2003. évi C. törvény — mi változott? 2016. július 1.

- e) a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdés tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók),

- f) a 83/A–83/B. §, a 93/A–93/B. § és a 94–95. § tekintetében a földgáz, a villamos energia, a távhő előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosára és annak üzemeltetőjére,

- g) a 99/A–99/C. § tekintetében az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyre,

- h) az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjére.

(3a) A 83/B. § (1) bekezdése, a 90. § (7) bekezdése, a 93/A. § (8) bekezdése, a 93/B. § (6) bekezdése, a 94. § (2f) bekezdése és a 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap.

32. § (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – köteles benyújtani.

(2a) Az 55. § szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárásban az eljárást lezáró döntés közlésének időpontjáig nem lehet betekinteni a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációja szerinti értékelési szempontként megjelölt, vállalást tartalmazó iratba, továbbá ezen vállalás alátámasztásául szolgáló, a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációjában meghatározott olyan iratba, amelynek megismerése a versenyeztetési eljárás eredményességét, tisztaságát vagy a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációjában meghatározott célját veszélyeztetné.

(4a) A 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján szolgáltatott adatok közül az előfizetők és a megkötött előfizetői szerződések számával, a szolgáltatás forgalmával (percforgalom, adatmennyiség, darabszám) és elérhetőségével (lefedettségével) kapcsolatos statisztikai adatok, továbbá ezen adatok bármely további megbontás, csoportosítás szerinti részadatai nem minősíthetők üzleti titoknak.

47. § (1) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatával kötelezheti – abban az esetben is, ha az a minősített adatok kivételével törvény által védett titoknak minősül – valamennyi olyan adat szolgáltatására, amely

- a) a Hatóság hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához, továbbá

- b) a Hatóság törvényben foglalt nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása, így különösen az Európai Unió szervei, valamint az elektronikus hírközlés nemzetközi szervezetei számára történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a szabályozói, hírközléspolitikai, piacélénkítési döntések, elemzések megalapozása, továbbá az elektronikus hírközlési piac folyamatos elemzése és értékelése céljából szükséges.

(2) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített vagy folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(4) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62–66. § szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése vagy jogszabályban előírt, a Hatóság erre irányuló külön döntése nélküli adatszolgáltatási kötelezettség alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62–66. § szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.

(5) A Hivatal (1)–(3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az Elnök (1)–(3) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett az (1)–(3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke – a jogsértő előző évben elért, 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

(9) A (8) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.

(10) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.

(11) Az adatszolgáltatásra megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.

(12) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

(13) A Hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában köteles az érintett adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adatszolgáltatót tájékoztatni.

(14) A Hatóság e törvényben foglalt, nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása érdekében kibocsátott (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában bekért adatok alapján az adatszolgáltatóval szemben nem folytathat le általános hatósági felügyeleti vagy piacfelügyeleti eljárást, és ezeket az adatokat – a szolgáltató kifejezett nyilatkozata hiányában – nem használhatja fel tevékenységeiben, eljárásaiban és egyéb módon sem az adatszolgáltató tekintetében. Erről a Hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában az adatszolgáltatót tájékoztatni köteles.

50/A. § (1) A Hatóság bírságot szab ki az elektronikus hírközlési építmény építtetőjével szemben, amelynek mértéke

- a) használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén 300 000 Ft;

- b) engedélytől eltérően létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén

- ba) 200 000 Ft/km, de minimum 250 000 Ft, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el,

- bb) 600 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 150 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el,

- bc) 1 650 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 100 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km,

- bd) antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 750 000 Ft;

- c) engedély nélkül létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén

- ca) 450 000 Ft/km, de minimum 500 000 Ft, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el,

- cb) 1 350 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 300 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el,

- cc) 3 450 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 200 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km,

- cd) antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 1 500 000 Ft;

- d) jogutódlás bejelentését megelőzően folytatott építési vagy bontási tevékenység esetén 100 000 Ft;

- e) az utólagos bejelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén 100 000 Ft;

- f) bontási kötelezettség nem teljesítése esetén 500 000 Ft.

(2) Ismételt jogsértés esetén a bírság mértéke az (1) bekezdés szerint megállapított bírságösszeg másfélszerese.

(3) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást, ugyanazon a jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év eltelt.

50/B. § (1) A Hatóság az elektronikus hírközlési építmény jogosulatlan, szakszerűtlen kivitelezése esetén az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjével szemben építésfelügyeleti bírságot szab ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összege

- 1. építési műszaki ellenőr közreműködésének jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével történő mellőzése esetén 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft;

- 2. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőr foglalkoztatása esetén

- a) az építtetővel szemben 500 000 Ft, valamint

- b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 100 000 Ft;

- 3. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása és a foglalkoztatás elfogadása esetén, ha az építtető a foglalkoztató

- a) az építtetővel szemben 250 000 Ft, valamint

- b) a tervezővel szemben 100 000 Ft;

- 4. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása és a foglalkoztatás elfogadása esetén, ha a kivitelező a foglalkoztató

- a) a kivitelezővel szemben 250 000 Ft, valamint

- b) a tervezővel szemben 100 000 Ft;

