2002. évi XLIII. törvény — mi változott? 2015. január 1.

A 2014. március 15. és 2015. január 1. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. március 15.)Következő módosítás (2016. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 217 változatlan sor ⋯

10. § (1) Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.

(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.

(3) Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja.

(4) Az adóalany köteles a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(5) Az állami adóhatóság az adóalanyt a (3)–(4) bekezdés szerinti bejelentés hiányában az adóévet követő adóévre is adóalanyként tartja nyilván.

⋯ 128 változatlan sor ⋯

- a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

- b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.

(4) A jogi személy és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli – a jogi személy és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján – az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

⋯ 211 változatlan sor ⋯