2003. évi C. törvény — mi változott? 2015. július 16.

A 2015. június 16. és 2015. július 16. között hatályba lépett módosítások. 108 sor került be, 12 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. június 16.)Következő módosítás (2015. november 28.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 133 változatlan sor ⋯

- 25. a Kormány elé terjeszti és képviseli a Hatóság által előkészített elektronikus hírközlés-politikát és rádióspektrum-politikát;

- 26. ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos állami képviseletet, továbbá eljár a hatályban lévő koncessziós szerződések hatósági szerződéssé alakításával kapcsolatos hatósági ügyekben;

- 27. végzi a légi-riasztási rendszer működtetésével, fenntartásával, korszerűsítésével kapcsolatos tervezési, szervezési feladatokat;

- 28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntetőügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában.

- 29. az elektronikus hírközlési szolgáltatások információbiztonságát érintő eseményekkel összefüggésben együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti kormányzati eseménykezelő központtal.

(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés 2., 4–8., valamint 22–28. pontjaiban meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, ellátja az egyéb, jogszabályban kifejezetten az Elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását, továbbá kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza felkészülési feladataikat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés 1., 3., 10., valamint 12–21. pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként – e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) eljár az (1) bekezdés 9. és 11. pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként – e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.

⋯ 144 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság többek között meghatározzák azokat az együttműködési feltételeket, amelyek e törvényben foglaltak szerinti adatvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelő érvényesülését és gyakorolhatóságát biztosítják.

### Együttműködés a miniszterrel

22/A. § (1) A Hatóság és a miniszter az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatban, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának előmozdítása érdekében együttműködik, így különösen

- a) a miniszter által irányított információs társadalommal, digitális gazdasággal, az innovációval, valamint a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programok előkészítésével,

- b) az infokommunikáció területén történő beruházásösztönzés fejlesztésével

kapcsolatban.

(2) A Hatóság a 47. § szerinti felhívása vagy határozata alapján részére piac-meghatározás és piacelemzés érdekében szolgáltatott adatokat erre irányuló kérelemre átadja a miniszternek az (1) bekezdés szerinti együttműködésből eredő feladatainak ellátása céljából, akkor is, ha azok törvény által védett titkot tartalmaznak.

(3) A Hatóság és a miniszter az együttműködés során köteles biztosítani az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal való összhangot, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek érdekében a Hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. A miniszter biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint a Hatóságnál.

(4) A Hatóság és a miniszter az együttműködésük, valamint ennek keretében az adatátadás és -felhasználás részletes szabályairól – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a miniszter a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

### IV. Fejezet — A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

### A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

⋯ 1136 változatlan sor ⋯

(5) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által a szolgáltatás Magyarországon történő megkezdésének időpontja előtt elrendelt elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozását a szolgáltatás megkezdésétől a 159/C. § (1) bekezdése szerint teljesíteni.

### Együttműködés a kormányzati eseménykezelő központtal

92/B. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a kormányzati eseménykezelő központtal az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben foglalt feladatai végrehajtása érdekében.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles értesíteni a kormányzati eseménykezelő központot az általa üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő biztonsági eseményről, tudomására jutott fenyegetettségről, amely az elektronikus hírközlési hálózatban vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásban kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, vagy amelynek hatására az elektronikus hírközlési hálózatban vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásban hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a kormányzati eseménykezelő központ tájékoztatása alapján köteles értesíteni azon előfizetőjét vagy felhasználóját, amelynek elektronikus hírközlő végberendezése vagy információs rendszere a biztonsági esemény bekövetkezésében érintett vagy azt okozta, vagy az által tudomása szerint fenyegetett.

### Űrszegmens használat

93. § Az űrszegmens-szolgáltató jogosult annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltató űrszegmensével kapcsolatban felhasznált műholdas földi állomás megfelel-e az adott szolgáltató által használt űrszegmens-kapacitásra vonatkozóan közzétett igénybevételi feltételeknek.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

94. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban állami tulajdonban álló közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok igénybevétele vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása nem szükséges, de az igénybevételről és annak módjáról a tulajdonosi joggyakorlót írásban értesíteni kell. Jelen rendelkezés nem mentesíti az igénybevevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelői hozzájárulásának kérésére vonatkozó kötelezettsége alól.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.

(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez történő felhasználását. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.

(2b) A fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. A megállapodásra vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell

- a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megjelölését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,

- b) a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,

- c) az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát,

- d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,

- e) az elektronikus hírközlési építmény létesítését követően az építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,

- f) a megállapodás megkötésére irányuló, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint a hálózatüzemeltető részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot, valamint

- g) a (2d) és (2f) bekezdésben foglaltakra vonatkozó figyelemfelhívást.