- 5. tervezési dokumentáció nélküli kivitelezési tevékenység végzése esetén

- a) az építtetővel szemben 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft,

- b) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft, valamint

- c) a felelős műszaki vezetővel szemben 100 000 Ft;

- 6. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelezővel történő vállalkozási jogviszony létesítése esetén

- a) az építtetővel szemben 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, valamint

- b) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft;

- 7. felelős műszaki vezető közreműködésének jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével történő mellőzésével végzett kivitelezési tevékenység esetén

- a) az építési műszaki ellenőrrel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint

- b) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft;

- 8. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása és a foglalkoztatás elfogadása esetén

- a) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft, valamint

- b) a felelős műszaki vezetővel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft;

- 9. szakszerűtlen kivitelezés, így különösen a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése esetén

- a) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft,

- b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint

- c) a felelős műszaki vezetővel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft;

- 10. tervdokumentációtól eltérő kivitelezés esetén, kivéve, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár

- a) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft,

- b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 50 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint

- c) a felelős műszaki vezetővel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 50 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft;

- 11. az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya esetén

- a) az építtetővel szemben 250 000 Ft, valamint

- b) a kivitelezővel szemben 250 000 Ft;

- 12. az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén

- a) a kivitelezővel szemben 50 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 500 000 Ft, legfeljebb 5 000 000 Ft,

- b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 800 000 Ft, valamint

- c) a felelős műszaki vezetővel szemben 30 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 400 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft;

- 13. írásbeli kivitelezési szerződés hiánya esetén

- a) az építtetővel szemben 100 000 Ft, valamint

- b) a kivitelezővel szemben 100 000 Ft;

- 14. a tervdokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezési szerződés hiánya esetén

- a) az építtetővel szemben 80 000 Ft, valamint

- b) a tervezővel szemben 80 000 Ft;

- 15. az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén

- a) a kivitelezővel szemben 80 000 Ft,

- b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 80 000 Ft, valamint

- c) a felelős műszaki vezetővel szemben 80 000 Ft;

- 16. a tervdokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya esetén, ha a szerződés megkötése a kivitelező feladata

- a) a kivitelezővel szemben 80 000 Ft, valamint

- b) a tervezővel szemben 80 000 Ft.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában az elektronikus hírközlési építmény mérete alapján meghatározott bírság összege a nyomvonal hossza alapján megkezdett kilométerenként, az antenna és az antennatartó szerkezet magassága alapján megkezdett folyóméterenként számítandó.

(4) A Hatóság az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés eredményeként az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának ugyanazon résztvevőjével szemben egy elektronikus hírközlési építményhez kapcsolódóan megállapított több jogsértés miatt

- a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy

- b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.

(5) Ismételt jogsértés esetén a bírság mértéke a (2) bekezdés szerint megállapított bírságösszeg másfélszerese.

(6) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon a jogalapon és jogszabályi rendelkezés tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(7) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év eltelt.

50/C. § Az 50/A. és 50/B. §-ban foglalt bírság kiszabása során a 48–50. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

- h) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról;

- i) az engedéllyel rendelkező, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett elektronikus hírközlési építményekről.

(2) Az ANFT-ben meghatározott azonosítók használatát (kijelölési engedély) és egyes azonosítók előzetes lekötését (lekötési engedély) a Hatóság engedélyezi.

57. § (1) Az a szolgáltató vagy egyéb vállalkozás, amelynek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, az ez alapján kötött szerződésben, részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztési pályázatban a pályázat nyertese tekintetében előírt nagykereskedelmi nyílt hozzáférési kötelezettségekre vonatkozó követelményekben, vagy ezen követelmények alapján megkötött szerződésben, továbbá e törvény szerinti hálózati szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), a Hatósághoz fordulhat.

(4) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy – a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon – a Hatóság Elnök által kijelölt vezető beosztású alkalmazottja.

61/A. § Az eljáró tanács döntése elleni jogorvoslatra az Elnök döntése elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(3a) A Hatóság kormányrendeletben meghatározott egyablakos információs ponton keresztül, elektronikus úton, minden érdekelt részére ingyenesen hozzáférhető teljes körű tájékoztatást nyújt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítéséhez szükséges építési munkákra vonatkozó engedélyek megadására alkalmazandó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban rögzített feltételekről és eljárásokról, valamint az e feltételek vagy eljárások alóli mentességekről.

### Az építési munkák összehangolása

83/A. § (1) Bármely hálózatüzemeltető jogosult egyeztetni az elektronikus hírközlési szolgáltatóval a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek kiépítésének más építési munkákkal összehangolt megvalósítása céljából. Ennek érdekében bármelyik fél jogosult az építési munkák összehangolásának átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételeit tartalmazó, az Elnök rendeletében előírt feltételeknek megfelelő írásbeli ajánlattal fordulni a másik félhez.

(2) Az ajánlatban foglaltakra a megkeresett fél köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül érdemben nyilatkozni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy az ajánlatot tevő féllel egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet készítenek.

(3) A felek az egyeztetés lezárásának határidejét írásba foglalt közös megegyezéssel a 83/B. § (1) bekezdésétől eltérően is megállapíthatják.

