2003. évi C. törvény — mi változott? 2010. augusztus 11.

- s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvencia-engedélyezéssel és használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;

7. § A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – a miniszterrel egyetértésben a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter látja el.

### III. Fejezet — A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE

### A Nemzeti Hírközlési Hatóság

9. § (1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) kormányhivatal. A hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a külön jogszabályban kijelölt miniszter látja el.

(2) A hatóság feladata – különösen a 2–3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(3) A hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően gyakorolja.

(4) A hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.

(5) A hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a hatóság évente közzéteszi.

(6) A hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a hatóság felügyeletét ellátó miniszter rendeletben határozza meg.

(7) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a hatóság részére befizetni.

(8) Amennyiben a hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a hatóság éves beszámolójának elfogadását követően – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig – a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.

(9) A hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

10. § A hatóság

- u) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

11. § (1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a hatóság és a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:

(2) A hatóságnak a frekvenciák káros zavarástól mentes felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében szükség szerint operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt kell végezni.

(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságoknak saját rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk.

12. § A hatóság a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

13. § (1) A hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket.

(2) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot azokról az interfész típusokról, amelyeket a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői kínálnak.

(3) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot, ha megállapította, hogy valamely berendezés megfelel a forgalomba hozatali követelményeknek, ugyanakkor

### A Tanács

14. § (1) A Tanács

- a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok és kormánydöntések végrehajtásáért,

- b) ellátja a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetését,

(2) A Tanács hét tagból áll. A Tanács 6 tagját a hatóság felügyeletét ellátó miniszter 5 évre nevezi ki az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján.

(3) A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a hatóság felügyeletét ellátó miniszter javaslata alapján 5 évre a miniszterelnök nevezi ki.

(4) A Tanács tagja az lehet, aki legalább hároméves hírközlési szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A Tanács elnökévé az nevezhető ki, aki legalább ötéves, a Tanács hatáskörébe tartozó ügyek ellátása során alkalmazható hírközlési szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a hatóság felügyeletét ellátó miniszter legkésőbb a megbízás megszűnését követő 2 hónapon belül a (2) bekezdésben meghatározott időtartam hátralévő részére új tagot nevez ki.

(6) A Tanács tagja, elnöke kinevezésének a (2), illetve az (5) bekezdésben meghatározott időtartamának lejárta után korlátlan alkalommal újra kinevezhető.

(7) A Tanács tagja, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokon túl – nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, valamint nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.

(8) A Tanács tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

15. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha

- d) a hatóság felügyeletét ellátó miniszter a (4) bekezdés szerint felmenti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl a Tanács elnökének megbízatása visszahívással is megszüntethető.

(3) Visszahívással szüntethető meg a megbízatás, ha a Tanács elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. A visszahívási jogot – a hatóság felügyeletét ellátó miniszter javaslatára – a miniszterelnök gyakorolja. A visszahívást indokolni kell.

(4) A hatóság felügyeletét ellátó miniszter felmenti a Tanács tagját, ha

- a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

- b) a 14. § (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

- c) a Tanács tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve, ha tisztségére egyébként méltatlanná válik.

(5) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

- c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Tanács tagjaként hozott döntése érintette. A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése után a Tanács tagját a megszűnéskori havi illetménye tizenkétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a Tanács tagjának megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a jelen bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időszakra a Tanács tagját 6 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(6) Az (1), (4)–(5) bekezdésekben foglaltakat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – értelemszerűen alkalmazni kell a Tanács elnöke vonatkozásában is.

16. § A Tanács elnöke

- a) összehívja és vezeti a Tanács üléseit, valamint intézkedik annak előkészítéséről,

- b) javaslatot tesz a hatóság felügyeletét ellátó miniszternek a Hivatal főigazgatójának személyére, és – a kinevezés és felmentés kivételével – gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

- c) kinevezi a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

- d) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács tagjai tekintetében,

- e) előkészíti a hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

- f) képviseli a hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,

- g) minden év február 28-áig közzéteszi a hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,

- h) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

- i) jelzi a hatóság felügyeletét ellátó miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

- j) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

- k) előkészíti, és a hatóság nevében a Tanács döntése alapján évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,

- l) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.

17. § (1) A Hivatal élén a hatóság felügyeletét ellátó miniszter által – a Tanács elnökének javaslata alapján – 5 évre kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)–u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal a Tanács feladatainak ellátásához szakmai támogatást nyújt a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére.

(4) A Tanács elé terjesztett ügyek szakmai előkészítésében résztvevő szakértők a Tanács elnökének meghívása alapján a Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(5) A főigazgató nem tagja a Tanácsnak.

18. § A főigazgató

- a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében a Tanács elnöke helyettesének minősül,

- d) a Tanács elnökének egyetértésével kinevezi és felmenti helyetteseit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,

- f) a Tanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein,

- g) biztosítja, hogy a Hivatal a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére feladataik ellátásához a Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

- h) ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

### A hatóság alkalmazottai

19. § (1) A hatóság alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, akikre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy – a Tanács elnökének és tagjainak kivételével – a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.

20. § (1) A hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

(2) A hatóság az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatja.

(3) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(4) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

21. § (1) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(2) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(4) A hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.

(5) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást kötnek. A megállapodást a hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

### Együttműködés a nem polgári célúfrekvenciagazdálkodási feladatokat ellátóhatósággal

22. § (1) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak – amennyiben a feladat jellege indokolja – együtt kell működniük.

(2) Az együttműködés területei különösen:

- a) nemzetközi tevékenység;

- b) frekvenciagazdálkodó hatóságok közötti frekvenciakoordináció;

- c) rádiómérő-szolgálati és rádiózavar-elhárítási tevékenység;

- d) adatszolgáltatás.

(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(4) Az együttműködés részletes feltételeit és szabályait a frekvenciagazdálkodó hatóságok – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodásban rögzítik.

23. § A hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

24. § (1) A hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:

(2) A hatóság eljárása során – a jogszabályok keretei között – köteles figyelembe venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat. Amennyiben a hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről – álláspontja indokainak megadásával – értesíti az Európai Bizottságot.

25. § (1) A hatóság a döntését az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus dokumentumba foglalhatja, valamint eljárása során köteles elektronikus dokumentumokat elfogadni.

(2) A hatóság a döntését elektronikus dokumentumként köteles kézbesíteni, amennyiben a szolgáltató elektronikus levélcímét bejelentette, ekkor a kézbesítés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, és a kézbesítés sikerességéről a hatósághoz visszajelzés érkezik.

(2) A hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak, illetve a Tanács eljáró tagja a Tanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.

(5) A kizárásról a Tanács elnöke, illetve a Tanács elnökének érintettsége esetében a Tanács elnök nélküli teljes ülése dönt, és szükség esetén kijelöli a hatóság eljáró alkalmazottját, illetve a Tanács eljáró tagját.

(6) Ha a hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.

(7) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.

(8) A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagjának kizárása esetében – a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve – a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

28. § (1) Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, akit elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, valamint fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a hatósághoz címzett bejelentéssel élhet (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását valószínűsítő körülményeket.

