2003. évi C. törvény — mi változott? 2012. január 1.

### I. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

- b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

- c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

- d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(2) E törvényt a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges olyan elektronikus hírközlő hálózat esetén, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönített (a továbbiakban: kormányzati célú hálózat), valamint az ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

- a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;

- b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók

- l) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása;

- m) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás;

- n) a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítése;

- p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;

- q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.

## MÁSODIK RÉSZ — AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK

### II. Fejezet — A KORMÁNY ÉS A MINISZTER FELADATAI

- f)

- g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

- h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

(2) A Kormány az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályainak tervezetével kapcsolatban egyeztet az érdekeltekkel.

- i) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;

- j) a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat;

- k) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;

- n) kormányzati célú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a kormányzati célú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;

- o) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;

- p) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

- q) a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának biztosítása érdekében – a hálózat egységes és zavartalan működésének és fenntarthatóságának figyelembevételével – az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára követelményeket határozhat meg,

- s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;

- t) a Kormány által 4. § szerint meghatározott politikák és programok alapján biztosítja, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz.

- u) a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában;

- x) gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése körében biztosítja az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelmét;

- v) vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról.

(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés b), d)–g), valamint x)–v) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, továbbá elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés a) c) j), valamint l)–u), pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) eljár az (1) bekezdés i) és k) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.

- g) a 80. § (3) bekezdése szerinti további alapvető követelmények;

- h) a frekvenciatervezés kiinduló feltételei.

- a) a frekvencia használatára jogosult személyét;

- b) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog lejárati napját vagy ennek hiányában a jog fennállásának várható időtartamát;

21. § (1) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(3) A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.

### IV. Fejezet — A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

### A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

### Elektronikus kapcsolattartás

(2) A kizárólag szolgáltatókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.

### A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

### Ügyintézési határidő

31. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – negyvenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

### Kérelem

(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során a benyújtott észrevételek nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.

(6) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, vagy a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.

### Kizárás

(2) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, vagy az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban a hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükséges adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie az arányosság követelményének.

(5) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett – hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(8) A tényállás tisztázása során a Hatóság egyebekben a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait is alkalmazhatja.

### Ideiglenes intézkedés

### Eljárási bírság

38. § (1) A Hatóság bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőjét, valamint a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személyt az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha

(3) Természetes személy jogsértő esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

42. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

43. § (1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti. A Hatóság a közzététel időpontját köteles hitelesen tanúsítani.

(3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

### A Hivatal döntése elleni jogorvoslat

(2) A Hivatal elsőfokú határozata ellen kizárólag azon – az eljárásról szabályszerűen értesített – ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

(4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

### Az Elnök döntése elleni jogorvoslat

46. § (1) A bíróság az e törvényben szabályozott hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásait soron kívül köteles lefolytatni.

(3) A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja.

(5) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62–66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62–66. §-ok szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.

(8) A (2)–(5) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

- a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;

- b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;

- d) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;

- e) egyéb, az a)–d) pontban nem szereplő piacszabályozási ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a;

- f) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos – e törvényben meghatározott – kötelezettségek megsértése esetén a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;

(11) E § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó – a határozat meghozatalának időpontjához képest – előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

### V. Fejezet — A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

### Általános hatósági felügyelet

(2) Amennyiben a Hatóság, hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályokban, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak érvényesülését és arról – nem hatósági hatáskörben – elemzést, értékelést készít.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

### Egyedi engedélyek

55. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát – jogszabályban meghatározott esetekben – a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságról hatósági szerződés is köthető.

(12) A (11) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás felfüggesztése tekintetében a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem alkalmazhatók – a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig – amennyiben a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.

(13) A rádióengedély tartalmazza az engedély hatályát és a (10)–(12) bekezdések szerinti megszűnésének eseteit.

(14) A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával, kijelölésével és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló Elnök által kiadott rendelet, valamint az Elnök a frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló rendeletben állapítja meg.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést az eljáró tanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában az eljáró tanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.

(5) Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

63. § (1) Az Elnök az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI–XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(3) Amennyiben valamely jelentős piaci erejű szolgáltató esetében jogutódlás következik be, a szolgáltató kérelmére az Elnök hatósági szerződés keretében rendezheti, hogy a jogutód szolgáltatót vagy szolgáltatókat a jogelőd szolgáltatókat terhelő kötelezettségek közül melyik milyen tartalommal terheli.