(4) Az építési munkát részben vagy egészben európai uniós vagy nemzeti költségvetésből származó forrásból finanszírozó hálózatüzemeltető az (1) bekezdés szerinti ajánlatot csak akkor utasíthatja el, ha

- a) az annak elfogadásával létrejövő megállapodás megkötése a hálózatüzemeltető számára az építési munka késedelme vagy más ok miatt olyan többletköltséget eredményezne az eredetileg tervezett építési munkák költségeihez képest, amelynek viselésére az ajánlatot tevő elektronikus hírközlési szolgáltató nem vállal kötelezettséget,

- b) az annak elfogadásával létrejövő megállapodás teljesítése nem tenné lehetővé az összehangolt építési munkálatok hálózatüzemeltető általi ellenőrzését,

- c) az a hálózatüzemeltető által tervezett építési munka megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyezés vagy bejelentés megkezdése előtt kevesebb, mint 30 napon belül érkezik a hálózatüzemeltetőhöz, feltéve, hogy az ajánlat alapján történő egyeztetés az építési munka engedélyezését késleltetné, vagy

- d) az ajánlat elfogadása jogszabályba, végrehajtható hatósági döntésbe, bírósági határozatba, vagy más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütközne.

(5) A (4) bekezdés c) pontja alapján csak akkor lehet elutasítani az ajánlatot, ha a felek a (3) bekezdés alapján rövidebb határidőben nem állapodtak meg.

(6) A hálózatüzemeltető az ajánlat (4) bekezdés szerinti elutasítását köteles az elutasítási ok megjelölésével írásban megindokolni.

(7) A Kormány rendeletében meghatározhatja azokat az építési munkákat, amelyek esetében az e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy azok rendeletben meghatározott részét

- a) az építési munkák csekély jelentőségére tekintettel vagy

- b) létfontosságú rendszerelem védelme érdekében

nem kell alkalmazni.

83/B. § (1) A 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlat elutasítása esetén, vagy ha a megállapodás az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül, vagy a 83/A. § (3) bekezdése alapján a felek által meghatározott időtartam alatt nem jön létre, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat a megállapodás létrehozása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az 57–61. § szerinti jogvitás eljárás szabályait kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

- a) a kérelemhez csatolni kell a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy más okiratot, valamint – ha rendelkezésre áll – a másik fél nyilatkozatát,

- b) a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között, ennek érdekében az ajánlatot elutasító felet – 8 napos határidő tűzésével – az eljárás megindításáról szóló értesítésben a 83/A. § (4) bekezdése szerinti érdemi választ alátámasztó körülmények és erre vonatkozó bizonyítékai előterjesztésére hívja fel,

- c) a hálózatüzemeltetőnek kell bizonyítania a 83/A. § (4) bekezdése szerinti valamely feltétel fennállását, valamint az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségét.

(3) A Hatóság – a kérelem megalapozottsága esetén, az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint – meghatározza az összehangolás érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos árakat, költségeket.

(4) A Hatóság a határozatát közli az összehangolt építési munkák engedélyezése és felügyelete tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokkal is.

(5) Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által benyújtott bizonyítékok alapján a Hatóság a döntését nem tudja meghozni, és a jogvita eldöntéséhez szükséges, az (1) bekezdés szerinti eljárásban az elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak építésének engedélyezésére irányuló eljárásokban közreműködő, jogszabályban felsorolt szakhatóságok vesznek részt az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésekben.

### A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság biztosítása

93/A. § (1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdése szerinti felhasználása céljából az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult megismerni az érintett fizikai infrastruktúrára vonatkozóan legalább a földrajzi elhelyezkedést, nyomvonalat, a fizikai infrastruktúra típusát és aktuális felhasználását, valamint a hálózatüzemeltető elérhetőségeit.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokhoz kormányrendeletben meghatározott feltételekkel férhet hozzá a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásából (a továbbiakban: e-közmű).

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adat nem áll rendelkezésre az e-közműben, az elektronikus hírközlési szolgáltató írásbeli megkereséssel fordulhat a hálózatüzemeltetőhöz az adathoz való hozzáférés érdekében. A megkeresésben pontosan meg kell határozni azt a földrajzi területet, amelyre vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatszolgáltatást kéri.

(4) A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresésnek, annak kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles eleget tenni.

(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítésével érintett fizikai infrastruktúra elemeit pontosan meghatározó írásbeli megkereséssel fordulhat a hálózatüzemeltető felé annak érdekében, hogy a meglévő fizikai infrastruktúrán a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat elemeinek kiépítése, valamint az összehangolt építési tevékenység lehetőségeinek vizsgálata érdekében a hálózatüzemeltető rendelkezése alatt álló ingatlanra beléphessen és ott a fizikai infrastruktúra elemeit – a hálózatüzemeltető jelenléte mellett – megvizsgálhassa (a továbbiakban: helyszíni vizsgálat).

(6) Az (5) bekezdés szerinti megkeresés esetén a hálózatüzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a helyszíni vizsgálatot a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül lefolytathassa. A helyszíni vizsgálatot úgy kell végezni, hogy az a hálózatüzemeltető rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a helyszíni vizsgálat esetén nem jogosult olyan adatokhoz hozzáférni, amelyek megismerhetősége a hálózatok biztonságára, integritására, nemzetbiztonságra, közegészségre és közbiztonságra, minősített adatok védelmére vagy üzleti titokra tekintettel korlátozott.

