2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

2003. évi CXXVII. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

A központi költségvetés feladatainak ellátásához szükskéges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. § (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.

(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy

• a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást,
• b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék – kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett kereskedő részére behozott jövedéki terméket – adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és
• c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül – kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll – csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák.

(3) Az a jövedéki termék,

• a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel;
• b) amelyre adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető.

(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

I. Fejezet — HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

Területi hatály¶

2. § E törvény rendelkezéseit Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

Tárgyi hatály¶

3. § (1) E törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.

(2) Jövedéki termékek:

• a) az ásványolaj,
• b) az alkoholtermék,
• c) a sör,
• d) a bor,
• e) a pezsgő,
• f) a köztes alkoholtermék,
• g) a dohánygyártmány.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

Személyi hatály¶

4. § E törvény rendelkezéseit

• a) a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint
• b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre

kell alkalmazni.

Hatáskör, illetékesség¶

5. § (1) Jövedéki ügyben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a vámhatóság jár el.

(2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – az önkormányzati adóhatóság jár el.

6. § (1)

(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi hatóság, a közterületfelügyelet, a borászati hatóság, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

Értelmező rendelkezések¶

7. § E törvény alkalmazásában

• 1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:
• a) a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését,
• b) az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba, tüzelő- és fűtőolajba történő bekeverését,
• c) az ásványolajtermék színezését (beleértve a jelzőanyagot is), ha a színezés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik,
• d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-tárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést – kivéve a vámtarifaszám változással nem járó, felhasználási cél szerinti átminősítést – pedig előzetesen – legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően – a vámhatóságnak bejelentik,
• e) a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezők által történő csomagolását (kiszerelését), az azt megelőzően végzett mechanikai szűrését, illetve a gyógyszertárak által végzett gyógyszertári kiszerelését,
• f) a csokoládégyártáshoz felhasznált vagy felhasználásra kerülő alkoholos gyümölcsből az alkoholtermék gyártási melléktermékként történő visszanyerését, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették,
• g) az adózott üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, illetve csővezetékes szállítás esetén az egymás után szállított ásványolajok keveredését,
• h) az adómentes felhasználói vagy a felhasználói engedélyes tevékenység során szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását, ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket az engedélyezett célra használja fel,
• i) a növényi olajok oldószeres kivonással történő gyártásához zárt rendszerben felhasznált 2710 11 25 vámtarifaszámú ásványolaj visszanyerése, amennyiben a gyártási folyamatban újrafelhasználásra kerül,
• j) a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) vagy a bioetanol [7. § 37. pont] előállításához beszerzett 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék kőolajfinomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy ásványolaj-tárolóban a külön jogszabály szerint, motorbenzinbe való bekeverés céljából történő denaturálását,
• k) az üzemanyagtöltő állomás vagy az üzemi motorikusgáztöltő-állomás tárolótartályában a 2711 12, 2711 13 és 2711 19 00 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogének keveredését,
• l) a biológiai ecetet előállító üzemben a kettős fermentáció első lépéseként végzett alkoholos erjesztést, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették, és a keletkezett félkész terméket ecet hozzáadásával haladéktalanul denaturálják,
• m) hígító, oldószer célra gyártott egyéb ellenőrzött ásványolaj előállítását nem jövedéki termék és/vagy egyéb ellenőrzött ásványolaj és/vagy megfigyelt termék komponensekből, összekeveréssel,
• n) a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékek közül a 64. § (4) bekezdés a)–b) pontja, továbbá a 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alkoholtermékek közül a 64. § (9) bekezdése alá eső alkoholtermék előállítását (keletkezését),
• o) a cseppfolyósított szénhidrogénnek a külön jogszabály szerint pébégázpalackból turistahasználatú, legfeljebb 3 kg töltettömegű palackba történő átfejtését,
• p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás),
• q) a 76. § (4) bekezdése szerinti sör, a 80. § (3) bekezdése szerinti bor és a 89. § (3) bekezdése szerinti pezsgő előállítását,
• r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkező keveredését;
• 2. jövedéki termék importálása: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy más tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala azzal, hogy amennyiben a jövedéki termék vámeljárás keretében lép be belföldre, az importálás a vámeljárásnak a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg valósul meg; 2/A. importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor van;
• 3. Közösség: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott tagállamok területe azzal az eltéréssel, hogy
• a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d'Italia területe, valamint a Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) esetében a Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Ĺland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,
• b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a Man sziget az Egyesült Királyság területéhez, San Marino az Olasz Köztársaság területéhez, az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) Ciprus területéhez tartozónak tekintendő;
• 4. tagállam: az Európai Unió tagállama a 3. pont a) és b) alpontjában foglalt eltérések alkalmazásával;
• 5. harmadik ország: a Közösségen kívül található állam, illetve terület;
• 6.
• 7. közösségi adófelfüggesztési eljárás: az adó fizetésének halasztása a jövedéki termék 18. § (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott viszonylatban történő, 19–22. §-ok és 24–26/B. §-ok szerint végzett szállítása során; 7/A. e-TKO: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. július 16-ai 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott, a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszerben (a továbbiakban: uniós számítógépes rendszer) a jövedéki termék feladója által kitöltött, a tagállam illetékes hatósága által megadott egyedi adminisztratív hivatkozási kóddal (a továbbiakban: AHK-szám) ellátott, a Bizottságnak a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2009. július 24-ei 684/2009/EK rendeletében (a továbbiakban: EK rendelet) meghatározott adattartalmú elektronikus okmány; 7/B. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerint benyújtott, az EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány; 7/C. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, az EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány; 7/D. kiléptető vámhivatal: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-ai 2454/93/EGK bizottsági rendelet 793. cikkének (2) bekezdésében említett kiléptető vámhivatal; 7/E. kivitel helye szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a vámjogszabályok szerinti kiviteli vámkezelést kérik; 7/F. üzemszüneti TKO: az e-TKO tervezetében [20. § (1) bekezdés] szereplőkkel azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kiállított papír alapú okmány; 7/G. üzemszüneti átvételi elismervény: az elektronikus átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, a címzett adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő által kiállított papír alapú okmány, 7/H. üzemszüneti kiviteli elismervény: az elektronikus kiviteli elismervényben foglaltakkal azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított papír alapú okmány; 7/I. adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés: olyan cselekmény vagy olyan körülmény fennállása, amely nem eredményezi a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, 21. § (1) bekezdés, illetve 26/B. § (3) bekezdés szerinti mentesülést;
• 8.
• 9. vámtarifaszám: a Tanács 2658/87/EGK rendeletének
• a) az ásványolaj, az ETBE, valamint az 50. § (4) bekezdés d)–e) pontjában említett termékek, továbbá a 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett aromák esetében a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos,
• b) egyébként a Bizottság 2587/91/EGK rendeletével módosított, 1992. október 19-én hatályos 1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nomenklatúrával megegyező tartalmú, külön PM rendeletben kihirdetett áruazonosító számok. A nyolc számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő; 9/A. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező árut megjelölő áruazonosító szám;
• 10–11.
• 12. adóraktár (ideértve a 82. § szerinti egyszerűsített adóraktárt is): az a fizikailag (pl. fallal, kerítéssel, mérési ponttal) elkülönített, – a terméktávvezeték adóraktár és a kikötői adóraktár kivételével – helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, továbbá a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerinti helyen kialakított üzlethelyiség a hozzá tartozó raktárral, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;
• 13. tagállami adóraktár: más tagállam illetékes hatósága által adóraktárként engedélyezett hely (üzem, raktár);
• 14. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az adóraktárban – az e törvényben meghatározott engedély birtokában – jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg;
• 15. tagállami adóraktár-engedélyes: az a más tagállamban gazdasági tevékenységet folytató személy, aki adóraktár működtetésére a tagállama szabályai szerinti érvényes engedéllyel rendelkezik;
• 16. bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék rendszeres vagy eseti fogadására;
• 17. bejegyzett feladó: az a személy, aki a vámjogi szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult arra, hogy – az e-TKO tervezetének kiállításával – rendelkezzen a harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek az importálás helyéről az adó fizetésének halasztása mellett az e törvényben meghatározott rendeltetési helyre történő továbbszállításáról;
• 18. adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket az e törvényben meghatározott adómentes célra felhasználó személy;
• 19. felhasználói engedélyes: az a személy, aki – az e törvényben meghatározott engedély birtokában – jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj beszerzésére, felhasználására, kiszerelésére, megfigyelt termék beszerzésére, előállítására, felhasználására, kiszerelésére, a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelésére;
• 20.
• 21. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen, független formában végzett tevékenység; 21/A. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében, légi közlekedési tevékenység keretében végzett személy- vagy áruszállítás;
• 22. szabad forgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, tagállami adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása – kivéve, ha a kitárolás adóraktárba, tagállami adóraktárba, más tagállam bejegyzett kereskedője részére, harmadik országba vagy adómentes felhasználó részére történik –; a jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi fogadása; az adóraktárban a szőlőbor termelői borkimérés céljára történő felhasználása; a harmadik országból behozott jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket vámjogilag szabad forgalomba bocsátottnak kell tekinteni, ha a jövedéki terméket a vámkezelést vagy az intézkedést követően nem tárolják be adóraktárba, adómentes felhasználóhoz, vagy azt nem adja fel bejegyzett feladó a 18. § (2) bekezdésben hivatkozott 18. § (1) bekezdés szerinti rendeltetési hellyel;
• 23. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;
• 24. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét, az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes üzemét, raktárát elhagyja;
• 25. betárolás: az adófelfüggesztéssel, illetve a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék a címzett adóraktárába, illetve üzemébe, raktárába beszállításra és a címzett által az e törvény szerinti okmányon feltüntetett rendeltetési helyen ténylegesen átvételre kerül. Amennyiben a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása adóraktárban, illetve adómentes felhasználó üzemében, raktárában történik, a betárolás a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával valósul meg;
• 26. jövedéki termék fogadása: bejegyzett kereskedő részére más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban belföldre szállított jövedéki termék tényleges átvétele az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen;
• 27. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése, hatósági felügyelete, jövedéki ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos eljárás;
• 28. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki adóztatási feladat ellátásával függ össze – ideértve az egyéb adókötelezettségek teljesítését, ellenőrzését is –, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárás;
• 29. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;
• 30. közösségi kereskedő: az a személy, aki jövedéki terméket gazdasági tevékenység keretében, más tagállam felé értékesít vagy továbbértékesítési célra más tagállamból beszerez;
• 31. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban résztvevő külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző olyan légi jármű üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja;
• 32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel (a továbbiakban: engedélyezett gazdálkodói engedély) rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték a 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének – a 2 éves vizsgált időszakban összességében – 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek,
• 33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek,
• 34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg,
• 35. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag;
• 36. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék;
• 37. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből a külön jogszabály szerint denaturált 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék; 37/A. biodízel: növényi olajból vagy állati olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék; 37/B. E85: a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag Közösségben termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak, és amely a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint fenntartható módon előállítottnak minősül; 37/C. tiszta növényi olaj: a 1507-1518 vámtarifaszám alá tartozó növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra vagy üzemanyagba való közvetlen bekeverés céljára állítják elő; 37/D. biogáz: a külön jogszabály szerinti biomasszából vagy más megújuló energiából előállított gáznemű, nem sűrítettgáz-halmazállapotú termék; 37/E. olajtermék: az 52. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó ásványolaj, a biogáz kivételével; 37/F. üzemanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés, felhasználás: bármely termék belső égésű motorban való felhasználása, illetve a termék ilyen felhasználás céljára történő beszerzése, importálása, kínálása és értékesítése, kivéve azt az esetet, ha a helyhez kötött belső égésű motorban való felhasználás kizárólagos célja villamos energia előállítása, illetve a beszerzés, importálás, kínálás és értékesítés ilyen felhasználás céljára történik. Az utóbb említett esetet tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásnak, illetve ilyen célra történő beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak és értékesítésnek kell tekinteni;
• 38. üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a járműbe szilárdan beépített azon tartály(ok), amely(ek) az üzemanyagnak közvetlenül a gépjármű motorjában való felhasználását teszi(k) lehetővé a jármű haladásához, illetve a jármű hűtő- és klímaberendezésének működését biztosítják. Üzemanyagtartály továbbá a járművek azon szilárdan beépített gáztartálya is, amely közvetlenül a gázzal való üzemelést teszi lehetővé, valamint az egyéb berendezések tartályai, amelyekkel adott esetben a gépjárművet felszerelik;
• 39. kiegészítő üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a konténerbe szilárdan beépített olyan tartály, amely a hűtőberendezések vagy a speciális konténerek egyéb berendezéseinek szállítás közbeni működéséhez az üzemanyag közvetlen felhasználását biztosítja;
• 40. speciális konténer: minden olyan tartály megfelelő berendezésekkel ellátva, amelyek speciálisan a hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő rendszerekhez vagy más rendszerekhez szükségesek;
• 41. jelölt gázolaj: az Európai Bizottságnak a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló 2011/544/EU határozata szerinti jelölőanyaggal megjelölt, a 2710 19 41, 2710 19 45 és 2710 19 49 vámtarifaszám alá tartozó gázolaj;
• 42. ömlesztett szállítás: ásványolajtermék közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben való szállítása;
• 43. pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;
• 44. háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
• 45. csomagátvizsgáló berendezés: olyan eszköz, amely a csomag felbontása nélkül a csomagban lévő tárgy körvonalait, formáját, méretét teszi láthatóvá.
• 46. teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás: a jövedéki termék tulajdonságaiból adódó vagy előre nem látható körülmények – kivéve lopás – vagy vis major miatt bekövetkezett olyan megsemmisülés vagy károsodás, amely a jövedéki termékként történő felhasználásra való alkalmatlanságot eredményezi;
• 47. magánszemély: jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy;
• 48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése;
• 49. fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány.
• 50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet;
• 51. kereskedelmi gázolaj: az 52. § (1) bekezdés d) pontja alá tartozó gázolaj, amelyet
• a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
• b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz használnak fel.
• 52. légiutas-ellátási tevékenység: a gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi járművek fedélzetéről, az utasok részére felszolgálásra vagy értékesítésre szánt, a 3. § (2) bekezdés b)–g) pontja szerinti jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes tárolása, illetve 15 napon belül gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi jármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a tárolást és a felvitelt a jövedéki engedélyes kereskedő miniszteri rendeletben előírt módon igazolja.
• 53. motorfejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés;
• 54. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
• 55. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás;
• 56. szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, valamint a 2401 vámtarifaszámú feldolgozatlan dohány, továbbá a dohányhulladék;
• 57. fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;
• 58. dohánylevél-töltő: az a kizárólag emberi erővel – így különösen nem elemmel, akkumulátorral, vagy elektromos áramforrásról – működtethető eszköz, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál;
• 59. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak vagy olyan folyadéknak, amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre, ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is (a továbbiakban: töltőfolyadék) nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermékek;
• 60. elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz.

II. Fejezet — ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG¶

Adókötelezettség keletkezése¶

8. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha

• a) a jövedéki terméket belföldön előállítják;
• b) a jövedéki terméket importálják. Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy – amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes –, a b) pont esetében az importáló, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont szerinti importálás esetében a bejegyzett feladó.

(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó.

Adómentes jövedéki termék¶

9. § (1) Adómentes a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés kötelező rendelkezése alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.

(2) Adómentes a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25–27. és 107. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.

(3)

(4) Adómentes a légiutas-ellátási tevékenység keretében harmadik országból behozott jövedéki termék.

Az adófelfüggesztés esetei¶

10. § (1) Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségét.

(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket

• a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja, raktározza;
• b) az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja, raktározza;
• c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából a 11. § feltételeinek megfelelően belföldön adófelfüggesztéssel szállítja.

(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha

• a) az importálás helye adóraktár, illetve adómentes felhasználó üzeme, raktára;
• b) a jövedéki terméket az importálás helyéről e-TKO-val közvetlenül adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz szállítják, és amennyiben az e-TKO tervezetének kiállítója
• ba) adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó, a 38. §, illetve a 42. § szerinti jövedéki biztosítékuk összege eléri a harmadik országból behozott jövedéki termékre megállapított adó összegét,
• bb) bejegyzett feladó, a bejegyzett feladó jövedéki biztosítékot nyújt a feladott jövedéki termék adójának megfelelő összegben, illetve az általa nyújtott, – a 19. § (7) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve – rendelkezésre álló jövedéki biztosíték a feladott jövedéki termék adójára fedezetet biztosít.

(4) Ha az adóraktári engedély megszűnik – kivéve a (6)–(7) bekezdésben foglalt esetet –, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történő betárolásáig vagy a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik – kivéve a (6)–(7) bekezdésben foglalt esetet –, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, illetve másik adómentes felhasználó részére történő átadásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig, vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.

(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.

(8) Amennyiben az adóraktári engedélynek vagy az adómentes felhasználó keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, a készleten maradt jövedéki termék utáni adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre a (6)–(7) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(9) A jövedéki terméket belföldi rendeltetéssel feladó bejegyzett feladóra a 26/A. § (1), (3)–(6) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jövedéki biztosítéka az elektronikus átvételi elismervény 11. § (8) bekezdés szerint részére történő továbbításával egyidejűleg szabadul fel, illetve válik ismételten felhasználhatóvá.

Adófelfüggesztéssel történő szállítás¶

11. § (1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható

• a) adóraktárból, adómentes felhasználótól, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követően adóraktárba;
• b) adóraktárból, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követően adómentes célra, adómentes felhasználó részére;
• c) adóraktárból végleges rendeltetéssel harmadik országba belföldről történő kiléptetéssel;
• d) adóraktárból az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részes államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti esetben;
• e) a szeszüzemből kőolaj-finomító adóraktárba, finomítói ásványolajraktárba vagy ásványolaj-tárolóba, amennyiben a szállított jövedéki termék bioetanol vagy a 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék;
• f) adómentes felhasználás esetén
• fa) az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között,
• fb) a keretengedély megszűnése esetén a készleten maradt jövedéki termék tekintetében más adómentes felhasználó részére;
• g) az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyről
• ga) harmadik országban szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére végleges rendeltetéssel harmadik országba belföldről történő kiléptetéssel,
• gb) rendkívüli helyzetben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban felállított Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság által meghatározott helyre telepített, kijelölt repülőalakulatot ellátó üzemanyagtöltő pontra, amely az adómentes felhasználó telephelyének tekintendő,
• gc) az engedélyezett csapatmozgások, nemzeti és nemzetközi gyakorlatok esetén a gyakorlat helyszínén felállított üzemanyagtöltő pontra, amely az adómentes felhasználó telephelyének tekintendő,
• h) – amennyiben 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45 vagy 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzin a szállított termék – a kőolaj-finomító adóraktárból vagy finomítói ásványolajraktárból, illetve ásványolaj-tárolóból a 72. § (11) bekezdés szerinti szeszüzembe, E85 előállítása céljára.

(2) A jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.

(3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok

• a) – a b) pontban foglalt eltéréssel – az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – az e-TKO, illetve – a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt – az üzemszüneti TKO,
• b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat [a továbbiakban a)–b) pontok együtt: termékkísérő okmány]

(4) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó vagy a bejegyzett feladó állítja ki, az e-TKO és az üzemszüneti TKO esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint, az egyéb okmány, bizonylat alkalmazása esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(5) A betárolást az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó

• a) az e-TKO-val végzett szállítás esetén elektronikus átvételi elismervénnyel,
• b) a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles visszaigazolni a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.

(6) A jövedéki termék belföldről harmadik országba történő kiléptetéséről a vámhatóság elektronikus kiviteli elismervényt küld a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.

(7) Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak

• a) a jövedéki termék adóraktárból, adómentes felhasználó üzeméből, raktárából történő kitárolására, illetve az importálás helyéről adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó részére történő feladására a 20. § (4) bekezdés rendelkezését,
• b) az e-TKO-ra a 20. § (1)–(2), (5)–(6) bekezdés rendelkezéseit,
• c) az elektronikus átvételi elismervényre a 22. § (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit, az elektronikus kiviteli elismervényre a 18. § (9) bekezdés rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmaznia.

(8) Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén a vámhatóság a feladó adóraktár-engedélyesnek és a bejegyzett feladónak, illetve a feladó adómentes felhasználónak – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – továbbítja

• a) a fogadó adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó elektronikus átvételi elismervényét,
• b) a jövedéki termék mentesített szervezet általi átvételét igazoló, a 18. § (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával a vámhatóság által kiállított elektronikus átvételi elismervényt,
• c) a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről a vámhatóság által kiállított elektronikus kiviteli elismervényt.

(9) A belföldi rendeltetéssel, illetve harmadik országba történő kiléptetés céljából a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt belföldön végzett kitárolásra, az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint történő feladásra, valamint a betárolás, kiléptetés visszaigazolására a 18. § (11)–(12) bekezdés, a 20/A–20/B. §, és a 22/A. § (1), (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak értelemszerűen alkalmaznia azzal, hogy

• a) a vámhatóság az üzemszüneti kiviteli elismervényt közvetlenül a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a bejegyzett feladónak küldi meg,
• b) a 20/B. § (2) bekezdésében hivatkozott 20. § (3) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni.

(10) A 10. § (3) bekezdés szerinti adófelfüggesztés esetén

• a) az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak vagy a bejegyzett feladónak az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg kell – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – a vámhatósághoz benyújtania,
• b) a vámhatóság a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával egyidejűleg – a 20. § (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával – hagyja jóvá az e-TKO tervezetét és küldi meg – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – az e-TKO-t az e-TKO tervezet kiállítójának,
• c) a betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az importált jövedéki termék adóraktárába, illetve üzemébe, raktárába való betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt állít ki és nyújt be – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – a vámhatósághoz, melyet abban az esetben, ha az e-TKO tervezetet bejegyzett feladó állította ki, a vámhatóság – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – megküld a bejegyzett feladónak.

(11) A jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket a termékkísérő okmányon feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással (a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával) egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.

Az adófelfüggesztés megszűnése¶

12. § Az adófelfüggesztés megszűnik, ha

• a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül (13. §), illetve
• b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll (14. §).

Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól¶

13. § (1) Az adóraktár engedélyese – ha törvény másként nem rendelkezik – a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket

• a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve – az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén – a külön jogszabály szerint visszaigazolta;
• b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve – az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén – a külön jogszabály szerint visszaigazolta;
• c) – amennyiben a kitárolt termék az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolaj –
• ca) 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben hozta forgalomba, vagy
• cb) 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelés esetén az 59. § szerinti felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak, illetve a 61. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot adó exportálónak vagy közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek tárolta ki, és az átvételt a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az exportáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített kísérő okmány 1 példányán visszaigazolta;
• d) végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a vámhatóság által megküldött elektronikus kiviteli elismervény tanúsítja;
• e) – amennyiben a kitárolt termék üzemanyag petróleum vagy repülőbenzin – külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző légi jármű, illetve katonai lajstromjelű légi jármű üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorlórepülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából, és azt a vámhatóság igazolta;
• f) – amennyiben a kitárolt termék 2710 11 31, 27 10 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 21, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifaszámú ásványolajtermék – az Észak-atlanti Szerződés részes államainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett „Békepartnerség” más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag-ellátása céljára, illetve – amennyiben a kitárolt termék a 3. § (2) bekezdés b)–g) pontja szerinti jövedéki termék – az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erőinek, illetve polgári állományának étterme, kantinja részére szállították és a címzett által történt átvételt a vámhatóság által – a 18. § (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával – kiállított, az adóraktár-engedélyesnek továbbított elektronikus átvételi elismervény, valamint a címzett adómentes beszerzési jogosultságát a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint a címzett által kiállított adómentességi nyilatkozat igazolja;
• g) – amennyiben a kitárolt termék a 2710 19 41 és 2710 19 45 vámtarifaszámú jelölt gázolaj – külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályába töltik és azt a külön jogszabályban foglaltak szerint a hajó üzemeltetője igazolja.

(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül

• a) a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére tranzitadóraktárban [72. § (2) bekezdés a) pont] értékesített, valamint az utasellátó adóraktárból [72. § (2) bekezdés b) pont] kitárolt jövedéki termékre – dohánygyártmány esetén az adójeggyel el nem látott dohánygyártmányra –,
• b) a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban értékesített és onnan egyidejűleg az utas által kitárolt adójeggyel ellátott dohánygyártmányra

felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha – tranzitadóraktárból történő kitárolás esetén az utasok beszállókártyája számának dokumentálása alapján, az átszálló utasok esetében továbbá a repülőjegy másolatával – jogszabályban meghatározott módon igazolja a kitárolás tényét.

(3) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

• a) amelyet az adóraktárban
• aa) másik jövedéki termék előállítására,
• ab) az 53. § (1) bekezdés b) és c) pont, illetve a 68. § (1) bekezdés b) pont szerinti adómentes felhasználási célra,
• ac) – amennyiben az ásványolajtermék – az ásványolaj-adóraktárban az ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra,
• ad) ETBE előállítás céljára

használnak fel;

• b) amelyet minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára – a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő – mintavételi szabályzat szerint felhasználtak, átadtak;
• c) amelyet az adóraktárban az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;
• d) amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira átadtak;
• e) amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;
• f) amely az adóraktárban vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adóraktár engedélyesének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében – kivéve a lopás esetét – igazoltan megsemmisült;
• g) amely az adóraktárban az előállítás, tárolás, raktározás, illetve az adófelfüggesztéssel történő szállítás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig;
• h) amelyet – amennyiben az alkoholtermék – az adóraktárban az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott teljes denaturálási eljárással denaturáltak.

(3a) A 69. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyese a teljesen denaturált alkoholtermék – alkalmazott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállami címzett általi – átvételét visszaigazoló EKO példány alapján mentesül véglegesen felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.

(4) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

• a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és azt az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta;
• b) a jövedéki terméket a keretengedélyében engedélyezett adómentes célra felhasználta, és annak mennyisége nem haladta meg az 54. § (2) bekezdés és a 68. § (5) bekezdés szerinti elszámolás szerint felhasználható mennyiséget;
• c) a jövedéki terméket a 11. § (1) bekezdés g) pontjának ga) alpontja szerint végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették és azt a vámhatóság által megküldött, elektronikus kiviteli elismervény igazolja.

(5) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,

• a) amelyet az üzemében, raktárában a belső minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a – hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő – mintavételi szabályzata szerint felhasznált;
• b) amelyet az üzemében, raktárában az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;
• c) amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira adtak át;
• d) amelyet az üzemében, raktárában vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;
• e) amely az üzemében, raktárában vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adómentes felhasználó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében – kivéve a lopás esetét – igazoltan megsemmisült;
• f) amely a tárolás, raktározás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig.

(6) A (3) bekezdés b)–f) pontja és az (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

(7) Az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, illetve a bejegyzett feladó az importálással keletkezett felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe betárolták, és – a 10. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben – az elektronikus átvételi elismervény a 11. § (10) bekezdés c) pont szerint kiállításra, illetve a bejegyzett feladó esetében részére megküldésre kerül.

(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba, illetve egy másik adómentes felhasználó üzemébe, raktárába betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyes, illetve adómentes felhasználó elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta.

(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

• a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelőzően vagy azzal egyidejűleg a vevő az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére értékesítették, és az a jövedéki termék betárolását elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta;
• b) a jövedéki terméket a hitelező részére – a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján – történő átadás céljából az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejűleg a hitelező az adót igazoltan megfizette, vagy – ha a hitelező adóraktár engedélyese – a betárolást elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta.

(10) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás – a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül – megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.

(11) Amennyiben az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó a 14. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban – az üzemszüneti eljárástól eltérő okból – nem rendelkezik elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó mentesül az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a kiléptető vámhivatal igazolást ad arról, hogy a jövedéki termék harmadik országba kiléptetése megtörtént.

(12) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól a (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint történő végleges mentesüléshez az adóraktár-engedélyesnek

• a) előzetesen, legalább a jövedéki termék első felhasználását egy nappal megelőzően be kell jelentenie a vámhatósághoz a jövedéki termék felhasználási célját, – az 54. § (1) bekezdés c)–d) pont, illetve a 68. § (2) bekezdés b) pont rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával – a felhasználási arányszámot, illetve a 43. § (2) bekezdés szerinti tárgyidőszakban a jövedéki termék várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségének levezetését, mely utóbbit a továbbiakban minden tárgyidőszakra vonatkozóan is be kell jelentenie a vámhatósághoz, legkésőbb a tárgyidőszak első munkanapjáig,
• b) az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint kell a jövedéki termék adómentes felhasználásáról elszámolnia.

Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta¶

14. § (1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával – a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel –, továbbá a jövedéki terméknek – kivéve az adójeggyel ellátott dohánygyártmányt – a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban történő értékesítésével és egyidejűleg onnan az utas általi kitárolásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, hajóba történő betöltésének, illetve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(3) Amennyiben az importált jövedéki termék 13. § (7) bekezdés szerinti betárolásának az elektronikus átvételi elismervényen történő igazolása a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, a 10. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a bejegyzett feladónak a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége.

(4) A jövedéki termék 46. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(5) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, egyébként pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszűnését követő 31. napon.

(6) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, hogy a vevő, illetve a hitelező az adót igazoltan megfizette volna.

(7) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, illetve a kitárolás napján, ha anélkül tárolják ki a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján a jövedéki terméket átvevő személy az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 nap letelt.

(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,

• a) amelyet az adófelfüggesztés időtartama alatt az adóraktárban a 13. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő célra használnak fel;
• b) amely a készletfelvétel során a nyilvántartás szerinti és a tényleges készlet olyan különbözete, amely meghaladja a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget;
• c) amely betárolásának a 13. § (1) bekezdés a)–b) pontja, illetve e § (2) bekezdése szerinti igazolása a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történő szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan nem történt meg.

(9) A 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kitárolással történő szabadforgalomba bocsátás esetében az adóraktár engedélyesének adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége csak a cb) alpont esetében áll be akkor, ha a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az exportáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza az ellenőrzött ásványolajtermék átvételét. Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei¶

15. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

• a) a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket nem adóraktár vásárolja meg;
• b) az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket szabadforgalomba bocsátják, kivéve, ha a vevő adóraktár engedélyese;
• c) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki terméket a hitelezőnek történő átadás céljából kitárolják, kivéve, ha a hitelező adóraktár engedélyese;
• d) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követően a jövedéki terméket e célból kitárolják;
• e) a vámfelügyelet alatt álló, külső árutovábbítási eljárás alá vont jövedéki terméknek nem történik meg a bemutatása a vámhatóságnál a bemutatási határidő lejártáig;
• f) az aktív feldolgozás, a vámfelügyelet alatti feldolgozás vagy az ideiglenes behozatal vámeljárás alá vont jövedéki termék harmadik országba történő visszaszállításával a vámrendelkezések szerint nem számolnak el.

(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

• a) adóköteles jövedéki terméket jogellenesen adóraktáron kívül előállítanak;
• b) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a harmadik országból, tagállamból belföldre jogellenesen behozott, átvett jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató természetes személy bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;
• c) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti vagy az 52. § (2) bekezdése alá tartozó, nem adóraktárban előállított ásványolajat üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik (az exportálás és a más tagállamba való értékesítés kivételével) vagy használják fel és azt megelőzően nem keletkezett e törvény egyéb rendelkezései szerint adófizetési kötelezettség;
• d) a 103. § (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában felsorolt üzemanyagok jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok – vámhatóság által végzett készletfelvétellel megállapított – tényleges és nyilvántartás szerinti készletének különbözete meghaladja a külön jogszabály alapján elszámolható többletet.

(3) Nem tartozik a (2) bekezdés c) pontjának rendelkezése alá a kísérleti célú előállítással keletkezett üzemanyagnak kísérleti fejlesztés keretében történő felhasználása.

16. § Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:

• a) a jogellenes előállítás, illetve belföldi forgalomba hozatal esetén a jogellenes magatartás tanúsításának időpontja, ha pedig ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának időpontja;
• b) a 15. § (1) bekezdés e)–f) pontja esetében a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártát követő napon;
• c) minden más esetben – ha e törvény másként nem rendelkezik – a meghatározott esemény bekövetkezésének időpontja.

Az adó fizetésére kötelezett személy¶

17. § (1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.

(2) Az adó fizetésére kötelezett

• a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a terméket megvásárló (átvevő) személy;
• b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vevő;
• c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a hitelező;
• d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően átvevő személy;
• e) a 15. § (1) bekezdés e)–f) pontjában meghatározott esetben az a személy, aki a vámkezelést kérte;
• f) a 15. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az ásványolajterméket üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy, illetve az ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként felhasználó vagy kínáló, értékesítő felhasználói engedélyes;
• g) a 15. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedő.

(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen előállítja, megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben eljárva követi el, a munkáltató, ha a megbízott a megbízási szerződés teljesítésével összefüggésben eljárva követi el, a megbízó minősül adófizetésre kötelezett személynek.