### VII. Fejezet — A HÍRKÖZLÉSI ÁLLANDÓVÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

### VII/A. Fejezet — A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

73/A–73/B. §

### Jogosultság elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtására

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltessen, elektronikus hírközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, továbbá, hogy kérelmet nyújtson be a Hatósághoz rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedély, illetve elektronikus hírközlési építmények építésére vonatkozó jogosultság megszerzése érdekében.

77. § (1) A bejelentést követően az elektronikus hírközlési szolgáltató megkezdheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását.

(3) Amennyiben e törvény valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően teljesítendő további feltételeket állapít meg, a szolgáltató csak a vonatkozó feltételek teljesítését követően kezdheti meg a szolgáltatás nyújtását.

### Az elektronikus hírközlő berendezések forgalmazásának feltételei

(3) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazásának feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály állapítja meg.

(2) A rádióberendezést úgy kell kialakítani, hogy az – a káros zavarás elkerülése mellett – hatékonyan használja a földfelszíni rádiótávközlésre és űrtávközlésre felosztott rádióspektrumot, illetőleg műholdas pályákat.

- a) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban;

- b) arra, hogy ne okozzon káros zavart az elektronikus hírközlő hálózatban vagy annak működésében, valamint ne használja helytelenül az elektronikus hírközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgáltatás elfogadhatatlan minőségromlását idézné elő;

- e) a segélyszolgálatok elérésére;

- f) a fogyatékos személyek általi használatra.

81. § Nagyfrekvenciás berendezést, valamint villamos vagy elektronikus berendezést úgy kell előállítani, hogy az általa okozott elektromágneses zavarás ne haladja meg azt a szintet, amely az elektronikus hírközlő berendezések és más villamos vagy elektronikus berendezések üzemszerű működését akadályozza.

### Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.

(3) A rádiófrekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a nemzeti frekvenciafelosztásra, valamint a sávfelhasználás szabályaira vonatkozó jogszabályokkal – kivéve a kísérleti és a 30 napnál rövidebb felhasználást, valamint a Magyarországon forgalmazott, de üzemszerűen Magyarországon nem használható berendezések kipróbálását – és a külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal.

(5) A frekvenciahasználati jogosultság és jog külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel ruházható át.

(3) Az azonosítók lekötéséért és használatáért azonosító-lekötési és használati díjat, az ahhoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott hatósági eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

### IX. Fejezet — AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

(4) A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül tervezett változtatásokat is.

(6) A hálózati szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.

89. § (1) A multiplex technikai szolgáltató a szolgáltatást ésszerű és tisztességes feltételek mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően köteles biztosítani.

### Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása

- c) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

- d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit, és a rá vonatkozó környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeket.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más közüzemi létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen.

108/A. § (1) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy a valamely érintett piacon jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatóra kirótt 102. §–108. § szerinti kötelezettségek alkalmazásával sem valósult meg a hatékony verseny és egyes nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatások piacain jelentős és tartós versenyproblémák, piaci torzulások állnak fenn, arra kötelezheti a vertikálisan integrált, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, hogy az érintett nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységét önálló gazdasági egység keretében végezze.

(3) A Hatóság a határozatában előírja a szétválasztás részletes szabályait, meghatározva különösen:

- b) a létrejövő önálló gazdasági egység eszközeit, valamint az általa szolgáltatandó termékeket vagy szolgáltatásokat;

- c) a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;

- d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;

- f) a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés közzétételét is.

### XIII. Fejezet — JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI

119. § (1) Ha az ország teljes területén a 117. § szerinti valamely szolgáltatáselem nem érhető el, a miniszter az érintett szolgáltatáselem vagy szolgáltatáselemek vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében egyetemes szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöl ki azzal, hogy egy szolgáltatáselemre egy adott területen csak egy szolgáltató jelölhető ki.

(3) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése és az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötése során biztosítja, hogy az egyetemes szolgáltatás díja megfizethető legyen. Amennyiben az egyetemes szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató a szolgáltatás költségei egy részének átvállalásával alakít ki előfizetői részére díjcsomagot, az ebből származó terhei mérséklésére nem igényelhet a 121. § (1) bekezdés szerinti támogatást.

(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a Hatóság kezeli.

(4)

(4a) Az előfizetői szerződés időtartama a felek megállapodása szerint lehet határozatlan vagy határozott.

(5) Az előfizetői szerződésnek az előfizetők és felhasználók védelmével, a díjazás hitelességével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő további feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függővé valamely előfizetői szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől.

### Az előfizetői szerződés létrejötte

129. § (1) A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással – így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével – köthetik meg. A nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az előfizetői szerződést az általános szerződési feltételei szerint köti meg.