(8) Amennyiben az e §-ban foglalt jogosultság gyakorlása, kötelezettség teljesítése vitás, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat. A vitás kérdésben a Hatóság az 57–61. § szerinti jogvitás eljárás szabályai szerint dönt, azzal, hogy határozatában – az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint – kötelezheti a hálózatüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésére, valamint a helyszíni vizsgálat lefolytatása lehetőségének biztosítására. A Hatóság határozatával előírt adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adat nem minősíthető üzleti titokká.

(9) A Kormány rendeletében

- a) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére műszakilag alkalmatlannak minősülő meglévő fizikai infrastruktúrára való tekintettel, vagy

- b) létfontosságú rendszerelem védelme érdekében

mentességeket határozhat meg az e §-ban foglalt rendelkezések vagy azok egy részének alkalmazása alól.

(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a hálózatüzemeltető az e § alapján tudomására jutott üzleti titkot kizárólag a 83/A. § szerinti egyeztetésekkel összefüggésben kezelheti, és az üzleti titkot harmadik személy részére abban az esetben adhatja át, ha ahhoz az üzleti titokról rendelkezni jogosult kifejezetten hozzájárult.

### A tervezett építési munkák átláthatósága

93/B. § (1) A hálózatüzemeltető az építési munkák 83/A–83/B. § szerinti összehangolása érdekében megkeresésre tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatót a folyamatban lévő vagy tervezett építési munkákról, amelyekkel kapcsolatban

- a) bejelentésre vagy engedély kiadására került sor,

- b) bejelentési vagy engedélyezési eljárás van folyamatban, vagy

- c) a megkeresés kézhezvételét követő hat hónapban első alkalommal nyújt be engedély iránti kérelmet vagy bejelentést a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább az építési munka

- a) földrajzi helyére,

- b) típusára,

- c) által érintett fizikai infrastruktúra elemeire,

- d) megkezdésének tervezett időpontjára, várható időtartamára,

- e) tekintetében nyilatkozattételre jogosult személy elérhetőségére (a nyilatkozattételre jogosult személy neve, e-mail címe és telefonszáma).

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti megkeresésben pontosan meg kell jelölni azt az összehangolással érintett területet, ahol az elektronikus hírközlési szolgáltató nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítését tervezi.

(4) A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresés teljesítését annyiban tagadhatja meg, amennyiben

- a) az a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a közegészségre, a közbiztonságra és a minősített adatok védelmére tekintettel szükséges,

- b) az (1) bekezdés szerinti információkat az e-közmű útján már hozzáférhetővé tette, aktualizálta, vagy

- c) az (1) bekezdés szerinti információkat elektronikus formában már nyilvánosan hozzáférhetővé tette.

(5) A hálózatüzemeltető az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének a megkeresés kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

(6) Amennyiben az e §-ban foglalt jogosultság gyakorlása, kötelezettség teljesítése vitás, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat. A Hatóság a kérelemről az 57–61. § szerinti jogvitás eljárás szabályai szerint dönt, azzal, hogy határozatában kötelezheti – az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint – a hálózatüzemeltetőt a tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére.

(7) A Kormány rendeletében meghatározhatja azokat az építési munkákat, amelyek esetében az e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy azok rendeletben meghatározott részét

- a) az építési munkák csekély jelentőségére tekintettel vagy

- b) létfontosságú rendszerelem védelme érdekében

nem kell alkalmazni.

(2c) A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol az elektronikus hírközlési szolgáltatónak. A válasznak tartalmaznia kell többek között az ajánlattal érintett fizikai infrastruktúra átalakítás nélküli alkalmasságára vagy átalakítással alkalmassá tételére vonatkozó nyilatkozatot, az átalakítás költségére vonatkozó becslést, valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát. Az átalakítás kivitelezésének időtartama a létesítési megállapodás létrejöttének időpontjától számított 270 napot nem haladhatja meg. Az átalakítás költségére vonatkozó becslés alapjául a fizikai infrastruktúra szükséges átalakításával közvetlen összefüggésben felmerülő indokolt és arra alkalmas dokumentumokkal igazolt költségek szolgálhatnak.

- a) a felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon megvalósulhasson, azzal, hogy önmagukban az átalakítás szükségessége vagy a fizikai infrastruktúrán már nyújtott szolgáltatások nem minősülnek megtagadást megalapozó objektív műszaki oknak,

- c)

### Az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítése

99/A. § (1) Az új építésű épületeket, ideértve azok közös tulajdonban lévő elemeit is, nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával kell ellátni egészen azon hálózati végpontig, amelyen keresztül az előfizető vagy felhasználó egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén szolgáltatásokat vehet igénybe.

(2) Az új építésű több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületekben épület-hozzáférési pontot kell kialakítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a meglévő épületen végzett olyan építési munka esetén is, amely magában foglalja az épületen belüli teljes fizikai infrastruktúra vagy annak jelentős részének szerkezeti változtatásait.