III. Fejezet — ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN¶

Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban¶

18. § (1) Az adóraktár-engedélyes közösségi adófelfüggesztési eljárásban az adómegállapítás és az adófizetés halasztása mellett

• a) az adóraktárából jövedéki terméket kitárolhat, ha azt
• aa) tagállami adóraktárba vagy más tagállam bejegyzett kereskedőjének szállítja,
• ab) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam valamely tagállamban állomásozó fegyveres erői (kivéve e tagállam fegyveres erejét) és azok polgári állománya vagy étterme, kantinja részére szállítja,
• ac) a valamely tagállamban lévő diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint a tagállamban az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára a nemzetközi egyezményekben, illetve székhely egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztásra szállítja (a továbbiakban: ab) és ac) alpont együtt: mentesített szervezet),
• ad) harmadik országba más tagállam(ok)on keresztül kiszállítja,
• b) az adóraktárába betárolhat
• ba) tagállami adóraktárból szállított jövedéki terméket,
• bb) más tagállam(ok)on keresztül harmadik országból behozott jövedéki terméket, ideértve a más tagállamban engedélyezett bejegyzett feladó által az importálás helyéről részére feladott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket is.

(2) A bejegyzett feladó jogosult közösségi adófelfüggesztési eljárásban az importálás helyéről jövedéki terméket az (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjai szerinti rendeltetéssel feladni.

(3) A bejegyzett kereskedő jogosult más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására.

(4) A mentesített szervezet (ide nem értve a Magyar Honvédséget) jogosult – a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett – más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki terméket belföldön fogadni. A mentesített szervezet a feladó adóraktár engedélyesének megküldi a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást. A vámhatóság a mentesített szervezetet – faxon, telefonon vagy elektronikus levél útján – értesíti a jövedéki termék más tagállamból részére történt feladásáról. A mentesített szervezet – faxon, elektronikus levélben vagy a jövedéki termék átvételének helyszínén – írásos nyilatkozatot ad a vámhatóságnak – az EK rendelet szerinti adattartalommal – a jövedéki termék átvételéről. A vámhatóság a mentesített szervezet nyilatkozata alapján kiállítja és továbbítja az elektronikus átvételi elismervényt a feladó tagállam illetékes hatóságának. Ha a mentesített szervezet a 20/A. § (2) bekezdésben meghatározott üzemszünet időtartama alatt veszi át a jövedéki terméket, a 22/A. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni.

(5) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott jövedéki termék belföldön átszállítható, belföldről harmadik országba kiléptethető.

(6) Közösségi adófelfüggesztési eljárásban a jövedéki termék szállítása – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve a 20/A. §-ban foglalt eltéréssel – kizárólag e-TKO alkalmazásával végezhető, és a jövedéki termék átvételéről elektronikus átvételi elismervényt, harmadik országba történt kiléptetéséről elektronikus kiviteli elismervényt kell kiállítani.

(7) Nem kell e-TKO-t alkalmazni, amennyiben adóraktárból a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítása

• a) az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti mentesített szervezet részére az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alatt történik,
• b) az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpont szerinti rendeltetéssel (ideértve azt is, ha a bejegyzett feladó ad fel vagy a bejegyzett kereskedő részére adnak fel az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpont szerinti relációban jövedéki terméket) harmadik országon keresztül külső árutovábbítási eljárásban történik,
• c) a 20/A. § (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartamára esik, az üzemszünet időtartama alatt.

(8) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék

• a) átvételének igazolására elektronikus átvételi elismervényt,
• b) harmadik országba történt kiléptetésének igazolására elektronikus kiviteli elismervényt kell kiállítani.

(9) Amennyiben a más tagállamból harmadik országba feladott jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld,

• a) a kiléptető vámhivatal vagy – a 7. § 3. a) pontjának ab) alpontja szerinti területre történő szállítása esetén – az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetésére a vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta a Közösség területét, továbbá
• b) az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését követően a vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.

(10) A vámhatóság az elektronikus kiviteli elismervényt a (9) bekezdés szerinti eljárást követően az uniós számítógépes rendszerben továbbítja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(11) Amennyiben a vámhatóság a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított, harmadik országba belföldről kiléptetett jövedéki termék kiviteléről üzemszünet miatt vagy annak időtartama alatt amiatt nem tud elektronikus kiviteli elismervényt kiállítani, mert a feladó adóraktár-engedélyes vagy bejegyzett feladó még nem nyújtotta be az e-TKO tervezetét, illetve az még nem került jóváhagyásra, és amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható, a vámhatóság üzemszüneti kiviteli elismervényt állít ki és küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(12) A vámhatóság a (11) bekezdés szerinti esetben az üzemszünet megszűnését, illetve a jóváhagyott e-TKO rendelkezésre állását követően haladéktalanul kiállítja az elektronikus kiviteli elismervényt, melyet az uniós számítógépes rendszerben továbbít a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(13) Ha a feladó tagállami adóraktár-engedélyes vagy más tagállam bejegyzett feladója az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, kérelmére a vámhatóság igazolást ad ki a jövedéki termék

• a) címzett által történt átvételéről, amennyiben a címzett az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmányt nyújt be a vámhatósághoz,
• b) harmadik országba belföldről történt kiléptetéséről, amennyiben az megtörtént.

Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból¶

19. § (1) Az adóraktár-engedélyes – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az adóraktárából a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba történő szállítása vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitele esetén köteles a közösség valamennyi tagállamában érvényes jövedéki biztosítékot (a továbbiakban: szállítási jövedéki biztosíték) nyújtani olyan összegben, amely a szállított jövedéki termék belföldi szabadforgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettségét fedezi.

(2) A szállítási jövedéki biztosíték nyújtása a 38. § szerinti jövedéki biztosíték összegéig teljesítettnek tekinthető, az – a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig – szállítási jövedéki biztosítéknak minősül, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek és – pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosíték esetén – a pénzügyi biztosíték a jövedéki termék kiszállítását követően legalább még 180 napig érvényes. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a kiszállított, de a 21. § (1) bekezdése szerint [figyelembe véve e § (6) bekezdésének rendelkezését is] még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülő jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja a 38. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték összegét. Az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási biztosíték összege a dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében legfeljebb 600 millió forint, az ásványolajtermékek esetében legfeljebb 3 milliárd forint.

(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani az ásványolajnak más tagállamba csővezetéken történő, valamint az egyszerűsített adóraktár-engedélyes adóraktárából kitárolt szőlőbornak más tagállamba történő szállítása esetén.

(4) Kérelemre engedélyezhető, hogy

• a) a szállítási jövedéki biztosíték teljesítéseként az adóraktár-engedélyest és a fuvarozót egyetemlegesen kötelező biztosítékot nyújtsanak,
• b) az adóraktár-engedélyes helyett a szállítási jövedéki biztosítékot a fuvarozó, a címzett vagy – amennyiben az adóraktár-engedélyes nem tulajdonosa a kiszállított jövedéki terméknek – a jövedéki termék tulajdonosa nyújtsa.

(5) Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy pénzügyi biztosíték fogadható el. A készpénzben nyújtott szállítási jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a szállítási jövedéki biztosíték felszabadul. A szállítási jövedéki biztosíték a 21. § (4) bekezdés szerint beálló adófizetési kötelezettségre vehető igénybe. A követelés érvényesítésére a vámhatóság külön végzés nélkül jogosult.

(6) Amennyiben a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele más tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) alapján történik, külön szállítási jövedéki biztosítékot nem kell nyújtani. Ebben az esetben a Tranzitegyezmény szerinti biztosíték szállítási jövedéki biztosítéknak minősül.

(7) A (2) bekezdés szerint nyújtott szállítási jövedéki biztosíték felszabadul, illetve ismételten felhasználhatóvá válik az elektronikus átvételi elismervény, illetve az elektronikus kiviteli elismervény szerinti visszaigazolás alapján, az elektronikus átvételi elismervénynek, illetve az elektronikus kiviteli elismervénynek a rendeltetési hely, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az uniós számítógépes rendszerben a vámhatóságnak történt megküldésével egyidejűleg, illetve a 21. § (9) bekezdés szerinti esetben az a) pont szerinti igazolás vámhatósághoz történt benyújtásának vagy a b) pont szerinti igazolás vámhatóság általi elfogadásának napján.

20. § (1) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO kiállításához elektronikus úton,

• a) az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren vagy
• b) az ügyfélkapun keresztül – legkorábban a kitárolást hét nappal megelőzően – benyújtja a vámhatósághoz az e-TKO EK rendeletben előírtak szerint kitöltött tervezetét, melyhez a jövedéki termékre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott kiegészítő adatokat is csatol (e törvény alkalmazásában: e-TKO tervezet).

(2) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben – alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából – ellenőrzi az e-TKO tervezetében szereplő adatokat. Amennyiben az adatok

• a) nem megfelelőek, a vámhatóság – az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – haladéktalanul értesíti az adóraktár-engedélyest, aki az értesítés alapján módosítja, kiegészíti az e-TKO tervezetét,
• b) megfelelőek, a vámhatóság AHK-szám hozzárendelésével jóváhagyja az e-TKO-t, és arról – az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – értesíti az adóraktár-engedélyest.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdés b) pontja szerint jóváhagyott e-TKO-t

• a) a 18. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja és (2) bekezdése szerinti esetben a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának,
• b) a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti esetben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának az uniós számítógépes rendszerben továbbítja.

(4) A jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolása csak az e-TKO (2) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyását követően lehetséges, feltéve, hogy a szállítást végző személy részére az adóraktár-engedélyes egyidejűleg átadja az e-TKO kinyomtatott példányát vagy az AHK-szám feltüntetését tartalmazó számlát, szállítólevelet vagy más fuvarokmányt, melyet a szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni a tagállamok illetékes hatóságának.

(5) Az adóraktár-engedélyes a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolását

• a) megelőzően törölheti – az uniós számítógépes rendszeren keresztül – a jóváhagyott e-TKO-t,
• b) követően megváltoztathatja – az uniós számítógépes rendszeren keresztül – az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet, kivéve, ha mentesített szervezet a címzett.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetekben az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

20/A. § (1) Az adóraktár-engedélyes a (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartama alatt jövedéki terméket közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO helyett üzemszüneti TKO-val tárolhat ki.

(2) Üzemszünetnek minősül

• a) az uniós számítógépes rendszernek, illetve a vámhatóság számítógépes rendszerének (ideértve a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszert is) üzemszerű működésében bekövetkezett, a vámhatóság által valamennyi érintett adóraktár-engedélyessel, bejegyzett feladóval, bejegyzett kereskedővel, adómentes felhasználóval (a továbbiakban e § alkalmazásában: használó) közölt,
• b) az ügyfélkapu üzemszerű működésében bekövetkezett, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, vagy
• c) a használó számítógépes rendszerében bekövetkezett, a használó által a vámhatósághoz írásban bejelentett és a vámhatóság által nyilvántartásba vett olyan üzemzavar, amely meggátolja az e-TKO tervezetére, az e-TKO-ra, valamint az elektronikus átvételi elismervényre vagy az elektronikus kiviteli elismervényre az e törvény és az EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását.

(3) Az üzemszünet időtartamának kezdete

• a) a (2) bekezdés a) pont szerinti üzemszünet esetében az az időpont, amikor a vámhatóság a közlést megteszi,
• b) a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról a külön jogszabály szerinti Kormányzati Portálon (a továbbiakban: Kormányzati Portál) közzétett időpont,
• c) a (2) bekezdés c) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról a vámhatósághoz tett bejelentés és az azzal egyidejűleg történő nyilvántartásba vétel időpontja, illetve – a vámhatóság hivatali idején kívül történt bejelentés esetén – a bejelentésben az üzemzavar kezdeteként megjelölt időpont, ami nem lehet a bejelentés megtételét megelőző utolsó hivatali idő végénél korábbi időpont.

(4) Az üzemszünet időtartamának vége az az időpont,

• a) amelyet – a (2) bekezdés a) pont szerinti üzemszünet esetében – ekként a vámhatóság valamennyi használóval közöl,
• b) amely – a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében – a Kormányzati Portálon közzétételre kerül,
• c) amelyet – a (2) bekezdés c) pont szerinti üzemszünet esetében – a használó a vámhatóság részére bejelent.

(5) A vámhatóság, illetve a használó az üzemzavar elhárítását követően haladéktalanul megteszi a (4) bekezdés szerinti közlést, illetve bejelentést.

20/B. § (1) Az adóraktárból jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő kitárolása üzemszüneti TKO alkalmazásával csak az üzemszüneti TKO-n a szállítás megkezdésére (a kitárolásra) megadott időpontban és a szállítás megkezdésének a kitárolást megelőzően a vámhatósághoz történt bejelentése esetén lehetséges.

(2) Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes haladéktalanul kiállítja és a 20. § (1) bekezdés szerint benyújtja az e-TKO tervezetét. Ezt követően a 20. § (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jövedéki terméket a szállítás során az e-TKO jóváhagyásáig az üzemszüneti TKO kíséri. Az e-TKO jóváhagyásával egyidejűleg az üzemszüneti TKO helyébe a szállítás bizonylataként az e-TKO lép.

(4) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban üzemszüneti TKO-val kitárolt jövedéki termék kitárolásának bizonylata a (3) bekezdés szerint kiállításra kerülő e-TKO, azonban az üzemszüneti TKO-t is köteles az adóraktár-engedélyes – az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül – megőrizni.

(5) Amennyiben az adóraktár-engedélyes a 20. § (5) bekezdés szerint a jövedéki terméknek az adóraktárból e-TKO-val történt feladását követően bekövetkezett üzemszünet ideje alatt kívánja a rendeltetési helyet (figyelemmel a 20. § (6) bekezdésének rendelkezésére) megváltoztatni, azt megelőzően köteles – fax, elektronikus levél útján – erről a vámhatóságot az EK rendeletnek a rendeltetési hely megváltoztatására vonatkozó rendelkezései szerinti adattartalommal és rovathivatkozások alkalmazásával értesíteni. Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes az EK rendeletnek az e-TKO-val végzett szállítás alatt történő rendeltetési hely megváltoztatásra vonatkozó rendelkezései szerint köteles a továbbiakban eljárni.

21. § (1) Az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha

• a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket átvette, és azt elektronikus átvételi elismervényével igazolta;
• b) a címzett mentesített szervezet a jövedéki terméket átvette, és azt elektronikus átvételi elismervény igazolja, továbbá a mentesített szervezet megküldte az adóraktár-engedélyes részére a 31/96/EK bizottsági rendelet szerinti, az adómentes felhasználási jogosultságot igazoló, a fogadó tagállam szabályai szerint kitöltött adómentességi igazolást;
• c) a más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitel esetén a jövedéki termék elhagyta a Közösség területét, és ezt elektronikus kiviteli elismervény igazolja,
• d) az elektronikus átvételi elismervényen, illetve az elektronikus kiviteli elismervényen feltüntetett hiányt vagy annak egy részét a hiány keletkezése szerinti tagállam illetékes hatósága az adóraktár-engedélyes kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismeri el.

(2) Amennyiben a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság erről – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – értesíti az adóraktár-engedélyest. A vámhatóság által küldött értesítést követően az adóraktár-engedélyesnek 1 hónap áll rendelkezésére, hogy a vámhatóság felé igazolja – a (9)–(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a jövedéki termék rendeltetési helyen történt betárolását, átvételét, illetve harmadik országba történt kiléptetését vagy azt, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés történt más tagállamban.

(3)

(4) Az adóraktár engedélyesének beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége

• a) a kitárolt mennyiségre, ha a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítás során a jövedéki termék eltűnt;
• b) a kitárolt mennyiségre az adóraktárból történt kitárolásának napjától számított 4 hónapot követő napon, amennyiben az átvétel, illetve kivitel (1) bekezdés a)–c) pont vagy (9)–(10) bekezdés szerinti igazolása nem történt meg, illetve a (2) bekezdés szerint az igazolást nem nyújtották be a vámhatósághoz;
• c) az elektronikus átvételi elismervényen, illetve az elektronikus kiviteli elismervényen hiányként kimutatott mennyiségre, kivéve az (1) bekezdés d) pont szerinti mennyiséget.

(5) Ha a jövedéki termék más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállítására nem az adóraktár engedélyese nyújtotta a szállítási jövedéki biztosítékot, a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség azt a személyt terheli, aki a szállítási jövedéki biztosítékot nyújtotta. A 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás esetén az adófizetési kötelezettség az adóraktár-engedélyest és a fuvarozót egyetemlegesen terheli.

(6) Az adófizetési kötelezettség (5) bekezdés szerinti teljesítésével az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.

(7) Az adót a (4) bekezdés szerinti esetben abban a tagállamban kell – a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével – megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnt vagy a hiány keletkezett. Amennyiben ez nem állapítható meg, abban a tagállamban kell – a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével – az adót megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnését vagy a hiány keletkezését felderítették. Ha az előbbiek közül egyik sem állapítható meg – ideértve a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetet is – a vámhatósághoz kell az e törvény szerint a kitároláskor hatályos adót megfizetni.

(8) Amennyiben a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolásától számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget kiváltó jogsértést melyik tagállamban követték el, az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által a vámhatóságnak küldött hivatalos értesítés alapján a (4)–(7) bekezdés szerint eredetileg megfizetett adó visszaigényelhető vagy a fizetendő adóból levonható, feltéve, hogy azt az adóraktár-engedélyes – a vámhatóság által küldött értesítés kézhezvételét követően – kéri.

(9) Amennyiben az adóraktár-engedélyes az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól abban az esetben is mentesül, ha

• a) a rendeltetési hely szerinti, illetve a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolják a jövedéki termék címzett által történt átvételét, illetve Közösségből történt kilépését, vagy
• b) a jövedéki termék címzett által történt átvételének, illetve Közösségből történt kiléptetésének igazolására megfelelő bizonyítékot nyújt be a vámhatósághoz, és azt a vámhatóság elfogadja.

(10) A (9) bekezdés b) pontja alkalmazásában megfelelő bizonyítékként elfogadható különösen

• a) a címzett által a jövedéki termék átvételéről kiállított, az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány,
• b) a kiléptető vámhivatal által kiállított vagy ellenjegyzett, az elektronikus kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány,
• c) a szállított jövedéki termék értékesítéséről a címzett nevére kiállított számla másolata és a számla ellenértékének az adóraktár-engedélyes pénzforgalmi számláján történt jóváírásáról a banki igazolás.

21/A. § A vámhatóság – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – az adóraktár-engedélyesnek továbbítja

• a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes vagy bejegyzett kereskedő elektronikus átvételi elismervényét,
• b) a jövedéki termék mentesített szervezet általi átvételét igazoló, a rendeltetési hely szerinti tagállam szabályai szerint kiállított elektronikus átvételi elismervényt,
• c) a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított elektronikus kiviteli elismervényt.

Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba¶

22. § (1) Az adóraktár engedélyesének közösségi adófelfüggesztési eljárásban

• a) más tagállamból szállított jövedéki termék betárolásával,
• b) harmadik országból más tagállam(ok)on keresztül behozott jövedéki termék importálásával

adókötelezettsége keletkezik, amely egyidejűleg – a 10–11. § rendelkezéseinek alkalmazásával – adófelfüggesztés alá kerül.

(2)

(3) Az adóraktár-engedélyesnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban behozott, ténylegesen átvett jövedéki terméket az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással egyidejűleg az adóraktári készletébe fel kell vennie.

(4) Az adóraktár-engedélyes a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolását követő 5 munkanapon belül köteles a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elektronikus úton a jövedéki termék betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt – a külön jogszabály szerinti kiegészítő adatok megadásával – a vámhatósághoz benyújtani.

(5) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszer alkalmazásával – alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából – ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Amennyiben az adatok

• a) nem megfelelőek, a vámhatóság – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – haladéktalanul értesíti az adóraktár-engedélyest, aki az értesítés alapján módosítja, kiegészíti az elektronikus átvételi elismervényt,
• b) megfelelőek, a vámhatóság – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – értesítést küld az adóraktár-engedélyesnek az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és azt egyidejűleg továbbítja az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(6) Amennyiben a feladás helye szerinti tagállami adóraktár-engedélyes kéri a vámhatóságtól az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, a 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti mentesülés megállapítását, a vámhatóság a tagállami adóraktár-engedélyes által benyújtott bizonyítékok alapján elbírálja, hogy a belföldi adóraktár-engedélyes elektronikus átvételi elismervényén feltüntetett hiányból milyen mennyiség fogadható el adómentes hiányként, és arról a tagállami adóraktár-engedélyest, valamint a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti.

(7) A vámhatóság

• a) a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott mértékig,
• b) a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt, az annak során történt, igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást fogadhatja el a (6) bekezdésben említett adómentes hiányként.

22/A. § (1) Amennyiben üzemszünet miatt a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolásáról a betárolást követő 5 munkanapon belül nem nyújtható be az elektronikus átvételi elismervény, az adóraktár-engedélyes köteles üzemszüneti átvételi elismervényt benyújtani a vámhatósághoz.

(2) A vámhatóság – amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható – az üzemszüneti átvételi elismervény másolatát megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(3) Az adóraktár-engedélyes az üzemszünet megszűnését követően haladéktalanul benyújtja az elektronikus átvételi elismervényt, melyet követően a 22. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Az üzemszünet időtartama alatt betárolt jövedéki termék betárolásának bizonylataként az üzemszüneti átvételi elismervény az elektronikus átvételi elismervény kiállításáig fogadható el.

A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére¶

23. § (1) Abban az esetben, ha

• a) a vámhatóság megállapítja, hogy a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott, belföldön átszállított jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülése belföldön következett be, vagy
• b) a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott, belföldön átszállított jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülésének helye ugyan nem állapítható meg, de azt a vámhatóság belföldön észleli, a vámhatóság jogosult – az a) pont szerinti esetben a szabálytalanság megtörténtekor, a b) pont szerinti esetben a szabálytalanság felderítésekor belföldön hatályos adómérték figyelembevételével – az adó beszedésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben adófizetésre kötelezett az a személy, aki a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta.

(3) A vámhatóság az (1) bekezdés a), illetve b) pontban foglalt esetről, illetve annak alapján keletkezett adóbeszedési jogosultságáról értesítést küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(4) A vámhatóság adóbeszedési joga az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék más tagállam adóraktárából történt kitárolásától vagy más tagállam bejegyzett feladója általi feladásától számított 3 éven belül áll fenn.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján beszedett adót a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti személynek – a vámhatóság által küldött értesítést követően benyújtott kérelme alapján – visszatéríti, ha a jövedéki termék kitárolásától, illetve feladásától számított 3 éven belül megállapítják, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés ténylegesen mely más tagállamban következett be. Az adó-visszatérítés az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által kiállított, vámhatóságnak kiadott hivatalos értesítés birtokában teljesíthető.

Bejegyzett kereskedő¶

24. § (1) A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki

• a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve – egyéni vállalkozó esetében – a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
• b) a közösségi adófelfüggesztési eljárásban fogadott jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást (a továbbiakban: szállítási nyilvántartás) vezet;
• c) biztosítja a jövedéki termék ellenőrzésének lehetőségét;
• d) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)–c) és – a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
• e)
• f) – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő
• fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,
• fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,
• fc) – az fa) és fb) pontban nem említett – jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom

egytizenketted részének megfelelő összegben.

(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő), részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)–c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt, beszerzésre kerülő

• a) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel,
• b) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel,
• c) – az a) és b) pontokban nem említett – jövedéki termék mennyiségére

számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére, legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha a bejegyzett kereskedő a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt visszavonja.

(4) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a bejegyzett kereskedő a 25. § szerinti adófizetési kötelezettségét teljesítette.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítékára a 38. § (6)–(9) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) Amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését, aki érvényes

• a) keretengedéllyel, vagy
• b) felhasználói engedéllyel

is rendelkezik és kizárólag a keretengedélyes vagy felhasználói engedélyes tevékenységi körében beszerezhető jövedéki termékekre kéri az engedélyt, részére azt a külön jogszabály szerinti egyszerűsített eljárásban kell kiadni, és az e § szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön megkövetelni.

(7)–(8)

(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, a külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő esetében harmincöt napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet.

(10) A bejegyzett kereskedő engedélyének megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni. Az eseti bejegyzett kereskedő engedélye egy alkalomra szól.

24/A. § A jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén

• a) a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket annak fogadásával egyidejűleg köteles a szállítási nyilvántartásában rögzíteni,
• b) a 22. § (4)–(7) bekezdésének és a 22/A. § rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmazni kell,
• c) a 25. § (6) bekezdése szerint esetben is a bejegyzett kereskedő nyújtja be az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az üzemszüneti átvételi elismervényt.

25. § (1) A bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék (nem értve ide a felhasználói engedélyes részére behozott egyéb ellenőrzött ásványolajat, illetve az 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat) fogadásával – kivéve a 24. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetet – adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg – az (5)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(2)

(3) A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja – szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben – a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes is.

(4) Az eseti bejegyzett kereskedő – a 48. § (9) bekezdésétől eltérően – az adófizetési kötelezettsége keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót, kivéve, ha az eseti bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.

(5) Amennyiben a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettségét – az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően – az adómentes felhasználókra meghatározott rendelkezések szerint állapítja meg és teljesíti, melynek során a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése a belföldi adóraktárból való betárolással azonos megítélés alá esik.

(6) Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket, és az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával.

(7) A (6) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedőnek nem kell az adóbevallást benyújtania, a szállítási nyilvántartása havi zárását adómentes felhasználónkénti részletezésben kell elkészítenie és benyújtania.

(8)

26. §

Bejegyzett feladó¶

26/A. § (1) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi bejegyzett feladóként a harmadik országból behozott jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő feladását, aki

• a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve – egyéni vállalkozó esetében – a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
• b) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)–c), – a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – e) és g) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
• c) a (2) bekezdés szerint jövedéki biztosítékot nyújt.

(2) A bejegyzett feladónak a jövedéki biztosítékot olyan összegben kell nyújtania, amely a feladásra kerülő jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettséget fedezi. Jövedéki biztosítékként csak a Közösség valamennyi tagállamában érvényes biztosíték fogadható el.

(3) A bejegyzett feladó jövedéki biztosítékára a 19. § (5) és (7) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A bejegyzett feladó engedélyének benyújtására, kiadására a 24. § (9) bekezdését, az engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság húsz napon belül bírálja el a kérelmet.

(5) A bejegyzett feladó köteles – a külön jogszabály szerinti adattartalommal – a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beálltának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni, amelyet havonta köteles lezárni.

(6) Ha a bejegyzett feladó egyúttal jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladói tevékenységre a (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön teljesítenie, amennyiben azt az import tevékenységére, illetve az adóraktári engedélyéhez nyújtott jövedéki biztosítéka meghaladja. Ellenkező esetben a bejegyzett feladói engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre kell jövedéki biztosítékot nyújtani.

26/B. § (1) Ha a harmadik országból behozott jövedéki terméket bejegyzett feladó közvetlenül az importálás helyéről e-TKO-val a 18. § (2) bekezdés szerinti rendeltetéssel feladja, az importáló helyett az adó alanya a bejegyzett feladó, akinek (amelynek) az importálással keletkezett adófizetési kötelezettsége a feladással egyidejűleg felfüggesztésre kerül.

(2) A bejegyzett feladó az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a 20. § (1) bekezdésben előírt módon. A vámhatóság a 20. § (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a 20. § (2) bekezdés b) pont szerinti esetben és amennyiben a jövedéki biztosíték megfelel a 26/A. § (2) bekezdés előírásainak, a vámjogi szabad forgalomba bocsátással egyidejűleg megadja az AHK-számot, és a jóváhagyott e-TKO-t továbbítja az uniós számítógépes rendszeren keresztül a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához. A bejegyzett feladónak a 20. § (4) bekezdésének rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmaznia kell. A vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az elektronikus kiviteli elismervényt a 21/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával továbbítja a bejegyzett feladónak.

(3) A bejegyzett feladó a harmadik országból behozott, közösségi adófelfüggesztési eljárásban feladott jövedéki termékre felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül

• a) a jövedéki termék
• aa) átvételének a 21. § (1) bekezdés a)–b) pont szerint a címzett által történt,
• ab) harmadik országba történt kiléptetésének a 21. § (1) bekezdés c) pont szerint a vámhatóság által történt visszaigazolásával,
• b) a 21. § (1) bekezdés d) pontja és (9)–(10) bekezdése szerinti rendelkezés értelemszerű alkalmazásával.

(4) A bejegyzett feladó adófizetési kötelezettsége a 21. § (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával áll be, továbbá alkalmazni kell – értelemszerűen – a 21. § (7)–(8) bekezdés rendelkezéseit is azzal, hogy a 21. § (4) bekezdés b) pontja, illetve a 21. § (8) bekezdés szerinti határidőt a vámjogi szabad forgalomba bocsátás napjától kezdődően kell számítani.

(5) Ha a bejegyzett feladó által feladott jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság a 21. § (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(6) Más tagállam bejegyzett feladója esetében a 22. § (6)–(7) bekezdés rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmazni kell.

26/C. § (1) A bejegyzett feladó a jövedéki terméket az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val adhatja fel. A 20/B. § rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmazni kell.

(2) A bejegyzett feladó a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt feladását követően a 20. § (5) bekezdés b) pontja, illetve (6) bekezdése szerint megváltoztathatja az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet.

Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében¶

27. § (1) Más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldön történő birtokolásával – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is –adókötelezettség keletkezik, kivéve a 3199/93/EK bizottsági rendelet szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését, valamint a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany a 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmányon (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) címzettként feltüntetett személy, ennek hiányában az a személy, aki a belföldre beszállítást követően a jövedéki terméket kereskedelmi célból birtokolja.

(2) Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által – a 29. § értelmében – saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik, továbbá a légiutas-ellátási tevékenység keretében más tagállamból behozott jövedéki termék birtokolása.

(3) Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezésével egyidejűleg beáll az adófizetési és adómegállapítási kötelezettsége. Az adóalany – a 48. § (9) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót.

(4) Az adóalany a beszerzést megelőzően köteles

• a) a belföldön keletkező adókötelezettségnek megfelelő összegben, illetve annak azon részére külön jövedéki biztosítékot nyújtani, amely meghaladja a 104. § (2) bekezdés a) pontja szerint rendelkezésre álló jövedéki biztosítékot;
• b) a beszerzésről – a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével – a vámhatóságot értesíteni.

(5) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni. A jövedéki biztosíték felszabadul az adófizetési kötelezettség teljesítését, illetve az illetékes tagállami hatóság (6) bekezdés szerinti igazolásának bemutatását követően.

(6) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, illetve a megfizetett adó visszaigényelhető az EKO-n szereplő feladott mennyiségből arra a mennyiségre,

• a) amelyet teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismer el a bekövetkezés helye szerinti tagállam illetékes hatósága az adóalany kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján, és arról – a tagállam vonatkozó szabályai szerint – igazolást ad,
• b) amelynek átvétele nem fejeződött be a 27–28. §-ban foglaltak értelmében (a továbbiakban: szabálytalanság), de amelyre az adót a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban megfizették, és azt a tagállam illetékes hatósága – a tagállam vonatkozó szabályai szerint – igazolta.

(7) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az EKO visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak.

(8) A vámhatóság – kérésre – az EKO visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását.

(9) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság – az Európai Bizottság értesítése mellett – egyszerűsített eljárást engedélyezhet.

Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba¶

28. § (1) Belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára történő kiszállítása kizárólag EKO-val végezhető, és a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén visszaigényelhető vagy levonható), ha

• a)
• b) bemutatják az EKO-nak a jövedéki termék címzett által történt átvételét igazoló példányát, és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról;
• c) betartják e törvény 47. § (2)–(3) bekezdésének rendelkezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre (-levonásra) jogosult személy a kiszállítást közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végző jövedéki engedélyes kereskedő vagy az adóraktár-engedélyes, illetve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholterméket gazdasági tevékenység keretében más tagállamba értékesítő személy.

(3) Az adó visszaigénylése az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányok vámhatósághoz történő benyújtásának napjától esedékes, és legfeljebb a jövedéki termék feladásának napjától számított 90 napon belül érvényesíthető.

(4) A bioetanol más tagállam benzin előállítását végző adóraktárába a 19–21. § rendelkezéseitől eltérően végzett kitárolása szabadforgalomba bocsátásnak minősül azzal, hogy a kitároló adóraktár-engedélyes adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a fogadó adóraktár engedélyese a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza a bioetanol átvételét. Az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

(5) A bioetanol (4) bekezdés szerinti szállítása a 19. § (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő szállítási jövedéki biztosíték nyújtása mellett és csak abban az esetben megengedett, ha a szállítást a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint előzetesen bejelentik és azt a vámhatóság jóváhagyja.

(6) Az adó – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kérelemre visszaigényelhető a 27. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben is, az ott meghatározott feltételek fennállása mellett.

(7) Az adó-visszaigénylésre, -levonásra jogosult személy az EKO adatait a kiállítással egyidejűleg a 20. § (1) bekezdés szerinti módon megküldi a vámhatóságnak.

