2003. évi C. törvény — mi változott? 2024. október 1.

(6) A helyi önkormányzatot a tulajdonában álló közterületen található elektronikus hírközlési építményen – a 90. § megfelelő alkalmazásával – ingyenes használati jog illeti meg az olyan közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célt szolgáló eszköz, illetve az eszköz elektronikus hírközlő hálózati ellátását biztosító nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózat elemeinek elhelyezésével összefüggésben, amelyek gazdasági célt közvetve sem szolgálnak. Az ingyenes használat joga a fővárosi közterületeken található elektronikus hírközlési építményekkel összefüggésben mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatot megilleti, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat a közterület tulajdonosa. A használattal összefüggő műszaki feltételeket az elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, használója és a helyi önkormányzat közötti megállapodásban kell meghatározni. A megállapodásra az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló elnöki rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

94/A. § (1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdés szerinti felhasználása érdekében létrejött megállapodás esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltató javára a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlanra vonatkozóan, kártalanítás ellenében szolgalmi vagy más használati jogot létesíthet. Ezen eljárásban vélelmezni kell, hogy a szolgalmi vagy más használati jog az ingatlan használatát lényegesen nem korlátozza. Ha az érintett ingatlanok nagy száma indokolja, a Hatóság a szolgalmi vagy más használati jogot több érintett ingatlanra vonatkozóan egy hatósági határozattal is létesíthet. A szolgalmi vagy használati jog létesítésére irányuló kérelmet az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás iránti kérelemmel egyidejűleg kell előterjeszteni, és a Hatóság a szolgalmi vagy használati jog létesítéséről az engedélyezési eljárásban dönt.

(5) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. Egyéb esetben a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

(2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.

163/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hírközlési szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az Elnök és – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A Hatóság és – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

- 11. Biztonsági esemény: olyan nem kívánt vagy nem várt esemény, amely ténylegesen kedvezőtlen hatást gyakorol az elektronikus hírközlő hálózatok és információs rendszereik, vagy az azokon – közvetve vagy közvetlenül – nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságára, különösen azáltal, hogy hátrányosan érinti a tárolt, továbbított vagy kezelt adatok rendelkezésre állását, használatát, hitelességét, sértetlenségét, biztonságát vagy bizalmasságát.

- 12. E-segélyhívás: olyan, járműből az európai harmonizált segélyhívó számra érkező segélyhívás, amelyet vagy automatikusan a járműbe épített érzékelő aktiválása hatására, vagy manuálisan indítanak, és amely szabványos adatokat továbbít mobil rádiótelefon-hálózatok segítségével, és hangátviteli csatornát hoz létre a járműben tartózkodók és a segélyszolgálati állomás között.

- 13. Egyéni előfizető: az a természetes személy előfizető, aki úgy nyilatkozott, hogy gazdasági tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást.

- 15. Elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevője: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére és folytatására hatósági határozat alapján jogosult építtető, az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges tervdokumentáció elkészítéséhez jogosultsággal rendelkező tervező, kivitelező, az építési területen végzett építési-szerelési munkát irányító felelős műszaki vezető, az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a tervdokumentáció betartását elősegítő és ellenőrző építési műszaki ellenőr.

- 16. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért – jellemzően díjazás ellenében – nyújtott szolgáltatás, amely az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató, ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatások vagy az információs társadalommal összefüggő, jogszabályban meghatározott, személyközi hírközlési szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatások kivételével magában foglalja

- a) az internet-hozzáférési szolgáltatást;