(4) A Kormány rendeletében meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy azok rendeletben meghatározott részét nem kell alkalmazni.

(5) Az e § szerinti előírások ellenőrzése nem tartozik a Hatóság építésfelügyeleti ellenőrzési hatáskörébe.

### Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása

99/B. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az épület hozzáférési pontjáig elektronikus hírközlési hálózatát saját költségén kiépíteni.

(2) Ha a már meglévő épületen belüli fizikai infrastruktúrával párhuzamos fizikai infrastruktúra kiépítése objektív műszaki vagy gazdasági ok miatt nem lehetséges, az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy az épületen belül már meglévő fizikai infrastruktúrához hozzáférjen, és azt egyedül vagy más szolgáltatókkal közösen használja.

(3) Ha az épületen belüli fizikai infrastruktúrával más elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult rendelkezni, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés megosztása, valamint a hozzáférés megtagadása esetén kezdeményezett jogvitás eljárás vonatkozásában a 90. § rendelkezései az irányadók.

(4) Ha az épületen belüli fizikai infrastruktúrával az épület tulajdonosa vagy harmadik személy jogosult rendelkezni, a tulajdonosnak vagy ezen harmadik személynek (a továbbiakban: épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont egy vagy több szolgáltató általi közös használata érdekében eleget kell tennie a hozzáférésre irányuló írásbeli megkeresésnek, amely elektronikus hírközlési szolgáltatótól érkezik.

(5) A megkeresésnek az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett köteles eleget tenni. Amennyiben az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása átalakítást igényel, akkor az átalakítással közvetlen összefüggésben felmerült költségek – az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével – a hozzáférést igénybe vevő elektronikus hírközlési szolgáltatót terhelik. Az épületen belüli fizikai infrastruktúra használatáért az ingatlan tulajdonosát vagy harmadik személyt megillető hozzáférési díjban csak az épületen belüli fizikai infrastruktúrának a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózat kiépítésével összefüggésben az ingatlan tulajdonosánál vagy harmadik személynél felmerülő indokolt költségek vehetőek figyelembe.

(6) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató (4) bekezdés szerinti megkeresése megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy köteles a megkeresésben foglaltakra a kézhezvételtől számított 15 napon belül érdemben válaszolni vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatóval érdemi egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet készítenek.

(7) Nem köteles az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy a (4) bekezdés szerinti megkeresést elfogadni, ha a 90. § (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt elutasítási okok valamelyike áll fenn.

99/C. § (1) Ha az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy a 99/B. § (4) bekezdése szerinti megkeresést elutasítja vagy a megállapodás a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem jön létre, kérelmével bármely fél a Hatósághoz fordulhat.

(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárásában az 57–61. § szerinti jogvitás eljárás szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel

- a) a kérelemhez csatolni kell a 99/B. § (4) bekezdése szerinti megkeresést, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy más okiratot, valamint – ha rendelkezésre áll – a másik fél nyilatkozatát,

- b) a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között, ennek érdekében az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyt – 8 napos határidő tűzésével – az eljárás megindításáról szóló értesítésben a megkeresés elutasítására vonatkozó bizonyítékai előterjesztésére hívja fel,

- c) amennyiben az eljárást az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezi, a kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra vonatkozásában a 99/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll,

- d) az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személynek, valamint az épületen belüli fizikai infrastruktúrát használó más szolgáltatónak kell bizonyítania felmerülő költségét, valamint a 90. § (4) bekezdése szerinti valamely elutasítási ok fennállását,

- e) a Hatóság a közös használat érdekében az épületen belüli fizikai infrastruktúrát használó más szolgáltatót a fizikai infrastruktúra jellegére, hozzáférhetőségére vonatkozóan adatszolgáltatásra kötelezheti, azzal, hogy az e körben szolgáltatni kért adat nem minősíthető üzleti titokká.

(3) A Hatóság – a kérelem megalapozottsága esetén, az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint – meghatározza a közös használat körében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos díjakat, költségeket.

(3) A referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a Hatóság határozatában meghatározott feltételekkel közzétett referenciaajánlatához annak hatálya alatt kötve van bármely összekapcsolást, illetve hozzáférést igénylő szolgáltatóval szemben (e § alkalmazásában: jogosult szolgáltató), attól a hálózati szerződéseiben a jogosult szolgáltató beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hatóság határozatában meghatározhatja a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a számviteli szétválasztásra alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

127. § (1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető és az előfizetői szolgáltatást igénylő más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll. A szolgáltató az előfizetői szerződést úgy köteles kialakítani, hogy az megfeleljen a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének.

(3) E törvényben foglaltaktól a szolgáltató az előfizetői szerződésekben és az általános szerződési feltételekben csak akkor térhet el, ha az eltérést a törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott Elnök által hozott rendelet kifejezetten megengedi. Az Elnök rendeletben meghatározhatja azon előfizetői szerződésekre és az általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések körét, amelyek alkalmazása üzleti előfizetők esetében nem kötelező. Kis- és középvállalkozások az előfizetői szerződés megkötésekor írásbeli nyilatkozattal kérhetik az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályok vonatkozásukban történő alkalmazását, amelyről a szolgáltató köteles részletes – az előnyöket és hátrányokat bemutató – tájékoztatást adni. A tájékoztatás megtörténtét a szolgáltató köteles igazolni. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződés semmis.