(8) A 68. § (1) bekezdés b) pontja szerinti aroma az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően EKO-val is szállítható más tagállamba.

Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül¶

28/A. § (1) Amennyiben a vámhatóságtól a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek egy másik tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára, vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében szállítása esetén a jövedéki termék belföldön történt teljes megsemmisülésének vagy helyrehozhatatlan károsodásának elismerését kérik, a vámhatóság ilyenként

• a) a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott mértékig,
• b) a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt történt igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást fogadhatja el, amelyről írásos igazolást állít ki.

(2) Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket egy másik tagállamba a 27. § szerint vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében belföldön keresztül szállítanak, és a jövedéki termék szállítása során a teljes mennyiségre vagy annak egy részére történt szabálytalanságot belföldön követik el vagy belföldön észlelik, a szabálytalansággal érintett mennyiség után a vámhatóság jogosult az adót – a szabálytalanság megtörténtekor (ha ez nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság felderítésekor) hatályos adómérték figyelembevételével – beszedni oly módon, hogy az adó megfizetésére a szabálytalanságot elkövető személyt és a jövedéki biztosíték nyújtóját egyetemlegesen kötelezi. Ha a szabálytalanság elkövetője nem ismert, a vámhatóság az adó megfizetésére a jövedéki biztosíték nyújtóját kötelezi.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldön észlelt szabálytalanság alapján történt adófizetés esetében a jövedéki termék beszerzésétől számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye nem belföldön, hanem más tagállamban volt, akkor az adó e tagállamban történt megfizetésének igazolása esetén a megfizetett adót a (2) bekezdés szerinti, az adó megfizetését teljesített személynek – kérelemre – a vámhatóság visszatéríti.

Magáncélú behozatal más tagállamból¶

29. § (1) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes.

(2) A 27. § (1)–(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék kereskedelmi célú vagy magánszemély saját felhasználására szolgál, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:

• a) a jövedéki termék tulajdonosa olyan, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), amely az adott jövedéki termékkel folytat gazdasági tevékenységet;
• b) a birtokban tartás indoka;
• c) a szállítás módja, a birtokban tartás, illetve tárolás helye;
• d) a jövedéki termék bizonylatai;
• e) a jövedéki termék jellege, mennyisége, az utóbbi esetében tekintettel – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – e törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiségekre.

(3) A folyékony tüzelő-, fűtőanyagok, valamint a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag, amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.

Csomagküldő kereskedelem¶

30. § Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek értékesít, és az e célból végzett szállítást – közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve – maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő).

31. § (1) A jövedéki termék más tagállam csomagküldő kereskedőjétől történő beszerzése – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – belföldön adóköteles. Az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék belföldre érkezésekor keletkezik. Az adó fizetésére kötelezett a csomagküldő kereskedő, aki helyett és akinek a nevében az adókötelezettséget a (3)–(4) bekezdés szerinti adóügyi képviselője teljesíti.

(2) Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a kijelölt vámszerv által nyilvántartásba vett adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy.

(3) A kijelölt vámszerv a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt veszi nyilvántartásba, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá aki

• a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve – egyéni vállalkozó esetében – a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
• b) a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást vezet;
• c) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)–c) és – a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
• d)
• e) jövedéki biztosítékot nyújt a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékek után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre.

(4) Az adóügyi képviselő köteles minden szállítmányt legkésőbb a belföldre történő feladás napját követő első munkanapon a vámhatósághoz bejelenteni.

(5) Az adóügyi képviselő a tárgyhóban keletkezett adókötelezettsége megállapításához havonta lezárja a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartását és megállapítja a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termék mennyiségét.

(6) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak olyan, a 30. §-ban megjelölt személy nevére kiállított számlával igazolható, amelyen a jövedéki terméket belföldön terhelő adó külön feltüntetésre került.

(7) A vámhatóság az adó megfizetéséről – kérésre – igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.

(8) A csomagküldő kereskedő adófizetési kötelezettségére, illetve adó-visszaigénylési jogosultságára a 27. § (6) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.

(9) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosítékra a 27. § (5) bekezdésének rendelkezését kell – értelemszerűen – alkalmazni.

32. § (1) Belföldi székhelyű csomagküldő kereskedő más tagállamba jövedéki terméket abban az esetben szállíthat, ha

• a) e tevékenységét a vámhatósághoz előzetesen írásban bejelenti és azt a vámhatóság nyilvántartásba veszi;
• b) a más tagállam rendelkezéseinek megfelelően garanciát ad a más tagállam illetékes hatóságának az adó megfizetésére;
• c) külön nyilvántartást vezet a más tagállamba történő szállításairól.

(2) A belföldi csomagküldő kereskedő a belföldön általa megfizetett, a csomagküldő kereskedelem útján értékesített jövedéki terméke beszerzéséről kiállított számlán feltüntetett jövedéki adót a vámhatóságtól visszaigényelheti arra a mennyiségre, amelyre vonatkozóan az adó más tagállamban történt megfizetését a tagállam kijelölt hatósága igazolja, és a csomagküldő kereskedő betartotta az (1) bekezdés rendelkezéseit.

(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó – kérelemre – visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó megfizetését a tagállam illetékes hatósága igazolja.

Jövedéki adóügyi együttműködés¶

33. § A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során

• a) az adómegállapítási jogsegély tekintetében a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai közösségi rendelet szabályai szerint,
• b) a behajtási jogsegély tekintetében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvénynek az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezései, valamint az említett irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedések alkalmazásával – a jogkövetkezményekkel (bírság és egyéb szankció) kapcsolatban az e törvényben meghatározott eltérésekkel –

kell eljárni.

IV. Fejezet — AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI¶

Adóraktári engedély¶

34. § (1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) működtethető.

(2) Jövedéki termék

• a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő – ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is –, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik;
• b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül – az adómentes felhasználó üzemén, raktárán kívül, illetve a 62. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható, raktározható;
• c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül – az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével – csak adóraktárban tárolható, raktározható.

(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re, továbbá az olajtermékre kell alkalmazni.

(4) Az adóraktárban az adóraktár engedélyesének saját tulajdonú jövedéki termék előállítása, betárolása és raktározása, más termék előállításához való felhasználása mellett

• a) más személy tulajdonát képező jövedéki termék adóraktár-engedélyes általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,
• b) nem az adóraktár-engedélyes tulajdonát képező jövedéki termék más személy általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,
• c) más személy tulajdonát képező, betárolt jövedéki termék raktározása

is végezhető, feltéve, ha az a)–c) pont szerinti előállításról, felhasználásról, betárolásról, raktározásról a felek írásban megállapodtak.

35. § (1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,

• a) aki könyvvezetési kötelezettségének – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;
• b) akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
• c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
• d) aki a 38. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);
• e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik;
• f)
• g) aki
• ga) jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, vagy
• gb) külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlattal rendelkezik [a továbbiakban ga)–gb) pont együtt: jövedéki ügyintéző], vagy
• gc) jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.

(2) Az egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.

(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
• b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

36. § (1) A kérelmező a 35. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.

(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

37. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;
• b) az éves szinten várhatóan előállításra kerülő adóköteles jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül betárolt, raktározásra, tárolásra kerülő jövedéki termék mennyiségét;
• c) a kérelmező nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);
• d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
• e) az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;
• f) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak körét;
• g) a kérelmező nyilatkozatát a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;
• h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől a mérleg hitelesítési kötelezettséget;
• i)
• j)

(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat összesítve – az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve – adja meg.

(3)

(4) A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően negyvenöt napon belül bírálja el. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(5) Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár-engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap.

(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)–g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel, hogy

• a) a 3. § (2) bekezdésének b)–f) pontjában megjelölt jövedéki termékek – kivéve a kannás és hordós szőlőbort – ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,
• b) a 72. § (1) bekezdés g) pontjában, a 78. § (1) bekezdés e) pontjában, a 84. § (1) bekezdés d) pontjában, a 91. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamint a 94. § szerint létesíthető tároló adóraktárak esetében a 3. § (2) bekezdés b)–f) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is raktározhatók, illetve tárolhatók,
• c) a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék, illetve ásványolaj önálló tevékenység keretében történő tisztítása (regenerálása) egy adóraktáron belül is végezhető az alkoholregeneráló és -denaturáló üzemre és az ásványolaj regeneráló üzemre előírt feltételek egyidejű betartása mellett,
• d) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és az E85 a 72. § (11) bekezdése szerinti esetben ugyanabban az adóraktárban is előállítható,

a 38. § (4) bekezdésének figyelembevételével.

(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

(7a) A (7) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az adóraktár engedélyese kéri – haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.

(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.

(9)

(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 36. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

Jövedéki biztosíték¶

38. § (1) Az adófelfüggesztéssel belföldön történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének az e § szerinti jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt visszautasítja.

(2) A jövedéki biztosíték összegét az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 37. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.

(3)

(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 37. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál – a 37. § (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével – a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

(5) A nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.

(6) A jövedéki biztosíték összegét módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a jövedéki biztosítékát megemelni, amennyiben a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatai olyan eltérést mutatnak, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több mint 25 százalékkal való megemelése indokolt. A vámhatóság a jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, – különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére – legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az adóraktári engedélyt visszavonja.

(8)

(9) A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.

(10) Ha az adóraktári engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó, illetve a 21. § (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadítható fel.

(11) A jövedéki biztosíték készpénz vagy a 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár-engedélyesnek nincs adótartozása. A pénzügyi biztosíték érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb pénzügyi biztosítékot kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 35. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.

(12) A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], adójegyhiány [98. § (2) bekezdés] és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

Adóraktári engedély megszűnése¶

39. § (1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha

• a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;
• b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;
• c) az engedélyt visszaadják;
• d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben

• a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás indult;
• b) az adóraktár engedélyes
• ba) a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
• bb) a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az adóraktári engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
• bc) terhére a vámhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 171. § (2) bekezdése kizárja;
• c) az adóraktár engedélyese a 37. § (10) bekezdése szerinti hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik;
• d)
• e) a 35. § (1) bekezdés a) és e) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek;
• f) a 35. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül.

(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg-nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a (4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti rendezését követően szabadítható fel.

(6) Egy fizikai hely adóraktárként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.

(7) Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese – az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége¶

40. § (1) Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt –

• a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)–g) pont szerinti célra történő kitárolást is)
• aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
• ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
• b) szabad forgalomba – kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet – az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.

(2) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO alkalmazásával beszerzett jövedéki terméknek az adóraktárában történt betárolásáról – a 22. § (4) bekezdés rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával – elektronikus átvételi elismervényt állít ki és küld meg a vámhatósághoz.

(3) Az adóraktár-engedélyes bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség bármikor megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.

(4) Az adóraktárban – a (15) bekezdésben foglalt eltéréssel – jövedéki termékenként – a dohánytermékek kivételével a KN-kód legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában – külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság – az ásványolajtermékek kivételével – a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmányokra kell a termékmérleget vezetni.

(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar, szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.

(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban előállított, tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét, valamint a készletnövekedéseket és -csökkenéseket, az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti részletezettségben.

(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét.

(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket – kivéve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.

(9) Az adóraktár-engedélyes az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti egyéb okmány, bizonylat, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontban említett és az (1) bekezdés b) pont szerinti egyszerűsített kísérő okmány adatait, illetve a sörfőzde az EKO másolati példányát a kiállítással egyidejűleg (ásványolajadóraktár-engedélyes a csővezetékes szállítás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint) megküldi a vámhatóságnak.

(10) Az adóraktár-engedélyes, amennyiben a tárgyéven belül a 49. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt készletfelvételen kívül több időpontban is végez tételes leltárkészítéssel készletfelvételt, és annak időpontját évente, a tárgyévet megelőző évben előzetesen a vámhatósághoz bejelenti, az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is – jegyzőkönyv felvételével – megállapíthatja a 49. § (4) bekezdése szerinti különbözetet, amelyet az elszámolt időszak zárókészletébe beszámít. Amennyiben a vámhatóság a bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyszerűsített kísérő okmányként EKO-t kell alkalmazni, azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat egyszerűsített kísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.

(13) A (9) bekezdésben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget – a sörfőzde kivételével – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton kell teljesíteni.

(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint – jogszabályban foglalt eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.

(15) A sörfőzde adóraktár engedélyese olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható a felhasznált alapanyag mennyisége, az előállított sör mennyisége és az adó alapját képező alkoholfoka, valamint a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számviteli törvényben előírt számviteli bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásoknak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és értékesítési műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét.

41. § (1)–(2)

(3)

(4) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék KN-kódját is feltüntetni.

V. Fejezet — A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK¶

ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI¶

Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei¶

42. § (1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.

(2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,

• a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, készleten lévő jövedéki termék mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;
• b) akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
• c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
• d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott;
• e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is rendelkezik;
• f) aki jövedéki ügyintéző, illetve aki jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.

(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
• b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A kérelmező a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

• a) a jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra felhasználó üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;
• b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a jövedéki termék felhasználásával előállított termék pontos számbavételét lehetővé teszi;
• c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel;
• d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.

(5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben az e törvény szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel belföldön történő szállításával járó adókockázatra a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.

(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.

(8) A jövedéki biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.

(9) Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(10) A keretengedélyben a jogszerű felhasználás ellenőrizhetősége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetők ki.

(11) Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 38. § (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

Keretengedély¶

43. § (1) A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(2) A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben az e törvény szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá – termék-előállításhoz való felhasználás esetén – az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (e § alkalmazásában a továbbiakban: tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.

(3) A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek az e törvényben foglaltak szerint kell megadnia. A keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 42. § (5)–(8) és e § (1)–(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(5) A keretengedély megszűnik, ha

• a) az adómentes felhasználó újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidőszak leteltét követő 15 napon belül nem nyújt be kérelmet;
• b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;
• c) a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;
• d) az engedélyt visszaadják;
• e) az engedélyt a vámhatóság visszavonja;
• f) az érvényessége lejár.

(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

• a) az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás indult;
• b) az adómentes felhasználó
• ba) a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
• bb) a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az adómentes felhasználó az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
• bc) terhére a vámhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (2) bekezdése kizárja;
• c) a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az engedélyben szereplő feltételek nem teljesülnek.

(7) Az engedély (6) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.

(8) Egy fizikai hely a keretengedélyben az adómentes felhasználó üzemeként, raktáraként bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.

(9) Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más – nem összefüggő – helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.

(10) A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó – az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása¶

44. § (1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes keretengedéllyel rendelkezik.

(2) A beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.

(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezését a 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja szerinti esetben is – megfelelően – alkalmazni kell.

45. § (1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék adómentesen csak az e törvényben meghatározott célra használható fel, és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlően igazolnia kell.

(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság előzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett adóraktárba termékkísérő okmány kiállításával szállítható.

(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá azt a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).

(4) Az adómentes felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint a (3) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni, amely az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.

(5) Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított.

Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról¶

46. § (1) Az adómentes felhasználó negyedévenként, a tárgynegyedév utolsó napjával készletfelvétellel telephelyenként megállapítja a tényleges készletet, és a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 12. napig elszámolást nyújt be a vámhatósághoz az adómentesen beszerzett jövedéki terméknek a 13. § (4)–(5) bekezdése szerinti adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Az elszámolás alapján kimutatott készlethiányt nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti készletfelvétel a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül történik, az adómentes felhasználó az (1) bekezdés szerint megállapított készlet különbözetet – jegyzőkönyv felvételével – a tárgynegyedév zárókészletébe beszámítja. Amennyiben a készletfelvételt a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak, adófelfüggesztéssel történő szállítás esetén másik adómentes felhasználónak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.

VI. Fejezet — ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS¶

47. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult

• a) az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, vagy a szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot a lefejtéskor bekövetkezett keveredés miatt saját jövedéki engedélyes telephelyéről vagy üzemanyagtöltő állomásáról adóraktárába visszaszállította, és azt jövedéki termék előállításához felhasználta;
• b) az az importáló, aki a vámhatóság által kivetett adót megfizette, ha az importból származó jövedéki terméket változatlan állapotban, harmadik országba igazoltan visszaszállítja;
• c) az exportáló, ha az adóval növelt áron beszerzett, illetve az adó megfizetése mellett más tagállamból behozott jövedéki termékét a vámhatóság – a vámjogszabályok szerinti – kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja;
• d) az a személy, aki adóraktárból, importálótól, illetve bejegyzett kereskedőtől, közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy – a keretengedély megszűnése esetén – adómentes felhasználótól adóval növelt áron beszerzett jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra használt fel, ideértve a belső minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő – a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő – mintavételi szabályzat szerinti felhasználást is.

(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére kerül kiszállításra.

(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak előzetesen be kell jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre adó-visszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 44. § (3) bekezdésében és a külön jogszabályban előírt nyilvántartást.

(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék másik jövedéki termék előállításához történt felhasználásának napjától,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék harmadik országba történt, igazolt kiléptetésének napjától,
• c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki termék harmadik országba történt igazolt kiléptetésének, illetve az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetében a repülőgép külföldre távozásának napjától,
• d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jövedéki termék adómentes célra történt felhasználásának napjától

esedékes.

(6) Visszaigényelhető (levonható) adóként

• a) az adóraktár és az exportáló, illetve az (1) bekezdés d) pontja szerinti személy – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján érvényes adómértékkel számított adót,
• b) az importáló a vámhatóság által kivetett és megfizetett adót

veheti figyelembe.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték változását követő 3 hónapon belül a változást megelőzően hatályos adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre (levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.

(8) Az adóraktár engedélyese, az importáló, illetve a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá

• a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki terméknek adóraktárban másik jövedéki termék előállításához történt felhasználását igazoló belső bizonylattal,
• b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállítását (visszaszállítást) igazoló, a vámhatóság által kiállított bizonylattal,
• c) az (1) bekezdés c) pontja esetében – a d) pontban foglalt eltéréssel – a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal,
• d) az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetén az üzemanyagnak a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való betöltése és a repülőgép külföldre távozása a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttes igazolásával,
• e) az (1) bekezdés d) pontja esetében a jövedéki termék adómentes felhasználását igazoló, a vámhatóság által ellenjegyzett belső bizonylattal

kell dokumentálni, alátámasztani.

(10)–(11)

47/A. § (1) A diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet (a továbbiakban: képviselet) a hivatalos célra, valamint a képviselet tagja a személyes célra belföldön beszerzett jövedéki termékek után viszonosság esetén jogosult az árban foglalt (termékimport esetén a határozatban közölt) és általa megfizetett adó, valamint – az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében – a dohánygyártmányok után általa megfizetett általános forgalmi adó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adók) visszaigénylésére. A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(2) Képviselet tagjának a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28-án aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én aláírt bécsi egyezmény l. cikkének c)–e) pontja alá tartozó természetes személy minősül, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri.

(3) Az (1) bekezdésben említett hivatalos célra történő beszerzésnek az minősül, amelyet a képviselet számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutat ki.

(4) Az adók visszaigénylésére jogosult – az (1) és (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett – Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), valamint tisztviselője is, amennyiben a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés értelmében az adó tekintetében mentesség illeti meg.

(5) Nemzetközi szervezet tisztviselőjének az a természetes személy minősül, akit a (4) bekezdésben említett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri.

(6) Nem illeti meg az adó-visszaigénylés joga a képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét, ha magyar állampolgár vagy állandó magyarországi tartózkodásra jogosult személy.

(7) Az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet, valamint a nemzetközi szervezet hivatalos célú beszerzéseként évente legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.

(8) A képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője a személyes célra beszerzett jövedéki termék után az árban foglalt, általa megfizetett adókból – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legfeljebb 300 ezer forintot igényelhet vissza naptári évenként, mely összegbe bele kell számítani az egyéb termékek és igénybe vett szolgáltatások után az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adót is.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott értékkereten belül az üzemanyag, az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője személyes célú beszerzéseként évente legfeljebb a 2. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.

(10) E § alkalmazásában a képviselet tagja, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselője az a családtag is, aki a képviselet tagjával, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselőjével igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri, kivéve, ha az illető magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy.

47/B. § Ha a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek árába rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti a 47/A. § szerinti adó-visszaigénylés joga úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat

• a) nemzetközi szervezet tisztviselőjének kell tekinteni, ha az illető természetes személy,
• b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet.

VII. Fejezet — EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK¶

48. § (1) A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, illetve – a vámjogszabályok szerinti alakiságok elvégzése tekintetében – a 7. § 3. pont a) alpont ab) alpont szerinti területről behozott jövedéki termékre, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre – az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban – a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

• a) a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, az adó visszaigénylésére, az ellenőrzésre, – a kézbesítési szabályok kivételével – a hatósági eljárásra, a végrehajtási eljárásra, valamint a jogkövetkezményekre az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-t,
• b) a vámjogszabályokban, illetve az Art.-ban nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatósági ügyben az e törvényben foglalt eltéréssel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt

kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, KN-kódjára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(5) Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérleg-havizárásban, illetve elszámolásban szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a jegyzőkönyvre feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.

(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz – valamennyi adóraktárának adataira kiterjedő – összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.

(7) A vámhatóság állapítja meg az adót

• a) termékimport esetén;
• b) a 15. § (1)–(2) bekezdése, illetve a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettség keletkezése esetén;
• c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.

(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően

• a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során szabadforgalomba való értékesítésénél a vevő,
• b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelező, illetve – végelszámolás esetén – a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően az átvevő személy

adófizetési kötelezettsége esetén – a vevő, a hitelező, illetve a jövedéki terméket átvevő személy kérelmére – állapítja meg az adót.

(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.

(10)

(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének vagy a keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének vagy a keretengedélyesnek bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az adóraktár engedélyese – kivéve a dohánygyártmány-adóraktár engedélyesét – adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.

(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta – a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra – igényelheti. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.

(14) Az adóraktár engedélyese adó-visszaigénylési jogosultságát a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendő adójából történő levonással vagy visszaigényléssel érvényesítheti.

(15)–(16)

(17) Az adó bevallásában az Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontjában meghatározott kerekítési szabályokat kell alkalmazni.

(18) A vámhatóság által végzett, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül.

(19) A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása, továbbá a zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhatósági eljárás (zárjegy levétele) esetén – az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével – a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés).

(20) Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a bejegyzett kereskedői engedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság – az engedélyes egyidejű értesítése mellett – a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes által előállított vagy beszerzett jövedéki termékre, a bejegyzett kereskedő által beszerzett jövedéki termékre, valamint a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál – a termék változatlan összetétele esetén – kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám és KN-kód megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról határozatban rendelkezik, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.

(21) Az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a bejegyzett kereskedő vagy a felhasználói engedélyes terhére a kötelező érvényű vámtarifabesorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifabesorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.

(22) Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek, a bejegyzett kereskedői engedélynek vagy a felhasználói engedélynek a kötelező érvényű vámtarifabesorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozat kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.

(23) A termékkísérő okmány, az üzemszüneti TKO, az üzemszüneti átvételi elismervény és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(24) Fizetési halasztást, részletfizetést a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő csak akkor kérhet, ha

• a) bejegyzett kereskedői tevékenységét a tevékenysége megkezdésének napjától a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelme benyújtásának napjáig számítva legalább 12 hónapon keresztül folytatta,
• b) terhére az a) pont szerinti időszakban összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének – az a) pont szerinti időszakban összességében – 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, és
• c) az adó összege, amelyre fizetési halasztást, részletfizetést kér, nem haladja meg az általa nyújtott jövedéki biztosíték azon adótartozással csökkentett összegét, amelyre fizetési halasztást, részletfizetést engedélyeztek, illetve amelyre vonatkozóan a bejegyzett kereskedő ezt megelőzően fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmet nyújtott be és annak elbírálása folyamatban van.

(25) A bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt a vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt nem továbbítja, az adóraktár engedélyese jövedéki terméket nem állíthat elő, szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket adóraktárából nem tárolhat ki és adóraktárába nem tárolhat be, a bejegyzett kereskedő pedig jövedéki terméket nem fogadhat.

48/A. § (1) Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (7) bekezdésében foglaltakat, és az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait.

(1a) E törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti engedélyezési eljárásban nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71/A. § (2) bekezdés c) pontja.

(2) Nem lehet elektronikus úton intézni:

• a) az e törvény szerinti engedélyek kiadása, módosítása iránti kérelemnek, valamint a jövedéki üggyel kapcsolatos egyéb kérelmek közokiratként vagy eredeti bizonylatként (ezek hiteles másolataként) csatolandó mellékleteinek benyújtását,
• b) a 31. § (2) bekezdés, a 32. § (1) bekezdés, az 58. § (11) bekezdés, az 59. § (2) bekezdés és a 71. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatásának bejelentését,
• c)–d)
• e) az a) és b) pontban meghatározott ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.

(3) Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat a kapcsolattartás hagyományos és elektronikus formája között.

(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél – a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek benyújtása során – telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a kapcsolatot a vámhatósággal.

(5) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6) A vámhatóság szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.

(7) Az e törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy nem tekinthet be a vámhatóság és a felügyeleti szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe.

(8) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott

• a)–e)
• f) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
• g)–i)
• j) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító

végzés ellen.

(9) A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.

48/B. § (1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz

• a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő, az adóügyi képviselő,
• b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,
• c) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő,
• d) választása szerint az a)–c) pont alá nem tartozó adóalany, adó-visszaigénylő.

(2) Az adóraktár engedélyese a termékmérleg-havizárásnak, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő és az adóképviselő a szállítási nyilvántartás havi összesítésének, az adóügyi képviselő a 31. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartás havi összesítésének a benyújtására vonatkozó kötelezettségét elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül teljesíti.

(3) Ha az adóalany, adó-visszaigénylő élt az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott választási jogával, választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

48/C. Ha az e törvény szerinti, vámhatóság által kiadott engedély engedélyese jogutódlással szűnik meg, a jogutódnak az engedély módosítását kell kérnie.

48/D. § (1) Az e törvény szerinti engedélyt – kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt – kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére – annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az e törvény szerint kiadott engedély birtokában folytatott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt fennállnak-e az (1) bekezdés szerinti tények. A hatósági ellenőrzés céljából a vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az (1) bekezdés szerinti tények fennállnak-e.

(3) A vámhatóság

• a) az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az engedélyezési eljárás jogerős befejezéséig vagy
• b) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(4) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője esetében a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezése és lefolytatása, illetve a nyilvántartásba vételhez meghatározott, a 35. § (3) bekezdése szerinti feltétel fennállásának hatósági ellenőrzése során az adatigénylésre, adatátvételre és adatkezelésre vonatkozóan az (1)–(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(5) Az adóraktári, bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, felhasználói engedélyhez, a keretengedélyhez, a jövedéki termék szabad forgalomban végzett kereskedelméhez, importálásához, exportálásához szükséges jövedéki engedélyhez, valamint a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételéhez szükséges kérelemhez az e törvényben vagy végrehajtási rendeletében előírt feltételek teljesítését igazoló okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat eredeti vagy hitelesített másolati példányban kell csatolni e törvény vagy e törvény végrehajtási rendeletének eltérő rendelkezése hiányában. A kérelmezőnek nem kell igazolást csatolnia arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá arról, hogy a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, vagy ha van, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.

48/E. § (1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki engedéllyel rendelkező személyekről, a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett felhasználókról, a mobil palackozóval rendelkező személyekről, az ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés előállítására, importálására, a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezés előállítására, a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst előállítására, továbbá a hivatalos zár előállítására engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék vagy eszköz megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok tekintetében minősül közhitelesnek. A vámhatóság ezen adatokat az (1) bekezdés szerinti tevékenységek ellenőrzése érdekében, az engedély hatályának megszűnését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli.

(3) A vámhatóság a hatályos engedélyek vagy nyilvántartások azon adatait, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján közzéteszi.

48/F. § A jövedéki eljárásokban alkalmazandó vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság legkésőbb a KN-kódok változását megelőző 15. napon internetes honlapján közzéteszi.

VIII. Fejezet — HATÓSÁGI FELÜGYELET¶

49. § (1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető

• a) a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása,
• b) az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó

• a) évente, a tárgyév utolsó napjával, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóraktár-engedélyes és adómentes felhasználó esetében az üzleti év mérlegforduló-napjával,
• b) az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének napjával,
• c) a vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával

a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(4) A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt: különbözet). A különbözettel az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell.

(5) Adó-visszaigénylés (adó-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.

(6) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

MÁSODIK RÉSZ — KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK¶

IX. Fejezet — ÁSVÁNYOLAJ¶

Termékmeghatározás¶

50. § (1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak

• a) a 2706 vámtarifaszám alatti termék,
• b) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99 11 és a 2707 99 19 vámtarifaszám alatti termék,
• c) a 2709 és a 2710 vámtarifaszám alatti termék,
• d) a 2711 vámtarifaszám alatti termék, ideértve a vegytiszta metánt és propánt, de kivéve a földgázt,
• e) a 2712 10, 2712 20, 2712 90 31, 2712 90 33, 2712 90 39, 2712 90 91 és a 2712 90 99 vámtarifaszám alatti termék,
• f) a 2715 vámtarifaszám alatti termék,
• g) a 2901 vámtarifaszám alatti termék,
• h) a 2902 11 00, 2902 19 90, 2902 20 00, 2902 30 00, 2902 41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alatti termék,
• i) a 3403 11 00, 3403 19, 3811 és 3817 vámtarifaszám alatti termék

minősül.

(2) Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában

• a) bármely olyan, az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,
• b) az 1507–1518 és a 3824 90 99 vámtarifaszám alatti olyan termék, valamint bármely olyan, az (1) bekezdésben meg nem jelölt szénhidrogén – kivéve a 2713 vámtarifaszámú petrolkokszot, a tőzeget vagy egyéb szilárd szénhidrogént, valamint a fűtési, tüzelési célú földgázt –, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként

történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel.

(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek

• a) a 2707 10 , 2707 20, 2707 30 és 2707 50 vámtarifaszám alatti termék,
• b) a 2710 11 11 és a 2710 19 69 vámtarifaszámok közé tartozó termék,
• c) a 2711 (kivéve a 2711 11 00 és 2711 21 00) vámtarifaszám alatti termék,
• d) a 2901 10 vámtarifaszám alatti termék,
• e) a 2902 20 00, 2902 30 00, 2902 41 00, 2902 42 00, 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alatti termék
• f) a 3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00 és a 3811 90 00 vámtarifaszám alatti termék

minősül.

(4) E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,

• a) 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,
• b) 2710 19 71, 2710 19 75 vámtarifaszám alatti termék,
• c) 3811 21 00 és 3811 29 00 vámtarifaszám alatti termék,
• d) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
• e) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz,
• f)

minősül.

(5)

Adóalap, adómérték¶

51. § (1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve.

(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt + 15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően MSZ EN ISO 3675, az MSZ EN ISO 3838 vagy az MSZ EN ISO 12185 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91–1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.

52. § (1) Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:

• a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre
• aa) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 120 000 Ft/ezer liter,
• ab) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 125 000 Ft/ezer liter,
• b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra
• ba) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 124 200 Ft/ezer liter,
• bb) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 129 200 Ft/ezer liter,
• c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra
• ca) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 Ft/ezer liter,
• cb) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
• d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra
• da) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 Ft/ezer liter,
• db) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
• e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg,
• f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
• g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,
• h) az 50. § (3) bekezdés f) pontja szerinti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára, hígítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára, hígítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter,
• i) a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21, a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a 2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött ásványolajra (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj) az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az üzemanyagkénti, vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelő, az a)–f) pontban megjelölt ásványolaj adója.

(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

• a) – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is – a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték,
• b) – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is – az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,
• c) az a) és b) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti adómérték,
• d) a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban előállított és a 129. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mennyiségben és célra felhasznált ásványolaj esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték 18%-a,
• e) benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,
• f) az a)–e) pont alá nem eső ásványolaj esetében – az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti előállításnak, beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően – az (1) bekezdés a)–d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.

(3) Az adó mértéke az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott mérték 40 000 Ft/ezer literrel, illetve a fűtőolaj esetében az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mérték 20 000 Ft/ezer kilogrammal, a cseppfolyósított gáz esetén az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mérték 20 000 Ft/ezer kilogrammal, gáz halmazállapot esetén az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány előírásainak.

(4) A (3) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés során egyébásványolaj-gyártó adóraktárban előállított egyéb ellenőrzött ásványolajra és olajtermékre, ide nem értve az üzemanyagként előállított terméket.

(5) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.

(6) Az E85 bioüzemanyag kedvezményes jövedéki adója az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.

(7) Az adó mértéke az E85 esetében – a (2) bekezdés b) pontjától eltérően – az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátja szabadforgalomba, aki állami támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott állami támogatás összegét.

(8) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban.

