2003. évi LII. törvény — mi változott? 2013. december 13.

A 2013. április 5. és 2013. december 13. között hatályba lépett módosítások. 177 sor került be, 56 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. április 5.)Következő módosítás (2014. március 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- c) továbbszaporítása során tulajdonságait változatlanul megőrzi, és ezáltal ugyanazon egységnek tekinthető.

- 4. Oltalom alatt álló növényfajta: a nemzeti növényfajta-oltalomban, illetve a közösségi fajtaoltalomban részesített növényfajta.

- 5. Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül.

- 6. Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített fajták, valamint a szőlő klónok lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék.

- 6. Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs- szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék.

- 7. Leíró Fajtajegyzék: a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt egyes növényfajták leírását és lényeges jellemzőit tartalmazó jegyzék.

- 8. Ajánlott Fajták Jegyzéke: a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben felsorolt növényfajták közül a szakmai és civil szervezetek által szélesebb körű összehasonlító fajtavizsgálatok alapján meghatározott termőhelyre és termesztési célra javasolt növényfajták jegyzéke.

- 9. Szállítói Fajtajegyzék: gyümölcs és dísznövény szaporítóanyag előállítók és forgalmazók által benyújtott fajtaleírás alapján a növénytermesztés biológiai alapjaival összefüggő feladatokat ellátó hatóságnál (a továbbiakban: növénytermesztési hatóság) vezetett és közzétett fajtajegyzék.

- 9.

- 10. Közösségi Fajtajegyzék: az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.

- 11. Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzék: az Európai Bizottság által közzétett erdészeti szaporítóanyag forrást tartalmazó közös jegyzék.

- 12. Fajtaminősítő Bizottság: a növényfajtát állami elismerésre javasoló szakértői testület.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

- 34. Védőtávolság:

- a) elválasztó sáv: az a távolság, amely a vetőmag előállítás mechanikai keveredés-mentességét szolgálja,

- b) izolációs távolság: az a távolság, amely az idegen beporzás-, valamint növényegészségügyi fertőzésmentes szaporítóanyag előállítást szolgálja.

- 35. Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmag: az a vetőmag, amely

- a) Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező,

- b) az Európai Unióban termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező, vagy

- c) az Európai Unióban termesztési célú engedéllyel rendelkező, de védzáradéki eljárás alatt álló

géntechnológiai módosítás által megváltozott génállományú természetes szervezetet tartalmaz, illetve ilyen természetes szervezetből áll.

- 36. Vetőmag szaporító tábla: az az összefüggő földterület, amelyen a vetőmag-előállító egy növényfaj azonos szaporítási fokú fajtáját termeszti, a közvetlenül egymás melletti (érintkező) táblákat egy táblaként lehet kezelni, amennyiben út, árok, fasor, illetve egyéb az azonos művelést nem kizáró tereptárgy választja el ezeket egymástól és a vetésidő vagy a növényállomány fejlettségi állapotában mutatkozó eltérés az érintett táblák (táblarészek) között maximum 7 nap.

3. § Tilos a növényfajta jogszabályi előírásoknak nem megfelelő használata és a szaporítóanyag hamisítása.

### A genetikai anyagok megőrzése és fenntartása

⋯ 23 változatlan sor ⋯

(2) A növényfajta

- a) megkülönböztethető, ha egy vagy több lényeges tulajdonsága tekintetében határozottan eltér minden más növényfajtától, melynek létezése közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették, vagy ha a bejelentés eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel,

- a) megkülönböztethető, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér minden más növényfajtától, amelynek létezése közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették, a bejelentés eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, valamint növényfajta-oltalom tárgya volt, növényfajta-oltalom alatt áll vagy növényfajta-oltalom iránt bejelentették.

- b) egyöntetű (egynemű), ha a szaporítási sajátosságai következtében várható variabilitástól eltekintve megfelelően egységes a megkülönböztethetőség vizsgálata során értékelt, valamint a fajtaleírásban közzétett lényeges tulajdonságaiban,

- c) állandó, ha a megkülönböztethetőség vizsgálata során értékelt, valamint a fajtaleírásban közzétett lényeges tulajdonságai változatlanok maradnak az ismételt szaporítást követően, vagy minden egyes szaporítási ciklus végén.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- a) a nemesítő,

- b) Magyarországon, az Európai Unióban, vagy valamely tagállamban nemzeti vagy közösségi növényfajta-oltalomban részesített növényfajta jogosultja, vagy a növényfajta-oltalomra bejelentett növényfajta igényjogosultja,

- c) a fajtafenntartó.

