2003. évi III. törvény — mi változott? 2014. január 1.

- b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,

- c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,

- d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,

(3) Fenntartható továbbá az államtitok minősítése a Ttv. alapján az államtitokkörbe tartozó azon adat tekintetében, amely

- g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,

- h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.

(3) A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti és a harmadik személy, illetve a megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes érintkezéseket rögzítő vagy leíró adatokat (pl. személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött adatok).

4. § (1) A Levéltár a tudományos kutatást akkor engedélyezi, ha a kutató eleget tesz az Ltv. 24. § (3) bekezdésében vagy 24/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, továbbá a kérelméhez csatolja részletes kutatási tervét és – ha azzal rendelkezik – publikációs jegyzékét. A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátok között megismerheti, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint felhasználhatja.

(2) A tudományos kutató az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

5. § (1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.

(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő harminc év után – a (3)–(4) bekezdés keretei között – anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.

- a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,

- b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,

- d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.

(5) A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja.

6. § (1) A megfigyelt és a harmadik személy írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított kilencven évre megtilthatja az adat 4–5. § szerinti kutatását.

(3) Az érintett az iratokban szereplő, rá vonatkozó adatok tekintetében helyesbítési jogát az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó feljegyzésnek az irathoz történő csatolásával érvényesítheti.

7. § (1) A honvédelemért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter irányítása alatt álló szervek, valamint más közfeladatot ellátó szervek munkatársa vagy alkalmazottja a szerv hatáskörébe tartozó ügyben a Levéltárban elhelyezett iratokban lévő személyes adatokba törvényben előírt feladatának ellátásához szükséges esetben, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előzetes jóváhagyása után, illetve különösen gyors intézkedést követelő esetekben utólagos tájékoztatásával tekinthet be.

8. § (1) A Levéltár kezeli a 2. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratok kivételével az e törvény hatálya alá tartozó iratokat. A Levéltár a Történeti Hivatal jogutódja.

(9) A törvény hatálya alá tartozó iratok a törvény hatálybalépésének napjától kizárólag az Ltv. szabályai alapján, a Levéltárban selejtezhetőek.

12. § (1) A törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül bizottság alakul, amelynek egy-egy tagját a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társulat elnöke jelöli. A bizottság tagjait – ,,C'' típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésüket követően – az Országgyűlés elnöke nevezi ki. A bizottság felügyeli az e törvény hatálya alá eső iratok Levéltárnak történő átadását. A bizottság ügyrendjét a kultúráért felelős miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá. A bizottság tagjai az iratkezelő szerveknél – az (5) bekezdésében meghatározott külön jegyzékben szereplő iratok kivételével – korlátozás nélkül betekinthetnek az e törvény hatálya alá tartozó iratokba. A bizottság az iratok átadásáról jelentést készít, amelyet a (8) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követő három hónapon belül juttat el az Országgyűlés elnökéhez. A jelentés elkészítését követő 30. napon a bizottság tagjainak megbízatása megszűnik.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti iratok tekintetében – e törvény, valamint a Ttv. rendelkezéseire figyelemmel – a törvény hatálybalépését követően le kell folytatni a Ttv. 10. §-ában szabályozott felülvizsgálati eljárást.