(3)

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat a szolgáltatás nyújtásával szükségképpen együtt járó, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, a szokásos mértéket meg nem haladó költségű szolgáltatási elem címén. Különösen nem számítható fel külön díj számla kiállításáért a számla formátumától, valamint a számla befizetéséért a befizetés módjától függetlenül. Az e bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató az előfizetőnek kedvezményeket nyújtson.

129. § (1) A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással – az e törvényben és az Elnök rendeletében meghatározott módon – köthetik meg. A nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az előfizetői szerződést az általános szerződési feltételei szerint köti meg.

(2)

(5) Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek tartalmaznia kell az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való valamennyi eltérést jól látható és értelmezhető módon, figyelemfelhívó jelleggel, továbbá az Elnök rendeletében meghatározott adatokat az Elnök rendeletében meghatározott felosztásban.

(6)

130. § (1) Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az általános szerződési feltételeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni, a szövegben való kereshetőség biztosításával.

(2) A szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket az ügyfélszolgálatán, és internetes honlapján könnyen elérhető módon, a nyitóoldalon, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen közzétenni. A szolgáltató általános szerződési feltételeit tartós adathordozón vagy elektronikus levélben térítésmentesen, vagy az előfizető kérésére nyomtatott formában köteles előfizetői számára rendelkezésre bocsátani.

(3) Az általános szerződési feltételeket – első alkalommal a 76. § (6) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettséggel egyidejűleg, és minden módosítás esetén a módosítás hatálybalépését 30 nappal megelőzően – egységes szerkezetben az (1)–(2) bekezdés szerint kell közzétenni, valamint a Hatóságnak meg kell küldeni. Amennyiben az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, a szolgáltató a módosítás hatálybalépését követő 8 napon belül köteles a Hatóságnak megküldeni.

131. § (1) Az általános szerződési feltételeknek – az adott szolgáltatásra értelmezhetően – tartalmazniuk kell az Elnök rendeletében meghatározott adatokat az Elnök rendeletében meghatározott fejezetcímek és sorrend szerint.

(4) Ha a szolgáltató a (2) bekezdés szerinti esetekben jogosult az előfizetői szerződést egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket e törvényben foglaltak szerint, az Elnök rendeletében meghatározott tartalommal értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről és a felmondás jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatással együtt.

(6) A szolgáltató nem köteles a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely előfizetői díj csökken.

(8) Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Szóban és írásban kötött előfizetői szerződés esetén a kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt az előfizető kifejezett, tevőleges magatartással elfogadta. Szóban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett szóbeli vagy írásos nyilatkozata, írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett írásos nyilatkozata szükséges kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat elfogadásához. A szóban és írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető tevőleges és kifejezett elfogadó nyilatkozata hiányában a szolgáltatás további igénybevétele mint ráutaló magatartás elfogadásnak nem tekinthető, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben az előfizető kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges magatartással nem fogadja el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad. Az előfizetői szerződések – ideértve a ráutaló magatartással kötött előfizetői szerződéseket is – kétoldalú módosításának részletes szabályait az Elnök rendeletben szabályozza. A kétoldalú szerződésmódosítás további szabályait egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazzák.

(8a) A szolgáltató szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatában közérthetően és áttekinthetően köteles rögzíteni, hogy az előfizetői szerződés módosítása esetén a szerződés mely feltételei milyen módon változnak meg, továbbá köteles tájékoztatni az előfizetőt a szerződésmódosítás menetéről.

(3) A szolgáltató az előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben, vagy amennyiben az előfizetői szerződésben az előfizető hozzájárult, olyan elektronikus dokumentumban vagy elektronikus levélben köteles megküldeni, amelynek kézbesítése hitelt érdemlően igazolható, kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető ilyen módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az előfizetőt a szerződés felmondásáról a 144. § (4) bekezdésében meghatározott egyéb módon is értesítheti.

(7) A szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Nem jogosult a szolgáltató felmondani a szerződést,

- a) 10 000 Ft-nál nem magasabb havi előfizetési díj esetén, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget,

- b) havi előfizetési díj hiányában vagy 10 000 Ft-nál magasabb havi előfizetési díj esetén, ha a díjtartozás összege nem haladja meg a 10 000 Ft-ot, vagy

- c) ha az előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a jogvita elbírálására jogosult szervhez kérelmet terjesztett elő, amelyről másolatban tájékoztatta a szolgáltatót, feltéve, hogy az előfizető a nem vitatott és a szolgáltatás igénybevételéért esedékes díjakat folyamatosan megfizeti. A szolgáltató köteles az előfizető kérésére a nem vitatott díjak befizetésének lehetőségét biztosítani.