(3) A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság hivatalból eljárást indít, erről tájékoztatja a bejelentőt. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján eljárást nem indít, erről szóló határozatát megküldi a bejelentőnek. Az eljárás megindításának megtagadásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy az eljárás bejelentés alapján hivatalból indult. Ebben az esetben a bejelentésbe való betekintést a hatóság kizárja.

(5) Az eljárást lezáró érdemi határozatot a hatóság a bejelentőnek megküldi.

29. § (1) A hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

30. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére.

(5) Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a hatóság végzésében az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(6) A hatóság (5) bekezdésben foglalt végzése ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titok minősítés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(7) Az eljárás egyéb résztvevői a hatóság engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályba, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek – kérelmére – az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül a hatóság köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba – a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – betekinthessen, és azokról feljegyzést készíthessen.

31. § (1) A hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében – az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett – jogosult

(3) A hatóság jogosult – a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben – megismerni az ügyfélnek és az eljárás más résztvevőinek a személyes adatait.

(4) A hatóság jogsértés megállapítására irányuló eljárása során az ügyfelet olyan időben köteles tájékoztatni a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.

(6) A hatóságnak a tényállás tisztázása érdekében eljáró közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottja ellenőrzési jogosultságát – a próbavásárlás esetének kivételével – az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolja.

32. § (1) A hatóság a tényállás tisztázása érdekében, kivételes esetben az ügyfél eredeti iratait, adathordozóit és az eljárás egyéb tárgyi bizonyítási eszközeit lefoglalhatja vagy zár alá veheti, ha súlyos jogsértés gyanúja merül fel, és az irat, illetve az adathordozó tartalmának meghamisításától vagy megsemmisítésétől megalapozottan lehet tartani.

(3) A hatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

33. § (1) A hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály és az általános szerződési feltételek megsértőjével szemben a jelen § keretei között bírságot alkalmazhat. A hatóság a kiszabott bírság összegét a jogsértésnek az elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatására, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számára, az érdeksérelem mértékére, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve frekvenciahasználó által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre tekintettel állapítja meg, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

(3) A hatóság a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben

(5) A hatóság a (2)–(4) bekezdések szerinti esetekben, az ott meghatározottakon túlmenően 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét.

34. § (1) A hatóság, ha feladatainak ellátásához megítélése szerint az 1. § b)–d) pontjaiban meghatározottak, illetve a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közreműködése, szakmai álláspontjuk, illetve véleményük megismerése indokolt – de legalább félévente – nyilvános meghallgatást tart az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok végrehajtására vonatkozó intézkedések előkészítésével, továbbá az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából.

(2) A hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább huszonkét munkanappal megelőzően közzéteszi.

(3) A hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat – az üzleti titkok kivételével – legalább tíz munkanappal megelőzően közzéteszi.

35. § (1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb öt munkanappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.

(2) A nyilvános meghallgatásról a hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a hatóság a meghallgatás időpontját követő huszonkét munkanapon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

(3) A nyilvános meghallgatások eljárásának részleteit a hatóság közzéteszi.

36. § (1) A hatóság

- b) a hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenöt munkanapon belül írásban megküldheti a hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).

(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozata meghozatala során a beérkezett észrevételeket lehetőség szerint figyelembe veszi. A határozat által érintett fél indokolt kérelmére vagy hivatalból a hatóság az érdekelteket szóban is meghallgathatja. A határozat indokolásában a hatóság megjelöli a figyelembe vett, illetve a figyelembe nem vett észrevételeket, valamint azok figyelmen kívül hagyásának indokát.

37. § (1) A Hivatal által a hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen a Tanács elnökéhez lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanács elnöke által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

### V. Fejezet — A TANÁCS ELJÁRÁSA

38. § Amennyiben a hatóság nevében a Tanács jár el, eljárására a IV. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

### Összetétel, határozatképesség

39. § (1) A Tanács – e törvény ellenkező rendelkezése hiányában – döntéseit teljes ülésben hozza. A teljes ülés 5 tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács a döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát, amelynek elfogadásához a jelen lévő tagok legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Szavazategyenlőség esetén a Tanács elnökének szavazata dönt.

(2) Jogvitás ügyekben 3 tagú tanács jár el, amely a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a Tanács elnökének megítélése szerint az adott ügy az elbírálás szempontjából kisebb jelentőségű, úgy az ilyen kisebb jelentőségű ügyekben 1 tanácstag jár el (a továbbiakban: eljáró tanács).

(3) Az egyes ügyet előterjesztő tagot, illetve az eljáró tanács tagjait és elnökét a Tanács elnöke jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Tanács az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 4 hónapnál régebben, de egy éven belül következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

- e) azt, hogy a kérelmező a Tanács milyen intézkedését kéri és ennek indokait.

42. § (1) A Tanács eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.

(2) A Tanács az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben

- a) a miniszter vagy a hatóság felügyeletét ellátó miniszter,

- e) az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke,

- f) az Európai Bizottság

hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.

(3) Ha a Tanács a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.

43. § (1) A Tanács eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A Tanács az eljárás megindításáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, a kezdeményező irat megküldése mellett haladéktalanul értesíti, és felhívja, hogy haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat.

44. § (1) A Tanács – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított harmincöt munkanapon belül köteles határozatot hozni.

### A Tanács döntései

45. § (1) A Tanács a döntésében

(2) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén a Tanács az (1) bekezdésben foglaltak mellett megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.

(3) Ha a Tanács az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

(4) A Tanács az (1) és (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények közül többet is alkalmazhat.

### A Tanács határozatának bírósági felülvizsgálata

46. § (1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(3) A Tanács az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(4) A bíróságnak a Tanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Tanácshoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Tanács a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Tanácsnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

- a) írásban közli a Tanács nyilatkozatát a felperessel;

- b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Tanács határozata rendelkezést tartalmaz.

(5) A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja és megteheti a 45. § (1) bekezdésének a)–h) és a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézkedéseket.

(6) A Tanács közzéteszi a bíróság határozatát, tiszteletben tartva az érdekelteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.

### A Tanács eljárása jogvitában

- c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz

fordulhat.

(3) A Tanács kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.

(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha a Tanács eljárását kezdeményező kérelem hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a hatóság eljárását – a felek kérelmére vagy hivatalból – megszünteti.

(2) A kérelmet a Tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb tíz munkanapos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.

(3) A Tanács jogvitás ügyekben tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(5) Amennyiben a Tanács a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait külön köteles indokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére kell értékelni.

(6) A bizonyító fél indítványára a Tanács a felet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére értékelni nem lehet. Ilyen esetben a Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(7) Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a Tanács bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat vele szemben.

(8) Amennyiben a jogvita körülményei, különösen a bizonyítás azt indokolja, a Tanács a tárgyalást elhalaszthatja. A folytatólagos tárgyalás határnapját a Tanács azonnal kitűzi és a jelen lévő felekkel kihirdetés útján közli.