(2c) A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol az elektronikus hírközlési szolgáltatónak. A válasznak tartalmaznia kell többek között a kérelemben érintett fizikai infrastruktúra átalakítás nélküli alkalmasságára vagy átalakítással alkalmassá tételére vonatkozó nyilatkozatot, az átalakítás költségére vonatkozó becslést, valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát.

(2d) A hálózatüzemeltető – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a (2a) bekezdés szerinti hozzájárulást csak akkor tagadhatja meg, ha

- a) a felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon megvalósulhasson,

- b) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye az annak létesítésével érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze,

- c) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése sérti vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti az emberi életet, egészséget vagy a vagyonbiztonságot,

- d) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése az annak létesítésével érintett hálózat vagy más hálózatok működését, biztonságát vagy integritását akadályozza vagy veszélyezteti,

- e) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak működése az annak létesítésével érintett hálózat útján nyújtott szolgáltatásokkal súlyos interferenciát okoz vagy e szolgáltatások nyújtását egyéb módon akadályozza vagy veszélyezteti, vagy

- f) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató (2b) bekezdés szerinti kérelmében megjelölt fizikai infrastruktúra helyett más alkalmas infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre tisztességes és ésszerű feltételek mellett kerülhet sor.

(2e) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltető ajánlatra adott válaszának beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol a hálózatüzemeltető által megadott műszaki-gazdasági feltételek elfogadásáról vagy elutasításáról.

(2f) Ha a hálózatüzemeltető a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot elutasítja, vagy a megállapodás a kezdeményezés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem jön létre, a Hatóság kérelemre a használati jogot és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jogot alapító határozatával – a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő közérdekből, a szükséges mértékben – korlátozhatja a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát.

(2g) A (2f) bekezdés szerinti eljárásban az 57–61. §-ok szerinti eljárás szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

- a) az eljárást a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezheti,

- b) az eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolni kell a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy a kézhezvételt igazoló más okiratot, valamint – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető nyilatkozatát, továbbá annak indokát és igazolását, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózat gazdaságosan kizárólag a kérelmező által tervezett módon oldható meg,

- c) amennyiben az eljárást az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezi, az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra felett rendelkezési joggal rendelkező hálózatüzemeltető a Ket. 15. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,

- d) a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között, ennek érdekében a hálózatüzemeltetőt – 8 napos határidő kitűzésével – az eljárás megindításáról szóló értesítésben a (2d) bekezdés a)–e) pontjai szerinti okok és erre vonatkozó indokai előterjesztésére hívja fel, valamint kötelezi a hálózatüzemeltetőt, hogy mutassa be a rendelkezése alatt álló fizikai infrastruktúra felhasználásával összefüggésben felmerülő költségét és kárát,

- e) az elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a fizikai infrastruktúra felhasználása a nyilvános nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges,

- f) amennyiben a (2d) bekezdés f) pontja szerint felajánlott más alkalmas infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget a hírközlési szolgáltató nem fogadja el, az elutasítást a hírközlési szolgáltatónak meg kell indokolnia.

(2h) Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által benyújtott bizonyítékok alapján a Hatóság a döntését nem tudja meghozni, és az jogvita eldöntéséhez szükséges, a (2f) bekezdés szerinti eljárásban az elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak építésének engedélyezésére irányuló eljárásokban közreműködő, jogszabályban felsorolt szakhatóságok vesznek részt az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésekben.

(2i) A Hatóság a (2f) bekezdés szerinti eljárásban, a kérelem megalapozottsága esetén hozott határozatában meghatározza

- a) a fizikai infrastruktúra felhasználása, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog tartalmát,

- b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

- c) amennyiben szükséges, az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit,

- d) szükség szerint a (2d) bekezdés szerinti körülmények kialakulása megakadályozásához, valamint az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint

- e) annak a hozzáférési díjnak a mértékét, amelyre a hálózatüzemeltető a fizikai infrastruktúrájának használatáért jogosult, valamint amennyiben szolgalmi jog alapítására is sor kerül, a használat korlátozásáért fizetendő kártalanítás módját és mértékét. A határozat végrehajthatóságára nézve nincs halasztó hatálya a kártalanítás módjára és mértékére irányuló jogorvoslati eljárásnak.