- c) a fajtafenntartó,

- d) tájfajta esetében a növényfajtával rendelkező természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, ha a bejelentés nem sért növényfajta-oltalmi jogokat.

(3) Képviselő lehet

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(4) Nem tagállam természetes vagy jogi személye, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasága csak képviselő útján jelenthet be növényfajtát állami elismerésre.

(5) Nem jelenthet be növényfajtát állami elismerésre az a személy, aki az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) vagy a növénytermesztési hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve a Fajtaminősítő Bizottság tagja, e jogviszonyának, illetve tagsági viszonyának megszűnéséig, valamint az azt követő 3 évig, továbbá ugyanezen időtartamra ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.

8. § A növényfajta állami elismerésre való bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a bejelentett növényfajta géntechnológiával módosított szervezet-e, és a módosítás milyen célra irányult. A géntechnológiával módosított növényfajták esetében a növénytermesztési hatóság csak a külön jogszabályban foglalt előírások teljesítését követően kezdheti meg a kísérleti vizsgálatokat.

9. § (1) Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatok elvégzéséről Magyarországon a növénytermesztési hatóság gondoskodik. A növénytermesztési hatóság a DUS-vizsgálatok módszereit a vonatkozó nemzetközi előírások, a gazdasági értékvizsgálat módszereit pedig a minősítő intézet által az Európai Unió vonatkozó előírásai figyelembevételével kidolgozott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszer szerint határozza meg. Az egyes növényfajok fajtáinak állami elismeréséhez szükséges kísérleti vizsgálatok számát és időtartamát külön jogszabály határozza meg.

(2) Az állami elismerésre bejelentett növényfajta fajtavizsgálatának eredményeit a növénytermesztési hatóság a javaslatával együtt a ,,Fajtaminősítő Bizottság'' elé terjeszti.

(2) A növénytermesztési hatóság az állami elismerésre bejelentett növényfajta fajtavizsgálatának eredményeit – a kizárólag csak DUS-vizsgálatra kötelezett zöldség- és gyümölcsfajták kivételével – a javaslatával együtt a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti. A növénytermesztési hatóság a zöldség- és gyümölcsfajták eredményes DUS- vizsgálata alapján határozatot hoz az állami elismerésről vagy új fajtafenntartó bejegyzéséről.

10. § (1) A Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalást hoz

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) másik fajtanév bejegyzésére,

- d) újabb fajtafenntartó bejegyzésére.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság szakágazatonkénti szekciókból áll. Az egyes szekcióknak tizenöt tagja van. A Fajtaminősítő Bizottság tagjait az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter), a növénytermesztési hatóság, a Magyar Agrárkamara, a Magyar Tudományos Akadémia, a termékpálya szerinti terméktanácsok, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint az agrárkutató és -felsőoktatási intézmények, szakmai érdekképviseletek delegálják.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság szakágazatonkénti szekciókból áll. Az egyes szekcióknak legalább öt tagja van. A Fajtaminősítő Bizottságba tagokat

(3) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét és tagjait a miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki, a delegáló szervezetek javaslata alapján. A Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait a növénytermesztési hatóság látja el.

- a) jelöl az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter), a növénytermesztési hatóság,valamint

- b) jelölhet a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, a termékpálya szerinti terméktanácsok (a továbbiakban: terméktanács), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az agrárkutató és -felső oktatási intézmények, valamint a szakmai érdekképviseletek.

(3) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét, tagjait a miniszter nevezi ki a delegáló szervezetek javaslata alapján. A Fajtaminősítő Bizottság szekció elnökeit a miniszter jelöli ki. A Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait a növénytermesztési hatóság látja el.

(4) A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) A Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó előírásokat a miniszter jogszabályban állapítja meg.

11. § (1) A növényfajták meghatározott időtartamra szóló állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, illetve a lejárati időpont előtt a Nemzeti Fajtajegyzékből való törléséről a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a növénytermesztési hatóság adja ki a határozatot.

(2) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 20. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart, amely a bejelentő kérelmére további 20, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható.

(2) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fásszárú energetikai célú fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart, amely a bejelentő kérelmére további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható.

(3) Az állami elismerés megszűnik a növényfajta elismerési idejének lejárta esetén, a bejelentő kérelmére, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

### A növényfajták fenntartása

14. § (1) Az állami elismerésben részesített növényfajta fajtaleírásában rögzített tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét a növénytermesztési hatóság ellenőrzi.

