2003. évi LII. törvény — mi változott? 2024. január 1.

A 2023. január 1. és 2024. január 1. között hatályba lépett módosítások. 61 sor került be, 35 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2024. május 17.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 101 változatlan sor ⋯

(2) A növényfajta

- a) megkülönböztethető, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér minden más növényfajtától, amelynek létezése közismert a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatra történő bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették, a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatra történő bejelentés eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, valamint növényfajta-oltalom tárgya volt, növényfajta-oltalom alatt áll vagy növényfajta-oltalom iránt bejelentették.

- a) megkülönböztethető, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér minden más növényfajtától, amelynek létezése közismert az állami elismerés iránti kérelem benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették, az állami elismerés iránti kérelem eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, valamint növényfajta-oltalom tárgya volt, növényfajta-oltalom alatt áll vagy növényfajta-oltalom iránt bejelentették.

- b) egyöntetű (egynemű), ha a szaporítási sajátosságai következtében várható variabilitástól eltekintve megfelelően egységes a megkülönböztethetőség vizsgálata során értékelt, valamint a fajtaleírásban közzétett lényeges tulajdonságaiban,

- c) állandó, ha a megkülönböztethetőség vizsgálata során értékelt, valamint a fajtaleírásban közzétett lényeges tulajdonságai változatlanok maradnak az ismételt szaporítást követően, vagy minden egyes szaporítási ciklus végén.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

intézhet a növénytermesztési hatósághoz.

8. § A növényfajta állami elismeréséhez szükséges vizsgálat megkezdése iránti kérelem előterjesztésekor nyilatkozni kell arról, hogy a bejelentett növényfajta géntechnológiával módosított szervezet-e, és a módosítás milyen célra irányult. A géntechnológiával módosított növényfajták esetében a fajtavizsgálatot végző szerv csak a külön jogszabályban foglalt előírások teljesítését követően kezdheti meg a kísérleti vizsgálatokat.

8. § A növényfajta állami elismerése iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell arról, hogy a bejelentett növényfajta géntechnológiával módosított szervezet-e, és a módosítás milyen célra irányult. A géntechnológiával módosított növényfajták esetében a növénytermesztési hatóság csak a külön jogszabályban foglalt előírások teljesítését követően kezdheti meg a kísérleti vizsgálatokat.

9. § (1) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem beérkezését követően hivatalból beszerzi a fajtavizsgálatot végző szerv által lefolytatott vizsgálat összefoglalását és a vizsgálati eredménynek a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelését.

9. § (1) Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatok elvégzéséről a növénytermesztési hatóság gondoskodik.

(2) Az állami elismeréshez szükséges vizsgálat elvégzéséről e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban kijelölt fajtavizsgálatot végző szerv gondoskodik. Az elvégzett vizsgálat a növényfajta-oltalom iránti eljárás alapját is képezi.

(2) A növénytermesztési hatóság

(3) A nyilvántartást vezető szerv az állami elismerés iránti vizsgálat alatt álló, valamint az állami elismerésben részesített növényfajtákról nyilvántartást vezet, és a honlapján közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

- a) a DUS-vizsgálatok módszereit a vonatkozó nemzetközi előírások, és

- b) a gazdasági értékvizsgálat módszereit az általa kidolgozott, a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott módszer

alapján határozza meg. Az egyes növényfajok fajtáinak állami elismeréséhez szükséges kísérleti vizsgálatok számát és időtartamát a növényfajták állami elismeréséről szóló miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem szerinti növényfajta fajtavizsgálatának eredményeit – a csak DUS-vizsgálatra kötelezett egyes szántóföldi, valamint a zöldség-, a dísznövény, a gyümölcsfajták, továbbá a szőlőklónok kivételével – a javaslatával együtt a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti.

(4) A növénytermesztési hatóság

- a) eredményes DUS-vizsgálata,

- b) a szántóföldi növény, szőlő és erdészeti fajták esetében a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, valamint

- c) a 6. §-ban meghatározott feltételek

alapján határozatot hoz az állami elismerésről vagy új fajtafenntartó bejegyzéséről.

(5) A 7–9. § szerinti állami fajtaelismerési eljárás időtartama a fajta elismeréséhez szükséges DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat idejével, valamint – a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása esetén – a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalásának meghozatalához szükséges idővel meghosszabbodik.