(11) Az előfizetői szerződés megszűnése egyes eseteinek e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban nem szabályozott feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

(14) A határozott időtartamú előfizetői szerződés a meghatározott idő elteltével megszűnik. A szerződés megszűnését megelőzően a szolgáltató köteles az előfizetőt a számlalevél mellékletében, számlalevél hiányában írásban, postai úton vagy a szolgáltatás jellegéhez igazodó elektronikus úton tájékoztatni a határozott idejű szerződés megszűnésének időpontjáról. A felek a határozott időtartamú előfizetői szerződésben szabadon megállapodhatnak a határozott időtartamú előfizetői szerződés megszűnését követő új előfizetői szerződés szerződéses feltételeiről, amely esetben a létrejövő új szerződés csak határozatlan időtartamú lehet. A felek a határozott idejű szerződés időtartamának meghosszabbításáról a szerződés megkötésekor és az előfizető kifejezett nyilatkozata esetén a határozott idő elteltét megelőzően szerződésmódosítással dönthetnek. A határozott idejű szerződés felmondásának feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

(15) Amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést felmondja a határozott időtartam lejárta előtt, vagy a szolgáltató (6)–(7), illetve (13) bekezdés szerinti felmondására szerződésszegésével okot szolgáltat, a szolgáltató kizárólag az előfizető által igénybe vett kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűzhet. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó további feltételeket az Elnök rendeletben állapítja meg.

137. § (1) Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló) forgalom korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a szolgáltató az előfizető értesítésével a következő esetekben jogosult:

- c) az előfizetőnek a díjfizetésre vonatkozó, annak esedékessé válását követő 8 napon belül megküldött felszólításban megjelölt – de legalább 30 napos – határidő elteltét követően is esedékes díjtartozása van, és az előfizető a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a szolgáltatónak nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot;

(1a) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben a szolgáltató a korlátozás legkorábbi időpontját legalább 3 nappal megelőzően értesíti az előfizetőt azzal a tájékoztatással, hogy a korlátozásra mely időpontot követően kerülhet sor. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a korlátozásra az előfizető egyidejű értesítésével kerülhet sor.

(4) A szolgáltató köteles újra biztosítani a szolgáltatást, ha a korlátozás indoka megszűnt. A szolgáltató a szolgáltatás igénybe vehetőségének újbóli biztosításáért az előfizetői szerződésben feltüntetett – indokolt és méltányos – díjat számolhat fel. Amennyiben az előfizető a korlátozás okának megszüntetésekor az előfizetői szerződést felmondja, és erről a szolgáltató legkésőbb a korlátozás okának megszüntetéséig tudomást szerez, vagy a felek az előfizetői szerződés megszüntetésében közösen megegyeznek, a szolgáltató – az előfizető ellentétes nyilatkozatának hiányában – a korlátozást az előfizetői szerződés megszűnéséig fenntartja.

(7) Amennyiben a szolgáltatás természete lehetővé teszi, a korlátozó feltételt számszerű és egyértelmű mértékben (értékhatár, adatmennyiség stb.) kell meghatározni. A pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80%-ának elérését követően a szolgáltató köteles haladéktalanul az Elnök rendeletében meghatározott formában és módon az előfizetőt erről értesíteni és figyelmeztetni a korlát túllépésének következményeire.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az Elnök által rendeletben meghatározott esetekben, mértékben és módon kötbért köteles fizetni.

(12) A szolgáltató az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglalt, előfizetői szerződéssel kapcsolatos értesítési, tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen és pontosan köteles eleget tenni.

(4) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a 144. § (10) bekezdésében foglalt, a Hivatal vagy az Elnök határozatában megjelölt és a megadni kért adatokra vonatkozóan megfelelően részletezett adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke – a jogsértő előző évben elért 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a számlák meg nem fizetése esetén arányos, az egyenlő elbánás követelményének megfelelő, és megfelelő módon közzétett intézkedéseket tehet. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az előfizető előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatás nemfizetéséből eredő jogkövetkezményekről.

(2) A szolgáltató, amelynek előfizetője az előfizetői szerződés megszüntetését – vagy egyes hívószámok esetében módosítását – követően a hívószámát egy másik szolgáltatóhoz viszi át (a továbbiakban: átadó szolgáltató), azzal a szolgáltatóval, amelynek bármely jövőbeni előfizetője az előfizetői szerződés megkötésének keretében számát egy másik szolgáltatótól hozza át (a továbbiakban: átvevő szolgáltató), köteles hálózati szerződés keretében a számhordozhatóság feltételeiről megállapodni, amennyiben az átvevő szolgáltató az átadó szolgáltatónak az ezen szerződésekre irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak megfelelő ajánlatot tesz.

- a) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizető egyedi előfizetői szerződésben rögzített személyes adatai;

(3) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás a hivatali kapu útján történik.

163/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hírközlési szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az Elnök és – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Hatóságnak és – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A Hatóság és – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

181/E. § E törvénynek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLIII. törvénnyel megállapított 99/A. §-át azon új épületekre, valamint meglévő épületek felújítására, helyreállítására és korszerűsítésére kell alkalmazni, amelyek esetében

- a) az engedélyhez kötött építményeknél az építési engedély iránti kérelmet 2016. december 31-ét követően terjesztették elő,

- b) bejelentéshez kötött építményeknél a bejelentést először 2016. december 31-ét követően teszik meg.