14. § (1) A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő növényfajta fajtaleírásában rögzített tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét a növénytermesztési hatóság ellenőrzi a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján.

(2) A fajtafenntartás a bejelentő vagy megbízottja feladata.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

15. § (1) Magyarországon

- a) a Nemzeti Fajtajegyzékben,

- b) a Szállítói Fajtajegyzékben,

- c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében,

- b)

- c) a Közösségi Fajtajegyzékben, valamint szőlő és gyümölcs esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében,

- d) az Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékben,

- e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(6) A kábítószerek vagy pszichotróp anyagok előállítására alkalmas növényfajok szaporítóanyagának előállítását és forgalomba hozatalát külön jogszabály feltételekhez kötheti.

(7) Szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállításhoz és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság engedélye szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a szőlő-, gyümölcs-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, valamint a zöldségpalánta előállításához és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság engedélye, illetve a dísznövény szaporítóanyagok előállításához és forgalomba hozatalához az előállító, forgalmazó nyilvántartásba vétele szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, illetve a szervezet nevét és székhelyét.

(8) A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a (7) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(8) A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti tevékenység folytatását engedélyezi, illetve nyilvántartásba veszi, ha a kérelmező megfelel e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(9) Vetőmag forgalomba hozatali tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki vetőmag forgalomba hozatali tevékenységet kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(10) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a (7), illetve a (9) bekezdés szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(11) A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről, valamint a (7) vagy (9) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosult, a (9) vagy a (10) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a természetes személy engedélyes vagy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(11) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a 23. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekről. A közhiteles hatósági nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

16. § (1) Az Európai Unióból történő kivitel (a továbbiakban: export) esetén csak a nemzetközi egyezmények, illetve az importáló ország előírásainak megfelelően ellenőrzött, a külön jogszabályban meghatározott kísérő okmánnyal rendelkező szaporítóanyag tétel mutatható be kiviteli ellenőrzésre.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

17. § Szaporítóanyag előállítására, termesztésére, feldolgozására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, illetve az ezekhez kapcsolódó tárolására a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult, aki a termékpálya szerinti terméktanács tagja.

### Szaporítóanyag előállítási zárt körzet

### A vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályai

18. § (1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén – a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából – a külön jogszabályban meghatározott védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzetet lehet kialakítani. A zárt körzet kialakításának feltételét és módját külön jogszabály szabályozza.

18. § (1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén – a genetikai és a növényvédelmi követelmények érvényesítése céljából – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni. Az előírt védőtávolságba eső földterületen tilos a vetőmag előállítással termesztett növényfajjal, növényfajtával azonos vagy ivarilag kompatibilis növényfajt termeszteni, beleértve a gyomként megjelenő árvakeléseket is. A földhasználónak a védőtávolság területére eső és általa használt földterületen – beleértve a tanyát és az egyéb földterületeket is – folyamatosan gondoskodnia kell a korlátozott növényfaj, annak árvakelése vagy gyomként megjelenő egyedeinek eltávolításáról.

(2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a védőtávolságon belül lévő termőföld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módját és mértékét.

(2) A vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával (a továbbiakban: földhasználó) szerződésben állapodhat meg vagy vetőmag szaporítási zárt körzetet hozhat létre.

(3) A zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet a vetőmag előállítója nyújthatja be a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt nyolc napon belül továbbítja azt a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét. A növénytermesztési hatóság zárt körzet engedélyezésére irányuló eljárásában az ügyintézési határidő nyolc nap. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban a vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása érdekében egyes idegen beporzást, vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, -fajták termesztése korlátozható, megtiltható. Az engedélyezést a növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg, ha a zárt körzet kialakítása megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell tenni.

(3) A vetőmag előállítónak – az érintett földterületrészek területének pontos meghatározásával együtt – a helyi önkormányzat hirdető tábláján, az illetékes kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban közzé kell tennie a vetéstervét:

(4) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi. Ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül tiltott növényfaj található, a föld használója köteles tűrni, hogy saját költségére e növényállomány megsemmisítésre kerüljön.

- a) tavaszi vetésű növények esetében január 15-ig,

- b) őszi káposztarepce esetében július 1-jéig,

- c) egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 1-jéig.

(5) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetve a tilalom elrendelése miatti kártalanítására, valamint a kártalanítás módjára és mértékére – a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában – a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.