(9) A Tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból a 68. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(10) A Tanács (9) bekezdésben foglalt határozata ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az ideiglenes intézkedés megszüntetése érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(11) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban a Tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.

51. § (1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.

(2) A jogvita rendezése érdekében a hatóság köteles együttműködni a hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

52. § (1) A Tanács azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellően hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI–XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, illetve azt követően a hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.

(2) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács a 33. § (3)–(5) bekezdése szerint bírságot szab ki.

(3) A Tanács a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett alapelvek alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.

53. § (1) A piacelemzés alapján a Tanács jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során a Tanács figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.

(3) Amennyiben a Tanács a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.

54. § (1) A Tanács az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI–XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.

55. § (1) Amennyiben a Tanács megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi, a Tanács, illetve az elsőként elvégzett piacelemzés és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárás megkezdésének időpontjában hatályos jogszabály által megállapított kötelezettség alkalmazását megszünteti.

(2) A Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget megfelelő átmeneti időtartamra (amely legalább 30 nap, de legfeljebb 120 nap) hatályban tarthatja.

56. § Amennyiben a Tanács – kivételes és indokolt esetben – a XI–XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 65. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig a Tanács eljárása felfüggesztésre kerül.

57. § (1) A piacelemzést az érintett piacokon a Tanács rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő két éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a hatóság tudomására, a Tanács a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon, illetve piacokon.

válik szükségessé, a Tanács a 36. § és az 52. § szerinti eljárásokat lefolytatva haladéktalanul határozatot hoz.

58. § (1) A Tanács határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (az 58–61. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra a Tanácshoz benyújtani.

(2) A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:

- a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek a Tanács számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,

(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét a Tanács állapítja meg.

(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet – a Tanács eltérő rendelkezése hiányában – a Tanács által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.

59. § (1) A Tanács a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.

(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.

(7) A Tanács a jóváhagyás tárgyában született határozatot közzéteszi, a referenciaajánlatot internetes oldalán közzéteszi. A Tanács a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. A Tanács által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

(8) A Tanács indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.

61. § (1) Ha a Tanács határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.

62. § (1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles a Tanácsnak jóváhagyásra benyújtani.

(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról a Tanács érdemben dönt.

(4) A Tanács jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.

(5) A Tanács a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá, és erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.

63. § (1) A Tanács az árprés vizsgálatára vonatkozóan kérelemre, hivatalból, illetve a 42. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kezdeményezésére jár el.

(2) A hatóság a végzésében elrendelt adatszolgáltatás során bekért adatok felhasználásával megvizsgálja, hogy a szolgáltató által a hálózati szolgáltatásért kért ellenérték következtében árprés alakulhat-e ki.

(3) Amennyiben a Tanács árprés fennállását állapítja meg, a Tanács megvizsgálja, hogy a hálózati szolgáltatás ellenértéke a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez igazodik-e. E körülmény fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania.

(4) Amennyiben az árprés fennállása ellenére a hálózati szolgáltatás ellenértéke a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségekhez igazodik, úgy a Tanács az ügyet átteszi a versenyhatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a ráépülő előfizetői szolgáltatás árának meghatározása megvalósítja-e a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának sérelmét. A versenyhatóság eljárásában a Tanács együttműködik.

(5) Amennyiben a Tanács tudomására jutott új körülmény alapján a 116. § (1) bekezdés szerinti hálózati szolgáltatás ellenértékéről nem állapítható meg, hogy igazodik a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez, úgy a Tanács határozatában

64. § (1) A Tanács a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.

(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy piacmeghatározás, illetve piacelemzés lefolytatására a Tanács nem köteles.

65. § (1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően a Tanács

(2) Amennyiben az Európai Bizottság vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, illetve hozza meg.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel a Tanács által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely

mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, a Tanács az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.

(4) Amennyiben az Európai Bizottság – a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül – részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, illetve szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi a Tanácsot, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(5) Amennyiben az Európai Bizottság határozatában nem hagyja jóvá a Tanács 56. § szerinti határozatának tervezetét, a Tanács az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint jár el. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a Tanács az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozattervezet szerinti tartalommal hozza meg.

(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében a Tanács ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben a Tanács az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. A Tanács az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)–(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül határozatban dönt.

66. § (1) A hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.

(2) A hatóság nyilvántartást vezet különösen:

- g) a hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;

(4) A hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

67. § (1) A hatóság az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági jogkörében hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a hatóság határozatában, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak megtartását és arról elemzést készít.

(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által a hálózati szolgáltatások, illetve ráépülő előfizetői szolgáltatások tekintetében alkalmazott árakat az árprés szempontjából a piacfelügyeleti tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetve személy közreműködését is igénybe veheti.

(5) A hatóság az előző év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt 15 napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Tanács hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Tanács jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a hatóság a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(6) A hatóság beszámolót készít a piacfelügyeleti tervben foglaltak teljesítéséről, a piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről, a (2) bekezdés szerinti elemzés megállapításairól, valamint az ennek alapján általa javasolt jogszabály-módosításokról, és ezt 15 napon belül közzéteszi.

(7) A hatóság hivatalból vagy kérelemre a piacfelügyeleti és ellenőrzési terven kívül is folytat piacfelügyeleti tevékenységet.

68. § (1) A piacfelügyeleti eljárás keretében feltárt jogsértés esetén a hatóság a fokozatosság elvét követve, a jogsértéssel arányos szankciót alkalmaz.

(2) A hatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja a jogsértőt a jogszerű magatartás tanúsítására. Indokolt esetben a hatóság ettől eltérő, de legfeljebb 15 nappal hosszabb, illetve ismételt jogsértés esetén ennél rövidebb határidőt is megszabhat.

(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében szankciót különösen a következő jogsértések esetén alkalmazhat:

(4) Amennyiben a jogsértő nem tesz eleget a hatóság felhívásában foglaltaknak, úgy a hatóság jogosult a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, e törvény és külön jogszabályban foglalt előírások alapján:

- a) a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére, amennyiben a hivatalból lefolytatott hatósági felügyeleti eljárás során a hatóság megállapítja a jogsértés tényét;

- c) a jogsértőt a hatóság által meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára kötelezni,

(5) A hatóság a következő intézkedések megtételére jogosult:

(6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén, feltéve, hogy a jelen §-ban meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre, a hatóság felfüggesztheti vagy megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, illetve felfüggesztheti vagy visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyeket. A felfüggesztés időtartama legalább harminc nap, de a kilencven napot nem haladhatja meg.

(7) A hatóság a határozatát közzéteszi. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni fellebbezés tényét, valamint a bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

(8) A piacfelügyeleti eljárás során a hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideiglenes intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős befejezéséig tart. Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(10) Rádiófrekvencia engedély nélküli használata esetében a hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogosult az (5) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott intézkedések azonnali megtételére.

69. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát – jogszabályban meghatározott esetekben – a hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság adja ki. A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság eljárásaira – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárásban a hatóság nyílt, objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján határoz a frekvenciahasználati jog kiadásáról. A frekvenciahasználati joggal, illetve jogosultsággal kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(5) A hatóság a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, illetőleg külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatja vagy megtagadhatja.

- c) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj-fizetési kötelezettsége van a hatósággal szemben.

(2) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a hatóság engedélyezi.

(3) A hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére figyelemmel hozza meg.

(4) Az azonosító használatot a hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.

(3) A hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.

72. § (1) A Tanács megalapítja a Hírközlési Állandó Választottbíróságot.

(6) A Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Tanács jelöli ki meghatározott időre a főigazgató javaslata alapján. Nem lehet a Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Tanács tagja, illetve a hatóság egyéb alkalmazottja.

(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a hatóság felügyeletét ellátó miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

73/A. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatika és hírközlési feladatai ellátásában közreműködő, tizenegy tagból álló testület.

(2) Az NHIT három tagját a miniszterelnök a miniszter javaslatára nevezi ki és menti fel. A miniszterelnök által kinevezett tagok visszahívásáról a miniszterelnök a miniszter javaslatára határoz.

(3) Az NHIT további nyolc tagja – köztük az NHIT elnöke – a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.

(4) Az NHIT elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével.

(5) A tagok közül

- a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület,

- b) egy tagot az Informatikai Érdekegyeztető Fórum,

- c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia,

- d) egy tagot a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége,

- e) egy tagot a távközlési érdekegyeztető szervezetek közösen

delegálnak.

(6) Az NHIT csak törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.

(8) Az NHIT-re és tagjaira a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 34–37. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:

- a) az NHIT elnöke és tagja nem lehet hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),

- b) az NHIT miniszterelnök által kinevezett tagja lehet köztisztviselő,

- d) kizárási oknak minősül a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 37. § (5) bekezdésében foglaltakon túl az, ha az NHIT tagja tisztségére méltatlanná válik,

- e) az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez az NHIT tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

(10) Az NHIT tagja politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, pártban vezető tisztséget nem vállalhat.

73/B. § (1) Az NHIT a Kormány véleményező, javaslattevő szerve.

(2) Az NHIT javaslatot tesz a Kormánynak az infokommunikáció (informatika-hírközlés-média) területén:

- f) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra.

- b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint a két érintett miniszter között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket;

- c) a hatóság elnöki tisztségére kiírt pályázatokra beérkezett pályaműveket és a hatóság éves tevékenységéről szóló beszámolót;

- d) a Kormány vagy a Kormány bármely tagjának felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést;

- e) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.

(5) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(7) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltessen, elektronikus hírközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, továbbá, hogy kérelmet nyújtson be a hatósághoz rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedély, illetve elektronikus hírközlési építmények építésére vonatkozó jogosultság megszerzése érdekében.

76. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a hatóságnál.

- c) a bejelentő képviselőjének, valamint a hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve (cégneve), címe (székhelye);

(3) A hatóság a bejelentőt a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított öt munkanapon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyúttal a hírközlési szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a 74. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.

(4) A hatóság a szolgáltatót a szolgáltató által a (2) bekezdés d) pontja szerint adott leírás alapján, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rendszerezésére vonatkozóan a hatóság által kialakított és közzétett osztályozás szerint jegyzi be nyilvántartásába.

(5) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, és egyúttal kötelezi a szolgáltatót a bejelentés 8 napon belüli ismételt benyújtására.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetését 3 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak.

(7) A hatóság által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a hatóság közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

(8) A hatóság az (1) és (6) bekezdés szerinti bejelentés egy példányát annak nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul megküldi – az elektronikus úton tett bejelentéseket továbbítja – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki jellemzőivel kapcsolatosan a bejelentőtől információt kérhet, amelyet a bejelentő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(2) Ha a szolgáltató a bejelentésben az elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdésének időpontját pontosan nem határozta meg, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról – az erre vonatkozó adat nyilvántartásba vétele céljából – köteles a hatóságot a bejelentésre vonatkozó feltételeknek megfelelően, a megkezdést követő 30 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság bírságot szab ki.

78. § Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató megszűnése vagy halála esetében a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából, a számára kiadott azonosító használatára vonatkozó engedélyeket visszavonja, valamint a törlés tényét közzéteszi.

78/A. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetéséről az elektronikus hírközlési szolgáltató – legalább hatvan nappal megelőzően – értesíti a hatóságot, és értesítésében megjelöli a (2) bekezdés szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(3) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud más szolgáltatóval megállapodást kötni az adatok átvételéről, a hatóság haladéktalanul intézkedik az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére.

(4) Természetes személy elektronikus hírközlési szolgáltató halála esetén a hatóság jelöli ki az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(5) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, haladéktalanul, legkésőbb a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napján, illetőleg a végelszámolás cégbírósági bejelentésével egyidejűleg köteles tájékoztatni a hatóságot e tényről. A hatóság az eljárás időtartama alatt jogosult tájékoztatást kérni a felszámolótól, illetőleg a végelszámolótól az ügy állásáról. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem értesíti a hatóságot a (2) bekezdés szerinti intézkedésről, a hatóság kijelöli az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(6) A (3)–(5) bekezdés szerinti intézkedése során a hatóság

(2) A nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozatali szándékát a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a gyártónak, a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, az importőrnek vagy a rádióberendezés belföldi forgalomba hozataláért felelős személynek be kell jelentenie a hatóságnak.

(5) A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőség értékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

82. § (1) A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy a szolgáltató köteles a hatóságnak bejelenteni, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a hálózaton elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához használt előfizetői és hálózati interfészek jellemzőit.

(4) Az interfész bejelentéseket a hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.

83. § (1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hatósági engedély szükséges. Az engedélyt – az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével – a hatóság adja ki.

(9) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat – a jogutódlástól számított harminc napon belül – a hatósághoz történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának volna helye.

(3) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végző és az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést a feleknek a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül – tájékoztatás céljából – be kell nyújtaniuk a hatósághoz.

(2) Amennyiben a felek közt a szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a jogvita rendezése érdekében bármely fél az Eht. 49–51. §-a szerinti eljárást kezdeményezheti. A hatóság a szerződés tartalmát – a piaci viszonyoknak megfelelően – megállapíthatja.

(2) A hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban fel kell szólítania az ingatlan tulajdonosát. Ha az írásbeli felszólítástól számított 15 napon belül a tulajdonos nem intézkedik, a szolgáltató kérésére a hatóság határozattal kötelezheti a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.

100. § (1) A hatóság a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – e fejezetben meghatározott kötelezettségeken kívül más kötelezettségeket nem írhat elő, illetve hatályában nem tarthat fenn.

(2) Az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a hatóság határozatában foglaltak szerint hálózatát más szolgáltató hálózatával összekapcsolni. Ezzel összefüggésben a hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, illetve e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket.

(3) Annak érdekében, hogy a végfelhasználók elérhessék a digitális rádió- és televízió-műsorokat, a szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott körben köteles a hatóság határozatában meghatározott eszközökhöz tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférést biztosítani más szolgáltatók számára.