(8) Az előfizetői szerződés, annak létrejötte, módosítása, megszűnése részletes szabályait az Elnök rendeletben szabályozza.

### Általános szerződési feltételek

- k) az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának módjai, esetei és határideje, különösen előfizetői névjegyzékhez, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok nyújtásához, értéknövelt szolgáltatások nyújtásához, hírközlési szolgáltatások értékesítése, és üzletszerzés céljából történő személyes adatok kezeléséhez, tételes számla igényléséhez, az előválasztással választott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok, egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozat,

- l) az Elnök által rendeletben meghatározott további fejezetek.

(3) A szolgáltatók általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg.

- a) az általános szerződési feltételeiben és internetes honlapján az általa kínált díjcsomagokban feltüntette az adott csatorna szerepeltetésének általa vállalt időpontját és ez az időpont letelt, vagy

- b) az adott médiaszolgáltatás kivételét a kínálatból lakossági felméréseken alapuló nézettségi adatok vagy a médiaszolgáltatóval kötött szerződéses jogviszony indokolják.

(4) Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket e törvényben foglaltak szerint értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(6) A szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidőket az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely előfizetői díj csökken.

- b) a módosítás nem eredményezi a szerződés feltételeinek lényeges módosítását, mint a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, minőségi célértékeket;

- c) az új szolgáltató általános szerződési feltételei a régi szolgáltató általános szerződési feltételeihez való közelítés érdekében úgy módosulnak, hogy annak lényeges elemei nem változnak;

- d) a régi szolgáltató az alanyváltozásról a 132. § (4) bekezdése szerint értesíti az érintett előfizetőket;

- f) mind a régi mind az új szolgáltató eleget tesz bejelentési kötelezettségének a 76. §-a szerint.

### Az előfizetői szerződés megszűnése

134. § (1) Az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani. Az előfizetői szerződés bármely ezzel ellentétes kikötése semmis.

(4) Ha a felmondás indoka az előfizető szerződésszegése, és az előfizető a felmondási idő alatt a szerződésszegést megszünteti, az előfizetői szerződés nem szűnik meg a szolgáltató felmondásával. Erről a szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul értesíteni.

- a) az előfizető a szünetelést legalább 15 nappal megelőző előzetes értesítése mellett a hálózat átalakítása, felújítása, cseréje, karbantartása miatt – amennyiben a szüneteltetést nem igénylő más gazdaságos műszaki megoldás nem áll rendelkezésre – amely naptári hónaponként az 1 napot nem haladhatja meg;

- b) előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) esetén;

(2) Ha a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre – ide nem értve az általános szerződési feltételekben meghatározott rendszeres karbantartást –, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles. Ha a szüneteltetés egy adott naptári hónapban meghaladja a 48 órát, a szolgáltató köteles visszatéríteni az egy hónapra eső előfizetési díjat.

- c) a szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét,

- d) a hibabejelentőjének elérhetőségét.

(2b) A szolgáltató a szolgáltatás korlátozásának idejére kizárólag a nyújtott szolgáltatással arányos díjat számíthat fel.

(2c) A műsorterjesztő a szolgáltatás igénybevételének a korlátozására akkor is jogosult, ha az előfizető a műsorjelet jogosulatlanul vételezi, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

(4) A szolgáltató köteles az előfizető kérelmére – kivéve a 118. § (4) bekezdésében foglalt esetet – újra biztosítani a szolgáltatást, ha a korlátozás indoka megszűnt. A szolgáltató a szolgáltatás igénybe vehetőségének újbóli biztosításáért az előfizetői szerződésben feltüntetett – indokolt és méltányos – díjat számolhat fel.

(8) A pénzügyi vagy adatforgalmi korlát túllépéséről a szolgáltató a (7) bekezdés szerint köteles értesíteni az előfizetőt és tájékoztatni a teljes körű szolgáltatás további igénybevételéhez szükséges teendőiről, feltüntetve a határértéken felüli igénybevétel költségeit.

### Az előfizetői bejelentések, panaszok szolgáltató általi kezelése

(9) Az előfizető kérésére a szolgáltatónak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy az előfizető a kezelt adatok törléséig díjmentesen megismerhesse a fizetendő díj számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatást.

### Az előfizetői szolgáltatások teljesítésének minőségi követelményei

139. § A szolgáltató általános szerződési feltételeiben a 130–131. §-okban és az Elnök által rendeletben meghatározott módon köteles meghatározni az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó minőségi célértékeket. A szolgáltató köteles a minőségi célértékek teljesítésére vonatkozó információkat rendszeresen közzétenni a jogszabályban meghatározott tartalommal, formában és módon, hogy az előfizetők – beleértve a fogyatékos személyeket is – átfogó, áttekinthető, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát, naprakész információhoz juthassanak.