(4) A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követően 30 napon belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz. A földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag előállítást végezni.

### Védőtávolság érvényesítése szerződés alapján

18/A. § (1) A vetőmag előállító a közzétételtől számított 30 napon belül az egyeztetési igényét bejelentő földhasználóval szerződést köt vagy e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozattételre hívja fel azt a földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie. A nyilatkozattételre történő felhívás az érintett földhasználó részére igazolható módon postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg.

(2) Az érintett földhasználó a nyilatkozattételre történő felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül (a továbbiakban: nyilatkozattételi határidő) köteles a vetőmag előállító részére nyilatkozatot tenni, amennyiben a vetőmag előállításhoz nem járul hozzá. A nyilatkozat a vetőmag előállító részére igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. A nyilatkozattételi határidő lejárta után – nyilatkozat hiányában – az érintett földhasználó hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(3) A vetőmag előállítója a földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a földhasználó milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporító táblát veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés arányos ellentételezésének módját és mértékét. Az ellentételezés mértékének meghatározására a 18/B. § (7) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A vetőmag előállító jogosult – a földhasználó költségére – a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és fajták haladéktalan eltávolítására, ha a földhasználó a szerződésben foglaltak nem teljesíti vagy a földhasználó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tett eleget. A növényállomány eltávolítása nem járhat aránytalan kár okozásával. A földhasználó a vetőmag előállítóval szemben a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és – fajták eltávolítása miatt kárigényt nem érvényesíthet.

### Védőtávolság érvényesítése zárt körzet létrehozásával

18/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban vetőmag szaporítási zárt körzetet (a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani. A zárt körzet területét pontosan meg kell határozni az üzemi térképen a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerinti azonosító számmal és a helyrajzi számmal, valamint a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb módon, így különösen dűlőnév, területrész megnevezésével. A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi.

(2) Az a vetőmag előállító, aki legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel és szaporítási szerződéssel rendelkezik, zárt körzet kialakítását kezdeményezheti a terméktanácsnál. A vetőmag előállítást végző fajtatulajdonos vagy fajtaképviselő is kezdeményezheti a zárt körzet kialakítását, ha legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel rendelkezik.

(3) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tennie.

(4) A zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használójának az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napon belül kell bejelentenie a területi agrárkamara részére, ha a meghirdetett zárt körzet a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz, amelyet a 18. § (4) bekezdésében foglaltak szerint bizonyítania kell.

(5) A vetőmag előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról, mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetéseket március 5-ig be kell fejezni. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni.

(6) A vetőmag előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie a terméktanács részére. A megállapodásban külön kell felsorolni az egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a vetőmag előállító által felajánlott ellenszolgáltatásokat, amelyeket a földhasználók elutasítottak.

(7) A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre – így különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, illetve korlátozási díjra – tarthat igényt. Az arányos ellentételezés mértékét a zárt körzet térségére jellemző, a korlátozás alá eső növényi kultúra jövedelmezőségére és a termelt növény átlagos terméshozamára figyelemmel kell meghatározni. A korlátozás alá eső növényi kultúra és a földhasználó által termesztett növényi kultúra jövedelmezőségének, illetve az elmaradt haszonnak az adott év betakarításkori megyei átlaga alapján kell kiszámítani a korlátozási díj mértékét.

18/C. § (1) A vetőmag előállító a zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet – az egyeztetést követően – a terméktanács véleményével és az egyeztetés dokumentációjával együtt 8 napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét.

(2) A növénytermesztési hatóságnak 8 napon belül kell határozatot hoznia a zárt körzet engedélyezéséről. A növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg az engedélyezést, ha a zárt körzet kialakítása megfelel az előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban rendelkezni kell az egyes idegen beporzást vagy növényegészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell tenni. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületeken van ismeretlen földhasználó.

(3) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi és elrendeli a növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül a tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása elmaradt. A növénytermesztési hatóság határozatában foglaltakat haladéktalanul végre kell hajtani. A föld használója köteles tűrni, hogy a saját költségére a növényállomány eltávolításra kerüljön, amely nem járhat aránytalan kár okozásával.

### Törzsültetvény

19. § (1) Az állami elismerésben részesített szőlő-, gyümölcs-, fásszárú dísznövény- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzskönyvezett növényállományt kell létrehozni. Ezeket törzskönyvezés céljából be kell jelenteni a növénytermesztési hatóságnak.