(9) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti, január 1-jétől, április 1-jétől, július 1-jétől, illetve október 1-jétől érvényes adómértékek megállapítása a Platts Crude Oil Marketwire – tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszakra vonatkozó – Brent (Dated) napi jegyzései Mid értékeinek és a tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszak egyes napjaitól számított mindenkori harmadik havi szállítású Brent napi jegyzések Mid értékeinek számtani átlaga alapján történik. Az így meghatározott átlagos árat az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig közzéteszi.

Adómentes felhasználás¶

53. § (1) Adómentes célú felhasználásnak minősül

• a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45, a 2710 11 49, a 2710 19 21, a 2710 19 41, a 2710 19 45 és a 2710 19 49 vámtarifaszámú ásványolajterméknek az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyagaként, valamint a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti üzemanyag petróleumnak kizárólag sugárhajtású és gázturbina meghajtású, katonai lajstromjelű légi jármű hajtóanyagaként való felhasználása;
• b) az ásványolaj villamos energia előállításához, illetve kapcsolt hő- és villamos energia előállításához történő felhasználása;
• c) az ásványolajnak nagyolvasztókban kémiai redukciós eljárás keretében, a koksz adalékanyagaként való felhasználása;
• d) a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszámú fűtőolaj felhasználása azoknál a felhasználóknál, amelyek számára az energiahordozó ellátásban beálló hirtelen változás következtében előálló ellátási nehézségek miatt külön jogszabály alapján lehetővé válik hat hónapot meg nem haladó időtartamra az 1 tömegszázaléknál magasabb kéntartalmú fűtőolajok alkalmazása.

(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében

• a) az Áht. szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv mentesül a jövedéki biztosítéknyújtás követelménye alól,
• b) keretengedélyre az az a) pont alá tartozó gazdálkodó szerv jogosult, aki az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt üzemanyag beszerzését az alapító okiratában meghatározott feladatként végzi;
• c) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt üzemanyag beszerzése, nyilvántartása és elszámolása tekintetében a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adómentes felhasználás esetében nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, és keretengedélynek a külön jogszabályban meghatározott engedély minősül.

54. § (1) A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

• a) az ásványolaj felhasználásának célját, módját,
• b) az ásványolaj kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időtartamra igényelt, várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségét,
• c) termék-előállítás esetén az ásványolaj várható felhasználási arányszámát és az ásványolajból előállításra kerülő termék várható mennyiségét,
• d) az ásványolaj c) pontban foglalttól eltérő felhasználása esetén a várhatóan felhasználásra kerülő mennyiség levezetését, műszaki, egyéb adatokkal alátámasztva,
• e) a 42. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt.

(2) A 46. §-ban előírt elszámolásnak tartalmaznia kell

• a) az elszámolási időszakban felhasznált adómentes ásványolaj mennyiségét,
• b) termék-előállítás esetén az adómentes ásványolaj felhasználásával előállított termék mennyiségét, kimutatva az egyes termékféleségekhez ténylegesen felhasznált és a felhasználási arányszám szerint felhasználható ásványolaj mennyiségét,
• c) a nem termék-előállításhoz felhasznált adómentes ásványolaj mennyiségét, tételesen kimutatva a különböző felhasználásokhoz kapcsolódó adómentes ásványolaj mennyiséget,
• d) az adómentes ásványolaj elszámolás szerinti és tényleges készletének eltérését.

Adó-visszaigénylés¶

55. § (1) A helyközi vasúti személyszállítási vagy vasúti áruszállítási tevékenységet végző személy az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatási, tolatási tevékenységéhez adózottan beszerzett és ténylegesen felhasznált 2710 19 41 vámtarifaszám alatti gázolaj beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.

(2) A magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajóban (ideértve a kompot is) ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj után belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végző, a hajó üzemben tartójaként nyilvántartott személy az általa a beszerzéskor megfizetett adót visszaigényelheti.

(3) Visszaigényelhető továbbá

• a) a belföldi menetrend szerinti repülést végző, magyar lajstromjelű légijárműben,
• b) az elemi csapás, tömegszerencsétlenség vagy baleset következményeinek felszámolását szolgáló kutatás-mentést, továbbá az életmentést, katasztrófaelhárítást, légi tűzoltást, sürgős betegszállítást, valamint a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére irányuló kutató-, mentő repülést végző, és a rendészeti feladat céljából végzett repülést végrehajtó légijárműben,
• c) a mező-, erdő- és vízgazdálkodási célú, valamint a közegészségügyi célú repülést végző légijárművekben,
• d) az államilag finanszírozott és elismert felsőfokú végzettséget adó akkreditált felsőoktatási intézmény oktatási tevékenysége (légijármű-vezető képzés) keretében végrehajtott repülést végző légi járműben

ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzin és a 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum (a továbbiakban: repülőgép üzemanyag) után a beszerzéskor megfizetett adó. A visszaigénylésre a légijármű légiközlekedési hatóság által nyilvántartott üzemben tartója vagy külön jogszabály szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező üzemeltetője jogosult.

(4) Visszaigényelhető továbbá a vámhatóság által engedélyezett bioüzemanyag-adóraktárban előállított,

• a) bányászati tevékenység során bányaterületen, valamint
• b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti közfeladat ellátása során közúti forgalomban nem használt gépek és mechanikus berendezések üzemeltetéséhez ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett, fenntartható módon előállítottnak minősülő biodízel után a beszerzéskor megfizetett adóból literenként 79 Ft.

(5) A visszaigénylésre a (4) bekezdés a) pont szerinti esetben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti hatósági engedéllyel rendelkező azon bányavállalkozó jogosult, amelynek (akinek) a bányatörvény szerint megállapított bányatelekre jogosultsága van, és ott a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján bányászati tevékenységet folytat.

(6) A visszaigénylésre a (4) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott megjelölt tevékenységet végző állami vagy önkormányzati szerv és a vízgazdálkodási társulat, illetve megbízásukból ilyen tevékenységet végző személy jogosult.

(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.

56. § (1) Az 55. § szerinti esetekben az adó visszaigénylése a tényleges felhasználás napjától esedékes, és legfeljebb a felhasználás napját követő 12 hónapon belül érvényesíthető.

(2) Az adó visszaigénylését az ásványolaj adót tartalmazó áron történt beszerzéséről, vagy – az 55. § (4) bekezdés a) pont szerinti esetben – a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről a visszaigénylésre jogosult nevére kiállított számlával és a tényleges felhasználás külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolásával, a repülőgép üzemanyag esetében továbbá a repülés időpontját, célját és teljesítését igazoló okmánnyal, biodízel esetében pedig fenntarthatósági bizonyítvánnyal kell dokumentálni.

(3)

57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj megfizetett adójából literenként 104,20 Ft-ot visszaigényelni, ha azt

• a) a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és
• b) olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgáz-teljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak bejelentett (a továbbiakban: jogosított felhasználó).

(2) E § alkalmazásában

• a) felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.) meghatározott felhasználó;
• b) felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;
• c) minősített földgázellátási üzemzavar:
• ca) a GET. 96. § (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak külön jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint
• cb) a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;
• d) minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított megszűnése közötti időtartam;
• e) nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű felhasználó.

(3) A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével egyidejűleg

• a) csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,
• b) csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel,
• c) megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont szerinti bontásban és összesen.

(4) Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a (3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.

(5) Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni.

(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.

57/A. § (1) A motorfejlesztést megvalósító személy az e tevékenységéhez helyhez kötött, próbapadon tesztelt motorokban felhasznált 52. § (1) bekezdés a), d), f) pont szerinti ásványolajok, az E85, valamint az egyéb bioetanol tartalmú üzemanyagok és a biodízel után a beszerzéskor megfizetett adót a (2) bekezdésben foglalt mértékig visszaigényelheti.

(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti időszakban ténylegesen felmerült költsége 25%-ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerint elszámolható költség.

(3) Az adó-visszaigénylés feltétele, hogy az adó-visszaigénylésre jogosult

• a) az (1) bekezdés szerint tervezett tevékenységéről legkésőbb a motorfejlesztés megkezdését 30 nappal megelőzően a külön jogszabály szerinti tartalmú bejelentést a vámhatósághoz megtegye,
• b) a motorfejlesztésnek a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévi, a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgynegyedévi tényleges költségeiről a vámhatósághoz elszámolást nyújtson be.

(4) Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést – a 48. § (13) bekezdésében foglaltaktól eltérően – választása szerint

• a) évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától, vagy
• b) negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelheti.

(5) Az adó-visszaigénylésre jogosult az első adó-visszaigénylési kérelmében nyilatkozik a (4) bekezdés szerinti választásáról, melytől eltérni a motorfejlesztés időtartama alatt nem lehet.

57/B. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.

57/C. § (1) A beszerzéskor megfizetett adóból

• a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,
• b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után az 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 7 Ft, az 52. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 17 Ft visszaigényelhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is – a 7. § 51. pontjában meghatározott gépjármű vagy nyerges járműszerelvény (a továbbiakban együtt: kereskedelmi jármű) vámhatóság által e célból nyilvántartásba vett üzembentartója, illetve – bérelt kereskedelmi jármű esetében – bérbe vevője jogosult. A jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adóvisszaigénylési jogosultság első ízben történő érvényesítése előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani a vámhatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult adószámát, valamint képviselője természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas okmányának számát. A jogosult a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatok változását legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 10 napon belül köteles a vámhatósághoz bejelenteni.

(2a) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a jogosult kéri – a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti a vámhatóságot.

(3) A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, kereskedelmi járművet üzemeltető személy esetében e § rendelkezése a más tagállamban vagy EFTA-országban (azaz Norvégiában, Svájcban, Liechtensteinben vagy Izlandon) regisztrált és ott kiadott nemzetközi fuvarozási engedéllyel rendelkező személyre alkalmazható.

(4) Az adó-visszaigénylési jog

• a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben az adó-visszaigénylésre jogosult által megvásárolt gázolaj beszerzéséről a kereskedelmi jármű forgalmi rendszámát és kilométeróra állását is tartalmazó számla birtokában, illetve
• b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a telephelyen történt tankolásokat dátum, mennyiség, forgalmi rendszám, kereskedelmi jármű kilométeróra állását részletező kimutatással dokumentálva érvényesíthető.

(5) Az adó-visszaigénylési jog a vásárlás, illetve a telephelyen történt tankolás napján keletkezik, és legfeljebb a vásárlás, illetve a telephelyen történt tankolás hónapját követő 12 hónapon belül érvényesíthető.

(6) Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést – a 48. § (13) bekezdésében foglaltaktól eltérően – választása szerint az adott évre vonatkozóan

• a) évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától,
• b) negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától vagy
• c) havonta, legkorábban a tárgyhót követő hónap 20. napjától

igényelheti.

(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.

Ásványolaj-adóraktár¶

58. § (1) Ásványolaj-adóraktári engedély

• a) ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákuumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal (ideértve a bioetanol és a biodízel üzemanyagba keverését is) előállító üzemre (a továbbiakban: kőolaj-finomító);
• b) a kőolaj-finomító engedélyesének a kőolaj-finomító területén kívül található, ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolajtermék kiszerelése, a bioetanol benzinbe és a biodízel gázolajba való közvetlen bekeverése, továbbá egyéb ellenőrzött ásványolajtermék, valamint megfigyelt termék előállítása is végezhető külön engedély nélkül, adóraktári engedéllyel (a továbbiakban: finomítói ásványolajraktár);
• c) az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított halmazállapotú gáz termék előállítására, ahol az előállított gáz termékből megfigyelt termék is előállítható külön engedély nélkül (a továbbiakban: cseppfolyósítottgáz-töltő),
• d) az 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vagy egyéb, üzemanyag célra gyártott sűrített gáz halmazállapotú gázterméket előállító töltőállomásra (a továbbiakban: sűrítettgáz-töltő),
• e) ásványolaj önálló tárolását végző tárolótelepre, ahol a bioetanol benzinbe és a biodízel gázolajba való közvetlen bekeverése, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kiszerelése is végezhető (a továbbiakban: ásványolaj-tároló);
• f) a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az ásványolaj-adóraktárak, illetve az ásványolaj-adóraktár és a jövedéki engedélyes kereskedő telephelye vagy az adómentes felhasználó üzeme, raktára között kiépített, ásványolaj szállítására létesített, összefüggő csővezetékrendszerre, ideértve Magyarország államhatárát átlépő csővezeték esetén annak belföldre eső szakaszát is (a továbbiakban: terméktávvezeték);
• g) a bioüzemanyagot vagy – a k) pontban foglalt eltéréssel – tiszta növényi olajat előállító üzemre (a továbbiakban: bioüzemanyag-adóraktár);
• h) a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált ásványolaj önálló tevékenység keretében történő tisztítását, regenerálását végző üzemre, ahol a tisztított (regenerált) és vásárolt ásványolajból egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék is előállítható külön engedély nélkül, adóraktári engedéllyel (a továbbiakban: ásványolaj-regeneráló üzem),
• i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket, valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1) bekezdés a)–e) pont alá tartozó ásványolajat jogszabályban meghatározott hulladékból hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet (a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár);
• j) bioüzemanyagot kísérleti fejlesztés keretében előállító üzemre (a továbbiakban: kísérleti előállítást végző üzem)
• k) tiszta növényi olajat a mezőgazdasági termelő által – kizárólag saját célú felhasználásra – termelt alapanyagból előállító üzemre (a továbbiakban: tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár)

adható.

(2) A terméktávvezetékhez

• a) a terméktávvezetéken kívüli ásványolaj-adóraktár (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: ásványolaj-adóraktár), a jövedéki engedélyes kereskedő telephelye vagy az adómentes felhasználó üzeme, raktára területét elhagyó csővezeték az ásványolaj-adóraktáron, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén, illetve az adómentes felhasználó üzemén, raktárán belüli utolsó hiteles mérési ponttól kezdődően,
• b) az ásványolaj-adóraktár, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelye vagy az adómentes felhasználó üzeme, raktára területére belépő csővezeték az ásványolaj-adóraktáron, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén, illetve az adómentes felhasználó üzemén, raktárán belüli első hiteles mérési pontig,
• c) a Magyarország államhatárán belépő csővezeték az első belföldön lévő hiteles mérési ponttól a b) pontban megjelölt mérési pontig, a Magyarország államhatárát elhagyó csővezeték az a) pontban megjelölt mérési ponttól az utolsó belföldön lévő hiteles mérési pontig

tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj-adóraktári engedély

• a) a repülőgép üzemanyagnak a nemzetközi forgalmat is bonyolító nyilvános repülőtéren történő tárolására és magyar vagy külföldi lajstromjelű légi járműbe történő kiszolgálására (a továbbiakban: repülőtéri adóraktár);
• b) a jelölt gázolajnak közforgalmú hajózási kikötőben létesített helyen történő tárolására és külföldi vagy belföldi lajstromjelű vagy magyar hajójegyzékben nyilvántartott, áru- és személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajók üzemanyagtartályába történő kiszolgálására (a továbbiakban: kikötői adóraktár)

is adható.f

(4) Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként

• a) a kőolaj-finomítóban legalább atmoszferikus és vákuumdesztillációs technológiai egység, és legalább 50 000 m3,
• b) a finomítói ásványolajraktárban legalább 10 000 m3,
• c) a cseppfolyósítottgáz-töltőn legalább 300 m3, a repülőtéri adóraktárban legalább 30 m3,
• d) az ásványolaj-tárolóban – kivéve a kizárólag az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént palackban vagy vasúti tartálykocsiban tároló adóraktárt, amennyiben a vasúti tartálykocsi feltöltése a mérésügyi szerv által hitelesített vágánymérleg alkalmazásával történik – legalább 10 000 m3,
• e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban – a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel – legalább 500 m3,
• f) a kikötői adóraktárban legalább 100 m3,
• g)

a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes – hatóság által engedélyezett és – a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyébásványolajgyártó-adóraktár kivételével – hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.

(5) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként

• a) a kőolaj-finomító és a finomítói ásványolajraktár esetén adóraktáranként legalább 200 millió forint, de több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 2 milliárd forint,
• b) a cseppfolyósítottgáz-töltő esetén adóraktáranként, illetve több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legalább 80 millió forint,
• c) a sűrítettgáz-töltő esetén legfeljebb 80 millió forint,
• d) az ásványolaj-tároló esetén adóraktáranként legalább 200 millió forint, de több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 2 milliárd forint, kivéve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktárt, mely esetén adóraktáranként 80 millió forint, és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktárt, mely esetén adóraktáranként 20 millió forint,
• e) a kikötői adóraktár esetén legfeljebb 200 millió Ft, a repülőtéri adóraktár esetén legalább 10, legfeljebb 200 millió Ft,
• f) az ásványolaj-regeneráló üzem esetén legalább 60 millió forint,
• g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén – a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel – legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,
• h) a bioüzemanyag-adóraktár esetén – az 52. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adómérték figyelembevételével – legalább 25, legfeljebb 200 millió forint

értékben kell nyújtani.

A terméktávvezeték adóraktárra nem kell külön jövedéki biztosítékot nyújtani, ha az oda betároló adóraktár engedélyese azonos a terméktávvezeték adóraktár engedélyesével. Ebben az esetben a betároló adóraktárra nyújtott jövedéki biztosíték szolgál a terméktávvezeték jövedéki biztosítékaként is. Egyéb terméktávvezeték adóraktár esetében a jövedéki biztosíték 50 millió forint. A kísérleti előállítást végző üzem esetében a jövedéki biztosítékot az előállításra kerülő összes bioüzemanyag mennyiségére számított adótartalom kísérleti előállítás időszakának egy hónapra számított átlaga alapulvételével kell meghatározni azzal, hogy amennyiben az így számított jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.

(5a) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a jövedéki biztosítékot a 38. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kell meghatározni azzal, hogy ha az így számított jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.

(6) A repülőtéri adóraktár engedélyese, ha az adóraktára nem állandó nyitvatartással vagy nem a külön jogszabály szerint közzétett nyitvatartási idővel és nem állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő repülőtéren van kialakítva, köteles a repülőtér megnyitását és bezárását azt megelőzően legalább 3 nappal korábban a vámhatósághoz bejelenteni. A repülőtér bezárásakor a repülőtéri adóraktár engedélyese jövedéki terméket csak olyan mennyiségben tarthat készleten, amelynek adótartalmára a jövedéki biztosítéka fedezetet nyújt.

(7) Kikötői adóraktárként

• a) a vízen műszaki eszközökkel stabilizált, a parthoz állandó jelleggel kikötött állóhajó (a továbbiakban: állóhajó-adóraktár),
• b) kizárólag vámhatósági felügyelet mellett üzemelő közforgalmú hajózási kikötőben állomásozó, és onnan hajótöltési céllal legfeljebb 15 km-es távolságban mozgó ellátóhajó (a továbbiakban: ellátóhajó-adóraktár)

engedélyezhető, amennyiben a hajó gázolaj tárolásra kialakított legalább 100 m3 űrtartalmú tartályában a készlet pontos megállapítása elektronikus szintméréssel biztosított, és a tartályba való ki- és betárolás hitelesített mérőeszközön keresztül történik.

(8) A kikötői adóraktár engedélyese a gázolaj készletváltozásáról állóhajó-adóraktáranként és ellátóhajó-adóraktáranként naponta jelentést ad a vámhatóságnak. A mozgó ellátóhajó az állomásozás helyéről hajótöltési céllal csak a kikötő állandó vámhatósági felügyeletét ellátó vámhatósághoz történt bejelentést követően távozhat el, és a kikötését is – azzal egyidejűleg – jelentenie kell. A mozgó ellátóhajó 15 km távolságot meghaladóan csak a gázolaj vételezése, a hajó karbantartása vagy téli kikötőbe történő távozása miatt, és csak a vámhatóság külön engedélyével távozhat el az állomásozás helyéről. A vámhatóság a hajónaplót és a felhasználást ellenőrizheti.

(9) A gázolaj jelölését finomítói ásványolajraktárban, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések betartásával kell elvégezni.

(10) A jelölt gázolajat a hajó üzemanyagtartályából bármilyen módon kivenni, eltávolítani tilos, kivéve a hajó vagy a hajó üzemanyagtartálya javítását, felújítását, ha azt a vámhatósághoz előzetesen bejelentették.

(11) Az adóraktár-engedélyes az 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén egyéb motorikus célú, tartályos értékesítését csak abban az esetben végezheti üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője, valamint az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen [103. § (2) bekezdés 5. pont] működő, annak e termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy (a továbbiakban együtt: üzemeltető) részére, amennyiben az üzemeltető e tevékenységét a vámhatósághoz bejelentette és az üzemeltetőt a vámhatóság a bejelentés napján nyilvántartásba vette. Az üzemeltetőnek a cseppfolyósított szénhidrogén beszerzéséről, felhasználásáról a külön jogszabály szerinti nyilvántartást kell vezetnie.

(12) Az olyan ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezést, amely termékre e törvény adómértéket állapít meg, kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, importálni, – a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár kivételével – birtokolni, és – a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár részére történő értékesítés kivételével – értékesíteni.

(13) Kőolaj-finomítóban és finomítói ásványolajraktárban E85 előállítása is, kőolaj-finomítóban továbbá ETBE előállítása is végezhető, ezen adóraktárakra kiadott adóraktári engedély birtokában.

(14) A kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 35–40. §-t, így az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére – a jövedékibiztosíték-nyújtáson kívül – jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(15) A kísérleti előállítást végző üzemben előállított bioüzemanyag kizárólag a kísérleti fejlesztés keretében használható fel, egyébként meg kell semmisíteni.

(16) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés keretében állít elő

• a) egyéb ellenőrzött ásványolajat, illetve nem üzemanyagkénti felhasználás céljára előállított olajterméket, az adóraktári engedélyhez legalább 10 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 30 m3,
• b) az 52. § (1) bekezdés c) és e) pont alá tartozó ásványolajat, az adóraktári engedélyhez legalább 50 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 100 m3,
• c) az 52. § (1) bekezdés a), b), illetve d) pont alá tartozó ásványolajat, az adóraktári engedélyhez legalább 100 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 500 m3,
• d) ugyanazon adóraktárban egyidejűleg
• da) az a) és b) pontban megjelölt ásványolajat, az adóraktári engedélyhez legalább 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 130 m3,
• db) a c) pontban megjelölt ásványolaj mellett az a) és/vagy b) pontban megjelölt ásványolajat, legalább 150 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 500 m3

talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartály szükséges.

(17) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely kizárólag az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket állít elő, az adóraktári engedélyhez legalább 10, legfeljebb 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték szükséges.

Felhasználói engedélyes tevékenység¶

59. § (1) Az e § szerinti felhasználói engedéllyel megengedett

• a) az egyéb ellenőrzött ásványolaj kiszerelése, a 7. § 1. pontjának m) alpontja szerinti előállítása, továbbá felhasználása, kivéve a 7. § 1. pontjának c) alpontja szerinti felhasználást, az 52. § (1) bekezdés szerinti ásványolaj előállításához történő, adóraktári engedéllyel végzett felhasználást, kiszerelést, valamint a (2) bekezdés szerinti felhasználást;
• b) a megfigyelt termék előállítása (ideértve, ha a gyártási tevékenység során melléktermékként keletkezik), kivéve az 58. § (1) bekezdés a)–c), h), i) pontja és a 72. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adóraktári engedéllyel, illetve a 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti keretengedéllyel végzett előállítást;
• c) a megfigyelt termék felhasználása, kiszerelése, kivéve a (2) bekezdés szerinti felhasználást. A felhasználás célja nem lehet az 52. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolajtermék belföldi előállítása vagy az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként történő felhasználása.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés rendelkezése

• a) a felhasználási célnak megfelelő adóval terhelten beszerzett egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék felhasználására,
• b) az 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználására,
• c) az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék évi 6000 liter/6000 kilogramm mennyiséget el nem érő felhasználására, amennyiben a felhasználó az (1) bekezdés szerinti, gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenységét a vámhatósághoz bejelentette, és nyilvántartásba vételét a vámhatóság visszaigazolta (a továbbiakban: nyilvántartásba vett felhasználó). A nyilvántartásba vett felhasználó évente (első ízben a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából történő bejelentkezése alkalmával) köteles megadni az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget, amelynek megfelelően a vámhatóság – hitelesített nyomtatványon – kiadja a tárgyévre jóváhagyott, felhasználói engedély nélkül beszerezhető keretet. A nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált mennyiségről nyilvántartást vezet.

(3) Felhasználói engedélyre az a kérelmező jogosult,

• a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, előállított, kiszerelt és a készleten lévő egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;
• b) akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
• c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
• d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználói engedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott;
• e) aki rendelkezik az üzemére, a raktárára, illetve az ott folytatott tevékenységére jogszabályban megkövetelt hatósági engedélyekkel.

(4) Nem adható felhasználói engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
• b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(5) A felhasználói engedély iránti kérelemhez meg kell adni

• a) a felhasználni, kiszerelni kívánt egyéb ellenőrzött ásványolaj és az előállítani, kiszerelni, felhasználni kívánt megfigyelt termék megnevezését és KN-kódját, továbbá a felhasználás célját,
• b) – ha a felhasználás célja termék-előállítás – a felhasználási arányszámot, az előállításra kerülő termék (kivéve gyógyszer) összetételét és KN-kódját, illetve – ha a felhasználás egyéb célra történik – a felhasználás mennyiségének levezetését a technológiai folyamat leírásával, műszaki vagy egyéb adatokkal alátámasztva. Amennyiben a felhasználás célja a 3814 00 90 vámtarifaszámú, legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványolajból nyert olajat vagy legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmazó oldószerkeverék, hígító előállítása, a kérelmezőnek rendelkeznie kell az előállítani kívánt termék 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával.

(6) A jövedéki biztosítékot

• a) az éves szinten várhatóan
• aa) beszerzésre kerülő ásványolaj és megfigyelt termék, illetve – az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén – az alkoholtermék egyhavi átlagos beszerzésének mennyisége, illetve
• ab) előállításra kerülő megfigyelt termék egyhavi átlagos előállított mennyisége, amennyiben azt nem ásványolajból vagy nem megfigyelt termékből állítják elő, valamint
• b) az 52. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott – az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, illetve az alkoholtermék esetében a 64. § (2) bekezdése szerinti, a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb – adómérték

alapján számított összeg erejéig, de legfeljebb 60 millió forint összegben kell nyújtani, azzal, hogy a megbízható felhasználói engedélyes esetében a jövedéki biztosíték összege – kérelem alapján – felére csökkenthető, amely további 50%-kal mérsékelhető, amennyiben a megbízható felhasználói engedélyes legalább 5 éve az e törvény szerinti engedéllyel folytatja az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet.

(7) A felhasználói engedélyes jövedéki biztosítékára a 42. § (8) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell. A jövedéki biztosíték a felhasználói engedélyes e törvény szerinti jövedékibírság- és mulasztásibírság-tartozására vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha a felhasználói engedélyes önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

(8) A kérelmező nevére szóló felhasználói engedélyt a vámhatóság a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerű alkalmazásával adja ki.

(9) A felhasználói engedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a felhasználói engedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(10) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 39. § (2) bekezdés e) pontjának és a 43. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(11) Ha a felhasználói engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék készletének a 60. § (3) bekezdése szerint végzett elszámolását, és – jövedékibírság-fizetési kötelezettség megállapítása esetén – annak teljesítését követően szabadítható fel.

(12) A felhasználás során feleslegessé vált, valamint a felhasználói engedély megszűnésének napján készleten maradt egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék csak adóraktárnak, felhasználói engedélyesnek, exportálónak, közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek adható át, illetve az egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedőnek is, a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett.

(13) A (6) bekezdésben meghatározott jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettség alól mentesül az Áht. szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.

A felhasználói engedélyes nyilvántartási, jelentési és elszámolási kötelezettsége¶

60. § (1) A felhasználói engedélyes folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésének, előállításának (kiszerelésének), felhasználásának és értékesítésének külön jogszabályban foglaltak szerinti részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészletet.

(2) A felhasználói engedélyes – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyilvántartás havi zárása alapján jelentést készít, melyet a tárgyhót követő hó 15-ig kell benyújtani a vámhatósághoz.

(3) A felhasználói engedélyesnek tárgyévenként az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, előállításáról (kiszereléséről), felhasználásáról, értékesítéséről és készletéről elszámolást kell készítenie és a tárgyévet követő hó 20-áig a vámhatósághoz benyújtania, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet. Ha az elszámolás alapján kimutatott, nyilvántartás szerinti zárókészlet meghaladja a számviteli rend szerint elvégzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a készlethiányt – figyelemmel a külön jogszabály szerint elszámolható veszteségre, valamint a 62. § (8)–(9) bekezdésének rendelkezésére is – nem engedélyezett célra történt felhasználásnak kell tekinteni. Az elszámolás során kimutatott készleteltéréssel a nyilvántartás szerinti zárókészletet helyesbíteni kell.

(4) Nem kell havi jelentést készítenie és a vámhatósághoz benyújtania annak a felhasználói engedélyesnek, aki az egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket gyógyszergyártásban vagy a termék kémiai átalakulását eredményező vegyi reakcióban használja fel.

(5) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, felhasználói engedéllyel beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá a jövedéki terméket beszerző felhasználói engedélyes tisztíthatja (regenerálhatja). A regenerálással előállított termék felhasználói engedéllyel beszerzett terméknek minősül.

(6) Az engedélyezett célra történő felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint az (5) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni.

Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék belföldi forgalmazása¶

61. § (1) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket belföldön az adó megfizetése nélkül csak

• a) adóraktári engedéllyel vagy – az 59. § (1) bekezdésében meghatározott célra – felhasználói engedéllyel rendelkező személynek,
• b) jövedéki engedéllyel rendelkező exportálónak,
• c) közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek,
• d) nyilvántartásba vett felhasználónak, az 59. § (2) bekezdés szerint kiadott, még fel nem használt beszerzési kerete mennyiségéig

lehet értékesíteni.

(2) Az adóraktár-engedélyes és a felhasználói engedélyes egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben és megfigyelt terméket csak akkor tárolhat ki exportálónak, illetve közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek, ha az exportáló, illetve a kereskedő a kitárolást megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a terméket harmadik országba, illetve más tagállamba történő szállítás céljából vásárolja meg.

(3) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálónak vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek történt kitárolását az adóraktár-engedélyes és a felhasználói engedélyes köteles a vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék importálása, exportálása,Közösségen belüli beszerzése, értékesítése¶

62. § (1) A harmadik országból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajra a vámjogi szabad forgalomba bocsátást adófelfüggesztéssel kell elvégezni, ha

• a) az importálás helye adóraktár vagy felhasználói engedélyes üzeme, raktára, vagy
• b) a terméket az importálás helyéről e-TKO-val közvetlenül adóraktárba vagy felhasználói engedélyes üzemébe, raktárába szállítják, és amennyiben az e-TKO tervezetének kiállítója
• ba) adóraktár-engedélyes, a 38. § szerinti,
• bb) bejegyzett feladó, a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont szerinti,
• bc) felhasználói engedélyes, az 59. § (6) bekezdés szerinti jövedéki biztosítéka fedezetet nyújt az 59. § (6) bekezdése szerint figyelembe veendő adómértékkel számított adó összegére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabad forgalomba bocsátása az 59. § (6) bekezdése szerint figyelembe veendő adómértékkel megállapított adó kivetésével történik.

(3) A harmadik országból 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben behozott egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabadforgalomba bocsátásakor nem kell alkalmazni az 52. § (1) bekezdés i) pontjának rendelkezését.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 11. § (3)–(5), (7), (9) és (10) bekezdés rendelkezéseit a felhasználói engedélyesre is – értelemszerűen –, továbbá az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó és a felhasználói engedélyes felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alóli végleges mentesülésére a 13. § (7) bekezdést, adófizetési kötelezettsége beálltára a 14. § (3) bekezdést – a felhasználói engedélyes esetében értelemszerűen – alkalmazni kell.

(5) Az egyéb ellenőrzött ásványolaj közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO-val szállítható, kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajtermékeket, melyeket EKO-val kell szállítani. A szabad forgalomba bocsátott egyéb ellenőrzött ásványolaj más tagállamba történő szállítása esetén EKO-t kell alkalmazni.

(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Egyéb ellenőrzött ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a 25. § (1) bekezdésre. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt.

(7) A közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a más tagállamból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket csak adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére értékesítheti az adó 27. § szerinti megfizetése nélkül.

(8) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajtermék – és a megfigyelt termék más tagállamba nem közösségi adófelfüggesztési eljárásban, nem e-TKO-val végzett kiszállítását az üzemből, raktárból történő kiadás napján be kell jelenteni a vámhatóságnak. A bejelentés hiányában az így kiszállított termék a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként nem számolható el, kivéve, ha a kiszállítás tényét kétséget kizáróan bizonyítják.

(9) Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálását a felhasználói engedélyes exportáló a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként csak akkor számolhatja el, ha a vámhatóság a termék kiléptetését visszaigazolta, illetve – amennyiben a kiléptetés más tagállam területéről történik – az exportálást a vámhatósághoz az üzemből, raktárból történő kiadás napján bejelentették vagy a kiléptetés tényét vámokmánnyal igazolják.

Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség¶

62/A. § (1) A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti ásványolaj (a továbbiakban: kenőolaj) közül az ömlesztetten szállított ásványolaj szállítását a terméket szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenteni.

(2) A nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi jármű karbantartását végző gazdálkodó a karbantartási céllal eltávolított repülőgép üzemanyagról jogszabály szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

(3) Ásványolaj kinyerését eredményező rekultivációt végző gazdálkodó a tevékenység megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját köteles a vámhatóságnak bejelenteni.

X. Fejezet — ALKOHOLTERMÉK¶

Fogalmak¶

63. § (1) E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt

• a) a 2204, a 2205, a 2206 vámtarifaszámú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,
• b) a 2207 és a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,
• c) a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, az a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó

terméket kell érteni.

(2) E törvény alkalmazásában

• 1. bérfőzés: a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: párlat) szeszfőzdében a bérfőzető részére történő előállítása;
• 2. bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot;
• 3. teljes denaturálás: az alkoholtermék emberi fogyasztásra való végleges alkalmatlanná tétele,
• 4. részleges denaturálás: az alkoholterméknek élvezeti cikként történő felhasználásra alkalmatlanná tétele a külön jogszabályban meghatározott módon;
• 5. boralkohol: olyan etilalkohol, amelyet kizárólag borból, aljborból, borseprőből, hibás vagy beteg borból, vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy újralepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 86, de legfeljebb 96 térfogatszázalék;
• 6. nyersszesz: olyan etilalkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek egyszeri lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék;
• 7. semleges alkohol: olyan etilalkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék;
• 8. krízis lepárlás: külön jogszabály szerinti intézkedés a jelentős termékfelesleg és/vagy minőségi gondok következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében;
• 9. kötelező lepárlás: a 1493/1999/EK rendelet 27. cikke végrehajtását biztosító, külön jogszabály szerinti intézkedés;
• 10. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;
• 11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;
• 12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.
• 13. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.

Adóalap, adómérték¶

64. § (1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.

(2) Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint.

(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

• a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
• b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.

(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.

(4) Nem kell alkalmazni az (1)–(2) bekezdés rendelkezését a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékre, amennyiben

• a) az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdésben megnevezett termék;
• b) az abban lévő etilalkoholra megfizették az e törvény szerinti adót vagy arra végleges mentesülés következett be,
• c) az az 52. § (1)–(2) bekezdés szerinti adómérték alá esik.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat – kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot – adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 333 385 forint.

(6) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.

(7) Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

(8) Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

(9) Nem kell alkalmazni az (1)–(2) bekezdés rendelkezését a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú termékre, amennyiben az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdés a) pontjában megnevezett termék.

(10) Az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos célra és – köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából – oktatási célra (a továbbiakban együtt: tudományos és oktatási cél) előállított és ugyanezen célra felhasznált alkoholtermék esetében nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit, amennyiben az előállított alkoholtermék felhasználása (megsemmisítése) az előállítónál történik.

A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok¶

65. § (1) A 8–17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha

• a) a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy
• b) a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte az 500 ezer forintot, vagy
• c) a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található;
• d) a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.

(2) Az adó alanya az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben is megfizetheti a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt párlat után.

(3) Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.

66. § (1) A bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.

(2) A 65. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett adót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon fizeti be a vámhatóságnak. A befizetés postai számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással is történhet.

(4) A beszedett adó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5) Az adó nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, amely igazolja az adó megfizetését, valamint a párlat adóraktárban történt előállítását, származását. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A vámhatóság a származási igazolvány érvényességét a 15 év letelte után kérelemre 2 évente 2 éves időtartamra meghosszabbítja.

(7) A 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.

67. § (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.

(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot

• a) csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
• b) – amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót – palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
• ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy
• bb) a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével

értékesítheti.

A magánfőzésre vonatkozó szabályok¶

67/A. § (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4)

(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.

(5a) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor a vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

(5b) A vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

(5c) A párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása az igénylő választása szerint papír alapon vagy elektronikusan történik.

(5d) A vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást vezet, valamint az átadott adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot.

(6) A 64. § (6) bekezdés szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

(7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.

(8) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.

(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el.

Adómentes felhasználás¶

68. § (1) Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása

• a) a külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, valamint a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények (a szájon át fogyasztható alkoholtartalmú termékek esetében 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben előállított készítmények), továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához (beleértve e termékek gyártóberendezéseinek a technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához való felhasználást is), ide nem értve a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a víz keverékének előállítását, kiszerelését,
• b) a 2209 vámtarifaszám alá tartozó ecet, az élelmiszerek, az 1,2 térfogatszázaléknál nem magasabb alkoholtartalmú italok aromáinak, illetve egyéb, a 1302 19 30, a 2106 90 20 és a 3302 vámtarifaszám alá tartozó aromák vagy – a c) pontban megjelölt csokoládék előállítása céljára – alkoholos gyümölcs gyártásához,
• c) a legfeljebb 8,5 liter tisztaszesz/100 kg alkoholtartalmú csokoládék vagy – az alkoholtartalmú italok kivételével – a legfeljebb 5 liter tisztaszesz/100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,
• d) denaturálva vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termék előállításához.

(2) A 42. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell adni

• a) az alkoholtermék felhasználásának célját, módját,
• b) – ha az alkoholtermék az új termék részévé válik – az alkoholtermék előállított termékenkénti felhasználási arányszámát, illetve – egyéb felhasználás esetén – a felhasználás mennyiségének levezetését, a technológiai folyamat leírásával, műszaki és egyéb adatokkal alátámasztva,
• c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási cél esetén – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a külön jogszabályban az alkoholtermék részleges denaturálására meghatározott eljárási módok közül a beszerzésre kerülő alkoholtermék esetében alkalmazott eljárást,
• d) az alkoholtermék kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időtartamra igényelt mennyiségét és a felhasználásával előállításra kerülő termék várható mennyiségét, az üzem gyártási kapacitását,
• e) az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás esetén a külön jogszabály szerinti, az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt engedélyt kiadó hatóság igazolását arról, hogy a kérelmező tevékenysége megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek. A kérelemhez csatolni kell a 42. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt is, amely a keretengedély megadásának feltétele.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási cél esetén technológiai, műszaki, egészségügyi szempontok miatt nem lehet denaturált alkoholt felhasználni, annak szakmai indokolását és arról a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség nyilatkozatát kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolni. A denaturálás mellőzésének indokoltságát az engedélykérelem elbírálása során a vámhatóság független szakértővel (intézettel) ellenőrizheti.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási célra adómentesen – a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően rendelkezik – csak az adómentes felhasználó által megjelölt és a keretengedélyben rögzített részleges denaturálási eljárással denaturált alkoholterméket lehet kitárolni az adóraktárból. A denaturálást a vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni.

(5) A 46. § szerinti elszámolásban ki kell mutatni az elszámolási időszakban a (2) bekezdés b) pontja szerint felhasználható és a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyiségét is. Ha a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyisége meghaladja a (2) bekezdés b) pontja szerint felhasználható mennyiséget, a különbözet nem adómentes célra történt felhasználásnak minősül, és a 14. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség keletkezik.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a 42. § (6) és (7) bekezdése szerint nyújtandó jövedéki biztosítékot legfeljebb 80 millió forint értékben kell felajánlani. A részlegesen denaturált alkohol beszerzése és felhasználása esetén a nyújtandó jövedéki biztosíték feleződik, és legfeljebb 40 millió forint értékben kell felajánlani.

(7) Amennyiben az adómentes felhasználó az üzemében a 2915 vámtarifaszámú ecetsavból is előállít étkezési ecetsavat vagy ecetesszenciát, köteles a vásárolt ecetsavval is elszámolni.

Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése¶

69. § (1) Az alkoholtermék teljes denaturálását szeszüzemben vagy alkoholregeneráló és denaturáló üzemben, a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben meghatározott eljárások közül a valamennyi tagállamban alkalmazható denaturálási eljárással vagy a Magyarország által bejelentett denaturálási eljárással kell elvégezni.

(2) Teljesen denaturált alkoholterméknek kell tekinteni – az (1) bekezdésben foglaltakon túl –:

• a) a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálási eljárással más tagállamban előállított denaturált alkoholt, ha annak szállítása EKO-val történik, valamint
• b) a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett, nem Magyarország által bejelentett teljes denaturálási eljárással Magyarországon előállított, EKO-val szállított alkoholt az alkohol – alkalmazott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállami – címzett általi átvételét igazoló EKO példány alapján.

(3) A teljesen denaturált alkoholtermék adóraktárból és a 70. § szerinti felhasználói engedéllyel rendelkező személy telephelyéről kizárólag EKO-val tárolható ki.

70. § (1) A teljesen denaturált alkohol

• a) kiszerelése szeszüzemben, alkoholregeneráló és -denaturáló üzemben vagy a vámhatóság által e § szerint kiadott felhasználói engedéllyel,
• b) megfigyelt termék vagy hígítóként, oldószerként értékesített, 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék előállításához történő felhasználása alkoholregeneráló és -denaturáló üzemben,
• c) megfigyelt termék előállításához történő felhasználása a vámhatóság által e § szerint kiadott felhasználói engedéllyel

végezhető.

(2) A teljesen denaturált alkohol (1) bekezdésben nem említett egyéb felhasználása a 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban történő beszerzés esetén

• a) olyan, nem kereskedelmi tevékenységet végző személy által végezhető, aki (amely) – a külön jogszabály szerint – e tevékenységét a vámhatósághoz bejelentette és nyilvántartásba vételét a vámhatóság visszaigazolta, vagy
• b) olyan személy által végezhető, aki (amely) az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedéllyel rendelkezik, és abban – a benyújtott kérelem alapján – az egyéb felhasználás megjelölése is szerepel.

(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedélyre az 59. § (3)–(4), (7)–(8), (10)–(11) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jövedéki biztosítékot 1 millió forint összegben kell nyújtani.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek a vámhatóság általi nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évenként meg kell adnia az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás célját.

71. § (1) A teljesen denaturált alkohol 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban csak szeszüzem vagy alkoholregeneráló és -denaturáló üzem engedélyesének, a 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedélyesnek, vagy a vámhatóság által a 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíthető belföldön.

(2) A 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, illetve a (2) bekezdés b) pontjában említett felhasználói engedélyesnek a beszerzett teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

(3) A 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált és készleten lévő teljesen denaturált alkohol mennyiségéről nyilvántartást vezet.

Alkoholtermék-adóraktár¶

72. § (1) Alkoholtermék-adóraktári engedély

• a) az alkoholterméket – a gyümölcs kivételével – cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből erjesztéssel és/vagy lepárlással előállító, és/vagy a borból és a borászati melléktermékekből lepárlással borpárlat, boralkohol, nyersszesz vagy semleges alkohol előállítását külön jogszabály szerint végző üzemre (a továbbiakban: szeszüzem),
• b) a gyümölcs- vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, gyümölcstörkölyből, gyümölcsmustból, szőlőből, szőlőmustból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve a sör vagy gabona alapú alkoholterméket sörből, gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító, és/vagy a borból és a borászati melléktermékekből lepárlással boralkohol, nyersszesz vagy semleges alkohol előállítását külön jogszabály szerint végző üzemre (a továbbiakban: szeszfőzde),
• c) az alapanyagok összekeverésével alkoholtermék előállítását végző üzemre (a továbbiakban: italgyár),
• d) a 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék önálló palackozását végző palackozó üzemre (a továbbiakban: szeszpalackozó),
• e) a szeszüzem, a szeszfőzde, illetve az italgyár engedélyesének a gyártóüzeme területén vagy a gyártóüzeme területén kívül található, alkoholtermék tárolására, raktározására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi szeszraktár),
• f) a kizárólag a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 96 térfogatszázalék alkoholtartalmú, nagytisztaságú, analitikai minőségű alkoholtermék tisztítással, válogatással való előállítását, és kiszerelését végző üzemre (a továbbiakban: etanolüzem),
• g) a 2208 vámtarifaszám alá tartozó, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerinti kiszerelésű alkoholtermék önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: alkoholtároló adóraktár),
• h) a bor krízis lepárlásából, illetve a bor és a borászati melléktermék kötelező lepárlásából származó alkoholtermék tárolására a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosultságot szerző raktárra (a továbbiakban: kijelölt alkoholraktár),
• i) a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék önálló tevékenység keretében történő tisztítását (regenerálását) és/vagy az alkoholtermék teljes denaturálását és kiszerelését végző üzemre, ahol a regenerált és vásárolt alkoholtermékből az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, illetve hígítóként, oldószerként értékesített, 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék is előállítható (a továbbiakban: alkoholregeneráló és -denaturáló üzem),
• j) a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, kizárólag nyomdaipari célokat szolgáló hígítót, oldószert előállító, kiszerelő üzemre (a továbbiakban: egyéb alkoholtermék-adóraktár)

adható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az alkoholtermék – kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket – adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély adható

• a) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területére (a továbbiakban: tranzitadóraktár),
• b) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek fedélzetén az utasoknak felszolgált termékek tárolására (a továbbiakban: utasellátó adóraktár).

(3) A tranzitadóraktárban és az utasellátó adóraktárban alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány a (2) bekezdés szerinti céllal történő adómentes tárolása is megengedett.

(4) Az italgyár és a szeszfőzde engedélyesének üzemi szeszraktárába nem saját előállítású, 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerinti kiszerelésű, saját gyártású alkoholtermék 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az italgyár és a szeszfőzde engedélyese ezt meghaladó mennyiséget abban az esetben tárolhat be az üzemi szeszraktárába, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételt, továbbá az alkoholtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot külön teljesíti. A szeszüzem engedélyesének üzemi szeszraktárába nem saját előállítású, 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék legfeljebb az egy naptári év alatt előállított saját gyártású alkoholtermék 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente.

(5) Az alkoholtároló adóraktárban az alkoholterméken kívül adózatlan sör, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható, ha

• a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2;
• b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek.

(7) A jövedéki biztosítékot az (1) bekezdés szerinti adóraktárak esetében – a (7a), a (8) és a (8a) bekezdésben foglalt eltéréssel – adóraktáranként legalább 40 millió forint, de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell teljesíteni. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő szeszüzem, italgyár, szeszfőzde és üzemi szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.

(7a) A jövedéki biztosíték szempontjából a nem kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde (a továbbiakban: kereskedelmi szeszfőzde) és a vele nem összefüggő helyrajzi számon található, de technológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező üzemi szeszraktár egy adóraktárnak tekintendő és utána a kereskedelmi szeszfőzdére irányadó jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ha a kereskedelmi szeszfőzde üzemi szeszraktárában tárolt jövedéki termékek adótartalma és a nem teljesített adófizetési kötelezettség együttes összege a 10 millió forintot meghaladja, akkor a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni, ezt követően az együttes összeg minden 5 millió forintja után kell a jövedéki biztosítékot a teljes összegre kiegészíteni.

(8) A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 200 ezer forint, az etanolüzemre legalább 1 millió forint, az évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket előállító kereskedelmi szeszfőzdére 2 millió forint, más szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben a szeszüzem éves etilalkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszer-ipari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etilalkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani.

(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a teljes összegre ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, – különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére – legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az alkoholtároló adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az alkoholtároló adóraktári engedélyt visszavonja.

(9) A

• a) kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés g) pontját,
• b) szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e) pontját – ha az adóraktár-engedélyes a számviteli törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra –

nem kell alkalmazni.

(10) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) alkoholtermék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az alkoholterméket megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(11) Kérelemre – a külön jogszabályban foglaltak szerint – engedélyezhető az E85 előállítása a legalább 250 ezer hektoliter éves etilalkohol-gyártó kapacitású szeszüzemben is, az ásványolajtermékekre meghatározott külön jövedéki biztosíték nyújtása nélkül.

(12) Az italgyár és a szeszpalackozó engedélyesének a palackozás céljára betárolt és lepalackozott szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

(13) A 64. § (10) bekezdés szerinti esetben nem kell adóraktári engedéllyel rendelkezni.

(14) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adóraktárban a vámhatóság engedélyezheti a Kertv. szerinti közvetlen értékesítés folytatását. A közvetlen értékesítés keretében az adóraktárból elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra kitárolt összes napi alkoholtermék-mennyiségről – a kiállított számviteli bizonylatok alapján – a nap végén egy, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítani, amelynek másolatát az adóraktár engedélyese a kiállítással egyidejűleg, a 40. § (13) bekezdésében meghatározott módon megküldi a vámhatóságnak. A napközbeni készletcsökkenést az egyszerűsített kísérő okmány kiállításáig az értékesítésről kiállított számviteli bizonylat igazolja.

(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie.

Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása¶

73. § (1) Az alkoholterméknek – kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket –

• a) a b)–c) pont alá nem tartozó szabadforgalomba bocsátása,
• b) az importálása, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket,
• c) a más tagállamból való behozatalát követően belföldön való forgalomba hozatala,
• d) a bérfőzető által történő értékesítése, kivéve, ha a bérfőzető alkoholtermék-adóraktárnak adja el a bérfőzött párlatot,

a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik

• a) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadására,
• b) a harmadik országból nem kereskedelmi jellegű áruként, illetve tagállamból magáncélra behozott, illetve az árumintaként importált vagy tagállamból árumintaként behozott alkoholtermékre,
• c) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermékre, amennyiben az laboratóriumi vizsgálatok, kísérleti, kutatási és fejlesztési célok, kísérleti termékek próbagyártása, labor eszközök, gépek mosása, tisztítása, szolgáltató tevékenységek, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszer-nagykereskedelem, gyógyszertárak céljára, valamint a fermentált dohányvágat aromásítására, továbbá a 68. § (1) bekezdésében megjelölt adómentes felhasználási célokra kerül adózottan értékesítésre,
• d) a teljesen denaturált alkoholtermékre,
• e) a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, nyomdaipari célokat szolgáló hígítóra, oldószerre,
• f) a 2207 és 2208 vámtarifaszámú alkoholtermékre, amennyiben az adózottan, a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermék előállítása céljára kerül értékesítésre,
• g) a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú termékre, ha az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdés a) pontjában megnevezett termék.

(3) A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, – a bérfőzött párlat és a magánfőzésben előállított párlat esetén – továbbá azt, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés szerinti adót megfizették, továbbá azt, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra.

(4) A zárjegyet a magyar állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett – az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és a 104. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) rendelkezésére. A zárjegyhez a zárjegy előállítási költségének a megfizetése ellenében lehet hozzájutni, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő esetében továbbá akkor, ha a 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét teljesítette.

(5) Az alkoholtermék zárjegye darabonként 1000 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány). A zárjegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A zárjeggyel az adóraktár engedélyese a 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétellel egyidejűleg, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő háromhavonta, az importáló, az eseti bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Ha az importügylet vagy a más tagállamból való behozatal 60 napon belül nem bonyolódott le, az importálónak, az eseti bejegyzett kereskedőnek és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.

(7) A (6) bekezdés szerinti elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe

• a) a vámhatóság által visszavett – sérülésmentes – feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy,
• b) a gyártás közben megsérült, a külön jogszabály szerint elszámolható zárjegy,
• c) a zárjegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt – nem értve ide a lopás esetét – használhatatlanná vált vagy megsemmisült zárjegy, ha annak darabszáma és sorszáma megállapítható.

(8) Az alkoholtermék zárjeggyel ellátva adóraktárból másik adóraktárba átszállítható, ha a zárjeggyel való elszámoltatás az adóraktárak között megfelelően biztosított.

(9) Az alkoholtermék – a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termék, valamint a (2) bekezdés a) és c)–f) pontjaiban foglalt esetek kivételével, illetve a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2 liter űrtartalmat meg nem haladó göngyölegben palackozva bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba a más tagállamból behozatalt követően.

(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 litert meghaladó, egyedileg beazonosítható göngyölegben való szabad forgalomba bocsátása, illetve más tagállamból történt behozatalt követően a forgalomba hozatala az adóraktár, a bejegyzett kereskedő, az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő által a vámhatósághoz teljesített előzetes bejelentés és annak a vámhatóság általi nyilvántartásba vételét követően lehetséges. A bejelentést esetenként, legkésőbb a forgalmazást, tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző ötödik napig kell elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül megtenni. A vámhatóság a bejelentést legkésőbb a bejelentést követő munkanapon nyilvántartásba veszi és arról a bejelentőt elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül értesíti.

(11) Az alkoholtermék tranzitadóraktárba, valamint utasellátó adóraktárba kizárólag zárjegy nélkül tárolható be, és a tranzitadóraktárból, valamint utasellátó adóraktárból kizárólag zárjegy nélkül értékesíthető.

(12) A vámhatóság részére

• a) az adóraktár engedélyese a tárgynapon – többműszakos üzemelés esetén a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig – felhelyezett zárjegyekről legkésőbb a felhasználást,
• b) a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a belföldön felhelyezett zárjegyekről legkésőbb a zárjegy-felhelyezési kötelezettsége teljesítésének napját,
• c) a más tagállamban felhelyezett zárjegyekről a bejegyzett kereskedő legkésőbb az alkoholtermék fogadásának napját, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő legkésőbb az alkoholtermék belföldre történő beszállításának napját,
• d) az importáló az importálást megelőzően felhelyezett zárjegyekről legkésőbb az alkoholtermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját

követő napon köteles a felhelyezés, a fogadás, a beszállítás, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül megküldeni. Több műszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt zárjegyfelhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie.

(13) A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletében bekövetkezett, a (12) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles – a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal – a változás bekövetkezésének napját, illetve a (7) bekezdés szerinti készletváltozások esetében a zárjegy visszavételének, megsemmisítésének vagy a külön jogszabályban előírt, a vámhatóság által a (7) bekezdés c) pont esetében felvett jegyzőkönyv felvételének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun kereszül a vámhatóság részére megküldeni.

(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5) bekezdés szerinti adót megfizették.

(15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.

(16) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátott alkoholtermék zárjegye tárolás, szállítás, forgalmazás során megsérült vagy a termékről levált, a jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő az alkoholtermékre vonatkozó továbbforgalmazási szándéka esetén köteles az érintett alkoholterméket leltárba venni és a leltárba vett adatokat e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott tartalommal a vámhatósághoz bejelenteni. A vámhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez fel a termékre, amennyiben a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas és az alkoholtermék származása e törvénynek megfelelő bizonylattal igazolt. Az új zárjegy felhelyezéséig a levált, sérült zárjegyű alkoholtermék az üzlethelyiség raktárában vagy más, kiszolgálásra nem szolgáló részében tárolható és a tárolás jogszerűségét, valamint a leltárba vételt a vámhatósághoz tett bejelentés igazolja.

Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása¶

74. § (1) Alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés a vámhatóság engedélyével állítható elő és értékesíthető, továbbá a magánfőző desztillálóberendezése kivételével a vámhatóság engedélyével birtokolható. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezésekre, valamint a minőségellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezésekre.

(1a) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül elektronikus úton, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával be kell jelenteni a vámhatóságnak.

(1b) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék

• a) előállítását előállításonként, az előállítás megkezdésének tervezett időpontját megelőző harmadik napig az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával elektronikus úton be kell jelenteni a vámhatósághoz,
• b) tudományos és oktatási célú felhasználásáról vagy megsemmisítéséről a jogszerű felhasználás megállapítására alkalmas, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(2) A szeszüzem kivételével cukorcefrét előállítani, értékesíteni, birtokolni, valamint a cukorcefréből alkoholterméket és a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket előállítani tilos.

(3) A keretengedéllyel vagy alkoholtermék-adóraktári engedéllyel előállított, csokoládégyártáshoz felhasználásra kerülő alkoholos gyümölcs beszerzése esetén e törvény 104. §-ának – a (4) bekezdés kivételével – és 106. §-ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A csokoládégyártás során gyártási melléktermékként visszanyert alkoholterméket a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerinti elszámolással vámhatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni vagy alkoholtermék adóraktárba, illetve harmadik országba vissza kell szállítani. Arra az alkoholtermékre vonatkozóan, amelyet nem semmisítenek meg, vagy nem szállítanak vissza alkoholtermék adóraktárba vagy harmadik országba, a külön jogszabályban erre meghatározott határidő elmulasztását követő napon az alkoholos gyümölcsöt felhasználó csokoládégyártónak a 64. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték figyelembevételével adófizetési kötelezettsége keletkezik.

XI. Fejezet — SÖR¶

Termékmeghatározás¶

75. § E törvény alkalmazásában sör alatt a 2203 vámtarifaszámú termékeket, továbbá a 2206 vámtarifaszám alatti termékekből a sör és az alkoholmentes italok elegyét kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot.

Adóalap, adómérték¶

76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és alkoholfokban mérve.

(2) E fejezet alkalmazásában alkoholfok a sörszabvány szerinti, 20 °C-on mért alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve.

(3) Az adó mértéke hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1620 forint, illetve a 78. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételeknek megfelelő üzemben előállított sörre alkoholfokonként 810 forint.

(4) Adómentes a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sör, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(5) A (4) bekezdés szerint előállított sörről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

• a) az előállító nevét,
• b) az előállító lakcímét,
• c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és
• d) az előállítani kívánt sör mennyiségét.

(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.

Adómentes felhasználás¶

77. § (1) A sör adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett sörrel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

Söradóraktár¶

78. § (1) Adóraktári engedély

• a) a sör előállítását végző, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, a 8 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörfőzde),
• b) a sör előállítását végző, az a) pontban megjelölt feltételeknek meg nem felelő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),
• c) a sör önálló palackozását végző palackozóüzemre (a továbbiakban: sörpalackozó),
• d) a sörgyár és a sörfőzde engedélyesének a gyártóüzeme területén vagy a gyártóüzeme területén kívül található, sör tárolására, raktározására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi sörraktár),
• e) a palackos, dobozos, hordós sör önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: sörtároló adóraktár)

adható.

(2) Az üzemi sörraktárba nem saját előállítású sör legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, palackos, dobozos, hordós kiszerelésű, saját gyártású sör 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi sörraktárban való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt, továbbá a sörtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(3) A sörtároló adóraktárban a sörön kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a sör adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(5) A sörtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,

• a) a sörfőzde esetében legalább 500 ezer forint,
• b) egyéb söradóraktár esetében – nem értve ide a (4) bekezdés szerinti adóraktárat – legalább 40 millió forint,

de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő sörgyár, sörfőzde és üzemi sörraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.

(7) A söradóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sör általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a sört az adóraktárában megsemmisítik. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(8) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, értékesíteni, valamint – a 76. § (4) bekezdésben meghatározott tevékenységhez használt berendezés kivételével – birtokolni.

(9) A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e) és g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

XII. Fejezet — BOR¶

Fogalmak¶

79. § (1) E törvény alkalmazásában bor alatt kell érteni

• a) a 2204, 2205 vámtarifaszám alá tartozó terméket – a pezsgő kivételével –, amennyiben 1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett, 2. tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, kizárólag erjedéssel keletkezett és adalékanyagot nem tartalmaz; [a továbbiakban az a) pont: szőlőbor];
• b) a 2204, 2205 vámtarifaszám alá tartozó terméket – a pezsgő kivételével –, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett;
• c) a 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket – a sör kivételével –, amennyiben 1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, 2. tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett

[a továbbiakban a b)–c) pont együtt: egyéb bor] [a továbbiakban a)–c) pont együtt: bor].

(2) E törvény alkalmazásában

• 1. adalékanyag: a szőlőbor előállítására és kezelésére vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján felhasználható kiegészítő és segédanyag;
• 2. tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten;
• 3. kizárólagos erjedés: a bor tényleges alkoholtartalmának a külön jogszabály rendelkezései szerinti kialakulása;
• 4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú számadású bizonylat;
• 5–6.
• 7. mobil palackozó: olyan önjáró vagy vontatott közúti járműre felszerelt, zárt rendszerű technológiai berendezés, amely bor palackozására alkalmas;
• 8. szőlőtermelő: az a személy, aki a tulajdonában, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen használatában lévő szőlőültetvényt művel.

Adóalap, adómérték¶

80. § (1) Az adó alapja a bor mennyisége, hektoliterben mérve.

(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – 9870 forint.

(2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot – a pezsgő kivételével – 0 forint.

(3) Adómentes

• a) a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor,
• b) a szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy által gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, saját fogyasztásra szánt szőlőbor,
• c) a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű egyéb bor, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdés c) pont szerint előállított egyéb borról előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

• a) az előállító nevét,
• b) az előállító lakcímét,
• c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és
• d) az előállítani kívánt egyéb bor mennyiségét.

(5) Gazdasági év alatt e fejezet alkalmazásában a tárgyévet megelőző év december 1-jétől tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszakot kell érteni.

A bor előállítása¶

81. § (1) A bor előállítása a 82. §-ban meghatározott egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy a 84. § szerinti boradóraktári engedéllyel lehetséges.

(2)

(3) Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a személynek, aki (amely) a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy a boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végzi, amennyiben

• a) a vámhatóságnak a mobil palackozó birtoklását, továbbá alkalmanként a bor palackozását a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelenti és vezeti a külön jogszabályban előírt nyilvántartást,
• b) rendelkezik a palackozás végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel.

(4) Ha a szőlőtermelő az új termését részben vagy egészben a 80. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiségen felüli szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, a szüretet követő 8 napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 30-áig kell a vámhatósághoz a 82. § szerinti egyszerűsített adóraktárra az engedélykérelmet benyújtania. A vámhatóság a kérelem alapján az adóraktári engedélyt – amennyiben az annak megszerzéséhez előírt feltételek fennállnak – a feldolgozás megkezdésének kérelemben jelzett napjáig visszamenőleges hatállyal adja ki.

Egyszerűsített adóraktári engedély¶

82. § (1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) – a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.

(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt esetben akkor kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, ha nyilatkozik arról, hogy

• a) a vámhatóságnál nincs vám- vagy adótartozása, illetve amennyiben tartozása áll fenn, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
• b) egyéb köztartozása sem áll fenn,

valamint rendelkezik a tevékenysége folytatásához külön jogszabály(ok)ban előírt engedéllyel.

(3) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

• a) a kérelmező nevét, gazdálkodási formáját, hegyközségi kódszámát, adóazonosító jelét vagy adószámát;
• b) a kérelmező címét, székhelyét;
• c)
• d) a kérelmező telephelyét vagy telephelyeit, az ott folytatott tevékenységek megjelölését, a felelős üzemvezető(k) nevét, címét;
• e) a kérelmező nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről, továbbá arról, hogy végez-e termelői borkimérés keretében értékesítést, valamint értékesít-e, illetve felhasznál-e nem szőlőbor előállítására szőlőt.

(4) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell hitelesítés céljából a külön jogszabályban előírt pincekönyvét.

(5) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított negyvenöt napon belül bírálja el.

(6) A szőlőterületet művelő azon Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók, valamint az élettársak (a továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a szőlőbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak minősíthető helyen (a továbbiakban: közös adóraktár) végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytathatják. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.

(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége¶

83. § (1)

(2) A borkísérő okmánnyal kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.

(4) A pincekönyv adatai alapján, tárgyidőszakonként meg kell állapítani a készletváltozásokat és a tárgyidőszak tényleges zárókészletét. E fejezet alkalmazásában tárgyidőszak alatt a december 1-jétől július 31-éig, illetve augusztus 1-jétől november 30-áig tartó időszakokat kell érteni.

(5) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt és a saját termésű szőlő mennyiségéről, illetve a vásárolt, előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és értékesített szőlőborról – kiszerelésenkénti bontásban, vevőnkénti részletezésben – tárgyidőszakonként mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig benyújtania. Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes, aki (amely) a vámhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezett, elszámolását a vámhatósághoz elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtja be.

(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania.

(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(7) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 82. § (1) bekezdése szerint előállított, tárolt, raktározott, értékesített pezsgőről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást, valamint a két tárgyidőszakra vonatkozóan a második tárgyidőszakot követő december 15-ig adóbevallást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania. Az adót az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

(8) Az egyszerűsített adóraktárban a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő előállítása, tárolása, raktározása, értékesítése esetén, ha a 38. § (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.

Boradóraktár¶

84. § (1) Adóraktári engedély

• a) az egyéb bor előállítását végző üzemre (a továbbiakban: egyéb borászati üzem)
• b) az egyéb bor önálló palackozását végző palackozóra (a továbbiakban: egyéb bor palackozó),
• c) az egyéb borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén és a gyártóüzeme területén kívül található, egyéb bor tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi egyéb bor raktár),
• d) a kiszerelt egyéb bor önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: egyébbor-tároló adóraktár)

adható.

(2)–(3)

(4) A bor adóraktári engedély megadásának nem feltétele a bor tárolására szolgáló tároló eszközök hitelesítése.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az egyéb bor adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra is adható a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint, továbbá az egyébbor-tároló adóraktárban az egyéb boron kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktár engedélyesenként legfeljebb 10 millió forint, illetve az egyéb bor tároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 10 millió forint értékben kell nyújtani.

