⋯
(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
⋯ 2178 változatlan sor ⋯