(2) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a műszaki szolgáltatási feltételek megléte esetén saját hálózatából díjmentesen köteles biztosítani ügyfélszolgálatának elérhetőségét.

(2) A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles az (1) bekezdésben meghatározottaknál részletesebb számlamellékletet csatolni (hívásrészletező), amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást. Ilyen számlamellékletet (hívásrészletező) a szolgáltató az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatást igénybe vevő előfizető részére is köteles kiállítani, amennyiben az előfizető azt utólagosan kéri.

### Felelősség az előfizetői szerződésekteljesítéséért

(2) Az előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

144. § (1) Ha jogszabály vagy a Hatóság valamely általános szerződési feltételnek vagy más tájékoztatásnak (e bekezdésben a továbbiakban: tájékoztatás) a szolgáltató ügyfélszolgálatán történő közzétételét rendeli el, ennek a szolgáltató a következők teljesítésével tesz eleget:

### Segélyhívó szám

(2) A segélyhívások megválaszolása céljából a telefonszolgáltató a hívó fél azonosítása kijelzésének letiltására, továbbá a helymeghatározási adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulásának hiánya vagy visszavonása esetén is köteles a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére bocsátani – külön jogszabályban meghatározott módon – a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatokat.

(8) A számhordozhatóság biztosításának részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

### XVII. Fejezet — ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

### Adatszolgáltatás

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybevevőnek valamely e § (1)–(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától.

155. § (1) A szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága).

(5) Ha a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti az előfizető vagy más magánszemély személyes adatait vagy magánéletét, akkor az elektronikus hírközlési szolgáltató erről az előfizetőt vagy magánszemélyt is indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni. Nem kell az érintett előfizetőt vagy magánszemélyt értesíteni a személyes adataival való visszaélésről, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóságnak kielégítően igazolni tudja, hogy végrehajtotta a megfelelő technikai védelmi intézkedéseket, vagy, hogy ezen intézkedéseket alkalmazták a biztonság sérelmével érintett adatok tekintetében. Az ilyen technológiai védelmi intézkedéseknek értelmezhetetlenné kell tenniük az adatokat az azokhoz való hozzáféréshez engedéllyel nem rendelkező személyek számára.

(7) Az előfizetőnek vagy magánszemélynek szóló értesítés tartalmazza legalább a személyes adatok megsértésének jellegét és azokat az információs pontokat, ahol az előfizető további felvilágosítást kaphat, továbbá intézkedéseket javasol a személyes adatok megsértése lehetséges hátrányos hatásainak enyhítésére. A Hatósághoz intézett értesítés ezen túlmenően leírja a személyes adatok megsértésének következményeit, és az annak orvoslására az elektronikus hírközlési szolgáltató által javasolt, vagy megtett intézkedéseket.

(13) Amennyiben valamely értéknövelt szolgáltatás nyújtásához a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatok szükségesek, a szolgáltató köteles a felhasználót, és előfizetőt tájékoztatni ezen adatok típusáról, az adatfeldolgozás céljáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy az adatokat szükséges-e harmadik fél számára továbbítani.

(15) A felhasználó, és az előfizető a (14) bekezdésben foglalt hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

(16) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, kérelmükre köteles megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

### Forgalmi és számlázási adatok

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:

- b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;

- c) az előfizető címe és az állomás típusa;

- d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;

- a) azoknak, akik az elektronikus hírközlési szolgáltató megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik;

- b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére;

- c) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak;

(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató – az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából – kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a (2) bekezdés alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokat.

158. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a díjfizetési, illetőleg a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszásának megelőzése, illetve a 118. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a szerződéskötés megtagadásának céljából jogosultak a 157. § szerint jogszerűen kezelhető adatok köréből az előfizető azonosításához szükséges adatokat, valamint az adatátadásnak a (3) bekezdés szerinti indokáról szóló tájékoztatást másik elektronikus hírközlési szolgáltatónak átadni vagy attól átvenni, illetőleg – azzal az adattartalommal – közös adatállományt létrehozni.