10. § (1) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart.

(2) Az állami elismerés időtartama – a kérelmező legalább a lejárat időpontja előtt két évvel előterjesztett kérelmére – további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- a) a növényfajta elismerési idejének lejárta esetén, amennyiben a fajta állami elismerése meghosszabbításra nem került, vagy

- b) ha a növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését kérelemre vagy hivatalból indított eljárásban visszavonja.

(4) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés megszűnéséről a határozat megküldésével értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a növényfajtát törli a 15. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés megszűnésével egyidejűleg a növényfajtát törli a 15. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból.

11. § (1) A növénytermesztési hatóság kérelemre visszavonja a fajta állami elismerését, amennyiben a fajtatulajdonos vagy a fajtafenntartó az állami elismerés lejárata előtt kéri.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.

12. § (1) A nyilvántartást vezető szerv az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

12. § A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem alapján vizsgálat alatt álló és az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhiteles nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

(2)–(4)

13. § (1) A nemesítőt megilleti az a jog, hogy a növényfajta nemesítőjeként feltüntessék, illetve, hogy a növényfajta nemesítőjeként nyilvánosan elismerjék. A növényfajta minősített szaporítóanyaga után, a fajtafenntartással kapcsolatos tevékenységéért, a fajtafenntartót szerződés alapján díjazás illeti meg.

13. § (1) A nemesítőt megilleti az a jog, hogy a növényfajta nemesítőjeként feltüntessék, illetve, hogy a növényfajta nemesítőjeként nyilvánosan elismerjék. A növényfajta minősített szaporítóanyaga után, a fajtahasználatért a fajtafenntartót szerződés alapján díjazás illeti meg.

(2) A 7. § (2) bekezdése szerint a növényfajtát állami elismerés iránti kérelmet előterjesztő, illetve a növényfajta tulajdonosa a jogszabályok betartásával a növényfajtával szabadon rendelkezhet.

### A növényfajták fenntartása

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(2) A fajtafenntartás a fajtafenntartó vagy megbízottja feladata.

(3) Ha az állami elismerésben részesített növényfajta fenntartására újabb fajtafenntartó támaszt igényt, akkor azt a nyilvántartást vezető szervhez be kell jelenteni. A nyilvántartást vezető szerv a fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.

(3) Ha az állami elismerésben részesített növényfajta fenntartására újabb fajtafenntartó támaszt igényt, akkor azt a növénytermesztési hatósághoz be kell jelenteni. A növénytermesztési hatóság a fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.

### A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala

⋯ 20 változatlan sor ⋯

(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel. Dísznövény-szaporítóanyag előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és a tevékenység megkezdését a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette a növénytermesztési hatóságnak.

(8) A (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező előállítót, forgalmazót a nyilvántartást vezető szerv – a növénytermesztési hatóság megkeresésére – nyilvántartásba veszi.

(8) A (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező előállítót, forgalmazót a növénytermesztési hatóság nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedéllyel rendelkező

- a) nevét (cégnevét), címét (székhelyét),

- b) FELIR-azonosítóját,

- c) felelős kapcsolattartójának nevét és elérhetőségét, valamint

- d) telephelyeinek címét, a telephelyen folytatott tevékenység jellegét, a telephelyen alkalmazott minőségügyi rendszer megnevezését.

(9) Szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyagot – beleértve a mikorrhizált erdészeti szaporítóanyagot – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott módon, a növénytermesztési hatóság általi minősítést követően lehet előállítani, gyűjteni, valamint forgalomba hozni. A minősítés eredményéről a minősítést végző szerv hatósági bizonyítványt állít ki.

(10) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a (7), illetve a (9) bekezdés szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(11) A nyilvántartást vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a 23. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekről. A közhiteles hatósági nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(11) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a 23. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekről. A közhiteles hatósági nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(12) A szaporítóanyagnak a minősítés során megállapított minőségéért a szaporítóanyag-tétel forgalomban tartásának ideje alatt a szaporítóanyag-forgalmazó a felelős.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) Az importból származó szaporítóanyagot csak annak minősítését követően lehet szaporítóanyagként Magyarország területén forgalomba hozni és felhasználni.

(4) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti eljárásban a vámhatóság megkeresésére a nyilvántartást vezető szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartás 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adataihoz.