(4) Ha a szolgáltató a hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a hatóság hivatalból vagy kérelemre a szolgáltatót annak teljesítésére kötelezi.

101. § A hatóság a 106. § szerinti kötelezettségek előírása során megállapíthat olyan mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

102. § (1) A hatóság határozatában átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a szolgáltató számára meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, hálózati jellemzők, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalát.

(2) A hatóság az egyenlő elbánás elve alapján megállapított kötelezettségekhez kapcsolódóan előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára, hogy az e kötelezettségével érintett hálózati szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a hatóság részére.

103. § (1) A hatóság az átláthatóság biztosításának érdekében többek között előírhatja a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű referenciaajánlat készítését, a nyilvánosságra hozandó adatok körét és a nyilvánosságra hozatal módját.

(2) Amennyiben e törvény vagy – a 168. §-ban meghatározott időpontot követően – a hatóság határozata alapján a szolgáltatót a fémes sodrott érpár tekintetében helyi hurok átengedésével kapcsolatos kötelezettség terheli, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles legalább a külön jogszabályban meghatározott tartalmú referenciaajánlatot közzétenni.

(3) A referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a hatóság által meghatározott feltételekkel közzétett referenciaajánlatához annak hatálya alatt kötve van bármely összekapcsolást, illetve hozzáférést igénylő szolgáltatóval szemben (e § alkalmazásában: jogosult szolgáltató), attól a hálózati szerződéseiben a jogosult szolgáltató beleegyezésével sem térhet el.

- d) a nyújtott szolgáltatásoknak a jogszabály, illetve a piacelemzést követően a hatóság határozata szerint, a piaci igényeknek megfelelő alapvető szolgáltatásokra bontásával

104. § (1) A hatóság határozatában összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

105. § (1) A hatóság határozatában – a 87. §-ban foglaltakon túl – számviteli szétválasztásra vonatkozó további részletes kötelezettségeket írhat elő összekapcsolással, illetve hozzáféréssel összefüggő meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2) A hatóság a számviteli szétválasztással kapcsolatban előírhatja többek között a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára nagykereskedelmi árai és transzferárai átláthatóvá tételét, továbbá egyéb, az átlátható működéssel, illetve az egyenlő elbánással kapcsolatos kötelezettség, valamint az árpréstilalom ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatását.

(3) A hatóság – a külön jogszabályban meghatározott keretek között – meghatározhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a számviteli szétválasztásra alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

(5) A hatóság a számviteli szétválasztási kimutatásban foglalt adatokat a feladatainak ellátásához korlátozás nélkül felhasználhatja, illetve azokat a szükséges mértékig a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja a szolgáltató egyidejű értesítésével.

106. § (1) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot, erre vonatkozó gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén – a hatóság határozatában foglaltak szerint – biztosítani köteles.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó ésszerűtlen feltételek kikötése a hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és ebből eredően az előfizetők érdekeivel ellentétes eredményre vezetne.

(3) A hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy

(4) A hatóság a határozatában megállapítja az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének részletes feltételeit, továbbá megállapíthat olyan, mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

(5) A hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

107. § (1) A hatóság határozatában közös eszközhasználatra és helymegosztásra kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) – a 90. §-ban foglalt kötelezettségeken túl – köteles a jelen § szerinti adatokat a jogosult részére megadni, és a jogosult szolgáltatóval az alábbi szabályok szerint együttműködni.

108. § (1) A hatóság a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében – amennyiben a piacelemzés megállapítása szerint a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett szolgáltató indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat – a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára egyes összekapcsolási, illetve hozzáférési szolgáltatások tekintetében

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatának meghozatala során figyelembe veszi a hatékony szolgáltató befektetését, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat, a befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, továbbá figyelembe veheti az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegelheti az érintett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ellenőrzésre alkalmazott módszertan leírását a hatóság legalább olyan részletességben köteles nyilvánosságra hozni, hogy a főbb költségcsoportok kialakítására és a költségek felosztására, valamint a felosztás időszakára vonatkozó szabályok megismerhetőek legyenek.

(5) A hatóság kötelezheti a szolgáltatót a díjak megváltoztatására, és megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét vagy a hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat.

109. § (1) Amennyiben a hatóság a piacelemzés alapján megállapítja, hogy egy általa meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon a verseny nem kellően hatékony, és a 102–108. §, illetve a 111. § szerinti kötelezettségek előírásával e törvény céljai nem lennének megvalósíthatók, az adott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a felhasználók, előfizetők érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében határozatában megtilthatja

(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatában előírhatja a díjakkal kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges költségszámítási kimutatás vezetését, amelynek keretében meghatározhatja többek között az alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

110. § (1) A hatóság határozatával a bérelt vonali piacon jelentős piaci erejű szolgáltatóra a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletére vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeket állapíthat meg.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában rendelkezhet a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletébe tartozó bérelt vonal átviteli kapacitásáról és műszaki feltételeiről.

111. § (1) A helyhez kötött telefonhálózathoz történő előfizetői hozzáféréssel és használattal kapcsolatos, a Tanács által érintett piacként meghatározott bármely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles az előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást – előválasztás, illetve hívásonkénti közvetítőválasztás útján – a helyhez kötött telefonhálózat valamennyi hívásviszonylatában, beleértve az internet hívásviszonylatot is.

(2) A hatóság a piacelemzéssel és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárása alapján határozatában előírhatja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott piactól eltérő piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a közvetítőválasztás lehetővé tételének kötelezettsége az (1) bekezdés szerint vagy attól eltérő, a hatóság által meghatározott feltételekkel terhelje. A hatóság az e bekezdésben foglalt kötelezettségeket a 106. § (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott szempontok alapján írhatja elő.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közvetítő szolgáltató igénybevételével lebonyolított hívás előfizetői forgalmi díját az egyenlő elbánás elvének érvényesítésével úgy kell kialakítani, hogy a közvetítő szolgáltató által nyújtott hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatás díja és az azonos végződtetési helyű hívások esetén közvetítőválasztás nélkül felmerülő díjak közötti különbséget az előfizetői forgalmi díjban legkésőbb az összekapcsolási vagy hozzáférési szerződés hatálybalépésekor, vagy a felek által módosított hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatási díjak hatálybalépését követő hónap első napjától érvényesíteni kell. E kötelezettség megszegése esetén a közvetítő szolgáltató jogvitás eljárást kezdeményezhet. E kötelezettség betartását a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

(2) A referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának általa vagy az általa irányított, őt irányító vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által végrehajtott csökkentésével egyidejűleg köteles a referenciaajánlatában meghatározott árakat az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülésének érdekében megfelelően csökkenteni, és ezt a hatóságnak bejelenteni, illetve a nyilvánosság számára – a referenciaajánlatokkal azonos módon – hozzáférhetővé tenni.

