2003. évi CXXVIII. törvény — mi változott? 2010. szeptember 1.
A 2009. november 17. és 2010. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 2 sor került be, 2 sor került ki.
⋯ 72 változatlan sor ⋯
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a Kormány – az (1) bekezdésben meghatározottak alapján – új nyomvonalat jelöl ki.
7. § (1) A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)–(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet – ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta – adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.
7. § (1) A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)–(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet – ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta – adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.
(2) Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére kell lefolytatni.
⋯ 73 változatlan sor ⋯
(9) A (3)–(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.
(10) A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(10) A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a közigazgatási hivatal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(11) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a – külön jogszabályban meghatározott – településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből [3. § (1) bekezdés] biztosítja az önkormányzatok számára.
⋯ 177 változatlan sor ⋯