19. § (1) Az állami elismerésben részesített szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzskönyvezett növényállományt kell létrehozni. Ezeket törzskönyvezés céljából be kell jelenteni a növénytermesztési hatóságnak.

(2) Aki Magyarország területén szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajta vetőmagját, vegetatív szaporító alapanyagát állítja elő, annak külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint törzsültetvényt, illetve anyanövény-állományt kell létesítenie. A törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság engedélyezi.

(2) Aki Magyarország területén szőlő-, gyümölcs- erdészeti fajta és fás szárú energetikai célú fajta minősített vetőmagját, vegetatív szaporító alapanyagát állítja elő, annak e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint törzsültetvényt, illetve anyanövény-állományt kell létesítenie. A törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság engedélyezi.

(2a) A növénytermesztési hatóság a minősített gyümölcs törzsültetvényekről, a szőlő törzsültetvényekről és standard ültetvényekről, valamint az erdészeti és fás szárú energetikai célú törzsültetvényekről, standard ültetvényekről, valamint a szaporítóanyag-forrásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a törzsültetvények helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtára és származására vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A központi és üzemi törzsültetvények fenntartását, ellenőrzési rendjét, azok szerepét a növényfajták szaporításában külön jogszabály szabályozza.

(4) Forgalomba hozatal céljából – a külön jogszabályban meghatározott kivétellel – csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával és csak engedélyezett árutermelő szőlő-, gyümölcs-, komló- és díszfaiskolában, illetve csemetekertben, e törvény és a növényegészségügyi előírások betartásával lehet szaporítóanyagot előállítani.

(4) Forgalomba hozatal céljából – a külön jogszabályban meghatározott kivétellel – csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával és csak engedélyezett árutermelő szőlő-, gyümölcs faiskolában, illetve csemetekertben, e törvény és a növényegészségügyi előírások betartásával lehet szaporítóanyagot előállítani.

(5) A törzsültetvények és faiskolák létesítéséhez szükséges védőtávolság betartása érdekében a 18. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A törzsültetvények és faiskolák létesítéséhez szükséges védőtávolság betartása érdekében a 18. § és a 18/A–18/D. § előírásait a szakterület sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni. A faiskola a törzsültetvény létesítésének engedélyezését megelőzően kezdeményezheti a szaporítóanyag előállítási zárt körzet létesítését.

### Szaporítóanyag minősítés

⋯ 19 változatlan sor ⋯

### A szaporítóanyag csomagolása,jelölése (címkézése)

21. § (1) Vetőmagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a vetőmag minőségének megóvását, valamint nem teszi lehetővé a vetőmag kivételét, kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül.

21. § (1) Vetőmagot, dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül.

(2) A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

(3) A címkén a külön jogszabályban meghatározott adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni.

### Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása

21/A. § (1) A növénytermesztési hatóság a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása miatt

- a) az érintett növényi kultúra, valamint

- b) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra

megsemmisítését rendelheti el.

(2) A növénytermesztési hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a megsemmisítéssel érintett területen a megsemmisítés bekövetkezésének időpontjában saját nevében és kockázatára, jogszerű földhasználóként mezőgazdasági termelést folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltétekkel és mértékben kárának enyhítésére juttatásra jogosult.

(3) Nem jár juttatás, amennyiben

- a) a termelő a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot jogellenesen hozza be az országba,

- b) a termelő a szaporítóanyag azonosságát nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani,

- c) a termelő nem fémzárolt vetőmagot, nem minősített vegetatív szaporítóanyagot, illetve ültetési anyagot bocsátott termesztésbe,

- d) a termelőnek tudomása volt arról, hogy géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot bocsátott termesztésbe,

- e) a termelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött együtt,

- f) a termelő e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott követelés érvényesítőre a kárigényét nem engedményezte,

- g) a termelő a megsemmisítés miatt felmerült kárigényéről lemondott vagy azt az f) pont szerinti követelésérvényesítőn kívül másra engedményezte.

(4) A védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítésének elrendelése esetén a termelőnek nem jár juttatás, ha a növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött együtt, továbbá a (3) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A költségvetési törvénynek a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében külön alcímen a (2) bekezdés szerinti juttatás fedezetére célelőirányzatot kell biztosítani.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szaporítóanyagot előállítókra és továbbszaporítókra is.

