2003. évi C. törvény — mi változott? 2021. január 1.
A 2020. december 21. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. december 21.)Következő módosítás (2021. június 13.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 440 változatlan sor ⋯
(3b) A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.
(4) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén bírság alkalmazható, az e törvény 38. §-a szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.
(4) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet – a 38. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívás mellett – nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett – hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.
⋯ 261 változatlan sor ⋯
(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél indíthat közigazgatási pert, aki a hatósági eljárásban részt vett.
(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett az (1)–(3a) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke – a jogsértő előző évben elért, 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett az (1)–(3a) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szab ki, amelynek mértéke – a jogsértő előző évben elért, 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(9) A (8) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.
⋯ 19 változatlan sor ⋯
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel.
(4) A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa
(4) A Hatóság bírságot szab ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa
- a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;
- b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(11) E § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó – a határozat meghozatalának időpontjához képest – előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.
(12) A Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított öt év eltelt.
50. § Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata, illetve egyedi engedélyhez nem kötött jogszerűtlen frekvenciahasználat esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést a 37/A.–37/C. §-okban foglaltak szerint lepecsételni, valamint lefoglalni vagy zár alá venni.
50/A. § (1) A Hatóság bírságot szab ki az elektronikus hírközlési építmény építtetőjével szemben, amelynek mértéke
⋯ 2395 változatlan sor ⋯
(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató – az adatkérésre külön törvény szerint jogosult bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából – kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a (2) bekezdés alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokat.
(10a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató – a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) törvényben meghatározott feladatai ellátásának körében a természetes személy előfizetőkkel való telefonos kapcsolatfelvétellel megvalósuló statisztikai adatgyűjtés biztosítása céljából – a KSH kérelmére köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a kérelemben megjelölt természetes személyek körére vonatkozóan
- a) a természetes személyről megadott előfizetői személyazonosító adatok alapján az előfizetőhöz rendelt hívószámot, amennyiben a természetes személy rendelkezik előfizetéssel az elektronikus hírközlési szolgáltatónál, vagy
- b) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a természetes személy az elektronikus hírközlési szolgáltatónál előfizetéssel nem rendelkezik.
(10b) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (10a) bekezdés szerinti adatkérés során tudomására jutott személyes adatokat semmilyen más célra nem használhatja fel és azokat az adatszolgáltatás teljesítése után haladéktalanul törli.
(10c) A KSH az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban addig kezeli, amíg az annak végrehajtásához indokolt. A személyes adatokat és az előfizetői állomás számát a KSH elkülönítetten tárolja, e két adatállomány összekapcsolására csak az adatgyűjtés-szervezés és a lekérdezés idejére jogosult. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.
(11) Az elektronikus hírközlési szolgáltató – ha az a rendelkezésére áll – a szabálysértési hatóság kérelmére a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértés elkövetőjének azonosítása céljából köteles átadni a segélyhívószámra kezdeményezett hívó telefonszám vonatkozásában
- a) az előfizető családi nevére és utónevére, születési helyére és idejére, anyja születési családi és utónevére, lakcímére és értesítési címére, vagy
⋯ 562 változatlan sor ⋯