(4) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti eljárásban a vámhatóság megkeresésére a növénytermesztési hatóság hozzáférést biztosít a nyilvántartás 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adataihoz.

17. § Szaporítóanyag előállítására, termesztésére, feldolgozására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, illetve az ezekhez kapcsolódó tárolására e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogosult, aki a termékpálya szerinti terméktanács tagja.

### A vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályai

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(2) A vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával (a továbbiakban: földhasználó) szerződésben állapodhat meg vagy vetőmag szaporítási zárt körzetet hozhat létre.

(3) A vetőmag előállítónak – az érintett földterületrészek területének pontos meghatározásával együtt – a helyi önkormányzat hirdető tábláján közzé kell tennie a vetéstervét:

(3) A vetőmag-előállítónak – az érintett földterületrészek területének pontos meghatározásával együtt – a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tennie a vetéstervét:

- a) tavaszi vetésű növények esetében január 15-ig,

- b) őszi káposztarepce esetében július 1-jéig,

- c) egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 1-jéig.

(3a) Az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője intézkedik a (3) bekezdés szerinti vetésterv elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon (a továbbiakban: kormányzati portál), hirdetményi úton történő közzététele iránt. A kormányzati portálon való közzététel az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel megegyező időtartamú és tájékoztató jellegű.

(3a) Az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője intézkedik a (3) bekezdés szerinti vetésterv elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon (a továbbiakban: kormányzati portál), hirdetményi úton történő közzététele iránt. A kormányzati portálon való közzététel az önkormányzat honlapján történő közzététellel megegyező időtartamú és tájékoztató jellegű.

(4) A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz. A földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag előállítást végezni.

### Védőtávolság érvényesítése szerződés alapján

18/A. § (1) A vetőmag előállító a közzétételtől számított 30 napon belül az egyeztetési igényét bejelentő földhasználóval szerződést köt vagy e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozattételre hívja fel azt a földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie. A nyilatkozattételre történő felhívás az érintett földhasználó részére igazolható módon postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg.

18/A. § (1) A vetőmag-előállító a közzétételtől számított 30 napon belül az egyeztetési igényét bejelentő földhasználóval szerződést köt vagy e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozattételre hívja fel azt a földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie. A nyilatkozattételre történő felhívás az érintett földhasználó részére igazolható módon postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg.

(2) Az érintett földhasználó a nyilatkozattételre történő felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül (a továbbiakban: nyilatkozattételi határidő) köteles a vetőmag előállító részére nyilatkozatot tenni, amennyiben a vetőmag előállításhoz nem járul hozzá. A nyilatkozat a vetőmag előállító részére igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. A nyilatkozattételi határidő lejárta után – nyilatkozat hiányában – az érintett földhasználó hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(2) Az érintett földhasználó a nyilatkozattételre történő felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül (a továbbiakban: nyilatkozattételi határidő) köteles a vetőmag-előállító részére nyilatkozatot tenni, amennyiben a vetőmag előállításhoz nem járul hozzá. A nyilatkozat a vetőmag-előállító részére igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. A nyilatkozattételi határidő lejárta után – nyilatkozat hiányában – az érintett földhasználó hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(3) A vetőmag előállítója a földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a földhasználó milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporító táblát veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés arányos ellentételezésének módját és mértékét. Az ellentételezés mértékének meghatározására a 18/B. § (7) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A vetőmag előállító jogosult – a földhasználó költségére – a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és fajták haladéktalan eltávolítására, ha a földhasználó a szerződésben foglaltak nem teljesíti vagy a földhasználó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tett eleget. A növényállomány eltávolítása nem járhat aránytalan kár okozásával. A földhasználó a vetőmag előállítóval szemben a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és – fajták eltávolítása miatt kárigényt nem érvényesíthet.

(4) A vetőmag-előállító jogosult – a földhasználó költségére – a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és fajták haladéktalan eltávolítására, ha a földhasználó a szerződésben foglaltak nem teljesíti vagy a földhasználó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tett eleget. A növényállomány eltávolítása nem járhat aránytalan kár okozásával. A földhasználó a vetőmag-előállítóval szemben a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és – fajták eltávolítása miatt kárigényt nem érvényesíthet.