(7) Amennyiben 2 litert meghaladó kiszerelésben állítanak elő, tárolnak, raktároznak egyéb bort, a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérőn az (1) bekezdés a)–c) pont szerinti adóraktár esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó jövedéki biztosíték összege legfeljebb 20 millió Ft, az (1) bekezdés d) pont szerinti adóraktár esetében legalább 2 millió Ft, de legfeljebb 20 millió Ft.

(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és az annak előállításához betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni.

(9)

(10) A boradóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) egyéb bor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az egyéb bort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

(11) Az üzemi egyéb bor raktárba nem saját előállítású egyéb bor legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, saját gyártású egyéb bor 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi egyéb bor raktárban való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt – az alapterület vonatkozásában a (12) bekezdésben foglalt eltéréssel –, továbbá az egyéb bor tároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(12) Az egyébbor-tároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének a rendelkezését is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének legalább 100 m2 nagyságúnak kell lennie.

A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása, borverseny rendezése¶

85. § (1) A bor 2 litert meg nem haladó (a továbbiakban: palackos), 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó (a továbbiakban: kannás) vagy 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) kiszerelésben bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba más tagállamból behozatalt követően, azzal, hogy a hordós szőlőborra – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével –, illetve a kannás és hordós egyéb borra a 73. § (10) bekezdésének az előzetes bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A termelői borkimérésben hordós kiszerelésű szőlőbor külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy – legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben – elvitelre kimérve.

(3) Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve

• a) ha a szőlőbor szabad forgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,
• b) az egyszer használatos záróeszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű bort.

(4) A nyilvánosan meghirdetett borversenyre az egyszerűsített adóraktár engedélyese által benevezett és átadott szőlőbor a versenyszabályzat szerint kialakított nyilvántartásba vételt követően a borversenyt rendező birtokába kerül, de kereskedelmi forgalomba nem hozható. A borverseny helyét és időpontját a borversenyt szervező a vámhatósághoz köteles előzetesen bejelenteni.

A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása¶

86. § (1) A külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően bort előállítani vagy kezelni, illetve az így előállított vagy kezelt bort értékesíteni, birtokolni tilos.

(2) A borászati melléktermék a külön jogszabály szerint engedélyezett begyűjtőhelynek, alkoholtermék adóraktárnak vagy más tagállamban e célból kijelölt helyre adható át vagy exportálható, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzés melletti kivonása esetén, a kivonási eljárást gazdasági tevékenység keretében végzőknek is átadható.

Adómentes felhasználás¶

87. § (1) A bor adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett borral való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

XII. Fejezet — PEZSGŐ¶

Termékmeghatározás¶

88. § A pezsgő alatt a dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt vagy másképpen kiszerelt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

• a) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10 és 2205 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett,
• b) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205 és 2206 00 91 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett,
• c) a 2206 00 91 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett.

Adóalap, adómérték¶

89. § (1) Az adó alapja a pezsgő mennyisége, hektoliterben mérve.

(2) Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint.

(3) Adómentes a természetes személy által palackos erjesztéssel előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű pezsgő, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerint előállított pezsgőről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

• a) az előállító nevét,
• b) az előállító lakcímét,
• c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és
• d) az előállítani kívánt pezsgő mennyiségét.

Adómentes felhasználás¶

90. § (1) A pezsgő adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett pezsgővel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

Pezsgőadóraktár¶

91. § (1) Adóraktári engedély

• a) a pezsgő előállítását végző üzemre (a továbbiakban: pezsgőüzem),
• b) a pezsgő önálló palackozását végző palackozóra (a továbbiakban: pezsgőpalackozó),
• c) a pezsgőüzem engedélyesének a gyártóüzeme területén vagy a gyártóüzeme területén kívül található, pezsgő tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi pezsgőraktár),
• d) a kiszerelt pezsgő önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: pezsgőtároló adóraktárra).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a pezsgő adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárt – adóraktár engedélyesenként legfeljebb 30 millió forint, illetve a pezsgőtároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 30 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben az e törvény 38. § (2) bekezdés szerinti, az (5) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve meghatározott jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adóraktárak esetében el kell tekinteni.

(4) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) pezsgő általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a pezsgőt megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(5) Az üzemi pezsgőraktárba nem saját előállítású pezsgő legfeljebb az egy naptári év alatt előállított palackos kiszerelésű, saját gyártású pezsgő 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség pezsgő adóraktárban történő tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt, továbbá a pezsgőtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(6) A pezsgőtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(7) A pezsgőtároló adóraktárban a pezsgőn kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdés szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, bor és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(8) A pezsgőüzem és a pezsgőpalackozó engedélyesének a palackozás céljára betárolt és lepalackozott szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

XIV. Fejezet — KÖZTES ALKOHOLTERMÉK¶

Termékmeghatározás¶

92. § (1) Köztes alkoholtermékek:

• a) a habzó köztes alkoholtermék, és
• b) a nem habzó köztes alkoholtermék.

(2) Habzó köztes alkoholtermék alatt a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely – a sör, a bor és a pezsgő kivételével – a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

(3) Nem habzó köztes alkoholtermék alatt – a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével – a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

Adóalap, adómérték¶

93. § (1) Az adó alapja a köztes alkoholtermék mennyisége, hektoliterben mérve.

(2) Az adó mértéke hektoliterenként 25 520 forint.

Köztes alkoholtermék adóraktár¶

94. § A köztes alkoholtermék adóraktárra a 91. §-ban, a pezsgő adóraktárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Adómentes felhasználás¶

95. § (1) A köztes alkoholtermék adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett nem habzó köztes alkoholtermékkel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

XV. Fejezet — DOHÁNYGYÁRTMÁNY¶

Termékmeghatározás¶

96. § (1) E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:

• a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és e bekezdés szerint nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek (a továbbiakban együtt: cigaretta),
• b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
• c) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert [a továbbiakban a b)–c) pont együtt: szivar, szivarka],
• d)–e)
• f) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb mint 1,5 milliméter szélességűre vágott (a továbbiakban: finomra vágott fogyasztási dohány),
• g) az f) pont alá nem tartozó, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat (a továbbiakban: egyéb fogyasztási dohány) [a továbbiakban: az f) és g) pont együtt: fogyasztási dohány],
• h) a töltőfolyadék,
• i) az új dohánytermék-kategóriák.

(2) Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál, beleértve a dohányzásra alkalmas, ilyenkénti értékesítésre felkínált dohánytörmeléket is. Dohánytörmeléknek kell tekinteni a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradványokat és melléktermékeket.

(3) A (4) bekezdésben foglalt eltéréssel az olyan terméket, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot is tartalmaz, de egyébként megfelel

• a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt kritériumoknak, cigarettának,
• b) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kritériumoknak, finomra vágott fogyasztási dohánynak,
• c) az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kritériumoknak, egyéb fogyasztási dohánynak

kell tekinteni.

(4) Nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azt a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.

(5) Az olyan terméket, amely részben tartalmaz dohánytól eltérő anyagot is, de egyébként megfelel az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt kritériumoknak, szivarnak, szivarkának kell tekinteni.

Adóalap, adómérték¶

97. § (1) Az adó alapja

• a) a százalékos adómérték esetében az (5) bekezdés szerinti kiskereskedelmi eladási ár,
• b) a tételes adómérték esetében ezer darab.

(2) Az adó mértéke

• a) a cigarettára 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 800 forint ezer darabonként,
• b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer darabonként,
• c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,
• d) az egyéb fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,
• e) a töltőfolyadékra 55 forint milliliterenként,
• f) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
• fa) egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként),
• fb) folyadékára 70 forint milliliterenként.

(3) A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább.

(4) Az általános forgalmi adó alapja az (5) bekezdés szerinti, az általános forgalmi adót is tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.

(5) Kiskereskedelmi eladási ár – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár.

(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

• a) belföldön is forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,
• b) belföldön nem forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat

kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.

Adójegy alkalmazása¶

98. § (1) A dohánygyártmány szabad forgalomba bocsátása – ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, kivéve az árumintaként harmadik országból importált vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet, továbbá a töltőfolyadékot, valamint az új dohánytermék-kategóriák egyszer használatos termékeit és folyadékait – kizárólag adójeggyel ellátva megengedett. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.

(2) A dohánygyártmány adójegye darabonként 1500 forint értéket képvisel, amelyet arra az adójegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: adójegyhiány). Az adójegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Adójegyet igényelhet

• a) a dohánygyártmány adóraktár engedélyese;
• b) az importáló;
• c) a bejegyzett kereskedő.

(4) Az adójegy igényléséhez az importálónak a 104. § szerinti, a dohánygyártmányok importálására, a bejegyzett kereskedőnek a 24. § szerinti, a dohánygyártmányok más tagállamból való behozatalára jogosító engedéllyel kell rendelkeznie.

(5)–(7)

(8) Az adóraktár engedélyesének és a bejegyzett kereskedőnek havonta el kell számolnia – a külön jogszabály rendelkezései szerint – az átvett adójegy mennyiségével.

(9)

(10) Az adófizetési és az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségét, illetve az adó- és az általánosforgalmiadó-visszaigénylési (levonási) jogosultságát az adóraktár engedélyese a 8–14., illetve a 47. §, a bejegyzett kereskedő a 25. § szerint állapítja meg.

(11)

(12)–(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

98/A. § (1) A dohánygyártmány az adó- vagy az általánosforgalmiadó-mérték változásának hatálybalépését követően csak az új adó- és általánosforgalmiadó-mértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.

(2)

(3) A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.

99. § (1) Az adójegyet a dohánygyártmányok fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön.

(2) Fogyasztói csomagolás alatt

• a) a cigaretta esetében a legalább 20, de legfeljebb 25 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),
• b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,
• c) a szivarka esetében a legalább 5 darabot tartalmazó dobozt,
• d) a fogyasztási dohány esetében a legalább 30, de legfeljebb 50 gramm – azonban minden esetben tízzel osztható gramm-tömegű – fogyasztási dohányt tartalmazó, téglalap alakú tasakot

kell érteni.

(3) Az adójegy tartalmazza

• a) a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, finomra vágott fogyasztási dohány, egyéb fogyasztási dohány),
• b) a dohánygyártmány fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm) – darabonként csomagolt szivar kivételével –,
• c)
• d) az adójegy sorszámát (vonalkód formájában is), valamint
• e) annak – jogszabályban meghatározott módon történő – megjelölését, hogy a dohánygyártmány milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általánosforgalmiadó-mérték alapján került szabadforgalomba bocsátásra.

(4) A dohánygyártmány adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján, elszámolási kötelezettség mellett és az adójegy előállítási költségének a megfizetése ellenében – a 98. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére.

(5)–(6)

(7) A dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját és általános forgalmi adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben

• a) a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti, vagy
• b) a cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló az adójegyet eltávolítja, valamint a bejegyzett kereskedő és az importáló egyúttal új adójegyet helyez fel.

(7a) A (7) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi eladási áraként a (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tárgynapja és az adó-visszaigénylés vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a vámhatóság által a 97. § (5) bekezdés szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.

(8)

(9) Az adó- és általánosforgalmiadó-visszaigénylés (levonás) joga

• a) megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes,
• b) újrafeldolgozás esetén az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell,
• c) adójegy eltávolítás esetén az adójegy-eltávolításról és megsemmisítésről, továbbá a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében az új adójegy felhelyezéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető és az adójegy eltávolításának, a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében pedig az új adójegy felhelyezésének napjától esedékes.

(10) A vámhatóság részére

• a) az adóraktár engedélyese a tárgynapon – többműszakos üzemelés esetén a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig – felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhasználást,
• b) a bejegyzett kereskedő a belföldön felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhelyezést,
• c) a más tagállamban felhelyezett adójegyekről
• ca) az adóraktár engedélyese legkésőbb a dohánytermék betárolásának napját,
• cb) a bejegyzett kereskedő legkésőbb a dohánytermék fogadásának napját,
• d) az importáló az importálást megelőzően felhelyezett adójegyekről legkésőbb a dohánytermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját követő napon köteles a felhelyezés, a beszállítás, a fogadás, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül megküldeni. Többműszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt adójegy-felhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie.

(11) Az adójegy-felhasználó az adójegykészletében bekövetkezett, a (10) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles – a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal – a változás bekövetkezésének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság részére megküldeni.

99/A. § A vámhatóság a természetes személy által harmadik országból behozott, az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény szerinti adómentes mennyiséget meghaladó mennyiségű, illetve a 17. életévét be nem töltött személy esetében a harmadik országból behozott cigaretta fogyasztói csomagolását a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel látja el.

Dohánygyártmány-adóraktár¶

100. § (1) Adóraktári engedély

• a) a kizárólag fogyasztási dohány és/vagy szivar előállítását végző gyártóüzemre (a továbbiakban: dohányüzem),
• b) a dohánygyártmányok előállítását végző – az a) pontba nem tartozó – gyártóüzemre (a továbbiakban: dohánygyár),
• c) a dohánygyárnak és a dohányüzemnek a gyártóüzeme területén és a gyártóüzeme területén kívül található, dohánygyártmány tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi dohánygyártmányraktár),
• d) a fogyasztói csomagolású, adójegy nélküli, a 96. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti szivar, szivarka és a 96. § (1) bekezdésének f)–g) pontja szerinti fogyasztási dohány önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: dohánytároló adóraktár)

adható.

(2) A dohánygyártmány adó- és általános forgalmi adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárat –

• a) a dohányüzem és a dohánytároló adóraktár esetén legalább 5 millió forint,
• b) a dohánygyár és az üzemi dohánygyártmányraktár esetén legalább 50 millió forint,

de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani.

(4) Dohánytároló adóraktári engedély akkor adható, ha a raktár alapterülete legalább 100 m2. A dohánytároló adóraktárban az adójegy felhelyezése kézi úton történhet.

(5) Az üzemi dohánygyártmányraktárba nem saját előállítású dohánygyártmány legfeljebb az egy naptári év alatt előállított saját gyártású dohánygyártmány 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente.

(6) Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt – az e törvényben meghatározott dohánylevél-töltőt ide nem értve – kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkező dohányüzem vagy dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.

Kiskereskedelmi értékesítés¶

101. § Az adójegyköteles dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. évi törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) szerinti dohánytermék-kiskereskedelem keretében, továbbá a Dohánytörvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 99. § (7) bekezdése szerinti esetet.

Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő egyéb szabályok¶

102. § (1) Az az általánosforgalmiadó-alany, aki (amely) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése után e törvény rendelkezései szerint köteles az általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfatörvénynek a tételes átalányadózásra, valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

(2) Az általánosforgalmiadó-alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfatörvényben meghatározott számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általánosforgalmiadó-mértéket és annak az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékre vetített százalékértékét, továbbá – a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével – a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árat is.

(3) Az általánosforgalmiadó-alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében – az áfatörvény alkalmazásában – adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és – az áfatörvény visszaigénylésre jogosító feltételei szempontjából – az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték a visszaigénylésre jogosító adóköteles termékértékesítés összesített adóalapjába tartozónak tekinthető.

(4)–(6)

HARMADIK RÉSZ¶

XVI. Fejezet — JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJA-IMPORTJA SZABADFORGALOMBAN¶

103. § (1) Az 52. § (1) bekezdése szerinti ásványolajjal – kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat 1 liter vagy annál kisebb kiszerelésben, illetve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént –, a biodízellel, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyaggal, az E85-tel és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyagcélú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajjal, az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termékkel, a 62/A. § (1) bekezdés szerinti kenőolajjal, valamint az ásványolajon kívüli, előbbiekben nem említett egyéb jövedéki termékkel – kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja és a 64. § (9) bekezdése szerinti terméket – (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: jövedéki termék) szabad forgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni, szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket (ideértve a megfigyelt terméket is) a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan beszerezni csak az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet.

(2) E törvény alkalmazásában:

• 1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:
• a) a fűtőolaj értékesítés céljából történő beszerzése, készletezése és értékesítése,
• b) az 52. § (1) bekezdés a), – a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével – b), d), – a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével – f), g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;
• c) a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő értékesítése, a (3)–(5) és (7) bekezdésben foglalt eltéréssel;
• d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék bértárolása, kivéve az üzemi motorikusgáztöltő-állomás tárolótartályának az üzemeltetővel egy telephelyen működő személy részére szerződés alapján végzett bértárolást;
• e) a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára más tagállamba történő kiszállítása vagy más tagállamból történő behozatala, nem értve ide a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék adóraktár-engedélyes általi kivitelét, adóraktár-engedélyes vagy felhasználói engedélyes általi behozatalát, a jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében történő behozatalát, kivitelét (a továbbiakban: közösségi kereskedelmi tevékenység);
• 2. nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a (4)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek nem az 1. pont szerinti jövedéki engedélyes kereskedelmi, vagy nem a 3. pont szerinti exporttevékenység keretében történő beszerzése, készletezése és értékesítése, kivéve az e bekezdés 1. pontjának e) alpontjában említett kivételeket, valamint a magánszemély adómentes és adóköteles behozatalát más tagállamból vagy harmadik országból;
• 3. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amelynek során a személy jövedéki termék harmadik országból történő behozatalát vagy harmadik országba történő kivitelét gazdasági tevékenység keretében saját nevében végzi, kivéve
• a) a 9. § (1)–(2) bekezdése szerinti adómentes jövedéki termék behozatalát,
• b)
• c) jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató gazdálkodó szervezet által,
• d) az ideiglenes behozatali vámeljárás jogcímén jövedéki termék kiállításra történő behozatalát,
• e) az átviteli rendeltetésű (tranzit) jövedéki terméknek belföldön történő átszállítását,
• f) a jövedéki terméknek harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség szolgálati helyéről a Magyar Honvédség által harmadik országból történő visszaszállítását;
• 4. üzemanyagtöltő állomás: a mérésügyi szerv által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal, illetve a sűrített gáz és a cseppfolyósított gáz esetében térfogat- vagy tömegárammérővel és összegzővel ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;
• 5. üzemi motorikusgáztöltő-állomás: a mérésügyi szerv által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett tárolótartállyal ellátott, a cseppfolyósított széndhidrogén kizárólag nem közúti járművekben, üzemen belüli felhasználás céljából történő kiszolgálását végző felhasználói hely;
• 6. kútoszlop: üzemanyagok, folyékony tüzelőanyagok kimérésére használatos, helyhez kötött, egy vagy több kimérőhelyes, egy szerkezeti egységbe épített, a mérésügyi szerv által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel ellátott berendezés;
• 7. kiskereskedelmi tárolótelep: a tüzelőolajnak – a mérésügyi szerv által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel, ólomzárral ellátott mérőműszeren keresztül – tárolótartályból, végső fogyasztók részére történő értékesítésére szolgáló elárusítóhely;
• 8. üzlethelyiség: a Kertv. 2. §-a 27. pontjában meghatározott üzlet.

(3) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának c) alpontja alá tartozó tevékenységnek a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárás keretében a jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti nem rendszeres értékesítése, átadása, apportálása.

(4) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának c) alpontja, illetve 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet és a természetes személy árverésen történő szőlőbor értékesítése vagy beszerzése, legfeljebb 45 liter mennyiségig, valamint a szőlőbor árverést szervező személy tevékenysége. A szőlőbor árverésének helyét és időpontját az árverést szervező személy köteles a vámhatósághoz előzetesen bejelenteni.

(5) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)–c) alpontja és 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a felhasználásra beszerzett, de ezt követően igazoltan feleslegessé vált ásványolajtermék vámhatósági felügyelet mellett történő nem rendszeres értékesítése.

(6) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának b) alpontja, illetve 2. pontja alá tartozó tevékenységnek az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolása, feltéve, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak.

(7) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)–c) alpontja és 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a jövedéki engedély megszűnését követően a készleten maradt jövedéki terméknek vámhatósági felügyelet mellett történő értékesítése.

104. § (1) A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történő exportálása, szabadforgalom számára történő importálása a vámhatóság által kiadott jövedéki engedéllyel történhet.

(2) A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,

• a) aki – az (5) és (8)–(11) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 20 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,
• b) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve az egyéni vállalkozó és az Szja törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a forgalmazott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
• c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
• d) akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.

(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmező természetes személyt vagy a szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
• b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező

• a) az 52. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ásványolajtermék esetében – a nem ömlesztett formában történő beszerzés kivételével – telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (a továbbiakban: tárolótartály),
• b) az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított gáz – kivéve a kizárólag 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént – esetében telephelyenként 300 m3 űrtartalmú, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,
• c) az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a bor és a dohánygyártmány esetében telephelyenként legalább 100 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, a nem palackozott alkoholtermék forgalmazásához legalább 100 m3 űrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal,
• d) a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel

is rendelkezzen.

(5) Az adóraktár engedélyese, illetve a bejegyzett kereskedő által a szabadforgalomban folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön teljesíteni, amennyiben azt az adóraktárra, illetve a bejegyzett kereskedői tevékenységre nyújtott jövedéki biztosíték összege meghaladja. Ellenkező esetben a kereskedelmi jövedéki engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre kell jövedéki biztosítékot nyújtani.

(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékét exportálja, vagy ha a jövedéki engedélyes kereskedő a légiutas-ellátási tevékenység keretében jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet és importtevékenységet is folytat, a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik tevékenysége után kell nyújtania.

(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni.

(8) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania annak a jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet folytató, az Áht. szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek.

(9) Ha az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan jövedéki terméket importál vagy hoz be más tagállamból, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez kapcsolódóan kell nyújtania. Ha az importáló, illetve a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket importál, illetve hoz be más tagállamból, és egyúttal felhasználói engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a felhasználói engedélyéhez kapcsolódóan kell nyújtania.

(10) Jövedéki engedélyes tevékenységet

• a) kizárólag szőlőborral, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel folytató személynek a jövedéki engedély megszerzéséhez nem kell,
• b) kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti termékkel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell,
• c) kizárólag sörfőzdében előállított sörrel folytató, sörfőzdét működtető személynek 500 ezer forint összegben kell,
• d) kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató, szeszfőzdét működtető személynek
• da) ha a szeszfőzdében évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket állít elő, 2 millió forint összegben kell,
• db) egyéb esetben 10 millió forint összegben kell,
• e) kizárólag 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogénnel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell,
• f) kizárólag a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolajjal folytató személynek 5 millió Ft összegben kell,
• g) kizárólag a b) és f) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell,
• h) kizárólag az 52. § (1) bekezdés f)–g) és – a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kivételével – i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50. § (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repülőgép üzemanyaggal – akár külön akár egyszerre többel – folytató személynek 120 millió Ft összegben kell

jövedéki biztosítékot nyújtania.

(10a) Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag sörfőzdében előállított sörrel vagy kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató személynek a (4) bekezdés c) pontjában előírtaktól eltérően legalább 20 m2> alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkeznie.

(11) Mentesül a (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás és a (4) bekezdés c) pontjában előírt raktárhelyiség feltétele alól

• a)
• b) az a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkező személy, aki a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzint és alkoholterméket forgalmaz.

(12) Az országos közforgalmú vasút üzemeltetője mentesül a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel teljesítése alól, ha a gázolajat kizárólag a vasúti pályához kötött járművek, munkagépek vasúti szállítási főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó üzemeltetése céljára értékesíti.

(13) A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló és az exportáló által nyújtandó jövedéki biztosítékra a 38. § (5), (9) és (11) bekezdését is alkalmazni kell. A jövedéki biztosíték érvényesítésére a vámhatóság a jogerősen megállapított jövedéki vagy mulasztási bírság tartozás esetén – végzés nélkül – jogosult, illetve – a 26/A. § (6) bekezdése szerinti esetben – a 38. § (12) bekezdését kell alkalmazni.

(14) A jövedéki engedély megszűnik, ha

• a) a jövedéki engedélyes természetes személy meghal, kivéve, ha özvegye vagy örököse a kereskedelmi, export-import tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;
• b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;
• c) az engedélyt visszaadják;
• d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(15) A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja, amennyiben

• a) a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló ellen felszámolási eljárás indult,
• b) a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló
• ba) a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
• bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló a jövedéki engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
• bc) terhére a vámhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (2) bekezdése kizárja,
• c) a 104. § (2) bekezdés a), b) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,
• d) a 105. §-ban, a 106. § (8), (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jövedéki engedélyes kereskedő ismételten megsérti.

(16) A jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló köteles az engedélye eredeti példányát és annak hiteles másolatait a visszavonást, illetve a tevékenység megszüntetését követő 5 munkanapon belül a vámhatóság részére visszaszolgáltatni.

(17)

105. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – csak adóraktárból (ideértve a megszűnt adóraktárt a megszűnését követő 30 napig), jövedéki engedélyes kereskedőtől, jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól, felhasználói engedélyestől, valamint – a (2) bekezdés szerint – tagállamból szerezhet be, tarthat készleten és értékesíthet tovább.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak a 27. és 28. §, az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék esetében, továbbá a 62. § rendelkezéseinek betartásával szerezhet be tagállamból vagy értékesíthet tagállamba.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket – a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel – nem forgalmazhat.

(4) Végelszámolás, illetve felszámolás keretében megvásárolt vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, hatóságok által elkobzott, valamint lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített jövedéki termék beszerzése és továbbforgalmazása is megengedett a jövedéki engedélyes kereskedő által, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét e törvény szerint teljesítette.

(5) Az 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az egyéb motorikus célú felhasználása esetén előírt adómértékkel beszerzett cseppfolyósított szénhidrogén jövedéki engedélyes kereskedő által végzett tartályos értékesítésére az 58. § (11) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni.

(6) Légiutas-ellátási tevékenység keretében a jövedéki engedélyes kereskedő a 3. § (2) bekezdés b)–g) pontja szerinti jövedéki terméket a készleteitől elkülönítve tárolhat. Az elkülönítve tárolt jövedéki termékeket nem kell a 106. § (2) bekezdés szerinti jövedéki nyilvántartásban szerepeltetni. A 106. § (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az alkoholtermék zárjegy, a dohánygyártmány adójegy nélkül is tárolható.

106. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. A jövedéki engedélyes kereskedő – az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű termék kivételével – az alkoholterméket – a 73. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – csak zárjeggyel és – a 73. § (10) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszer-nagykereskedelem kivételével – 2 litert meg nem haladó göngyölegben, a dohánygyártmányt csak adójeggyel, a bort palackos vagy hivatalos zárral ellátott kannás, hordós kiszerelésben szerezheti be, készletezheti, értékesítheti.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban: jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a vámhatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon (űrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedő mentesülhet a külön nyomtatványon (űrlapon) történő nyilvántartás-vezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat), valamint a dohánygyártmánynak a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő részére történő kiszállítása a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket

• a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfatörvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a jövedéki termék KN-kódját, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát,
• b) szállítólevéllel szállíthat.

(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni

• a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;
• b) a kiszállítás és az átvétel időpontját;
• c) a szállítás célját;
• d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési körzetét). Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla, illetve egyéb számviteli bizonylat is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat.

(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha

• a) a jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes tevékenysége kereskedelmi készletéről, annak változásáról (beszerzés, értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet, amelyből az adatok a jövedéki ellenőrzéshez tevékenységenként külön-külön és összesítve bármikor rendelkezésre állnak;
• b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki terméket – ha törvény másként nem rendelkezik – a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén – amennyiben a vevő kéri – olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfatörvényben előírt adatokon kívül a ,,Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas'' szöveget tartalmazza;
• c) az a) pont szerint kialakított jövedéki nyilvántartás vezetésével a vámhatóság előzetesen egyetértett, és azt jóváhagyta.

(7) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza

• a) az értékesített termék megnevezését és KN-kódját, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, továbbá – a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott dohány-kiskereskedelmi ellátó (a továbbiakban: dohány-kiskereskedelmi ellátó) részére történő értékesítést kivéve – a számla számát,
• b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát,
• c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) – dohány-kiskereskedelmi ellátó részére történő áruátadás esetén, a dohányáru átadásának – időpontját.

A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(8) A jövedéki engedélyes kereskedő a 103. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolajterméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és – kivéve a 0 adómérték alá tartozó terméknek természetes személy részére történő értékesítését – nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő nem vásárolhat, illetve a fűtőolajat a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan vevőnek értékesíthet – a (10) bekezdés szerinti eset kivételével –, aki az ellenértéket a saját nevére szóló fizetési számlájáról egyenlíti ki.

(9) A (8) bekezdés alá nem tartozó jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzését és jövedéki engedélyes kereskedőnek történő továbbértékesítését készpénzfizetéssel nem végezheti, kivéve a szőlőbor e törvény szerinti kereskedelmi mennyiséget el nem érő mennyiségben történő beszerzését és továbbértékesítését.

(10) Amennyiben a fűtőolajat mezőgazdasági őstermelő részére értékesítik, a mezőgazdasági őstermelő köteles a jövedéki engedélyes kereskedőnek az őstermelői igazolványát bemutatni.

(11) A Magyar Közlönyben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a külföldi államok fegyveres erőinek ellátására az Országgyűlés vagy a Kormány által kijelölt szervezet a jövedéki termékek e tevékenységgel összefüggő jövedéki engedélyes kereskedelme, exportja, importja esetén a (2) és (7) bekezdés szerinti nyilvántartások vezetését a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján teljesíti.

107. § (1) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő e tevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza a tagállamba értékesített és a tagállamból beszerzett jövedéki termék megnevezését és mennyiségét, az értékesítésről, illetve a beszerzésről kiállított számla számát, a Közösségen belüli szállításnál alkalmazott kísérő okmány megnevezését és azonosító számát, a tagállami vevő és a tagállam megjelölését, továbbá az adó visszaigénylésére, illetve megfizetésére vonatkozó adatokat. Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, értékesítéséről, valamint nyitó- és zárókészletéről a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek a jövedéki nyilvántartás havi zárása alapján jelentést kell készítenie, melyet a tárgyhót követő hó 15-éig be kell nyújtania a vámhatósághoz.

(2) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a más tagállamból beszerzett jövedéki termék eredetét csak az áfatörvény szerint az ilyen esetre előírt adattartalmú számlával vagy a 28. § szerinti kísérő okmánnyal igazolhatja.

108. § (1) Az exportáló és a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő zárjeggyel ellátott alkoholterméket, illetve – az áruminta kivételével – adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem exportálhat, illetve nem szállíthat ki más tagállamba, kivéve, ha a zárjegyet, az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. Az exportáló az exporttevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a külföldi vevő és a rendeltetési ország megjelölését, a vámhatóság által végzett kiviteli ellenőrzés, valamint a vámhatáron való kiléptetés időpontját.

(2) Az importáló az importtevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az importált termék megnevezését és mennyiségét, az importszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a vámhatáron történt belépés és a vámjogi szabadforgalomba bocsátás időpontját, az importált termék készletre vételének időpontját, valamint a beszerzés céljának (feldolgozás, továbbértékesítés) megjelölését. Az importáló az importált és belföldön értékesített jövedéki termékről a 106. § (7) bekezdésében előírtak szerint vevőnyilvántartást köteles vezetni.

(3) Az importáló a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék KN-kódját is feltüntetni.

109. § (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme – a (2)–(7) bekezdésben, a 72. § (14) bekezdésében és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, továbbá a saját előállítású szőlőbornak a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti falusi vendégasztal keretében történő értékesítése, a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés kivételével – üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.

(2) Jövedéki termék – kivéve dohánygyártmány – közvetlen végső fogyasztóknak történő értékesítése a vasúti étkezőkocsiban és büfében, a nemzetközi autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a repülőgépjáraton is megengedett.

(3) Nem jövedéki engedélyes kereskedő üzemanyagot üzlethelyiségben vagy automatából történő értékesítés útján kizárólag üzemanyagtöltő állomáson, tüzelőolajat üzlethelyiségben történő értékesítés útján kizárólag kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő állomáson keresztül forgalmazhat.

(4) A kereskedelmi hatóság a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazására jogosító működési engedélyről szóló döntéseket a működési engedélyről szóló döntés meghozatalával egyidejűleg, a nem kizárólag üzletben forgalmazható jövedéki termék forgalmazására irányuló, a Kertv. szerinti bejelentések másolatát pedig legkésőbb a bejelentés nyilvántartásba vételét követő munkanapon küldi meg a vámhatóságnak.

(5) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket – figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt feltételre – mozgóbolt útján is értékesíthet, ha a székhelye szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb nyolc nappal megelőzően írásban, a (7) bekezdés szerint bejelenti.