### Hatósági feladatok, a szakigazgatás szervezete

22. § A miniszter

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) irányítja a növényfajták állami elismerésével, valamint a szaporítóanyagok előállításával, minősítésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységet.

- b)–e)

23. § (1) A növénytermesztési hatóság

23. § (1) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet:

- a) nyilvántartást vezet

- aa) a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekről,

- ab) a szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról;

- b) elvégzi vagy elvégezteti az állami elismerésre bejelentett növényfajták fajtavizsgálatát, illetve a növényfajta-oltalomra bejelentett növényfajták kísérleti vizsgálatát;

- c) ellátja a Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait;

- d) előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére a növényfajták állami elismerésére, annak meghosszabbítására, illetve visszavonására;

- e) a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása szerint kiadja a növényfajták állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, illetve visszavonásáról szóló határozatokat;

- f) vezeti és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket, a Leíró Fajtajegyzéket, továbbá a Szállítói Fajtajegyzéket;

- g) bejegyzi az új fajtafenntartókat;

- h) minősíti a szaporítóanyagokat és a törzsültetvényeket;

- i) engedélyezi:

- ia) az állami elismerésre bejelentett növényfajták egyedi szaporítását,

- ib) a szaporítóanyag szaporítási zárt körzetek kialakítását,

- ic) a szaporítóanyag tételek átruházott jogkörben történő minősítését,

- id) a fémzárolt szaporítóanyag tételek kiszerelését,

- ie) a törzsültetvények létesítését, megszüntetését,

- if) a faiskola és palántanevelő üzem létesítését,

- ig) a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát;

- j) engedélyezheti a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő szaporítóanyag eseti felhasználását;

- k) ellenőrzi:

- ka) a növényfajták fajtafenntartásának eredményességét,

- kb) a szaporítóanyagok előállítását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, felhasználását,

- kc) az átruházott jogkörben végzett szaporítóanyag-tétel minősítést,

- kd) a zárt körzetben az előírt korlátozások betartását;

- l) eljár – a 23/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel – az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megsértése esetén.

- a) a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekről, valamint az állami elismerésben részesített növényfajtákról, amely tartalmazza

- aa) a bejelentő természetes személyazonosító adatait, cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

- ab) az állami elismerésben részesített növényfajta nevét,

- ac) az állami elismerés évét (időpontját);

- b) a vetőmag előállítókról, valamint az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett szőlő-, gyümölcs-, dísznövény, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról, amely tartalmazza

- ba) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

- bb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén az azonosító adatokat (cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét),

- bc) a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal regisztrációs számát vagy a növénytermesztési hatóság partner azonosítóját,

- bd) a tevékenység megjelölését,

- be) szaporítóanyag előállítás esetén a vetés, illetve a termesztés helyének azonosító adatait (cím, helyrajzi szám, MePaR azonosító szám, földrajzi koordináták, táblaszám, terület mérete), valamint szaporítóanyag forgalmazás esetén a telephely megfelelő azonosító adatait;

- c) a minősített szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

- ca) a tétel előállítójának megnevezését,

- cb) a tétel előállításának idejét,

- cc) a minősítésre beérkező szaporítóanyag fajtáját,

- cd) a minősítésre beérkező szaporítóanyag mennyiségét;

- d) a szántóföldi és zöldség növényfajták esetében a vetőmag kiszerelést folytatókról, amely tartalmazza

- da) a vetőmag kiszerelő természetes személy azonosító adatait, illetve jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

- db) a kiszerelésre engedélyezett fajok nevét;

- e) a standard zöldség vetőmag előállítókról és forgalmazókról, amely tartalmazza

- ea) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

- eb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét,

- ec) engedélyezett fajok nevét;

- f) a minősített és ellenőrzött erdészeti és fás szárú energetikai célú szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

- fa) a fajta vagy származás megnevezését,

- fb) a szaporítóanyag mennyiségét,

- fc) az előállítás idejét;

- g) az erdészeti génmegőrzési tételekről és génrezervátumokról, amely tartalmazza

- ga) a génmegőrzési egység elnevezését,

- gb) a génmegőrzési egység egyedi azonosítóját, ami tartalmazza a megőrzött fafaj nevét, a génmegőrzési módot (ex situ, illetve in situ) és az egyedi állomány azonosító sorszámot,

- gc) a génmegőrzési egység földrajzi fellelhetőségét,

- gd) a tulajdonos, illetve a gazdálkodó, kezelő nevét;

- h) a minősített és ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

- ha) a fajtanevet,

- hb) a szaporítóanyag mennyiségét,

- hc) az előállítás idejét;

- i) a minősített és ellenőrzött szőlő szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza

- ia) a fajtanevet,

- ib) a szaporítóanyag mennyiségét,

- ic) az előállítás idejét;

- j) a határon átnyúló szolgáltatás folytatása esetén a 15. § (10) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről.

