2003. évi CXXIX. törvény — mi változott? 2010. szeptember 15.

### A szabályozás jellege

### II. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában

- 4. európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki;

- 5. európai szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

- 6. Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a 29. § (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében;

- 7. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

- 8. értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni;

- 10. helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is;

- 12. keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;

- 14. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

- 15. közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket;

- 16. közérdekű tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közcélú szükségletek kielégítését szolgáló, illetőleg közszolgálati tevékenység;

- 17. közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

- 18. közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így meghatározott fogalom;

- 20. központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

- 21. létesítő okirat: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szervezet) alapításához szükséges, jogszabályban előírt okirat;

- 22. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:

- a) a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,

- b) más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,

- c) tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja.

- 24. nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; 24/A. nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

- 25. nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, amely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;

- 26. nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;

- d) a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;

- e) bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások;

- f) postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);

- 32.

- 33. szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; 33/A. szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendeletben így meghatározott fogalom;

- 34. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;

6. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

(3) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

### A közbeszerzési eljárás dokumentálása

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [98. § (4) bekezdése], illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

### Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok

(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

- b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

- c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

- d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(3)

(5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos – az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli – tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.

### A hivatalos közbeszerzési tanácsadó

11. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet az végezhet, akinek e tevékenység folytatását a Közbeszerzések Tanácsa – a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való felvétel útján – engedélyezte. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

- c) közbeszerzési biztos;

- d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.

(6) Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát igazolja.

(7) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.

### Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos

### A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

12. § (1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386–391. §).

(3) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell a 63. § szerint igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése e) pontjának, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá.

### A közbeszerzési eljárás nyilvánossága

### Egyéb rendelkezések

18. § (1) Az ajánlatkérők – kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b) és c) pontja szerinti ajánlatkérőket – kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül.

(2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

(4) Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.

(6) A CPV-t, valamint az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést európai közösségi rendelet szabályozza.

## MÁSODIK RÉSZ — A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

### IV. Fejezet — ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

(2) Építési koncesszió esetében a 8. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.

(4)

22. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:

- b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában, valamint (3) bekezdésében említett szervek, továbbá az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;

- c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

- d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;

- c) műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

- d)

- e) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

- g) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

- h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

30. § E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre vonatkozó értékhatár

32. § E fejezet alkalmazásában a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár

33. § E fejezet (10. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

40. § (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35–39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira – azok értékétől függetlenül – csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

### 2. CÍM — A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

### A közbeszerzési eljárás fajtái

44. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.

(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.

45. § (1) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmében kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.

(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.

51. § (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek.

(2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban.

52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Vita esetén a magyar nyelv az irányadó.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.

(7) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos – a jogszabályokkal összhangban álló – feltételekhez, így különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételekhez köti. Az ajánlatkérő e feltételekről részletesen a dokumentációban köteles rendelkezni.

- a) a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet, illetőleg szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;

- b) álláskeresők, valamint munkanélküliek foglalkoztatása;

- c) gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;

- d) az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása.

### A dokumentáció

- a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;

- c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

55. § (1) Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását (52. §), a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális – a szerződés értékével arányosan meghatározott – mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni.

(5) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

(6) Az (1)–(5) bekezdések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.

- b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;

- c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);

- d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.

(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít.

### A közbeszerzési műszaki leírás

58. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

60. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki

- b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

- c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

- d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;

- f) korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;

- g) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;

- h) a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3) Ha az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.

(2) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

(3) Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

- b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;

- c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;

- e) a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;

64. § (1) A Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki a 63. § (2)–(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét.

66. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

67. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható

- a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);

- h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni;

- i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

68. § (1) A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:

- a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;

(2) A 67. § (2) bekezdése a) pontjának esetét a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait.

(3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

### Az ajánlat

71. § (1) Az ajánlatban meg kell jelölni

- a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni.

72. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben az ajánlatkérő az 55. §-ának (3) és (4) bekezdésével összhangban azt előírta, az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e az adózásra, a környezetvédelemre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását.

### Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség

74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet.

77. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

### Az ajánlatok elbírálása

81. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

(4) Az ajánlattevő – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

(4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

(5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

(7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot.

(9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.

87. § (1) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(3) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

88. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha

- a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

- e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

- g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése];

- b) részéről a kizáró ok (60–62. §) az eljárás során következett be.

(4) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

- a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése], illetőleg

91. § (1) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

92. § Eredménytelen az eljárás, ha

- a) nem nyújtottak be ajánlatot;

- c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;

- d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja;

- e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

- g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

### Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról,az eredményhirdetés

93. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint – ha szükséges [99. § (3) bekezdése] – a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (3) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (4) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett – haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

96. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt adatokat. A 92. § c) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

97. § Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §).

98. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(3) A hirdetményt – a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre – legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

### A szerződés megkötése

(2) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

99/A. § (1) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(3) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

### 4. CÍM — A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

### A részvételi szakasz

### A részvételi dokumentáció, illetőleg ismertető

(5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

(2) A kiegészítő tájékoztatást a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő jelentkezőknek, valamint a jelentkezők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

### A részvételi jelentkezés

(3) A jelentkező köteles továbbá – a részvételi felhívásban előírt módon – igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.

### A részvételi határidő

107. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.

(4) A részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg a részvételre jelentkezőket írásban kell tájékoztatni.

(3) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

### A részvételi jelentkezések elbírálása

112. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

114. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

- a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

- b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [100. § (2) bekezdése];

- e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

- a) a kizáró okok (60–61. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;

- b) részéről a kizáró ok (60–62. §) az eljárás során következett be.

- e)

- f) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

### Tájékoztatás a részvételi jelentkezések elbírálásáról,a részvételi szakasz eredményhirdetése

116. § (1) Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, a részvételi jelentkezésének a 114. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, amelyben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(4) Ha az eredményhirdetés a részvételi felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (3) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett – haladéktalanul köteles a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

118. § (1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni.

(2) Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni az (1) bekezdésben előírt határidő lejártáig.

(4) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 106. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet a részvételi jelentkezés elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.

### Az ajánlattételi szakasz, az ajánlattételi felhívás

- l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a részvételi felhívás nem tartalmazta vagy másként tartalmazta;

- m) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni (51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése).

(2) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban.

(4) Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban – a 120. § (1) bekezdésének d) pontja alapján – meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.

(9) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania.

- u) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

- v) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni (51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése).

(7) Az ajánlatkérő kizárólag a 125. § (2) bekezdése esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(2) Az eljárás megkezdéséről – telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 132. §-ban és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

### 7. CÍM — A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

(3) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból.

(5) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(6) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

### Az eljárás két része

(2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni.

(6) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.

(8) A keretmegállapodásos eljárás első részében a 98. § (1)–(3) bekezdései megfelelően alkalmazandóak.

(4) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat 57. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.

(6) Az ajánlatkérőnek az eljárás második része(i) eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első – nem teljes – negyedévről nem kell hirdetményt közzétenni.

(4) E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, az V. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.

161/A. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

### A közösségi értékhatárok

177. § E fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

178. § (1) A 176–177. §, valamint a 181. § (1)–(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.

184. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [182. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.

(3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.

(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.

(2) Ha a hivatkozott közbeszerzési műszaki leírások az ajánlattevők számára hozzáférhető dokumentumokban kerültek meghatározásra, az ajánlatkérőnek elegendő ezen dokumentumokra utalnia.

### Kizáró okok

### Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

200. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(3) A hirdetményt – a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre – legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(5) A 225. § (5) bekezdése szerinti tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet.

229. § (1) A 225. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – írásban szerződést kötni.

(2) Az eljárás megkezdéséről – telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.

234. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg – írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.

242. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.