(4) A (2) bekezdés szerinti ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának csökkentése esetén a referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a díjcsökkentés meghirdetésével egyidejűleg köteles a hatóságnak a díjcsökkentést a várható hatásainak részletes bemutatásával, illetve az ezt alátámasztó adatok megküldésével a referenciaajánlatban szereplő díjaknak a (3) bekezdésben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzése céljából bejelenteni.

- d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minőségi és egyéb feltételeiről, ideértve a 117. §-ban meghatározott szolgáltatáselem, szolgáltatáselemek nyújtásának 121. § (2) bekezdése szerint számított és a hatóság által – szükség szerint független könyvvizsgáló bevonásával – előzetesen ellenőrzött nettó elkerülhető egységköltségét is;

- h) a szerződésben foglaltak megtartásának ellenőrzésével kapcsolatosan a minisztert, illetőleg a felhatalmazása alapján eljáró hatóságot megillető jogosultságokról.

(2) A miniszter és a hatóság az egyetemes szolgáltatási szerződést nyilvánosságra hozza.

121. § (1) Az egyetemes szolgáltatók kérelmükre az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhető és ezért méltánytalan többlettehernek minősülő költségeiknek az állam általi – a hatóságon keresztül történő – megtérítésére jogosultak.

- b) 117. § c)–d) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemeinek a hatóság által a 120. § d) pontja alapján előzetesen auditált éves nettó elkerülhető költségei részletes számítási szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) A hatóság az egyetemes szolgáltatók nettó elkerülhető költség számítása helyességét a külön jogszabály szerinti eljárásban ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményeként hozott döntését honlapján közzéteszi.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hatóság megállapítja a számítások helyességét, a számítás szerinti nettó elkerülhető költség megtérítéséről dönt.

(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti határozat alapján az éves nettó elkerülhető költségek előlegét négy részletben, az egyetemes szolgáltatónak az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtott kérelmére az adott negyedévet követő második hónap 20. napjáig kifizeti.

(7) Az éves nettó elkerülhető költségek előlegei és a hatóság által tárgyévet követő június hó 30-ig, a tárgyévben ténylegesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyisége alapján megállapított nettó elkerülhető költségekről a hatóság dönt. A hatóság a nettó elkerülhető költségekről történő döntése alapján a következő és második negyedéves nettó elkerülhető költség előlegében, szükség esetén az azt követő előlegekben elszámol, illetve ha az előlegekben történő elszámolás az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése miatt nem lehetséges, a hatóság a különbözet kifizetéséről vagy az egyetemes szolgáltató általi visszafizetéséről dönt.

(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a hatóság felügyeletét ellátó miniszter irányításával a hatóság kezeli.

(7) A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a hatóság felügyeletét ellátó miniszter évente közzéteszi.

123. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2) Amennyiben az egyetemes szolgáltató tartósan nem teljesíti a szerződésben meghatározott szolgáltatás-minőségi értékeket, a hatóság elrendelheti azok független szakértő általi ellenőrzését, és előírhatja az ellenőrzés költségeinek az érintett szolgáltató által történő megfizetését.

### Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője

126. § (1) A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője (a továbbiakban: képviselő) a hatóság köztisztviselője.

(2) A képviselőhöz bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt, illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.

(3) A képviselő az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.

(4) A képviselő a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján

(5) A képviselő a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a hatóság számára a hivatalból történő eljárásához szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.

(6) A képviselő eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.

(7) Ha a képviselő adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.

(8) A képviselő a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.

(9)

- m) tájékoztatás arról, hogy jogvita esetére az előfizető jogosult a vitát hatóság elé terjeszteni, továbbá utalás arra, hogy az általános szerződési feltételek mely pontjai tartalmazzák a hatáskörrel rendelkező hatóságok pontos megnevezését, továbbá elérhetőségük megjelölését;

(3) Az általános szerződési feltételeket – azok minden módosítása esetén a módosítás hatálybalépését 30 nappal megelőzően – nyilvánosságra kell hozni, a szolgáltató ügyfélszolgálatán, illetve honlapján ingyenesen elérhetővé kell tenni, valamint a hatóságnak meg kell küldeni. A szolgáltató a módosítás hatóságnak történő megküldésének kivételével nem köteles a jelen bekezdésben foglaltakat az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti.

(4) A hatóság az általános szerződési feltételeknek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőségét a piacfelügyelet keretében rendszeresen vizsgálja.

(7) A szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Nem jogosult a szolgáltató felmondani a szerződést, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget, illetve havi előfizetési díj hiányában vagy 5000 Ft-nál magasabb havi előfizetési díj esetén az 5000 Ft-ot, vagy ha az előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a hatósághoz vagy a jogvita elbírálására jogosult más szervezethez kérelmet terjesztett elő, feltéve, hogy az előfizető a szolgáltatás igénybevétele után a nem vitatott, illetve az esedékes, nem vitatott további díjakat folyamatosan megfizeti.

142. § (1) Az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatások kivételével a szolgáltató az előfizető részére kiállított számlához csatolt mellékletben az előfizető által fizetendő díjakat külön jogszabályban meghatározott bontásban köteles feltüntetni. A hívó előfizető számára ingyenes hívások, beleértve a hatóság által ,,nem azonosítható hívószámként'' megjelölt hívószámokra kezdeményezett hívásokat, nem jelölhetők meg a hívó előfizető számláján és a számlamellékletben.

(5) A hatóság annak érdekében, hogy az előfizetők, illetve felhasználók megfelelő információkkal rendelkezve a szolgáltatások minőségéről, az árakról és díjszabásokról, összehasonlíthassák az egyes szolgáltatásokat és a választási szabadságnak megfelelően ésszerű döntéseket hozzanak, előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről, valamint áráról adatokat szolgáltassanak a hatóságnak, illetve ilyen adatokat tegyenek közzé.

(6) A hatóság a hírközlési szolgáltatók által benyújtott információk alapján összehasonlító adatokat tesz közzé.

151. § (1) A hatóság határozatával kötelezheti az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt az elektronikus hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, a hálózati szolgáltatások megvalósításához, továbbá a hatóság hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükségesek, abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(3) Amennyiben egy szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a hatóság rendelkezésére, a hatóság a 33. § (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(6) A hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatszolgáltató egyidejű értesítésével a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja. A versenyhatóság a hatóság által rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag az e törvényben meghatározott feladatai elvégzésére használhatja fel.

152. § (1) A hatóság feladatai ellátásához szükséges, továbbá a miniszter felkérése alapján a miniszter feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából határozattal, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozók számára.

(2) A hatóság köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat szolgáltatóját – az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával együtt – tájékoztatni.

(3) A hatóság a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja a miniszter által vezetett minisztérium számára az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők által szolgáltatott adatokat.

(4) A hatóság a miniszter számára feladatai ellátása érdekében átadhatja:

(5) A hatóság a minisztertől érkezett, e törvény, illetve egyéb jogszabály hatálya alá tartozó adatszolgáltatási célú megkeresésnek, valamint e törvény, illetve egyéb jogszabály alapján szolgáltatott adatok minden további feldolgozására, illetve azok alapján elemzések elkészítésére vonatkozó megkeresésnek haladéktalanul köteles eleget tenni, és erről az adatszolgáltatással érintett szolgáltatót tájékoztatni.