(6) Mozgóbolt útján

• a) a tüzelőolaj és a propán vagy az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén – ide nem értve a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént –, továbbá – kizárólag a hivatalosan meghirdetett technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülő-, motorcsónakversenyeken), a versenyen részt vevő gépjárművek használatára – az üzemanyag csak a felhasználás helyszínén, olyan tartállyal felszerelt, forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjárműből (tankautó) értékesíthető, amely a mérésügyi szerv által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgálótömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki a terméket,
• b) az alkoholtermék, a bor, a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermék kizárólag kiszerelve, olyan forgalmi rendszámmal ellátott tehergépjárműből (autóbusz) értékesíthető, amely szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkezik,
• c) dohányterméket csak a Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése alapján, és csak a Dohánytörvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott részvénytársaság, vagy e részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedő útján lehet értékesíteni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell adni a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését és helyét, azok megközelítésének útvonalát, a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

110. § (1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány beszerzésekor a Dohánytörvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságát igazoló okiratot (kijelölési okirat), egyéb jövedéki termék beszerzésekor – ideértve a Dohánytörvény hatálya alá nem tartozó területen létesített, dohánygyártmányt forgalmazó üzletek üzemeltetői által végzett dohánygyártmány beszerzését is – a működési engedélyét vagy a működési engedélyről szóló igazolást, illetve a Kertv. szerinti bejelentésről kapott igazolást vagy ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni.

(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá – kizárólag a 103. § (3) bekezdése szerinti esetben – nem jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. Ettől eltérően, a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmányt csak a Dohánytörvényben meghatározott személytől szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései esetén alkalmazni kell – értelemszerűen – a 105. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is.

(3) A nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni.

(4) A nem jövedéki engedélyes kereskedő az (5) bekezdésben meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő mennyiségű jövedéki termékre – amennyiben a vevő kéri – olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfatörvény szerinti adattartalmon kívül a ,,Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas'' szöveget is tartalmazza.

(5) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:

• a) az ásványolajterméknek motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, tüzelőolajból 3500 litert, fűtőolajból 3500 kilogrammot, biodízelből 100 litert,
• b) a cigaretta 800 darabot,
• c) a szivar 200 darabot, a szivarka 400 darabot,
• d) a fogyasztási dohány 1000 grammot,
• e) a sör 110 litert,
• f) a köztes alkoholtermék 20 litert,
• g) az alkoholtermék 10 litert,
• h) a bor és pezsgő együttesen 90 litert (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter),
• i) az új dohánytermék-kategóriák 800 darabot,
• j) a töltőfolyadék 300 millilitert

meghaladó mennyisége minősül.

(6) Az alkoholtermék forgalmazására a 73. § (10) bekezdésében előírt rendelkezéseket a kiskereskedelmi forgalmazás esetén is alkalmazni kell.

(7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá – a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshely-szolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével – az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, – a 73. § (16) bekezdésben foglalt tárolás kivételével – zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet.

(7a) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vendéglátó-ipari üzlet, kereskedelmi szálláshely által, – a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott – alkalmi rendezvényen végzett értékesítés során megmaradt 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésből pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani az üzlethelyiség elkülönített részében. A nem jövedéki engedélyes kereskedő az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet az alkalmi rendezvényen értékesítés során visszamaradt, az üzlethelyiség elkülönített részében tartott bontott alkoholtermékről és borról.

(8) E § (7) bekezdésének rendelkezését a szőlőbornak termelői borkimérés keretében történő értékesítése esetén nem kell alkalmazni.

(9) A vendéglátást folytató nem jövedéki engedélyes kereskedő elvitelre bort csak palackban vagy hivatalos zárral ellátott kannában forgalmazhat.

(10)

(11) A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket a külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, illetve közterületi értékesítés [Kertv. 2. § 14. pont], valamint vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység [Kertv. 2. § 19., illetve 29. pont] keretében is értékesíthet, ha az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz – legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal – bejelenti az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

(12) A cigarettát darabonként tilos értékesíteni. A szivar csak akkor értékesíthető darabonként, ha a szivaron az adójegy szivargyűrűként kerül felhelyezésre.

(13) A légi járművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum és a 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzin, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő, 2710 11 41, 2710 11 45 és 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan motorbenzin, 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj, 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú tüzelőolaj és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz, valamint a hatályos magyar szabványnak megfelelő biodízel és E85 értékesíthető és csak kútoszlopon keresztül. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltő állomás tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolajterméket, vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében kezdeményezett minőségvizsgálat keretében, akkreditált laboratórium által megállapított szabványon kívüli ásványolajat megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek).

(14) A nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep forgalmáról jövedéki termékenként külön nyilvántartást köteles vezetni, amelybe naponta, fel kell jegyezni a beszerzett és az értékesített mennyiséget, valamint a napi zárókészletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. Az értékesített mennyiséget a kimérőszerkezet elektronikus számlálója szerint, a műszakjelentés alapján, az elektronikus számláló induló és záró állásának feltüntetésével kell megállapítani.

(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket nem forgalmazhat.

110/A. § (1) Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett

• a) a termelő,
• b) a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti termelői csoport (termelői csoport),
• c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő, valamint az üzemeltetőnek az üzem területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tárolója (fermentáló üzem),
• d) a dohánygyártmány-adóraktár, valamint az adóraktár-engedélyes használatában álló, az adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló,
• e) a Magyarország területére szárított dohányt és fermentált dohányt behozó (a továbbiakban: dohányimportáló),
• f) az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől – kivéve dohánykereskedőtől – szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal (a továbbiakban: dohánykereskedő),
• g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.

(2) Szárított dohány és fermentált dohány csak a vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.

(3) A dohányimportáló és a dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig a vámhatóságnak bejelenteni.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.

(5) Az e §-ban előírt regisztrációs és bejelentési kötelezettségnek elektronikus úton kell eleget tenni.

(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

110/B. § (1) Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott elárusító helyen lehet Magyarországon forgalmazni.

(2) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.

110/C. § A dohányárut a szabadforgalomból a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába is be lehet szállítani úgy, hogy a dohányáru értékesítése – és a kapcsolódó számla kiállítása – a Dohánytörvényben meghatározottak szerint történik. E törvény rendelkezéseit dohányáru értékesítése kapcsán a Dohánytörvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel kell megfelelően alkalmazni. E törvény alkalmazása során a dohány-kiskereskedelmi ellátóra a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó szabályokat kell – a Dohánytörvényben, illetve az e törvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel – megfelelően alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ¶

XVII. Fejezet — JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK¶

Jövedéki ellenőrzés¶

111. § (1) A vámhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében

• a) a kereskedő üzelethelyiségének, a kereskedelmi raktárának, az üzemanyagtöltő állomásnak, a kiskereskedelmi tárolótelepnek az árukészletét ellenőrizheti, abból szakértői vizsgálat céljára mintát vehet, az e törvényben előírt, külön vezetett nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket vizsgálhatja, az árukészlet mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát megállapíthatja;
• b) ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékek tekintetében az áfatörvény szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségének, illetve az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok értékesítése során a 101. §-ban meghatározott kiskereskedelmi eladási ártól eltérő árat érvényesít-e;
• c) ellenőrizheti az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az a)–b) pontban nem említett egyéb kötelezettségek megtartását.

(2) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg,

• a) az illetékes vámhatóság vezetőjének végzése alapján beléphet és ellenőrzést folytathat az olyan helyiségben, amelyről azonosított és ellenőrzött forrásból beszerzett adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján valószínűsíthető, hogy ott ásványolajat, kereskedelmi mennyiségű egyéb jövedéki terméket tartanak, tárolnak vagy jövedéki terméket adóraktári engedély nélkül állítanak elő, illetve adózatlan jövedéki terméket jogellenesen raktároznak,
• b) az üzemi és raktárhelyiséget belülről szemrevételezheti, vizsgálhatja, megállapíthatja a jövedéki termék készletét, leltár felvételét rendelheti el,
• c) megállíthatja a járműveket, ellenőrizheti a szállítmányokat, a szállítási okmányokat, megállapíthatja és ellenőrizheti a szállított jövedéki termék mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát, a szállítási okmányon az ellenőrzés tényét rögzíti,
• d) a jövedéki termékből és a jövedéki termék előállításához használt alapanyagokból, továbbá az üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített, felhasznált termékből az ellenőrzés céljára ellenszolgáltatás nélkül mintát vehet,
• e) vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási műveletekről vezetett nyilvántartásokat, üzleti könyveket, az e törvényben elrendelt nyilvántartásokat, elszámolásokat,
• f) megkeresheti a jövedéki termék előállítására alkalmas terméket gyártó, raktározó, tároló, importáló, exportáló és forgalmazó személyt, vizsgálhatja e termékek értékesítéséről vezetett nyilvántartásokat,
• g)
• h) ellenőrizheti a jármű üzemanyagtartályában, kiegészítő üzemanyagtartályában lévő hajtóanyagot.

(3)

(4) A vámhatóság a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó telephelyén a felhasználás jogszerűségének megállapítása céljából

• a) vizsgálhatja a felhasználási cél megvalósulását,
• b) megállapíthatja az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék és a teljesen denaturált alkohol tényleges készletét,
• c) vizsgálhatja az e törvényben előírt nyilvántartást,
• d) vizsgálhatja a beszerzett, felhasznált, készleten lévő egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék és teljesen denaturált alkohol származásának, eredetének igazolására szolgáló bizonylatokat,
• e) vizsgálhatja a készleten lévő termék KN-kódját,
• f) az ellenőrzés céljából a készleten lévő termékből ellenszolgáltatás nélkül mintát vehet.

(5) A jövedéki ellenőrzés folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal gyakorolható.

(6) A vámhatóság a jövedéki ellenőrzés keretében a (2) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával ellenőrizheti a cukortermékek forgalmazására külön jogszabályban meghatározott előírások betartását.

(7) Az ellenőrzés alá vont személy köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmény elhárítását – saját költségére és felelősségére – a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(8) A vámhatóság a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben lefolytatott jövedéki ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jövedéki törvénysértés nem került megállapításra, kivéve, ha az ügyfél a jegyzőkönyv felvételét kéri.

111/A. § (1) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén foganatosított érzékszervi vizsgálata eredményének – így különösen a térfogat, a súly, ezek aránya – ismeretében és a rendelkezésre álló egyéb információk (beszerzett adatok) birtokában a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, vagy más alkalmas módon (különösen az adózás alól elvont jövedéki termékek észlelésére alkalmas fizikai, kémiai eljárásokkal, szolgálati kutya alkalmazásával), felbontás nélkül megvizsgálhatja azon csomagküldeményt, amelyről az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy

• a) harmadik országból érkező csomagküldemény esetén az adómentes mennyiségen felüli,
• b) tagállamból érkező csomagküldemény esetén a kereskedelmi mennyiségen felüli,
• c) belföldön feladott csomagküldemény esetén a kereskedelmi mennyiségen felüli, illetve cigaretta esetében 200 szálat meghaladó mennyiségben

adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz.

(2) A vámhatóság a csomagküldeményt visszatartja, amennyiben az (1) bekezdés szerint lefolytatott átvilágítás vagy vizsgálat eredményeként alaposan feltehető, hogy a csomagküldemény adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz. A vámhatóság a visszatartásról végzésben rendelkezik, és a végzés egy példányának megküldésével – a jogkövetkezményekre történő egyidejű figyelmeztetés mellett – értesíti az (1) bekezdés a)–b) pontja esetén a címzettként feltüntetett személyt (a továbbiakban: címzett), az (1) bekezdés c) pontja esetén a feladóként feltüntetett személyt (a továbbiakban: feladó) a csomagküldemény visszatartásáról, valamint a visszatartott csomagküldemény (5) bekezdés szerinti felbontásának pontos helyéről.

(3) A visszatartásról rendelkező végzéssel szemben a feladó, illetve a címzett – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a végzést hozó vámhatóságnál. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a felbontás foganatosítására halasztó hatálya van.

(4) A vámhatóság a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyéről, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyéről – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – elszállíthatja a visszatartott csomagküldeményt a felbontást végző szervhez.

(5) Amennyiben a visszatartásról rendelkező végzés címzett, illetve feladó felé történő közlésétől számított 30 napon belül – ha a feladó, illetve a címzett kifogással élt, 45 napon belül – a címzett, illetve a feladó vagy annak képviselője a vámhatóság (2) bekezdés szerinti végzésben megjelölt szerve előtt a csomagküldemény felbontásához

• a) megjelenik, vagy
• b) nem jelenik meg és a megjelenésre póthatáridőt sem kér, vagy a póthatáridő eredménytelenül telt el,

a vámhatóság jogosult a visszatartott csomagküldemény – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett történő – felbontására. A megjelenésre legfeljebb 45 napos póthatáridő engedélyezhető.

(6) A csomagküldemény átvilágítását, megvizsgálását és felbontását a vámhatóság legalább két eljáró tagjából álló bizottság végezheti.

(7) Ha olyan csomagküldemény felbontására kerül sor, amely adózás alól elvont jövedéki terméket nem tartalmaz, a vámhatóság a csomagküldeményt visszacsomagolja, és azt az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jelen lévő címzett, illetve feladó vagy annak jelen lévő képviselője részére átadja, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig haladéktalanul intézkedik a visszacsomagolt csomagküldemény, valamint az annak felbontásáról készült jegyzőkönyv címzett részére történő eljuttatása iránt.

(8) Amennyiben olyan csomagküldemény felbontására kerül sor, amely csak részben tartalmaz adózás alól elvont jövedéki terméket, akkor a vámhatóságnak a csomagküldeményben található, az adózás alól elvont jövedéki terméken kívüli dolog (dolgok) tekintetében kell a (7) bekezdés szerint eljárnia.

(9) A csomagküldemény elvesztéséből, megsérüléséből, késedelmes kézbesítéséből keletkezett kár megtérítésére a postai szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései, illetve a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés rendelkezései irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott kártérítési felelősség az adózás alól elvont jövedéki terméket nem tartalmazó csomagküldemény esetében a vámhatóságot terheli, amennyiben a bekövetkezett kár bizonyíthatóan a vámhatóságnak az e § szerinti ellenőrzése és/vagy az azt követő intézkedése folytán keletkezett.

Jogkövetkezmények¶

Adóbírság¶

112. § (1) Az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány vagy jogosulatlanul igényelt összeg 100%-a, kivéve, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság alapja az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő, a keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása nélküli felhasználása esetében a jövedéki termék mennyisége után a termék adómértékével számított adó.

(3) Ha az adóhiányt adóraktárban előállított olyan jövedéki termékre állapították meg, amelynek előállítására az adóraktár engedélyese nem volt jogosult, az adóbírság az (1) bekezdés szerinti bírság kétszerese.

Mulasztási bírság¶

113. § (1) Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó által elkövetett, az Art. szerint mulasztási bírsággal sújtandó jogellenes magatartások esetén az Art. rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig, gazdálkodó szervezet 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvényben meghatározott

• a) nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti,
• b) nyilvántartás havi zárását, összesítését, annak a vámhatósághoz történő benyújtását késedelmesen vagy nem teljesíti,
• c) 62/A. § szerinti bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét elmulasztja.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, a gazdálkodó szervezetre 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot lehet kivetni az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben előírt kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt, ha arra jogkövetkezményt sem e törvény 112. §-a, sem e § (2) bekezdése, sem az Art. nem határoz meg.

Jövedéki bírság¶

114. § (1) A természetes személy – a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével –, amennyiben

• a) jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve
• b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet – import jövedéki termék esetén – nem vámkezeltek,

a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni – nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket –

• a) azt az e törvény rendelkezései szerint kizárólag adóraktárban előállítható jövedéki terméket, amelyet nem adóraktárban állítanak elő,
• b) azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani,
• c) az e törvény szerint zárjeggyel, hivatalos zárral, illetve adójeggyel ellátandó, de zárjegy, hivatalos zár, illetve adójegy nélküli, hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyű, hivatalos zárú, illetve adójegyű alkoholterméket, hordós és kannás kiszerelésű bort, illetve dohánygyártmányt,
• d) azt az alkoholterméket vagy egyéb bort, amelyre a 73. § (10) bekezdés szerinti, illetve 85. § (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettséget nem teljesítették;
• e) azt a más tagállamból az e törvény rendelkezéseinek megsértésével behozott, átvett jövedéki terméket, amely után e törvény rendelkezései szerint nem fizették meg az adót,
• f) a harmadik országból jogellenesen behozott, vámeljárás alá nem vont, továbbá a harmadik országból vámmentesen behozott és a vámmentesség alapjául szolgáló jogcímtől eltérő módon felhasznált, kezelt, birtokolt jövedéki terméket, ideértve a vámmentesen behozott, zárjegy nélküli alkoholterméket, valamint adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik;
• g) az e törvényben előírt engedély nélkül előállított megfigyelt terméket, az e törvényben előírt engedély nélkül megszerzett, birtokolt, kiszerelt, felhasznált 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket, kivéve a nyilvántartásba vett felhasználó által beszerzett, felhasznált egyéb ellenőrzött ásványolajat és megfigyelt terméket;
• h) a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ásványolajat, kivéve ha az adóraktáron kívül előállítható ásványolajra az adó kivetését kérték;
• i) a jelölt gázolajat, ha azt áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályából eltávolították (kivették), ide nem értve az 58. § (10) bekezdése szerinti esetet,
• j) azt az alkoholterméket, amelyből a teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat részben vagy egészben kivonták, vagy olyan anyagot adtak hozzá, amely a teljesen denaturált alkohol hatását ízre vagy szagra megváltoztatta, vagy azt a teljesen vagy részlegesen denaturált alkoholterméket, amelyet az e törvény hatálya alá tartozó adóköteles ital előállításához használtak fel, illetve amelyet az előbbiek szerint az élvezeti célra szolgáló termékben hoztak forgalomba, értékesítettek vagy tartanak birtokban;
• k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés rendelkezését megsértve értékesít, valamint azt az alkoholterméket, amelyet a 74. § (1b) bekezdés előírásait megsértve állítanak elő, használnak fel vagy értékesítenek,
• l) a 76. § (4) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 76. § (5) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott sört, a 80. § (3) bekezdés c) pontjában előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 80. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott egyéb bort és a 89. § (3) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 89. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott pezsgőt [a továbbiakban az a)–l) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék].

(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke

• a) az adózás alól elvont
• aa) szőlőbor literben,
• ab) – a 74. § (1b) bekezdés előírásainak megsértésével előállított – alkoholterméknek, ha az adózás alól elvont termék előállításához felhasznált alapanyag mennyisége, fajtája ismert és az adózás alól elvont termék mennyisége más módon nem állapítható meg, a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám alkalmazásával,
• ac) – az aa) és ab) pontban nem említett – terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben meghatározott mennyisége és
• b) a bírság megállapításakor hatályos,
• ba) a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén – esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott,
• bb) a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként, vagy nem egyéb motorikus célra értékesített importált vagy felhasznált adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb,
• bc) – a ba), bb) és c) pontban nem említett – egyéb termék esetében a termékre meghatározott

adómérték, vagy

• c) szőlőbor esetében 30 forint,
• d) a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint

szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.

(4) A gazdálkodó szervezet – a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató egyéni vállalkozó kivételével –, amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap kétszeresének, kereskedelmi mennyiség esetében ötszörösének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 150 ezer forint. Nem vethető ki jövedéki bírság a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználóra, ha az általa felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítését a vámhatóság kiutalás előtt ellenőrizte.

(5) A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak, az adóraktár-engedélyes az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolással megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása (készlethiánya) esetén az ilyen felhasználásként kimutatott mennyiség és a bírság megállapításakor hatályos,

• a) az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, továbbá a teljesen denaturált alkohol esetén a 64. § (2) bekezdésében meghatározott,
• b) a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetén az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb,
• c) az a) és b) pontban nem említett jövedéki termék esetén az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómérték alapján számított összeg kétszeresének megfelelő összegű, de legalább 50 ezer forint jövedéki bírságot fizet.

(6) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, az (1) bekezdésben meghatározott jövedékitörvény-sértés esetén, ahol az adózás alól elvont termék után számított jövedéki adó összege a 20 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be, és a lefoglalt adózás alól elvont terméket elkobozza, amennyiben a termék birtokosa, szállítója a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer forint. Amennyiben a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, úgy az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.

115. § (1) A zárjegy és a 85. § (3) bekezdése szerinti hivatalos zár hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegy, hivatalos zár birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása a megtalált zárjegy, hivatalos zár darabszámával és

• a) az alkoholtermék-zárjegy esetében a 73. § (5) bekezdésében meghatározott értékkel,
• b) a hivatalos zár esetében darabonként 600 forinttal számított összeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal

büntetendő.

(2) Az adójegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy darabszámával és a 98. § (2) bekezdésében meghatározott értékkel büntetendő.

(3) Cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék jogosulatlan előállítása, értékesítése, megvásárlása, birtoklása, továbbá – amennyiben külön jogszabály szerint minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye – a bor külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérő előállítása vagy kezelése, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesítése, birtoklása, valamint – a szőlőtörköly kivételével – a borászati melléktermék jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtoklása esetén literenként, illetve kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint, a szőlőtörköly jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén 100 kilogrammonként 3000 forint jövedéki bírságot kell kivetni.

(4) Az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtokolása első alkalommal legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

(5) Kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal sújtandó

• a) a 110/A. § (2) bekezdését átadóként, átvevőként, értékesítőként vagy vevőként megsértő személy,
• b) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett regisztrációra kötelezett, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt tárol, behoz, értékesít,
• c) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett személy, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt birtokol és nem tudja igazolni, hogy a 110/A. § (2) bekezdése szerinti fuvarozó vagy szállítmányozó.

(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz – ide nem értve a dohánylevél-töltőt – jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása legalább 500 ezer forint összegű, legfeljebb 50 millió forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

(6a) A Jöt. 110/B. §-ban foglaltak megsértése esetén a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint jövedéki bírság szabható ki.

(7) A 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésben az adó megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatok megadása legalább 20 ezer forint összegű, de legfeljebb 200 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

116. § Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez e törvényben előírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok számának szorzata, amely alatt a kereskedő a jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de legalább 500 ezer forint.

116/A. § (1) A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett adójegy, zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.

(2) Nincs helye – sem hivatalból, sem kérelemre – a jövedéki bírság mérséklésének, kiszabása mellőzésének, ha

• a) a jogsértő személy ismételten követett el jövedéki bírság kiszabásával járó jogsértést, vagy
• b) a jövedéki bírság kiszabása cukorcefrével, denaturált alkoholtermékkel vagy abból előállított alkoholtermékkel, adójegy nélküli, hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett adójeggyel ellátott dohánygyártmánnyal összefüggésben elkövetett jogsértés miatt történt.

(3) Ismételt elkövetésnek minősül, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése – amennyiben annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása – között nem telt el 3 év.

116/B. § (1) Az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy, hivatalos zár, a cukorcefre, illetve az abból jogosulatlanul előállított alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék, a jogosulatlanul értékesített borászati melléktermék, a jövedéki termék előállítására alkalmas, jogosulatlanul előállított, értékesített desztillálóberendezés, főzőüst, forralóüst, gép vagy egyéb eszköz, a jogosulatlanul átadott, értékesített, megvásárolt szárított dohány, vagy fermentált dohány, illetve a jogosulatlanul értékesített cigarettapapír, cigarettahüvely, vagy dohánylevél-töltő több természetes személy, jogi személy vagy egyéni cég általi együttes birtokolása és/vagy szállítása esetén a jövedéki bírság megfizetésére valamennyi birtokos személy egyetemlegesen kötelezhető (a továbbiakban: társkötelezett).

(2) A vámhatóság a kiszabott jövedéki bírság megfizetését bármelyik társkötelezettől vagy mindegyiküktől együttesen is követelheti. Amennyiben a társkötelezettek bármelyike a jövedéki bírságot megfizeti, a többi társkötelezett bírságfizetési kötelezettsége is megszűnik.

(3) A társkötelezetteket a fizetési kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a vámhatóság felé a ráeső fizetési kötelezettséget meghaladó összegben teljesít, a többi társkötelezettel szemben – a fizetési kötelezettség őket terhelő része erejéig – megtérítési követelése támad.

Egyéb bírság¶

116/C. § Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki

• a) a magánfőzésre vonatkozó rendelkezéseknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását,
• b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

Intézkedések¶

117. § (1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személlyel szemben az Art. 174. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy üzlethelyiségét, telephelyét a vámhatóság a 101. §, a 105. § (3) bekezdésének, a 106. § (1) bekezdésének, a 110. § (3), (7), (9), (12), (15) bekezdéseinek, valamint a zárjegyre, az adójegyre és a hivatalos zárra vonatkozó, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályoknak a megsértése esetén az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napra bezárhatja.

(2) Nem lehet alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre a jogsértést elkövették, nem éri el a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 litert, és a jogsértést első ízben követték el.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedés alkalmazása során az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék mennyiségét, az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jövedéki termék beszerzésének körülményeit, a jövedéki termék származását igazoló okmányokat, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát, továbbá hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.

(4) Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomáson nem alkalmazza a jogszabályban előírt pénztárgépet vagy a 106. § (8) bekezdésében, illetve a 110. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti – ide nem értve azt, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében akkreditált laboratóriumi vizsgálattal tárta fel a szabványon kívüliséget –, az üzemanyagtöltő állomást az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napra be kell zárni.

(5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.

(6) Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése – ha annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása – között 2 év eltelt.

118. § (1) Az adóraktári engedély legfeljebb 60 napra felfüggeszthető, ha az adóraktár engedélyese az adóraktár működtetésének feltételeit oly módon sérti meg, hogy a szabályok megsértése a jövedéki biztosíték összegének legalább 20 százalékát meghaladó összegű adót érint. Ezzel egyidejűleg a jövedéki biztosíték összegét 50 százalékkal fel kell emelni, és az adóraktár engedélyesét a jövedéki biztosíték mérséklésének lehetőségéből két évre ki kell zárni.

(2) A jövedéki biztosíték összegét meghaladó összegű adó – különösen a tevékenység körülményeinek megváltoztatásával történő – eltitkolása esetén az adóraktár teljes jövedéki termékkészlete elkobozható.

(3) A vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztése esetén köteles a biztosíték megfelelő mértékű megemelését követően a felfüggesztés feloldásáról haladéktalanul intézkedni.

Lefoglalás, elkobzás¶

119. § (1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.

(2) A vámhatóság

• a) az adózás alól elvont jövedéki terméket,
• b) a jogosulatlanul előállított cukorcefrét és abból előállított terméket,
• c) a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt, a 115. § (3) bekezdésének rendelkezése alá eső bort, borászati mellékterméket [e §, valamint a 120. § alkalmazásában az a)–c) pontokban meghatározottak a továbbiakban: termékek],
• d) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet, párlat adójegyet, hivatalos zárat (e §, valamint a 120. § alkalmazásában a továbbiakban: zárjegy),
• e) a desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt – a dohánylevél-töltőt ide nem értve –, ha az jogosulatlanul
• ea) előállított,
• eb) – a 116/C. § szerinti eset kivételével – birtokolt,
• ec) – a 116/C. § szerinti eset kivételével – az arra jogosulatlan személy által használt,
• f) a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt,
• g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –,
• h) a magánfőzésre használt desztillálóberendezést [e fejezet alkalmazásában az e)–h) pontokban meghatározottak a továbbiakban: eszközök], ha
• ha)
• hb)
• hc) a magánfőző a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja,
• hd) a magánfőző a párlatot a 67/A. § (7) bekezdését megsértve értékesíti,
• i) a 110/A. § megsértésével birtokolt szárított dohányt vagy fermentált dohányt, illetve a 110/B. § megsértésével értékesített cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt

lefoglalja.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltakon túl lefoglalhat bármely dolgot – az élő állat kivételével –, amelyre az eljárásban, mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség van.

(4) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha

• a) a termékek mennyisége nem haladja meg a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget vagy a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá a jövedéki jogsértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el, vagy
• b) az adózás alól elvont termék mennyisége a Jöt. 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jövedéki bírság kiszabására, beszedésére és az adózás alól elvont termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.

(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A 114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni

• a) a (3) bekezdés alapján lefoglalt dologra, továbbá a felhasználásra, tárolásra használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének a tulajdonában lévő eszközre, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,
• b) a termékekre, a zárjegyre és az eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg,
• c) a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették vagy arra – elidegenítési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
• d) amennyiben a jövedéki jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste,
• e) a szállításra használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jövedéki jogsértés céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget megfizették.

(7) A lefoglalt termék, dolog és eszköz – a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével – annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele – a (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével –, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt termék, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget a vámhatóság részére igazoltan megtérítsék. A (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.

(8) Ha a (6) bekezdés a)–c) és e) pontja szerint kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (7) bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog és eszköz helyébe lép. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt megsemmisítheti. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a szállításra használt, nem a jövedéki törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz lefoglalásának (6) bekezdés e) pontja szerinti megszüntetéséről rendelkező végzés meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen eltelte vagy a felhívás sikertelen kézbesítése miatt nem kerülhet sor.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben foglaltak szerinti értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy a vámhatóság ezirányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, akkor az értékesítésből befolyt ellenérték a magyar államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(10) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(11) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.

(12) A lefoglalt termék, zárjegy, dolog és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint a (11) bekezdés szerinti szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(13) A lefoglalt terméknek, zárjegynek, dolognak és eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a vámjogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szállításra használt lefoglalt eszköz esetén a jármű minden megkezdett 100 kg saját tömege után 200 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárüzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó. Amennyiben a jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő, szállításra használt lefoglalt eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos meg nem fizetett költségek együttes összege eléri az eszköz lefoglaláskori értékét, azt a vámhatóság értékesíti.

(14) A vámhatóságnak az Art. 103. § (8)–(9) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmaznia kell azzal, hogy az Art. 103. § (8) bekezdése szerinti őrizetben hagyás nem alkalmazható, ha az az eljárás eredményességét veszélyezteti.

120. § (1) A lefoglalt termékeket, zárjegyet, szárított dohányt, illetve fermentált dohányt, továbbá a 119. § (2) bekezdésének e)–f) és h) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra, vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 116/A. § alapján a vámhatóság mellőzte.

(1a) A 98/A. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt előírások megsértésével szabadforgalomba bocsátott, importált, más tagállamból behozott, értékesített, birtokolt dohánygyártmányt el kell kobozni, ha a kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírság kerül kiszabásra.

(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján – nem engedélyeztek.

(4) Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni, kivéve ha a jövedéki jogsértés elkövetője az adó kivetését kifejezetten kéri.

(5) Az elkobzásról a (3) bekezdés esetén a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradását megállapító, illetve amennyiben a jövedéki jogsértés elkövetője ismeretlen, az eljárást megszüntető végzésben kell rendelkezni.

(6) Amennyiben a lefoglalt termék és eszköz vámáru, elkobzásukra is e törvény rendelkezései az irányadóak.

(7) Az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül

• a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort, valamint a dohánygyártmányt meg kell semmisíteni;
• b) a zárjegyet és a 119. § (2) bekezdés e)–f) és h) pontjában említett eszközöket meg kell semmisíteni;
• c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termék és eszköz esetén a vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről vagy a (8) bekezdés szerinti átadásról, felhasználásról, egyébként meg kell semmisíteni;
• d) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni.

(8) Az elkobzott ásványolajtermékek, valamint az ásványolajtermékekből vett, vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták

• a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelme alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadhatók;
• b) közül az a) pont szerinti átadásra nem került ásványolajtermékeket a vámhatóság – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;
• c) közül az értékesítésre vagy az a) és b) pont szerint átadásra, felhasználásra nem került ásványolajtermékek a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadhatók.

(9) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt

• a) (7) bekezdés a) pontja szerinti termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna,
• b) (7) bekezdés b) pontja szerinti eszköz előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (7) bekezdés c) pontja szerinti termék és eszköz előzetes értékesítésére, amennyiben azok kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna,
• c) ásványolajtermék előzetes, (8) bekezdés a) pontja szerinti célra történő átadására, valamint a (8) bekezdés b) pontja szerinti felhasználására, ha annak kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna.

(10) Az előzetes megsemmisítés, értékesítés vagy átadás elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

(11) A lefoglalt termék és eszköz előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt termék és eszköz helyébe lép.

(12) A vámhatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de természetben már ki nem adható

• a) értékesített lefoglalt vagy elkobzott termék és eszköz esetén az értékesítésből befolyt ellenértéknek,
• b) megsemmisített, átadott vagy felhasznált lefoglalt vagy elkobzott termék és eszköz esetében a lefoglaláskori értéknek

a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.

121. § (1) Az e fejezet különböző §-aiban meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók, ha azonban adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell megállapítani. E jogkövetkezmények nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a vámjogszabályok és az Art. rendelkezései szerint megállapítható pótlékokat.

(2) Az e fejezet alapján megállapított bírságot annak a hatóságnak a számlájára kell megfizetni, amely a bírság kivetéséről szóló határozatot hozza.

(3) Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni.

(4) Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e fejezetben meghatározott jogkövetkezmények a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.

121/A. § (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet a vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

• a) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg vagy
• b) a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra a vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja a vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben jogerősen a 116/C. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.

