2002. évi LV. törvény — mi változott? 2021. július 1.
A 2021. január 1. és 2021. július 1. között hatályba lépett módosítások. 20 sor került be, 11 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2021. augusztus 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 17 változatlan sor ⋯
### A közvetítés fogalma
2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.
2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.
### A közvetítő feladata
⋯ 11 változatlan sor ⋯
5. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a – cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló – természetes személyt, aki
- a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
- a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, felsőfokú végzettséghez kötött legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
- b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,
- c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(5) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat véglegessé válásától számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.
(6) Ha a természetes személyt azért kell törölni a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a természetes személy mindaddig nem vehető fel ismételten a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti.
5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás végleges vagy jogerős befejezéséig kezeli.
5/B. § Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár, bíró vagy rendelkezési állományba helyezett bíró is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).
⋯ 29 változatlan sor ⋯
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzék – az (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A névjegyzék adatai – a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.
(3) A névjegyzék adatai – a 6. § (1) bekezdés b) és k) pontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.
(4) A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a miniszter a Hivatalos Értesítőben is közzéteszi.
(4)
(5) A névjegyzékben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
8. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentést egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani.
(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e), és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével – tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének – a közvetítői szakmai képzés elvégzését igazoló okirat kivételével – a c), f), és m) pontjában írtak igazolására szolgáló iratokat, valamint a közvetítői szakmai képzés elvégzését igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát.
(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e) és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével – tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdés c), f) és m) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratokat.
(3)
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(6)
9. § (1) A miniszter hivatalbóli eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. Az igazolvány személyesen vehető át.
9. § (1) A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.
(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.
(2)
### A közvetítői tevékenység szüneteltetése
⋯ 13 változatlan sor ⋯
- b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,
- c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
- d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
- e) azt a természetes személy kéri, vagy
- f) meghalt.
- e) a közvetítői tevékenysége szüneteltetésének megkezdésétől számított öt év anélkül telt el, hogy bejelentette volna a szüneteltetés befejezésének tényét,
- f) azt a természetes személy kéri – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel –, vagy
- g) meghalt.
(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha
- a) a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
- b) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,
- b) nem felel meg az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak,
- c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,
- d) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
- e) azt a jogi személy kéri.
(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A természetes személy és a jogi személy nem kérheti a névjegyzékből való törlést, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés d) pontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.
(5) A miniszter a névjegyzékből törölt személynek a törlés időpontjában – jogszabály alapján – nyilvántartott adatait a névjegyzékbe történő ismételt felvétel e törvény szerinti feltételeinek ellenőrzése, hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése céljából kezelheti és azokat kizárólag az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A névjegyzékből törölt személy tekintetében kezelt adatok törlése iránt a miniszter a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével gondoskodik.
12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.
(2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül átadni.
⋯ 307 változatlan sor ⋯
41. § Az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg a bírósági közvetítéssel kapcsolatos részletszabályokat.
### Európai uniós követelményekre utaló rendelkezések
41/A. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
42. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
#### 43–44. §