(6) A piaci elemző, értékelő tevékenység ellátásához az (1), illetőleg a (3)–(4) bekezdés szerinti kötelezően szolgáltatott, valamint továbbított adatok alapján a hatóság nem folytathat le piacfelügyeleti eljárást, és ezeket az adatokat nem használhatja fel egyéb módon sem az adatszolgáltató ellen. Erről a hatóság az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával egyidejűleg tájékoztatja az adatszolgáltatót.

153. § (1) A miniszter és a hatóság az Európai Bizottságtól érkezett, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatási célú megkereséseknek haladéktalanul köteles eleget tenni és erről az adatszolgáltatással érintetteket tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás teljesítése során a miniszter, illetőleg a hatóság kérheti az Európai Bizottságtól, hogy a szolgáltatott adatkört más tagállam hatóságának ne adja tovább.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kérelmet az adatszolgáltatással érintett adatszolgáltató kezdeményezi, a miniszter, illetőleg a hatóság a kérelem előterjesztéséről az adatszolgáltatás összes körülményeinek mérlegelése alapján dönt.

(5) A miniszter és a hatóság az elektronikus hírközléssel foglalkozó nemzetközi szervezetektől érkező, a hazai hírközlési szektorra vonatkozó adat- és információkéréseket egymással egyeztetve kötelesek megválaszolni.

163. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és az e törvény alapján megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a hatóságnak fizetendő díjak, illetőleg bírságok, valamint az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Kassza részére teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

167. § (1) A hatóság a Hírközlési Felügyelet jogutódja.

(3) A hatóság jogelődje nyilvántartásait átvezeti és a nyilvántartások hiányainak pótlása iránt intézkedik.

### Átmeneti rendelkezések

168. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor valamely meghatározó piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra az e törvényben vagy 2003. december 31-én hatályos, vagy azt követően hatályba lépő más jogszabályban az ilyen szolgáltatóként történt azonosítására tekintettel megállapított kötelezettség – a jelen törvény szerinti eltérésekkel – addig az időpontig alkalmazandó, amikor a hatóság által az 52. § szerint meghatározott, az adott meghatározó piac helyébe lépő valamennyi érintett piacon a hatóságnak a jelentős piaci erővel rendelkező bármely szolgáltatóra az e törvény hatálybalépését követően első alkalommal kötelezettséget előíró határozata szerinti, az 55. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak eltelik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a hatóságnak az 56. § szerinti azon jogát, hogy a korábban jogszabály alapján alkalmazandó kötelezettségeket e törvény keretei között határozatban írja elő.

170. § (1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a hálózati szerződések alapján fizetendő ellenértéket objektív feltételek alapján, az áttekinthetőség, és az egyenlő elbánás elvét követve, ellenőrizhetően kötelesek kialakítani.

(2) A számviteli kimutatások elkülönített vezetésére köteles az e törvény hatálybalépésekor a távbeszélő szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató és a mobil rádiótelefon szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató. Ezen szolgáltatók kötelesek – a 105. § (3) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti szabályoknak megfelelően – az elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő egyes üzletágak bevételeit, költségeit, eszközeit és forrásait számviteli kimutatásaikban elkülönítetten a 105. § (3) bekezdése, illetve e § (4) bekezdése szerinti módszer alkalmazásával kiszámított, harmadik feleknek nyújtott szolgáltatások árával összemérhető transzferárak alkalmazásával kimutatni oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült gazdálkodó szervezet végezte volna.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor szétválasztásra kötelezett szolgáltató az e törvény szerinti számviteli kimutatást először 2004. május 31-éig köteles a hatóságnak benyújtani, a 2003. év auditált számviteli adatai alapján.

(4) A hatóság a 168. § (1) bekezdés szerinti időpontig a számviteli kimutatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat, a kötelezett szolgáltatók számviteli szétválasztással kapcsolatos jogait és kötelességeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) E törvény hatálybalépésekor

- a) a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató

- aa) hozzáférésre, illetve összekapcsolásra, és

- ab) a helyi hurok átengedésre vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket,

- b) a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az összekapcsolásra vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket,

- c) az összekapcsolási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a helyhez kötött telefon szolgáltatótól az elektronikus hírközlő hálózatok összekapcsolására vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket

a 168. § szerinti időpontig a szolgáltatások bevételeinek, költségeinek, eszközeinek és forrásainak elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani, azzal, hogy az aa) alpont, b) és c) pont szerinti szolgáltatás esetében a hosszú távú előremutató különbözeti költségek költségszámítási módszere (LRIC), míg az ab) alpont szerinti szolgáltatás esetében a múltbeli költségeken alapuló teljesen felosztott költségek költségszámítási módszere (HCA-FDC) alkalmazandó. Az ellenértékeket alkalmazásuk előtt, jóváhagyás céljából az elektronikus hírközlési szolgáltató akkor is köteles a hatósághoz benyújtani, ha nem készít referenciaajánlatot.

(6) A 168. § (1) bekezdés szerinti időpontig alkalmazandó költségszámítási módszert külön jogszabály tartalmazza.

171. § A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kötelezettségeiket a 103. §, a 107. §, a 110. § és a 112–115. §-ok figyelembevételével kötelesek teljesíteni.

172. § (1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező, és ezen időpontot megelőzően ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges elektronikus hírközlő hálózattal rendelkező szolgáltató összekapcsolásra vonatkozó – a 112. § (1) bekezdésének megfelelő – referenciaajánlatot köteles összeállítani, és a hatóság részére 2004. január 15-éig, valamint a számviteli szétválasztás alapján 2005. évre vonatkozóan 2004. augusztus 31-éig jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig köteles a 107. §-ban meghatározottak szerint eljárni.

(3) Az összekapcsolásra, illetve hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatnak tartalmaznia kell:

- a) az összekapcsolás általános feltételeit, beleértve az előrendelést;

- b) az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait;

- c) az összekapcsolás lehetséges műszaki megoldásait;

- d) az összekapcsoláshoz alkalmazható átviteli utakat;

- e) a megajánlott hálózati (hozzáférési), illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat;

- f) az interfészek megjelölését;

- g) a szolgáltatásminőséget (beleértve az üzemeltetés, karbantartás feltételeit is) és a rendelkezésre álló kapacitásokat;

- h) a támogató (kezelői, segélykérő, tudakozó) szolgáltatásokat;

- i) az emelt szintű szolgáltatásokat;

- j) a közvetítőválasztás feltételeit;

- k) a számhordozhatóság feltételeit;

- l) a közös eszközhasználat feltételeit, így különösen a helymegosztás keretében a jogosult szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetőségeit és a biztosítható műszaki körülményeket a kötelezett szolgáltató telephelyén vagy az elhelyezés alternatív lehetőségeit;

- m) a fenti szolgáltatások árait és alkalmazási feltételeiket,

- n) a felek közötti együttműködés szabályait.