### Védőtávolság érvényesítése zárt körzet létrehozásával

18/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban vetőmag szaporítási zárt körzetet (a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani. A zárt körzet területét pontosan meg kell határozni az üzemi térképen a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerinti azonosító számmal és a helyrajzi számmal, valamint a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb módon, így különösen dűlőnév, területrész megnevezésével. A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi.

(2) Az a vetőmag előállító, aki legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel és szaporítási szerződéssel rendelkezik, zárt körzet kialakítását kezdeményezheti a terméktanácsnál. A vetőmag előállítást végző fajtatulajdonos vagy fajtaképviselő is kezdeményezheti a zárt körzet kialakítását, ha legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel rendelkezik.

(2) Az a vetőmag előállító, aki legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel és szaporítási szerződéssel rendelkezik, zárt körzet kialakítását kezdeményezheti. A vetőmag előállítást végző fajtatulajdonos vagy fajtaképviselő is kezdeményezheti a zárt körzet kialakítását, ha legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel rendelkezik.

(3) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tennie.

(2a) Ha a 18. § (4) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelenti be egyeztetés iránti igényét a vetőmag-előállító részére, úgy a vetőmag-előállító a zárt körzet létrehozását a határidő lejártát követő 8 napon belül a növénytermesztési hatóságnak bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell a helyi önkormányzat honlapján közzétett vetéstervet, valamint a szaporítási szerződést. A bejelentés alapján a növénytermesztési hatóság a zárt körzetet nyilvántartásba veszi.

(4) A zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használójának az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napon belül kell bejelentenie a területi agrárkamara részére, ha a meghirdetett zárt körzet a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz, amelyet a 18. § (4) bekezdésében foglaltak szerint bizonyítania kell.

(3) Ha a 18. § (4) bekezdése szerinti egyeztetési igény bejelentésére sor kerül, de elmarad a 18/A. § szerinti szerződéskötés, a zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi a (2) bekezdés szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatát követően, a 18/C. §-ban foglaltak szerint. A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tennie.

(5) A vetőmag előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról, mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetéseket március 5-ig be kell fejezni. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni.

(4) A zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használójának az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napon belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító és a területi agrárkamara részére, ha a meghirdetett zárt körzet a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz, amelyet a 18. § (4) bekezdésében foglaltak szerint bizonyítania kell.

(6) A vetőmag előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie a terméktanács részére. A megállapodásban külön kell felsorolni az egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a vetőmag előállító által felajánlott ellenszolgáltatásokat, amelyeket a földhasználók elutasítottak.

(5) A vetőmag-előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról, mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetéseket március 5-ig be kell fejezni. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni.

(6) A vetőmag-előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie a terméktanács részére. A megállapodásban külön kell felsorolni az egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a vetőmag-előállító által felajánlott ellenszolgáltatásokat, amelyeket a földhasználók elutasítottak.

(7) A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre – így különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, illetve korlátozási díjra – tarthat igényt. Az arányos ellentételezés mértékét a zárt körzet térségére jellemző, a korlátozás alá eső növényi kultúra jövedelmezőségére és a termelt növény átlagos terméshozamára figyelemmel kell meghatározni. A korlátozás alá eső növényi kultúra és a földhasználó által termesztett növényi kultúra jövedelmezőségének, illetve az elmaradt haszonnak az adott év betakarításkori vármegyei átlaga alapján kell kiszámítani a korlátozási díj mértékét.

18/C. § (1) A vetőmag előállító a zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet – az egyeztetést követően – a terméktanács véleményével és az egyeztetés dokumentációjával együtt 8 napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét.

(8) A (2a) bekezdés alapján nyilvántartásba vett zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használói kötelesek a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályainak betartására.

(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van.

18/C. § (1) A vetőmag-előállító a zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet – az egyeztetést követően – a terméktanács véleményével és az egyeztetés dokumentációjával együtt 8 napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét.

(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot, valamint a 18/B. § (2a) bekezdése alapján nyilvántartásba vett zárt körzetbe tartozó ingatlanok helyrajzi számát, MePAR azonosítóját, nagyságát, valamint a termesztett növényfaj megnevezését a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van.

(3) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi és elrendeli a növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül a tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása elmaradt. A növénytermesztési hatóság határozatában foglaltakat haladéktalanul végre kell hajtani. A föld használója köteles tűrni, hogy a saját költségére a növényállomány eltávolításra kerüljön, amely nem járhat aránytalan kár okozásával.