- e) az e törvény szerinti egyablakos információs pontot működtető szervet, valamint az egyablakos információs pont működésére vonatkozó szabályokat;

- f) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek építési munkáinak összehangolási kötelezettsége alól mentesülő építési munkák körét, valamint a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóságra, a közműhálózatok fejlesztésének átláthatóságára, és az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása alóli kivételeket.

- 34.

- 35. a 83/A. § (1) bekezdés szerinti írásbeli ajánlat kötelező tartalmi elemeit, valamint a Hatóság 83/B. § (1) bekezdése, 90. § (7) bekezdése, 93/A. § (8) bekezdése, 93/B. § (6) bekezdése, 94. § (2f) bekezdése és 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásának eljárási szabályait, a kérelem tartalmi követelményeit, a tényállás tisztázására vonatkozó szabályokat, a hatósági döntés tartalmát, a költségek megállapításának szabályait, az alkalmazandó költségszámítási vagy díjképzési módszer szabályait.

(2) Ez a törvény

- a) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk a)–e) és i) pontjának, 3. és 4. cikk, 6. cikk (1) és (4) bekezdésének, 7. cikk (2) és (4) bekezdésének,

- b) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról („Hozzáférési irányelv”) szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

- c) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési irányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelv európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- d) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- e) az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- f) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló irányelv) szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- g) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK európai bizottsági irányelvnek,

- h) a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- i) a távközlési végberendezések piacain folyó versenyről szóló, 2008. július 20-i 2008/63/EK bizottsági irányelvnek,

- j) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- k) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- l) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2014. május 15-i 2014/61/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikk 1–4; 7–9. valamint 11. pontja, 3. cikk., 4. cikk , 5. cikk, 6. cikk, 7. cikk, 8.cikk és a 9. cikk (1)–(4) bekezdésének, valamint

- m) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról szóló, 2007. május 16-i 2007/344/EK bizottsági határozatnak

való megfelelést szolgálja.

- 1/b. Adatkicserélő központ: adatkicserélő szolgáltatás nyújtását lehetővé tévő osztott elektronikus hírközlő hálózat.

- 1/c. Adatkicserélő szolgáltatás: előfizetők, elektronikus hírközlési szolgáltatók, vagy információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által kezdeményezett, illetve fogadott IP alapú adatforgalom továbbítását lehetővé tevő, adatkicserélő központ útján természetes vagy jogi személy adatkicserélő szolgáltató által nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás.

- 12/a. Elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevője: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére és folytatására hatósági határozat alapján jogosult építtető, az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges tervdokumentáció elkészítéséhez jogosultsággal rendelkező tervező, kivitelező, az építési területen végzett építési-szerelési munkát irányító felelős műszaki vezető, az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a tervdokumentáció betartását elősegítő és ellenőrző építési műszaki ellenőr.

- 13. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, ideértve az adatkicserélő szolgáltatást, valamint a nyilvános adatkicserélő szolgáltatást is, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

- 25. Előfizetői szolgáltatás: a nyilvánosan elérhető, e törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatás. 25/A. Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. 25/B. Építési munka: olyan építési vagy közművesítési munkák, amelyek összességében vett eredménye önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció ellátására, és amely egy fizikai infrastruktúra legalább egy elemét érinti. 25/C. Épületen belüli fizikai infrastruktúra: a végfelhasználói helyen található fizikai infrastruktúra vagy létesítmény, ideértve a vezetékes vagy a vezeték nélküli hozzáférési hálózatok fogadására szánt, közös tulajdonban lévő elemeket is, amennyiben ezek a hozzáférési hálózatok alkalmasak előfizetői szolgáltatás nyújtására és az épület hozzáférési pontjának az elektronikus hírközlő hálózat hálózati végpontjával való összekapcsolására. 25/D. Épület-hozzáférési pont: az épületen belül vagy kívül elhelyezkedő, a szolgáltatók számára hozzáférhető azon fizikai pont, amely lehetővé teszi a nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrához való fizikai és logikai csatlakozást.

- 80/b. Nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra: nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek fogadására szánt vagy ilyen hálózat működését lehetővé tevő, épületen belüli fizikai infrastruktúra.

- 84/a. Nyilvános adatkicserélő szolgáltatás: természetes vagy jogi személy nyilvános adatkicserélő szolgáltató által nyilvános adatkicserélő központ útján nyújtott olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet nyilvánosan hozzáférhető feltételrendszer szerint, megkülönböztetéstől mentesen vehetnek igénybe az elektronikus hírközlési szolgáltatók, médiaszolgáltatók és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók.

- 84/b. Nyilvános adatkicserélő központ: a nyilvános adatkicserélő szolgáltatás nyújtását lehetővé tévő osztott elektronikus hírközlő hálózat.

- 102. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB-kulcs, a CD-ROM, a DVD-ROM, a memóriakártya, a számítógép merevlemeze.

- 108/a. Üzleti előfizető: az a személy vagy szervezet (ideértve az állami, közigazgatási szervet, civil szervezetet és más, jogszabályban önálló jogi személyiséggel felruházott szervezetet is), aki vagy amely szakmája, önálló foglalkozása, gazdasági, üzleti tevékenysége vagy jogszabályban meghatározott feladata körében veszi igénybe az elektronikus hírközlési szolgáltatást.