(2j) A (2i) bekezdés e) pontjában foglalt hozzáférési díj mértékének megállapításánál a Hatóság figyelembe veszi a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges felhasználásával összefüggésben felmerült indokolt költségeinek megtérülését, továbbá figyelembe veszi az érintett hozzáférés biztosításának a hálózatüzemeltető üzleti tervére, ezen belül beruházásainak megtérülésére gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a hozzáférési igény nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat fizikai infrastruktúrájához biztosított hozzáférésre vonatkozik, a Hatóság a díj megállapítása során figyelembe veszi a díjnak a hálózatüzemeltető piaci helyzetére gyakorolt hatását.

(2k) A (2f) bekezdés szerinti kérelem és az annak tárgyát érintő elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem, valamint a 95. § (2) bekezdése szerinti kérelem egyidejűleg is előterjeszthető a Hatóságnál.

(2l) A (2k) bekezdésben foglalt kérelmek egyidejű előterjesztése esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárását a (2f) bekezdés szerinti kérelem tárgyában folytatott eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(3) Fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználása kivételével a helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.

(4) A Hatóság biztosítja az internetes honlapján, hogy a használati jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, ezen információkat rendszeresen felülvizsgálja.

(5) A települési önkormányzatot a tulajdonában álló közterületen található elektronikus hírközlési építményen – a 90. § megfelelő alkalmazásával – ingyenes használati jog illeti meg az olyan közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célt szolgáló eszköz, illetve az eszköz elektronikus hírközlő hálózati ellátását biztosító nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózat elemeinek elhelyezésével összefüggésben, amelyek gazdasági célt közvetve sem szolgálnak. Az ingyenes használat joga a fővárosi közterületeken található elektronikus hírközlési építményekkel összefüggésben mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatot megilleti, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat a közterület tulajdonosa. A használattal összefüggő műszaki feltételeket az elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, használója és a települési önkormányzat közötti megállapodásban kell meghatározni. A megállapodásra az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló elnöki rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A helyi önkormányzatot a tulajdonában álló közterületen található elektronikus hírközlési építményen – a 90. § megfelelő alkalmazásával – ingyenes használati jog illeti meg az olyan közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célt szolgáló eszköz, illetve az eszköz elektronikus hírközlő hálózati ellátását biztosító nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózat elemeinek elhelyezésével összefüggésben, amelyek gazdasági célt közvetve sem szolgálnak. Az ingyenes használat joga a fővárosi közterületeken található elektronikus hírközlési építményekkel összefüggésben mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatot megilleti, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat a közterület tulajdonosa. A használattal összefüggő műszaki feltételeket az elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, használója és a helyi önkormányzat közötti megállapodásban kell meghatározni. A megállapodásra az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló elnöki rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

95. § (1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával nincs lehetőség, és a közüzemi szolgáltató, vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és a szolgáltató között megállapodás nem jött létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a közüzemi szolgáltató létesítményén, illetve másodsorban magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.

95. § (1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére állami tulajdonban álló közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy – a 94. § (2a) bekezdése szerinti esetben – a fizikai infrastruktúra felhasználásával nincs lehetőség, az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltetőnél, a helyi önkormányzat vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosánál (kezelőjénél, használójánál) kezdeményezi a elektronikus hírközlési építmény létesítésére irányuló megállapodás megkötését. Amennyiben ezen megállapodás 45 nap alatt nem jön létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúráján, illetve másodsorban helyi önkormányzat tulajdonában vagy magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.

(2) A Hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy

- a) az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett,

- b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg magántulajdon esetén más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.

- b) az érintett hírközlési építmény elhelyezésére állami tulajdonban álló közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy magántulajdon esetén más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával, környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi vagy a 94. § (2d) bekezdésben meghatározott okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban is elbírálható.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban is előterjeszthető és elbírálható.

(4)

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását vélelmezni kell, ha a megállapodás annak ellenére nem jött létre, hogy az érintett ingatlan tulajdonosának a kérelem előterjesztését megelőzően legalább 45 nappal a szolgalmi jog vagy más használati jog megállapodás útján történő alapítására olyan ajánlatot tett, amely tartalmazta

- a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megnevezését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,

- b) a szolgalmi vagy más használati jog tartalmát,

- c) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,

- d) az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,

- e) a megállapodás megkötésére irányuló, a szolgalmi jog vagy más használati jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint az érintett ingatlan tulajdonosa részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot,

- f) az e) pont szerinti ellenértékre vonatkozó számításokat, valamint

- g) a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést.

(4a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását vélelmezni kell akkor is, ha

- a) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt postai úton megküldte, de a címzett az átvételt megtagadta,

- b) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt postai úton megküldte, de azt a címzett nem vette át, és a kézbesítés megkísérléstől számítva tíz nap eredménytelenül telt el,

- c) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási és ajánlattételi kötelezettségének eleget tett, de az érintett ingatlan tulajdonosa az ajánlatot kifejezetten elutasította.