### Törzsültetvény

19. § (1) A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzsültetvényt kell létrehozni. A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag előállítására szolgáló törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett törzsültetvényről a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a törzsültetvény fenntartójára, helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtájára, származására, valamint az évenkénti minősítésre vonatkozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett törzsültetvényről a növénytermesztési hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a törzsültetvény fenntartójára, helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtájára, származására, valamint az évenkénti minősítésre vonatkozó adatokat.

(2a)

⋯ 23 változatlan sor ⋯

(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

### A szaporítóanyag csomagolása,jelölése (címkézése)

### A szaporítóanyag csomagolása,

jelölése (címkézése)

21. § (1) Vetőmagot, dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül.

(2) A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

⋯ 34 változatlan sor ⋯

- a) irányítja a növényfajták állami elismerésével, valamint a szaporítóanyagok előállításával, minősítésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységet.

- b)–e)

23. § (1) A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:

23. § (1) A növénytermesztési hatóság nyilvántartást vezet:

- a) az állami elismerésben részesített növényfajtákról, amely

- aa) tartalmazza: 1.) az állami elismerés időpontját (év, hónap, nap), 2.) a kérelmező, a képviselő, illetve a fajtafenntartó alábbi adatait: természetes személy esetén természetes személyazonosító adatait; jogi személy esetén az azonosító adatokat (cégnév, adószám, székhely, telephely), 3.) az állami elismerésben részesített növényfajta nevét, 4.) az állami elismerés megszűnése és a tovább-forgalmazás időpontját, 5.) a növényfajta-oltalom fennállását, valamint 6.) a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat;

- ab) tartalmazhatja: 1.) kérelemre a nemesítő nevét, valamint 2.) a fajta termesztésének és felhasználásának sajátosságára, valamint a fajta egyediségére vonatkozó adatokat, információkat;

- b) a vetőmag előállítókról, valamint az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett szőlő-, gyümölcs-, dísznövény, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról, amely tartalmazza

- b) a vetőmag-előállítókról, valamint az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett szőlő-, gyümölcs-, dísznövény, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról, amely tartalmazza

- ba) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

- bb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén az azonosító adatokat (cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét),

- bc) az ügyfél regisztrációs számát vagy a növénytermesztési hatóság partner azonosítóját,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- d) a szántóföldi és zöldség növényfajták esetében a vetőmag kiszerelést folytatókról, amely tartalmazza

- da) a vetőmag kiszerelő természetes személy azonosító adatait, illetve jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

- db) a kiszerelésre engedélyezett fajok nevét;

- e) a standard zöldség vetőmag előállítókról és forgalmazókról, amely tartalmazza

- e) a standard zöldség vetőmag-előállítókról és forgalmazókról, amely tartalmazza

- ea) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

- eb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

- ec) engedélyezett fajok nevét;

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- ib) a szaporítóanyag mennyiségét,

- ic) az előállítás idejét;

- j) a határon átnyúló szolgáltatás folytatása esetén a 15. § (10) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről,

- k) a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez szükséges, a fajtavizsgálatot végző szerv által rendszeresített nyomtatvány szerinti adatokról.

- k) 7. § (2) bekezdése iránti kérelem szerinti adatokról.

(2) A növénytermesztési hatóság

⋯ 51 változatlan sor ⋯

26. § (1) A növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatok és vizsgálatok díjtétellel nem ellentételezett részét a központi költségvetésből kell biztosítani.

(2) A fajtavizsgálatot végző szerv által végzett

(2) A növénytermesztési hatóság által végzett

- a) az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatokért,

- b) a növényfajta oltalomra bejelentett fajta kísérleti vizsgálatáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott mértékű díjat számít fel.

(4) A növénytermesztési hatóság a miniszter által jóváhagyott önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában állapítja meg a (2) bekezdés szerinti eljárásokban felmerülő, az ügyfél részére részletkötelezettségként megállapítandó eljárási költség mértékét. A hatósági eljárási költsége magában foglalja a vetőmag, a termésnövelő anyag, a növényvédőszer, a mezőgazdasági gépi bérmunka, az üzemanyag és a kenőanyag költségeit.

26/A. § Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg.

### Jogkövetkezmények

⋯ 92 változatlan sor ⋯