2003. évi L. törvény — mi változott? 2011. július 22.
A 2011. január 1. és 2011. július 22. között hatályba lépett módosítások. 1 sor került be, 13 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. december 31.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 48 változatlan sor ⋯
### Az Alapprogram szervezete
4. § (1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat.
4. § A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést. Az öt személy delegálásáról szóló döntés során a Tanács figyelembe veszi e törvény 12. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti öt tevékenységi területet.
(2) A Tanács tizenhét tagból áll, amelynek két tagját az Országgyűlés illetékes szakbizottsága (a továbbiakban: Bizottság) jelöli ki, és a miniszter bízza meg, három tagját pedig a miniszter saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg. A Tanács tizenkét tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12–13. §-ában meghatározott módon választja. A Tanács elnökét a miniszter a Bizottság egyetértésével, a Tanács javaslata alapján a Tanács tagjai közül kéri fel.
(3) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és megbízása után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.
(4) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.
(5) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrend határozza meg, amelynek szövegére a Tanács elnöke tesz a miniszterrel egyeztetett javaslatot. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.
(6) A Tanács tagja a Tanács döntése ellen – az 5. § (6) bekezdésében foglalt tanácsi döntés kivételével – a döntés közzétételétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kifogást nyújthat be a miniszterhez. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(7) A miniszter a Tanácsot – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Tanács döntése jogszabályt sért – a kifogás benyújtását követő 30 napon belül felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Ha a Tanács a felhívásnak a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, a miniszter a Tanács döntését e határidő leteltét követő 30 napon belül megsemmisíti. A Tanács köteles a megsemmisítést követő 30 napon belül a kérdésben új döntést hozni.
5. § (1) A Kollégiumok az Alapprogram regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződő operatív döntéshozó szervei. A Kollégiumok a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok, arányok szerint döntenek a kedvezményezettek támogatásáról vagy pályázatok kiírásáról, illetve azok elbírálásáról.
(2) A miniszter a legalább 5, de legfeljebb 11 tagú Kollégiumokat a 13. § (1) bekezdés szerinti választást követően alakítja meg. A miniszter jogosult valamely Kollégiumot megszüntetni, új Kollégiumot létrehozni, továbbá meglévő Kollégium elnevezését megváltoztatni. A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az e törvény 12. § (6) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12–13. §-ában meghatározott módon választja. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül, a Kollégium javaslata alapján a miniszter jelöli ki.
⋯ 173 változatlan sor ⋯