(3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

- a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy az (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;

- b) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

- d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

- f) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

- i) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;

- j) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló,

- ja) a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig,

### A közbeszerzés értéke

### A hirdetmények megküldése és közzététele

(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt munkanapon belül teszi közzé.

(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.

(2) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.

(5) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.

### 22. CÍM — AZ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét;

- c) a szerződés meghatározását;

- d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

- e) a teljesítés helyét;

- m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

- n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;

- o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;

- q) a szerződéskötés tervezett időpontját;

- r) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;

- s) a részajánlat [50. § (3) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (51. §) lehetőségét vagy kizárását;

- sz) annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő alkalmazza-e a 253. § (1) bekezdését.

250. § (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.

(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le.

- f) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;

252. § (1) A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

- a) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

- c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

- d) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

- e) a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)–(5) bekezdése szerinti eset áll fenn;

- g) a közbeszerzés külképviselet számára történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 126–128. §, valamint a 131–135. § szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

- a) az (1) bekezdés a) pontja és a 125. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia;

- b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni;

- d) ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet;

- e) a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti követelménynek faxon vagy elektronikus úton kell eleget tenni;

- f) a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell [249. § (3) bekezdés].

(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri el az éves nettó egymilliárd forintot.

(2) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvények szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

### VII. Fejezet — KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

### A közbeszerzés értéke

### 24. CÍM — A KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

- a) a 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke meghaladhatja az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;

- b) a 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az eljárást az első szerződés megkötésétől számított három éven túl is meg lehet indítani;

- c) a 125. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama meghaladhatja a három évet.

### A szerződés módosítása

### A szerződés teljesítése

304/A. § (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.

(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat – is alkalmazni kell.

- a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy

- b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.

305. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés – igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(7) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt a projekttársaságot kell érteni.

(2) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha

- a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha

### Tájékoztatás a szerződés módosításáról és teljesítéséről

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően haladéktalanul gondoskodik a szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatónak – amennyiben rendelkezik honlappal – honlapján történő közzétételéről.

- a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

- b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója

- b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

- d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.

321. § (1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

322. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.

324. § (1) A kérelemben meg kell jelölni

- a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;

- e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. § (2)–(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait;

- f) ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;

- g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét);

(4) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.

(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.

- g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;

- h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

- i) a Gazdasági Versenyhivatal;

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 324. § (1) bekezdésének a)–d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki

- a) ha megállapítja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a 18. § (3) és (4) bekezdés szerinti felhívása ellenére az ajánlatkérők nyilvántartásába be nem jelentkezett szervezet e törvény szerint ajánlatkérőnek minősül;

- c) ha a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét;

- e) ha az ajánlatkérő elmulasztotta a 132. § szerinti kötelezettsége teljesítését.

340/A. § (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését.

341. § (1) A 340. § (3) bekezdése c) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha megállapításra kerül, hogy a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak.

### Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen

(2) A bíróság eljárására – a 347–349. §-ban meghatározott eltérésekkel – a Pp. XX. fejezete az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását azért kérik, mert

- a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg,

(3) A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a (2) bekezdésben nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem kérelmezhető.

- a) irányítja a Döntőbizottság munkáját;

- b) képviseli a Döntőbizottságot;

- d) elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát;

- e) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

- f) a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, és a szerződés megkötését engedélyező végzésének [332. § (4) bekezdés], valamint a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának (határozatainak) közzétételéről;

404. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

- b) a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;

- c) a központosított eljárások részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

- d) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

- g) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – részletes szabályait;

- h) a minősített adatot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;

- i) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokat;

- j) a NATO Biztonsági Beruházási Programja, valamint az egyéb közös finanszírozású NATO támogatott programok keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályokat;

- l) a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat;

- m) a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait;

- a) a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját;

- b) a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát;

(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az adózással kapcsolatos követelményekre vonatkozó – 55. § szerinti – tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.

405. §