ÖTÖDIK RÉSZ — ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK¶

XVIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉS¶

122. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) a Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
• b) a Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről,
• c) a Tanács 2004/74/EK irányelve (2004. április 29.) a 2003/96/EK irányelvnek az energiatermékek és a villamos energia vonatkozásában egyes tagállamok részére az ideiglenes adómentesség vagy kedvezményes adómérték alkalmazásának lehetősége tekintetében történő módosításáról,
• d) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról,
• e) a Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről,
• f)–j)
• k) a Tanács 2007/74/EK irányelve (2007. december 20.) a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről,
• l) a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról,
• m) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról.
• n) a Bizottság 2012/209/EU számú végrehajtási határozata (2012. április 20.) a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével egyes adalékokra történő alkalmazásáról,
• o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról,
• p) az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

122/A. § A törvény 51. § (2) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

122/B. § E törvény

• a) 52. § (5) bekezdése, 57. §-a, 57/A. §-a és 57/C. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet ( HL L 187., 2014.6.26., 1.o.),
• b) 52. § (6)–(8) bekezdése az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata,
• c) 76. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24. 1.o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Hatályba léptető rendelkezések¶

123. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján (a továbbiakban: a csatlakozás napja) lép hatályba.

(2) E törvény 7. §-ának 9., 29. és 31–33. pontja, 24. §-a, 26. §-a, 30. §-a, 31. §-ának (2)–(3) bekezdése, – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 35. §-a, 36. §-a, – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 37. §-a, – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 42. §-ának (2)–(11) bekezdése, 43. §-ának (1)–(4) bekezdése, 50. §-a, 53. §-a, 54. §-ának (1) bekezdése, 58. §-ának (1)–(5), (7) és (11) bekezdése, 59. §-ának (2)–(9) bekezdése, 68. §-ának (1)–(3) és (6) bekezdése, 70. §-a, 71. §-ának (1)–(3) bekezdése, 72. §-ának (1)–(8) bekezdése, 75. §-a, 77. §-ának (1) bekezdése, 78. §-ának (1)–(6) és (9) bekezdése, 79. §-ának (1) bekezdése, 81. §-a, 82. §-ának (1)–(6) bekezdése, 84. § (1)–(7) és (11)–(12) bekezdése, 87. §-a, 88. §-a, 90. §-a, 91. §-ának (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése, 92. §-a, 94. §-a, 95. §-a, 96. §-a, 100. §-ának (1)–(3) bekezdése, 103. §-ának (2)–(5) bekezdése, 104. §-ának (2)–(13) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a csatlakozás napjáig kizárólag a csatlakozás napjától kiadásra kerülő engedélyekkel, illetve a csatlakozás napjától érvényes nyilvántartásba vétellel kapcsolatos engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárások lefolytatásához kell alkalmazni, figyelembe véve a (7) bekezdés rendelkezését.

(3) E törvény 131. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(4)

(5) E törvény 35. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 37. §-a (1) bekezdésének j) pontja, 39. §-a (2) bekezdésének f) pontja és 42. §-a (2) bekezdésének f) pontja 2005. január 1-jén lép hatályba. Az ezen időpontban érvényes engedéllyel rendelkező adóraktár-engedélyes a 35. § (1) bekezdésének g) pontjában, illetve az adómentes felhasználó a 42. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel teljesítését legkésőbb 2006. január 15-ig igazolja, a jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolatának az engedélyt kiadó vámhatósághoz történő benyújtásával.

(6) E törvény 22. §-a (2) bekezdésében és 25. §-a (2) bekezdésében előírt értesítési kötelezettséget az adóraktár-engedélyes és a bejegyzett kereskedő 2004. december 31-ig faxon vagy emailben teljesíti.

(7) A szállítási nyilvántartás havi összesítéséről készített jelentés és az adóbevallás e törvény 24. §-a (1) bekezdés e) pontjában, illetve 26. §-a (3) bekezdés e) pontjában előírt benyújtását a bejegyzett kereskedő, illetve az adóképviselő csak 2006. január 1-jétől köteles elektronikusan, a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben teljesíteni. 2005. december 31-ig a jelentést és az adóbevallást papír alapon kell benyújtani.

(8) E törvény 103. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában meghatározott üzemi motorikusgáztöltő-állomáson legkésőbb 2005. január 1-jétől kell olyan kútoszlopot alkalmazni, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített.

(9)

Átmeneti rendelkezések¶

124. § (1) E törvény kihirdetését követően a Jöt. szerint új keretengedélyt kiadni vagy az érvényes keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó részére a keretengedélyében új tárgyidőszakra keretmennyiséget engedélyezni legfeljebb 2004. április 30-ával megszűnő érvényességgel lehet.

(2) A Jöt. szerinti érvényes adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel és jövedéki engedéllyel rendelkező személy, továbbá az olyan személy, akinek (amelynek) 2004. március 1-je előtt benyújtott, de még el nem bírált engedélykérelme van a Jöt. szerint folyamatban, a részére a vámhatóság által 2004. március 5-éig megküldött adatlapon, az adatlap 2004. március 31-éig történő visszaküldésével nyilatkozatot tesz az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységének az e törvény hatálybalépését követően történő folytatásáról vagy megszüntetéséről. Az adómentes felhasználó és az a személy, aki 2004. március 1-je előtt keretengedély iránti kérelmet nyújtott be, az adatlapon nyilatkozik továbbá a 2004. április 30-át követő tárgyidőszakra engedélyezni kért keretmennyiségről is. A 125. § (1) bekezdés szerinti adóraktár-engedélyes és adómentes felhasználó az adatlapot a felhasználói engedélykérelméhez csatolva 2004. március 17-éig nyújtja be.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján sem a tevékenység, sem a tevékenység folytatásához szükséges engedély típusa nem változik, vagy a tevékenység változása nem jár az e törvény hatálybalépése előtt a Jöt. szerint nyújtott jövedéki biztosíték 20 százaléknál nagyobb mértékű emelkedésével vagy a tevékenység új telephelyen való folytatásával, a vámhatóság az e törvény szerinti

• a) adóraktári engedélyeket [kivéve a b) pont szerinti adóraktári engedélyt] és keretengedélyeket – a 125. § rendelkezéseire is tekintettel – legkésőbb 2004. május 31-éig;
• b) egyszerűsített adóraktári engedélyeket és jövedéki engedélyeket legkésőbb 2004. december 31-éig

hivatalból kiadja, amennyiben a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték továbbra is rendelkezésre áll, illetve a bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték esetén a bankgarancia 2004. május 1-jét követően legalább még 60 napig – keretengedély esetében legalább még 90 napig – érvényes, vagy ennek hiányában az új bankgaranciát a 60., illetve 90. nap lejárta előtt, de legkésőbb május 15-éig bemutatják, továbbá az adómentes felhasználó legkésőbb 2004. május 15-éig bemutatja a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatában kért keretmennyiségre nyújtandó jövedéki biztosíték 2004. június 1-jétől történő teljesítésének igazolását.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az a személy, aki az e törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkezik, az engedélyben megjelölt tevékenységét új engedély nélkül – a vámhatóság ellenkező intézkedéséig – a (3) bekezdésben megjelölt időpontig továbbra is végezheti. Az adómentes felhasználó 2004. május hóban az e törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes keretengedélyében megjelölt tárgyidőszakra engedélyezett mennyiség egyhavi átlagának megfelelő mennyiség legfeljebb háromszorosát szerezheti be adómentesen.

(5) Amennyiben a tevékenység folytatásához e törvény kisebb összegű jövedéki biztosíték nyújtását írja elő, mint az engedélyes által a Jöt. szerint ténylegesen nyújtott jövedéki biztosíték, akkor a vámhatóság az adatlapon tett nyilatkozat alapján hivatalból kiadja a hozzájárulását a bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték különbözetének az e törvény hatálybalépése napjától történő felszabadításához.

(6) A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték esetében az (5) bekezdés rendelkezését kell – értelemszerűen – alkalmazni.

(7) Ha az engedélyes a (2) bekezdés szerint a tevékenysége folytatásának megszüntetéséről nyilatkozik, a Jöt. szerint kiadott engedély e törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti. Ha az adóraktári engedélyes vagy a keretengedélyes felhasználói engedéllyel folytatja tovább a tevékenységét, a 125. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) E törvény 7. § 32. és 33. pontja rendelkezésének alkalmazásában a Jöt. szerinti adóraktári engedélyesként, illetve adómentes felhasználóként végzett tevékenységet is figyelembe kell venni.

125. § (1) Amennyiben a felhasználói engedélyt kérelmező személy

• a) kérelmét legkésőbb 2004. március 17-éig benyújtja és
• b) a kérelem benyújtásakor
• ba) a megfigyelt termék előállítására irányuló kérelem esetén a Jöt. szerinti, érvényes adóraktári engedéllyel rendelkezik a kérelemben megjelölt megfigyelt termék előállítására, vagy
• bb) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék felhasználására, kiszerelésére irányuló kérelem esetén a Jöt szerinti, érvényes keretengedéllyel rendelkezik a kérelemben megjelölt egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék adómentes beszerzésére és felhasználására,

a kérelem benyújtására és az engedély kiadására csak e törvény 59. § (3) bekezdés d) pontjának és (5)–(6) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni azzal, hogy a jövedéki biztosíték összegének az 59. § (6) bekezdés szerint lehetséges csökkentéseinél az adóraktári engedélyesként, illetve az adómentes felhasználóként végzett tevékenységet figyelembe kell venni.

(2) E törvény 59. § (6) bekezdésének a jövedéki biztosíték csökkentésére vonatkozó rendelkezése alkalmazásakor a felhasználói engedélyt legkésőbb 2004. március 17-éig kérelmező azon személyt, aki (amely) a kérelem benyújtása évét megelőző

• a) két évben a Jöt. 31. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, folyamatosan, legalább kéthavonta a vámhatóság által – a benyújtott adóbevallással egyezően – elfogadott adó-visszaigénylést érvényesített az e törvény szerint egyéb ellenőrzött ásványolajnak vagy megfigyelt terméknek minősülő jövedéki termékre, megbízható felhasználói engedélyesnek kell tekinteni,
• b) öt évben folyamatosan, legalább kéthavonta érvényesített az a) pontnak megfelelően adó-visszaigénylést, olyan személynek kell tekinteni, mint aki (amely) teljesíti a jövedéki biztosíték további 50 százalékkal történő mérséklődéséhez előírt feltételt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adóraktári engedélyes az adóraktári engedélyében, illetve az adómentes felhasználó a keretengedélyében szereplő, e törvény szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajra vagy megfigyelt termékre kér és kap felhasználói engedélyt, az adóraktári engedélyét és a keretengedélyét a csatlakozás napjával megszűntnek kell tekinteni, és alkalmazni kell a Jöt. 22. §-a (10), 23. §-a (4)–(5), (7), 26. §-a (9), 27. §-a (10) bekezdésének és 30. §-ának a megszűnés esetére vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy a készleten maradt jövedéki terméket – ha a Jöt. 30. § (2) bekezdése, illetve e törvény 46. § (2) bekezdése szerint nem adják át adóraktárnak – a felhasználói engedélyes nyitókészletébe fel kell venni. A Jöt. 23. § (4)–(5) bekezdése szerinti termékmérleg-zárást és készletfelvételi jegyzőkönyvet, illetve a Jöt. 30. § (1) bekezdése szerinti elszámolást legkésőbb 2004. május 15-éig kell benyújtani, amelyet a vámhatóság a benyújtást követő 5 munkanapon belül ellenőriz és fogad el. A Jöt. 23. § (4)–(5) bekezdésének és 30. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a vámhatóság eltekinthet a készletfelvétel helyszíni ellenőrzésétől. A jövedéki biztosíték, amennyiben az elszámolás alapján az (1) bekezdés szerinti személynek nincs megfizetendő adója, az elszámolás vámhatóság általi elfogadásának napjától, egyébként az adó megfizetésének napjától válik felszabadíthatóvá.

(4) A Jöt. szerinti adóraktári engedélyes, ha az adóraktári engedélye, illetve az adómentes felhasználó, ha a keretengedélye a (3) bekezdés alapján szűnik meg, 2004. május 20-áig köteles adóbevallást benyújtani és a (3) bekezdés szerinti elszámolás alapján fizetendő adót megfizetni. Az adómentes felhasználó az utolsó adóbevallásától a keretengedélye megszűnése napjáig tartó időszakra ad adóbevallást.

126. § (1) Annak a személynek, aki a teljesen denaturált alkohol kiszerelésére a Jöt. szerint kiadott, e törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes felhasználói engedéllyel rendelkezik, ezen engedélye továbbra is érvényes, amely az e törvény 70. §-a szerinti felhasználói engedélynek minősül.

(2) A teljesen denaturált alkohol 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban történő beszerzését, felhasználását végző azon személyt, akinek (amelynek) a Jöt. rendelkezései szerinti nyilvántartásba vételét a vámhatóság e törvény hatálybalépését megelőzően visszaigazolta, az e törvény 71. §-a szerinti nyilvántartásba vett felhasználónak kell tekinteni.

(3) A kereskedelmi tevékenységet végző személynél az e törvény hatálybalépésének napján készleten lévő, 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkohol a csatlakozás napjától csak a Jöt. 48/B. § (1) bekezdése vagy e törvény 71. §-a szerint nyilvántartásba vett felhasználó részére értékesíthető a készlet kifogyásáig, de legfeljebb 2004. június 30-áig, amennyiben a kereskedelmi tevékenységet végző személy a 2003. december 31-ei fordulónappal leltározással alátámasztott tényleges készletét a vámhatóságnak 2004. január 31-éig írásban bejelentette.

(4) A Jöt. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett adó-visszaigénylési jogosultság esetén.

(5) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a szeszfőzde által a bérfőzető részére a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet szerint kiállított származási igazolványok a kiállításuktól számított 15 évig érvényesek.

127. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedő és a nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a vámhatóságnak legkésőbb 2004. március 31-éig bejelenteni a csatlakozást megelőző napon várhatóan készleten lévő 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék fajtáját és mennyiségét.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő – e törvény 62. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – és a nem jövedéki engedélyes kereskedő a csatlakozás napjától az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket csak akkor forgalmazhatja tovább – a készlet kifogyásáig –, ha

• a) az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét teljesítette,
• b) a csatlakozás napját megelőző nappal leltározással megállapította a tényleges készletet és az arról készített jegyzőkönyvet a vámhatóságnak a csatlakozás napját követő 15. napig megküldte,

egyébként a készletet a vámhatóság lefoglalja és elkobozza, kivéve, ha az a) pont szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása – a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a nem jövedéki engedélyes kereskedő által igazoltan – méltányolható körülmények miatt következett be.

128. § (1) A tagállamból belföldre behozott, a csatlakozás napja előtt vámeljárás alá vont, de a csatlakozás napját megelőző napig a belföldi forgalom számára nem vámkezelt jövedéki termék esetében 2003. évi uniós csatlakozási szerződés IV. számú melléklete 5. Vámunió fejezetének 1. pontja alapján végzett vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az eljáró vámhatóság határozattal megállapítja az adót, amelyet – az e törvény rendelkezései szerint – felfüggeszt vagy beszed.

(2) A csatlakozás napját megelőző napon a Jöt. szerinti vámadóraktárban a készleten lévő, külföldről behozott jövedéki termék – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – az adó megfizetése nélkül a csatlakozás napjától számítva legfeljebb 30 napig ott tovább tárolható, feltéve, ha a vámraktárhoz nyújtott vámbiztosíték érvényes és a jövedéki adóra fedezetet nyújt, és a vámadóraktár engedélyese legkésőbb a csatlakozás napját megelőző napig írásban bejelenti a jövedéki adóügyben eljáró vámhatóságnak és a Kapcsolattartó Központnak, hogy ilyen készlettel rendelkezik.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdés szerint tárolt jövedéki termékre

• a) az adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő kitárolásakor vagy harmadik országba történő kivitelekor, illetve tagállami adóraktárba, más tagállam bejegyzett/nem bejegyzett kereskedője részére történő kiszállításakor, adófelfüggesztés alkalmazásával,
• b) a Jöt. szerinti szabadforgalomba bocsátásakor, illetve tagállamba az a) pontban nem említett esetben történő kiszállításakor, adófizetési kötelezettség mellett,
• c) a csatlakozás napját követő 31. napon, adófizetési kötelezettség mellett

határozatban állapítja meg az adót.

(4) Amennyiben a vámadóraktár az e törvény rendelkezései szerinti vámadóraktárrá átalakult,

• a) a harmadik országba való kiléptetés céljából a csatlakozás napja előtt betárolt, a csatlakozás napját megelőző napon készleten lévő jövedéki terméket az új vámadóraktár nyitókészletébe kell felvenni, amely e törvény 8. § (2) bekezdés szerinti betárolásnak minősül;
• b) a tagállamba való kiszállítás céljából a csatlakozás napja előtt betárolt, a csatlakozás napját megelőző napon készleten lévő jövedéki termék legkésőbb a csatlakozás napjától számított 30 napig adófelfüggesztéssel az új vámadóraktárból tagállamba kiszállítható, feltéve, ha az adóraktár engedélyese legkésőbb a csatlakozás napját megelőző napig írásban bejelenti a jövedéki adóügyben eljáró vámhatóságnak, hogy ilyen készlettel rendelkezik;
• c) a külföldről behozott, a csatlakozás napját megelőző napon készleten lévő jövedéki termékre az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(5) A tagállamba való kiszállítás céljára a csatlakozás napja előtt betárolt, a csatlakozást követő 31. napon a (4) bekezdés szerinti vámadóraktárban készleten maradt jövedéki termékre a vámhatóság határozatban állapítja meg az adófizetési kötelezettséget és veti ki az adót.

(6) A (2) bekezdés szerinti raktárt és a (4) bekezdés szerinti vámadóraktárt legfeljebb a csatlakozás napjától számított 30 napig a közösségi adófelfüggesztési eljárásban való szállításra jogosult adóraktárnak kell tekinteni.

(7) A tagállamba a csatlakozás napját megelőzően passzív feldolgozásban vagy ideiglenes kivitelben kivitt és a csatlakozás napját megelőző napot követően belföldre visszahozott jövedéki termék visszahozatala esetén a 27. § szerint adókötelezettség keletkezik.

128/A. § A 2012. május 1-jét megelőzően gyártott és az adójegy-felhasználó által átvett, a sorszámot vonalkód formájában – a 99. § (3) bekezdés d) pontjától eltérően – nem tartalmazó adójegy – figyelemmel a 98/A. § (1) bekezdésében foglaltakra – 2012. június 30-ig felhasználható.

128/B. § E törvény jogutódláshoz kapcsolódó rendelkezését [48/C. §] kell értelemszerűen alkalmazni, amennyiben az e törvény szerint kiadott, 2009. június 30-án érvényes engedélyek esetében az engedélyes személyének változására a GET. 144. § (6) bekezdése szerint, a GET.-ben meghatározott határidőn belül végrehajtott szervezeti átalakítás (szétválasztás) miatt kerül sor. Az új engedélyes a korábbi engedélyes e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében a korábbi engedélyes általános jogutódjának minősül.

128/C. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/A. §-a szerinti adó-visszaigénylési jog a 2010. december 31-ét követően beszerzett ásványolajtermékek után érvényesíthető.

(2) Amennyiben e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés esetén a motorfejlesztés megkezdése 2011. január 1-je előtti időpontra esik, akkor e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/A. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti bejelentést legkésőbb 2011. január 15-éig kell megtenni.

(3) Amennyiben e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés esetén a motorfejlesztés megkezdése 2011. január 1-je és 2011. február 1-je közötti időpontra esik, akkor e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/A. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti bejelentést legkésőbb 2011. február 1-jéig kell megtenni.

(4) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/C. §-a rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság 2011. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.

(5) Amennyiben e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/C. § (2)–(3) bekezdése szerinti jogosult az adóvisszaigénylési jogosultságát 2011. első negyedévére is érvényesíteni kívánja, akkor e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-éig kell benyújtania a vámhatósághoz.

128/D. § E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság 2011. november 1. napján vagy azt követően keletkezik.

128/E. § (1) Annak a 2012. január 1-jét megelőzően sörfőzde adóraktárat működtető engedélyesnek, aki ezt a tevékenységét 2011. december 31-ét követően is folytatni kívánja, 2011. december 28-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell benyújtania a vámhatósághoz a 2012. január 1-jén hatályos Jöt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő jogi és gazdasági függetlenség követelményének történő megfelelésről, továbbá arról, hogy nem licencia alapján működik.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság 2012. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.

128/F. § Ha az e törvény szerint kiadott, érvényes engedélyű korábbi engedélyes a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése szerinti jogelőd pályavasúti társaságnak, a későbbi engedélyes pedig a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. § (2) bekezdése szerinti jogutód pályavasúti társaságnak minősül, akkor a későbbi engedélyes a korábbi engedélyes e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódnak minősül és az e törvény szerinti engedély módosítását kell kérni.

128/G. § (1) A jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság 2014. március 31-ig tájékoztatóban teszi közzé internetes honlapján.

(2) A 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás 2014. június 30-át követően is érvényben marad, a 48. § (20) bekezdése szerinti jogosult 2014. július 1-jét megelőzően is kérelmet nyújthat be a vegyvizsgáló szervhez a 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás – 2014. június 30-át követően – KN-kóddal történő kiegészítése iránt.

128/H. § (1) Ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie, erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e kötelezettségét teljesítenie.

(2) A Módtv. hatálybalépésekor a 110/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet már folytató 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. január 31-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a (2) bekezdés szerinti időpontig hiánytalanul benyújtó 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettet a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.

(4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott, támogatásban részesülő 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. február 28-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyt a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.

(6) A Módtv. hatálybalépésekor a 110/B. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazását végző személy tevékenységét 2014. január 15-ig végezheti a 110/B. § (1) bekezdésétől eltérően.

128/I. § Az a személy, aki a 103. § (1) bekezdése alapján a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolajjal, illetve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnel folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenység engedélyezése iránti kérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, az engedélyezni kért tevékenységet 2013. december 31-ét követően a kérelemről történő döntésig végezheti.

128/J. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

128/L. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki biztosítékot 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül.

(2) A 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosítékot nyújtó gazdálkodó tevékenységét a jövedéki biztosíték megemeléséről szóló vámhatósági döntés meghozataláig, de legkésőbb 2015. április 30-ig jogszerűen végezheti feltéve, hogy a jövedéki biztosíték megemelésének pénzintézetnél való kezdeményezéséről szóló iratot 2015. február 1. előtt a vámhatóságnak bemutatja.

(3) Ásványolajtermékek és dohánygyártmányok kivételével a jövedéki termék esetében a jövedéki biztosítékra az egyes törvényeknek a jövedéki biztosíték mértékével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal, hogy ezen jövedéki termékek tekintetében a jövedéki biztosítékot nem kell az (1) bekezdés szerint kiegészíteni, és a (2) bekezdéstől eltérően a pénzügyi biztosítékot nyújtó a gazdálkodó tevékenységét abban az esetben is végezheti, ha a (2) bekezdés szerinti irat bemutatására 2015. február 1-jéig nem került sor.

(4) Ha a vámhatóság az ásványolajtermékek és dohánygyártmányok kivételével a jövedéki termékre vonatkozó jövedéki engedélyt a 2015. január 1-jén hatályos 104. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt 2015. február 1. és a Módtv2. hatálybalépése között visszavonta, e határozatát és az ezzel összefüggésben kiszabott jövedéki bírságot megállapító határozatát a Módtv2. hatálybalépésétől számított 30 napon belül hivatalból visszavonja, illetve a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ilyen eljárást megszünteti, feltéve, hogy a Módtv2.-vel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő összegű jövedéki biztosíték rendelkezésre áll.

(5) Ásványolajtermékek és dohánygyártmányok kivételével a jövedéki termék esetén a jövedéki biztosítéknak a Módtv2.-vel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel történő csökkentésével összefüggő vámhatósági eljárásra a 38. § (9) bekezdését kell alkalmazni.

128/M. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, mindazon dohánygyártmányokat, amelyeket legkésőbb 2014. december 31. napján éjfélig – az akkor hatályos szabályoknak megfelelően – szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014. december 31-ig legyártott – az akkor hatályos szabályozás szerint szivarkának minősülő – dohánygyártmányokat is, amelyek ezen időpontig Magyarországon adóraktárban kerültek előállításra, vagy ide kerültek betárolásra – feltéve, hogy azokat később szabadforgalomba bocsátják – azzal, hogy a készletekről (a legyártott szivarkák számáról) 2015. január 15. napjáig a vámhatóságot értesíteni kell. Az e bekezdés szerint – a vámhatóság felé lejelentett – termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni. A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének – az igénylésre vonatkozó általános szabályok szerint, mely igénylést legkésőbb 2015. április 15-ig kell a vámhatósággal közölni – szivarka adójegyet bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig. Az e bekezdés szerint lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el.

(3) A (2) bekezdés szerinti különös szabályok nem érintik az adójegy igénylőjének azon jogát, hogy a 2015. január 1-től hatályos szabályoknak megfelelő termékek szabadforgalomba bocsátásához – az általános szabályok szerint – szivarka adójegyet igényeljen.

128/N. § A 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban előállított magánfőzött párlatra 2015. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

128/O. § A 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően dohánygyártmányt a 2016. május 19. napján hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban

• a) 2016. december 31. napjáig lehet gyártani, importálni, bejegyzett kereskedő által fogadni,
• b) 2017. február 28. napjáig lehet a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani,
• c) 2017. május 20. napjáig lehet a kiskereskedelmi forgalomban forgalomba hozni.

128/P. § A jövedéki biztosíték 2017. december 31-ig a 38. § (12) bekezdésében foglaltak szerint az adójegy átvételével keletkező adó- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségre is igénybe vehető.

128/Q. § (1) A 2016. december 31. napjáig szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és a kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójegyekre e törvény 2016. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó részére legkésőbb 2017. március 1-jéig adható át kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány.

128/R. § A 99. § (4) bekezdését a kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójegyekre kell alkalmazni.

Felhatalmazás¶

129. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

• a) a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adója
• aa) az 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 82 százalékának,
• ab) az 52. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 83,5 százalékának

a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő részére történő visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,

• b)
• c) a központi kapcsolattartó szerv, a vegyvizsgáló szerv vagy szervek, valamint a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője nyilvántartásba vételét végző szerv kijelölését,
• d) a szárított dohány, illetve fermentált dohány behozatalával, kivitelével, tárolásával illetve birtoklásával kapcsolatos e törvényben nem szabályozott követelményeket, illetve regisztrációs eljárás szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg

• a) az adóraktári engedély, a keretengedély, a jövedéki engedély iránti kérelemre, a bejegyzett kereskedő, a bejegyzett feladó és a felhasználói engedélyes engedélyezésére, a csomagküldő kereskedő, az adóügyi képviselő és a nyilvántartásba vett felhasználó nyilvántartásba vételére, a mobil palackozó és a mobil palackozóval végzett palackozási tevékenység bejelentésére, az üzemi motorikusgáz-töltő állomás üzemeltetőjének bejelentkezésére és vámhatósági nyilvántartásba vételére, továbbá a jövedéki biztosíték nyújtására vonatkozó részletes szabályokat;
• b) a jövedéki termék, a megfigyelt termék előállítására, adómentes felhasználására, forgalmazására, szállítására, beszerzésére, beszerzésének és kiszállításának bejelentési kötelezettségére, tárolására, felhasználására, a figyelembe vehető veszteségnormákra vonatkozó részletes szabályokat;
• c) az e törvényben előírt nyilvántartások vezetésére, a vámhatóság felé a nyilvántartások alapján teljesítendő adatszolgáltatás tartalmára, módjára és technikai feltételeire, a bizonylatok kiállítására, az adófelfüggesztéssel végzett szállítások során használt okmányok EK rendelet szerint kötelezően kitöltendővé tehető rovatainak meghatározására, a 40. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti bizonylatok adataira, valamint ezen bizonylatok adatainak a 40. § (9) bekezdésben előírt megküldésére, az e-TKO tervezet és az elektronikus átvételi elismervény EK rendeleten felüli kiegészítő adattartalmára, a jövedéki termékek és a megfigyelt termékek elszámolására vonatkozó részletes szabályokat;
• d) az adófizetési kötelezettség, adó-visszaigénylés elszámolására, a motorfejlesztésről történő bejelentés tartalmára és benyújtásának módjára, a hatósági felügyelet ellátásának esetleges különleges módjára és feltételeire, a jövedéki ellenőrzésre, a lefoglalásra, elkobzásra, az elkobzott termék felhasználására, illetve megsemmisítésére vonatkozó részletes szabályokat;
• e) a gázolaj jelölésével kapcsolatos egyes rendelkezéseket;
• f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy megrendelésének, alkalmazásának, az adójeggyel való elszámolásnak, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, valamint a párlat adójegy beszerzésének részletes szabályait;
• g) a denaturált alkohol előállításához felhasználható denaturáló szer alkalmazására és az alkohol denaturálási eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a desztillálókészülék előállítására, birtokban tartására, értékesítésére, továbbá a tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék bejelentésére és a felhasználásról vagy megsemmisítésről kiállítandó jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat;
• h) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi továbbértékesítésének szabályait, valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás adattartalmára és kiállítására vonatkozó részletes szabályokat;
• i) a terítőjáratok működési és adminisztrációs rendjére vonatkozó egyes rendelkezések részletes szabályait;
• j) a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzésére vonatkozó egyszerűsített eljárás szabályait;
• k) a kötelező érvényű vámtarifabesorolással kapcsolatos eljárás részletes szabályait;
• l) a szemledíj és költségtérítés kiszabásának, beszedésének és mértékének részletes szabályait;
• m) az e törvény 7. § 9. pontja szerinti vámtarifaszámokat és a vámtarifaszámok alá történő besoroláshoz szükséges, a törvény hatálya alá tartozó termékekre és a besorolásnál figyelembe veendő, kapcsolódó egyéb árucsoportokra vonatkozó árubesorolási szabályokat;
• n) a bioetanol és a biodízel utáni adólevonási, adó-visszaigénylési jogosultság igazolásának, elszámolásának részletes szabályait;
• o) a jövedéki bírság 114. § (6) bekezdésében meghatározott gyorsított eljárásban történő kiszabásának és beszedésének részletes szabályait;
• p) az E85 szeszüzemben történő előállítása engedélyezésének, folytatásának részletes szabályait;
• r) az 52. § (2) bekezdésében az E85-re meghatározott adómérték alkalmazásához a bioetanol-tartalom igazolásának részletes szabályait;
• s) a 35. § (1) bekezdés g) pontjának gb) alpontja szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget és szakmai gyakorlatot;
• t) a bioüzemanyag kísérleti előállítást végző üzemben történő előállítása engedélyezésének feltételeit, valamint a bioüzemanyag-adóraktár engedélyesére vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás részletes szabályait;
• u) a jövedékiadó-bevallás, valamint a vámhatóság felé teljesítendő, e törvényben előírt adatszolgáltatások, elszámolások, bejelentések (értesítések), illetve a zárjegy- és adójegy-megrendelések elektronikus úton történő benyújtásának módját és technikai feltételeit;
• v) az e-TKO tervezet és az elektronikus átvételi elismervény, illetve a 40. § (9) bekezdés szerinti okmányok, bizonylatok 20. § (1) bekezdés szerinti módon történő benyújtásához, továbbításához szükséges eljárás részletes szabályait;
• w) az 57/C. §-ban említett vámhatósági nyilvántartásba vétel részletes eljárási szabályait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelem adattartalmát.
• x) a 62/A. § szerinti bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat és annak adattartalmát.
• y) a tiszta növényi olaj tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban történő előállítása engedélyezésének feltételeit, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesére vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás, valamint az előállított tiszta növényi olaj felhasználásának részletes szabályait;
• z) a légiutas-ellátási tevékenység vonatkozásában a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg

• a) az üzemanyag e törvény 53. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott adómentes beszerzésének, nyilvántartásának és elszámolásának külön szabályait,
• b) a 106. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet jövedéki nyilvántartásának és vevőnyilvántartásának vezetésére vonatkozó előírásokat,
• c) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, e törvény 13. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti végleges mentesülés érvényesítésének részletes feltételeit és eljárási szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az 1 százaléknál nagyobb kéntartalmú fűtőolaj e törvény 53. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adómentes felhasználása engedélyezésének külön szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg a cukortermékek – jogszabályba ütköző felhasználást akadályozó – forgalmazási rendjét és feltételeit.

(6)

(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésének részletes szabályait.

130. § Katasztrófa esetén a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei, illetve az érintett területek polgármesterei felhatalmazást kapnak arra, hogy az üzemanyag-ellátás biztosítására a vámhatóság bevonásával e törvény előírásaitól eltérően is intézkedhetnek.

131. §

132. §

1. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez¶

Az alkoholtermékek és a dohánygyártmányok vonatkozásában a képviselet, illetve a nemzetközi szervezet jövedékiadó-visszatérítésénél a 47/A. § (7) bekezdése szerint figyelembe veendő mennyiség:

2. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez¶

Az üzemanyagok, az alkoholtermékek és a dohánygyártmányok vonatkozásában a képviselet tagja, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselője jövedékiadó-visszatérítésénél a 47/A. § (9) bekezdése szerint figyelembe veendő mennyisége:

3. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez¶

Kihozatali arányszámok

(100 kg alapanyagra /100 liter szőlőborra/ számítva)