(5) A hatósági határozatban meg kell határozni:

- a) a korlátozás mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében történik,

- b) szolgalmi vagy más használati jog tartalmát, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője belépési jogát az érintett ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény és berendezések ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából,

- c) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

- d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit, és a rá vonatkozó környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeket.

- e) a környezet eredeti állapotának helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint

- f) a korlátozásért – egy összegben vagy járadékban – fizetendő kártalanítás összegét.

96. § (1) Az állami tulajdonban álló közterület és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

96. § (1) Az állami tulajdonban álló ingatlan és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő, a Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más közüzemi létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező elektronikus hírközlési szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles.

(3) Az elektronikus hírközlési építményt az érintett ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeken belül – a körülmények által lehetővé tett – legkisebb mértékben zavarja, ez a létesítmény elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

⋯ 1303 változatlan sor ⋯

- i) a Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. július 20.) a távközlési végberendezések piacain folyó versenyről,

- j) az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról,

- k) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról.

- l) a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról.

- l) a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról,

- m) az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről 2. cikk 1–3. pontja és 3. cikke.

### Értelmező rendelkezések

⋯ 29 változatlan sor ⋯

- 25. Előfizetői szolgáltatás: a nyilvánosan elérhető, e törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatás. 25/A. Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

- 26. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési tevékenységeket, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

- 27. Fizikai helymegosztás: Olyan helymegosztás, amelynek esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményén belül, utóbbi által rendelkezésre bocsátott meghatározott helyen kerülnek elhelyezésre.

- 27/a. Fizikai infrastruktúra: a hírközlő vezetékek, az aktív hálózati elemeket nélkülöző optikai szál, az ivóvíz-törzshálózat és az ivóvíz-bekötővezeték (azaz emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek) kivételével a 33/a. pontban meghatározott rendeletetésű hálózathoz tartozó, különösen átviteli vagy elosztó hálózat elemek, csővezeték, védőcsövek, védőcsövek szerelvényei, alépítmény, ellenőrzőkamra, ellenőrzőakna, szekrény, építmény, antennaszerkezet, torony, tartóoszlop vagy más olyan elem, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív részévé válna,

- 28. Fogyasztó: bármilyen természetes személy, aki szakmáján, üzleti tevékenységén vagy hivatásán kívül eső célból nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ vagy igényel.

- 29. Forgalmazás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom. 29/A. Forgalomba hozatal: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.

- 30. Földrajzi szám: az ANFT-ben meghatározott olyan szám, amely földrajzi helyre utaló számrészét a számkijelölés szerinti előfizetői hozzáférési pont fizikai helyére történő irányítására használnak.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- 31/a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

- 32. Gyártó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy.

- 33. Hálózat egysége: az elektronikus hírközlő hálózat létesítésére, működtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó műszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttműködő hálózatok használatának és az ezekhez történő hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát.

- 33/a. Hálózatüzemeltető: a földgáz, a villamos energia, a távhő előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosa, illetve annak üzemeltetője, valamint a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője.

- 34. Hálózati hozzáférési pont: a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul.

- 35. Hálózati szerződés: a hálózati szolgáltatások igénybevételére, azokhoz való hozzáférésre irányuló, szolgáltatók vagy szolgáltató és valamely vállalkozás közötti szerződés, ideértve a hozzáférésre és összekapcsolásra irányuló szerződést, továbbá a lineáris médiaszolgáltató és a műsorterjesztő közötti, műsorterjesztési szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződést is.

- 36. Hálózati szolgáltatás: hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más szolgáltató vagy vállalkozás számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő szolgáltatások.

⋯ 64 változatlan sor ⋯

- 78. Nagyfrekvenciás jel: nem rádiótávközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.

- 79. Nagyfrekvenciás mellékhatás: olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.

- 80. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú, nem elektronikus hírközlő berendezés.

- 80/a. Nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat: legalább 30 Mb/s adatátviteli sebességű, széles sávú hozzáférési szolgáltatások nyújtására képes elektronikus hírközlő hálózat.

- 81. Nem azonosítható hívószám: az a hívószám, amely az előfizető számára kiállított tételes számlamellékletben személyes adatok védelme érdekében nem szerepel.

- 82. Nemföldrajzi szám: az ANFT által meghatározott különleges számcsoportba tartozó telefon hívószám, amelyhez tartozó hozzáférés földrajzi helye csak számfordítással állapítható meg.

- 83. Nemzetközi hívás: olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni.

⋯ 35 változatlan sor ⋯