2003. évi III. törvény — mi változott? 2012. január 1.
A 2011. január 1. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 13 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2012. március 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 2003. évi III. törvény
az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról
Az Országgyűlés hozzá kíván járulni az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Erre tekintettel az érintettek információs önrendelkezési jogának garantálása, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében – figyelemmel a Magyar Köztársaság szuverenitásához és alkotmányos rendjének garantálásához fűződő alkotmányos érdekre, valamint a jogállam nemzetbiztonsági érdekeire – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Az Országgyűlés hozzá kíván járulni az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Erre tekintettel az érintettek információs önrendelkezési jogának garantálása, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében – figyelemmel Magyarország szuverenitásához és törvényes rendjének garantálásához fűződő érdekre, valamint a jogállam nemzetbiztonsági érdekeire – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed azokra az iratokra és adatokra, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben
⋯ 28 változatlan sor ⋯
- a) olyan személyre vonatkozik, aki 1990. február 15-e és 2002. május 26-a közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött,
- b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,
- c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,
- d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,
- d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,
- e) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bírák eljárása során keletkezett, amennyiben az eljárás eredményeként annak alanya lemondott vagy felmentését kezdeményezte.
(3) Fenntartható továbbá az államtitok minősítése a Ttv. alapján az államtitokkörbe tartozó azon adat tekintetében, amely
- a) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,
- b) a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,
- c) nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,
- d) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását,
- e) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná a Magyar Köztársaság külpolitikai céljainak érvényesítését,
- f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit,
- g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,
- h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági érdekeit.
- b) a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,
- c) nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,
- d) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását,
- e) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését,
- f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarországnak, a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítéséhez fűződő érdekeit,
- g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,
- h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.
3. § (1) A megfigyelt, a harmadik személy, a hivatásos alkalmazott, az operatív kapcsolat és a hálózati személy megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratban szereplő, kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(3) A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti és a harmadik személy, illetve a megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes érintkezéseket rögzítő vagy leíró adatokat (pl. személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött adatok).
4. § (1) A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt korlátok között megismerheti, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 32. §-a szerint felhasználhatja.
4. § (1) A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt korlátok között megismerheti, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint felhasználhatja.
(2) A tudományos kutató az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
⋯ 14 változatlan sor ⋯
(5) A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja.
(6) Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy, hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A Levéltár döntésével szemben az Ltv. 29. §-ának rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye, melynek során a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Bíróság e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.
(6) Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy, hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A Levéltár döntésével szemben az Ltv. 29. §-ának rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye, melynek során a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.
6. § (1) A megfigyelt és a harmadik személy írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított kilencven évre megtilthatja az adat 4–5. § szerinti kutatását.
⋯ 83 változatlan sor ⋯
(3) Azok az irategyüttesek, amelyek egyaránt tartalmaznak olyan adatokat, amelyek minősítését a minősítő megszüntette, illetve fenntartotta, továbbra is az irategyüttest kezelő szerv kezelésében maradnak. Az irategyüttes azon részéről, amely olyan adatot tartalmaz, amelynek minősítését a minősítő megszüntette, az irategyüttest kezelő szerv hiteles másolatot készít, és azt átadja a Levéltárnak.
(4) Át kell adni a Levéltárnak azon iratok jegyzékét, amelyek minősítését a minősítő fenntartotta. A jegyzék minősített adatot nem tartalmazhat. Amennyiben a Levéltár nem találja indokoltnak valamely, a jegyzékben szereplő irat minősítésének fenntartását, a Fővárosi Bírósághoz fordulhat a minősítés megszüntetésére való kötelezés érdekében. A minősítés fenntartásának jogszerűségét a minősítőnek kell bizonyítania. A bíróság az ügyben harminc napon belül, polgári nem peres eljárásban dönt. Az ügyben a Fővárosi Bíróság e feladatra kijelölt bírája – ,,C'' típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését követően – jár el. A felek és meghatalmazottaik nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán. Az eljárás minden szakaszában biztosítani kell a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartását. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése minősített adatot nem tartalmazhat.
(4) Át kell adni a Levéltárnak azon iratok jegyzékét, amelyek minősítését a minősítő fenntartotta. A jegyzék minősített adatot nem tartalmazhat. Amennyiben a Levéltár nem találja indokoltnak valamely, a jegyzékben szereplő irat minősítésének fenntartását, a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat a minősítés megszüntetésére való kötelezés érdekében. A minősítés fenntartásának jogszerűségét a minősítőnek kell bizonyítania. A bíróság az ügyben harminc napon belül, polgári nem peres eljárásban dönt. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája – ,,C'' típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését követően – jár el. A felek és meghatalmazottaik nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán. Az eljárás minden szakaszában biztosítani kell a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartását. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése minősített adatot nem tartalmazhat.
(5) A felülvizsgálati eljárás során a 2. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó iratok közül a nemzetbiztonsági érdek védelme szempontjából kiemelkedően fontos iratokról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója külön jegyzéket állít össze, amelyet a Legfelsőbb Bíróság e feladatra kijelölt bírája – ,,C'' típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését követően – hagy jóvá. A (4) bekezdésében meghatározott iratjegyzékben a jelen bekezdés alapján összeállított külön jegyzékben szereplő iratokat nem kell feltüntetni.
(5) A felülvizsgálati eljárás során a 2. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó iratok közül a nemzetbiztonsági érdek védelme szempontjából kiemelkedően fontos iratokról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója külön jegyzéket állít össze, amelyet a Kúria e feladatra kijelölt bírája – ,,C'' típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését követően – hagy jóvá. A (4) bekezdésében meghatározott iratjegyzékben a jelen bekezdés alapján összeállított külön jegyzékben szereplő iratokat nem kell feltüntetni.
(6) Amennyiben a minősítő az 1970 előtt keletkezett iratnak a Ttv. 28. § (2) bekezdése szerint fenntartott minősítését a törvény hatályba lépését követő száznyolcvan napon belül nem erősíti meg, az irat minősítése megszűnik, és azt harminc napon belül át kell adni a Levéltárnak.
⋯ 13 változatlan sor ⋯