(3) Az előfizető adatai a 118. § (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

159. § (1) Az előfizetői szerződés megkötésekor az igénylőt kifejezetten és egyértelműen tájékoztatni kell:

- b) arról, hogy a kezelt adatok mely esetekben és mely elektronikus hírközlési szolgáltatóknak adhatók át;

- c) ezen adatok alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók milyen döntéseket hozhatnak;

- d) milyen jogorvoslati lehetősége van az ajánlattevőnek;

159/A. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatója – az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, a kérelmükre történő adatszolgáltatás érdekében – megőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatás előfizető, illetve felhasználó általi igénybevételével kapcsolatos, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a szolgáltató által előállított vagy kezelt alábbi adatokat:

- b) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont hívószáma vagy egyéb, az előfizető, felhasználó egyedi azonosításához szükséges – az előfizetői szerződésben rögzített, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által egyéb módon az előfizetőhöz, felhasználóhoz rendelt – állandó műszaki-technikai azonosítók;

- c) helyhez kötött telefonszolgáltatás, helyhez kötött internet hozzáférési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont létesítési címe és típusa;

- d) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók hívószámai, egyedi műszaki-technikai azonosítói, felhasználói azonosítói, az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa, a kommunikáció dátuma, kezdő és záró időpontja;

- a) a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait,

- b) az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokra vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

- c) a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;

- e) az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerének létrehozására, működtetésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat, a szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeit;

- f) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóval folytatott szerződéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait;

- 5. frekvenciahasználati jogosultság, illetve jog átruházásának és haszonbérbe adásának elveit és részletes feltételeit;

- 6. az egyedi használati jog biztosításával kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az egyedi használati jogok kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és kiadásának megtagadására vonatkozó részletes szabályokat, a frekvenciahasználati jog gyakorlásának feltételeit és a frekvenciahasználati engedélyben (frekvenciakijelölésben, rádióengedélyben illetőleg frekvenciahasználati jogosultságban) foglalható feltételek részletes szabályait, valamint a frekvenciahasználati jog érvényességének idejét a polgári célú frekvenciagazdálkodás területén;

- 7. idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;

- 9. a rádióamatőrökre vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeit;

- 10. az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét;

- 11. a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazásának feltételeit, e törvény 79. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott miniszteri rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;

- 19. a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;

- 20. az elektronikus hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelését, az azonosítókijelzés és a hívásátirányítás feltételeit;

- 21. a segélyhívások megválaszolása céljából a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatok segélyhívó szolgálatok műszaki feltételeit és rendelkezésére bocsátásának módját;

- 23. az építésügyért és, a feladatkörükbe tartozó sajátos építményfajtára vonatkozó szabályok tekintetében, az elektronikus hírközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítését, védelmét, illetve keresztezését a közlekedésért, az energiapolitikáért, illetve a vízgazdálkodásért felelős miniszter véleményezését követően;

### Módosuló jogszabályok

(3) Ahol a törvény hatálybalépését megelőzően megkötött hálózati szerződés, illetve elektronikus hírközléssel kapcsolatos egyéb szerződés olyan meghatározást használ, amely tartalmát tekintve megfelel e törvény 188. §-a szerinti meghatározásnak, a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

187. § (1) Ez a törvény

- 4.

- 5.

- 5/a. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik.

- 7. Belföldi hívás: minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeznek, és belföldön végződik.

- 8.

- 9. Bitfolyam hozzáférés: kétirányú, adott nagysebességű digitális hálózati szolgáltatás, amelynek során aktív hálózati eszközeinek átviteli kapacitását engedi át, illetve osztja meg az arra kötelezett szolgáltató az arra jogosult szolgáltatóval.

- 10. Egyéni előfizető: az a természetes személy előfizető, aki úgy nyilatkozott, hogy gazdasági tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást.

- 12. Elektronikus hírközlési építmény: elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – burkoló, tartó, védő, jelző stb. – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

- 13. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

- 14. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

- 107. Űrszegmens: műholdas távközlési rendszer része, amely magában foglalja a műholdat és a műholdkövetési, távmérési és távvezérlési funkciókat, valamint a műholdak részére logisztikai támogatást nyújtó földi berendezéseket.

- 108. Üzletág: a szolgáltató tevékenységi körén belüli, a számviteli szeparációs kimutatásokban elkülönítetten nyilvántartandó területek, amelyek úgy működnek, mintha önállóan gazdálkodó szervezetek lennének.

- 109. Üzleti titok: a Ptk. 81. §-a szerinti üzleti titok.

- 110/a. Végfelhasználó: olyan felhasználó, aki az adott hálózati hozzáférési pontot saját érdekkörében használja, és azon nem nyújt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást.

- 110/b. Végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező vállalkozás: azon vállalkozás, amely a végfelhasználó valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez történő fizikai vagy logikai csatlakoztatása felett rendelkezési jogot gyakorol.

- 111. Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.