(2)

(2) A növénytermesztési hatóság

(3) A növénytermesztési hatóság ellenőrzést végző munkatársa hatósági igazolvánnyal rendelkezik, amelyet a növénytermesztési hatóság ad ki.

- a) elvégzi vagy elvégezteti az állami elismerésre bejelentett növényfajták fajtavizsgálatát, illetve a növényfajta-oltalom iránt bejelentett növényfajták kísérleti vizsgálatát;

- b) ellátja a Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait;

- c) előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére a növényfajták állami elismerésére, annak meghosszabbítására, illetve visszavonására;

- d) a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, illetve az elvégzett DUS-vizsgálat szerint kiadja a növényfajták állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, illetve visszavonásáról szóló határozatokat;

- e) vezeti és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket;

- f) bejegyzi az új fajtafenntartókat;

- g) minősíti a szaporítóanyagokat és a törzsültetvényeket;

- h) engedélyezi:

- ha) az állami elismerésre bejelentett növényfajták egyedi szaporítását,

- hb) a szaporítóanyag szaporítási zárt körzetek kialakítását,

- hc) a szaporítóanyag tételek átruházott jogkörben történő minősítését,

- hd) a fémzárolt szaporítóanyag tételek kiszerelését,

- he) a törzsültetvények létesítését,

- hf) a faiskola és palántanevelő üzem létesítését,

- hg) a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, valamint zöldségpalánta előállítását és forgalomba hozatalát;

- i) engedélyezheti a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti minősítési feltételeknek meg nem felelő szaporítóanyag eseti felhasználását;

- j) ellenőrzi:

- ja) a növényfajták fajtafenntartásának eredményességét, a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján,

- jb) a szaporítóanyagok előállítását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, felhasználását,

- jc) az átruházott jogkörben végzett szaporítóanyag-tétel minősítést,

- jd) a zárt körzetben az előírt korlátozások betartását;

- k) eljár – a 23/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel – az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megsértése esetén.

(3) A növénytermesztési hatóság hatósági igazolványt állít ki az ellenőrzést végző munkatársa részére. A növénytermesztési hatóság ellenőrzési tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak vagy szaporító alapanyagot felhasználnak. A termelő, illetve a forgalmazó köteles az ellenőrzést végző személy bejutását biztosítani az ellenőrizendő helyre és együttműködni az ellenőrzést végzővel.

(4) A növénytermesztési hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5) A növénytermesztési hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

⋯ 81 változatlan sor ⋯

- i) a génmegőrzési feladatokat, a genetikai anyagok védelme szempontjából jelentős növényfajokat, továbbá azok megőrzésének, fenntartásának, átadásának feltételeit, kijelölje a genetikai anyagok megőrzéséért felelős intézményeket, valamint ezek eljárási rendjét,

- j) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az állami elismerés, a fajtavizsgálatok, a szaporítóanyag-minősítés díjtételeit,

- k) az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás rendjét,

- l) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szaporítóanyagok nemzetközi forgalmát is érintő, a vámkezeléshez kapcsolódó korlátozó rendelkezéseket.

- l) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szaporítóanyagok nemzetközi forgalmát is érintő, a vámkezeléshez kapcsolódó korlátozó rendelkezéseket,

- m) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kárának enyhítésére szolgáló juttatás részletes szabályait.

31. § Ez a törvény szabályozási tárgykörében a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- f) a Tanács 2002/54/EK irányelve a répavetőmag forgalmazásáról,

- g) a Tanács 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,

- h) a Tanács 2002/56/EK irányelve a vetőburgonya forgalmazásáról,

- i) a Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról.

- i) a Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

- j) a Tanács 98/56/EK irányelve a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról,

- k) a Tanács 2008/72/EK irányelve a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

- l) a Tanács 2008/90/EK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

- m) a Bizottság 2008/62/EK irányelve a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,

- n) a Bizottság 2009/145/EK irányelve az egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről.

32. § A törvény 2. § 35. pontjának és 21/A. §-ának a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.