173. § (1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a távbeszélő szolgáltatások piacán jelentős piaci erejű szolgáltató (a jelen § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a helyi hurok átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra referenciaajánlatot köteles összeállítani, és a hatóság részére 2004. január 15-éig, valamint a számviteli szétválasztás alapján 2005. évre vonatkozóan 2004. augusztus 31-éig jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig köteles a 107. §-ban meghatározottak szerint eljárni.

(3) Amennyiben a kötelezett szolgáltató a helyi hurok átengedésére és az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra (a továbbiakban: átengedés) referenciaajánlatot köteles közzétenni, annak tartalmaznia kell legalább:

- a) az átengedéssel kapcsolatos általános feltételeket, beleértve az előrendelést;

- b) a hozzáférési hálózat hálózati végpontjához való hozzáférés lehetőségeit;

- c) helyi hurok részleges átengedése esetén a helyi hurokban rendelkezésre álló átviteli kapacitáshoz való hozzáférés feltételeit;

- d) a közös eszközhasználat feltételeit, így különösen a helymegosztás keretében a jogosult szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetőségeit és a biztosítható műszaki körülményeket a kötelezett szolgáltató telephelyén vagy az elhelyezés alternatív lehetőségeit;

- e) a hozzáférési hálózat architektúrájával kapcsolatos, az átengedési szerződés megkötéséhez szükséges minden lényeges információt;

- f) a hozzáférési hálózatban alkalmazott fizikai áramkör lényeges műszaki jellemzőit;

- g) a helyi hurokban alkalmazható széles sávú átvitelt biztosító technológiák berendezéseire vonatkozó specifikációkat, a más rendszerekkel való interferencia elkerüléséhez szükséges EMC követelményeket;

- h) a fenti szolgáltatások árait és alkalmazási feltételeiket;

- i) a felek közötti együttműködés szabályait.

(4) Nem áll fenn a kötelezett szolgáltató helyi hurok átengedésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettsége, ha az átengedésre vonatkozó igény műszakilag nem valósítható meg, illetve teljesítése esetén a hálózat egysége nem őrizhető meg.

(5) A kötelezett szolgáltató helyi hurok átengedésére és az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra vonatkozó referenciaajánlat közzétételére vonatkozó kötelezettsége a 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor a távbeszélő piacon jelentős piaci erejű szolgáltató esetében kizárólag a helyi hurok fémes sodrott érpára tekintetében áll fenn.

174. § A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a hatóság a helyi hurok átengedését, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget – a 172. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén – a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára bármilyen fizikai áramkörű helyi hurok tekintetében előírhatja, de a helyi hurok fémes sodrott érpára tekintetében külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles előírni.

175. § (1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató helyi bitfolyam hozzáférés átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra referenciaajánlatot köteles összeállítani, és a hatóság részére 2004. január 15-éig, valamint a számviteli szétválasztás alapján 2005. évre vonatkozóan 2004. augusztus 31-éig jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) A helyi bitfolyam hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatot a helyi hurok átengedésére vonatkozó ajánlattal együtt kell összeállítani.

(3) A 172. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a referenciaajánlatban meg kell határozni a rendelkezésre álló átviteli kapacitáshoz való hozzáférés feltételeit.

(4) A kötelezett szolgáltató kizárólag akkor szolgáltathat bitfolyam hozzáférési szolgáltatást egy adott helyi hurkot illetően, ha a referenciaajánlatában felajánlja a kérdéses helyi hurkon a helyi bitfolyam hozzáférést és az ehhez szükséges közös eszközhasználatot.

(5) A helyi bitfolyam hozzáférésre egyebekben a helyi hurok átengedésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

176. § A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a bérelt-vonali szolgáltatást műszaki és használati feltételeiben egységes – külön jogszabályban meghatározott – jellemzőkkel és előírt szolgáltatásválasztékban nyújtani.

177. § (1) A miniszter e törvény alapján az egyetemes szolgáltatókat legkésőbb 2004. május 1-jéig kijelöli. A kijelölésig a miniszter gondoskodik az e törvény hatálybalépésekor hatályos egyetemes szolgáltatási szerződések megfelelő módosításáról, illetve felmondásáról oly módon, hogy a szolgáltatás folyamatossága biztosított legyen.

(2) A 120. § (1) bekezdés szerinti egyetemes szolgáltatási szerződéseket a miniszter a kijelölt szolgáltatóval legkésőbb 2004. július 1-jéig megköti.

178. § (1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a 111. § (1) bekezdést és a 112. § (1) bekezdést a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra kell alkalmazni.

(2) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a mobil rádiótelefon szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást a nemzetközi hívások esetén.

179. § A 170–178. §-ok szerinti távbeszélő, összekapcsolási, mobil rádiótelefon és bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erejű szolgáltató alatt az e törvény hatálybalépésekor a Hírközlési Döntőbizottság által ilyen szolgáltatóként azonosított szolgáltatót kell érteni.

180. § Azok a 84. § (1) bekezdésének megfelelő engedélyek, amelyeket a törvény hatálybalépése előtt megkötött koncessziós szerződés alapján határozott időre adtak ki, a koncessziós szerződés hatályának időtartama alatt hatályban maradnak.

181. § (1) A távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a 2003. augusztus 31. előtt megkötött határozott idejű előfizetői szerződésekre e törvény rendelkezéseit a 168. § (1) bekezdése szerinti időponttól, de legkésőbb 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 88. § (2) bekezdését a jelen törvény hatálybalépését követően megkezdődött elévülésekre kell alkalmazni.

- a) a hatóság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásainak részletes szabályait;

- l) a digitális rádió- és televízió-műsorok elérése érdekében a hatóság által a 100. § (3) bekezdése alapján előírható kötelezettségek részletes szabályait;

- i) az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét.

- b) a hatóság eljárásainak díjai és a felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit, valamint – a hatóság véleményét kikérve – e díjak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

- k) a hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a hatóság adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat;

(6) Felhatalmazást kap a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:

- a) a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 80. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott jogszabályokban foglalt megfelelőség-igazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;

- b) a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén;

- c) a nem polgári célú frekvenciasávok felhasználási szabályait.

186. § (1) Ahol jogszabály Hírközlési Felügyeletet, Hírközlési Főfelügyeletet, Hírközlési Főfelügyelet területi szerveit, Hírközlési Területi Hivatalt említ, ott a Nemzeti Hírközlési Hatóságot kell érteni.

- 16. Elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály: e törvény, e törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, elektronikus hírközlésre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus, valamint a hatóság határozata.

- 69. Közzététel: e törvény által a hatóság számára közzétenni rendelt információ hozzáférhetővé tétele a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az arra vonatkozó eljárás szerint, valamint a hatóság internetes oldalain haladéktalanul.

- 97. Referenciaajánlat: a hatóság határozata alapján a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által kötelezően közzétett, a megajánlott hálózati szolgáltatásokat, illetőleg azok jogi, műszaki, pénzügyi feltételeit részletező ajánlat.