2003. évi CXXXIII. törvény — mi változott? 2024. október 1.
A 2023. január 1. és 2024. október 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 0 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2024. november 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 458 változatlan sor ⋯
- a) e személy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
- b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
- c) a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.
- d) az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tisztségviselőt a szolgáltatási tevékenység folytatásától eltiltotta.
50. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) – a (2) bekezdés rendelkezésének kivételével – jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
⋯ 98 változatlan sor ⋯
(2) Az 54. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.
### IV/A. Fejezet — A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA
55/A. § (1) A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.
(2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – feljegyezte.
55/B. § (1) A tisztség keletkezésének ténye tartalmazza
- a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének
- aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,
- ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
- ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint
- ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti – az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,
- b) a társasházközösség nevét.
(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót benyújtja az ingatlanügyi hatósághoz. A beszámoló benyújtásának tényét az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapra feljegyzi.
55/C. § A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon – bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva – közzéteszi a társasházi tisztségviselők e fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.
55/D. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.
### V. Fejezet — VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
### Értelmező rendelkezések
⋯ 54 változatlan sor ⋯
(2) Az átalakulásról hozott közgyűlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és működésére a lakásszövetkezetekről szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
64/A. § A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2025. május 1. napjáig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.
65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
- 1. az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje,
- 2. a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyelete eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg,
- 3. a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával kapcsolatosan a nyilvántartásba vétel, az adatváltozás bejelentés és a beszámoló benyújtásának rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.
66. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasházkezelői, valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.
⋯ 27 változatlan sor ⋯