2002. évi LV. törvény — mi változott? 2018. január 1.

1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári és közigazgatási jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.

(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gondnoksági perekben, származási perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság felbontásához.

(4) A természetes személy a jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.

(5) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat véglegessé válásától számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.

5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás végleges vagy jogerős befejezéséig kezeli.

- g) szakterületét, amelyet a bejelentésben megjelölt,

8. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentést egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani.

(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e), és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével – tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének – a közvetítői szakmai képzés elvégzését igazoló okirat kivételével – a c), f), és m) pontjában írtak igazolására szolgáló iratokat, valamint a közvetítői szakmai képzés elvégzését igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát.

9. § (1) A miniszter hivatalbóli eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. Az igazolvány személyesen vehető át.

(2) Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt harmincnapos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható.

#### 22. §

(3) A közvetítő – ha abban az időszakban kérik fel és a felkérést elfogadná – a felkérésre adott elfogadó nyilatkozatát megelőzően írásban tájékoztatja a feleket arról, hogy a névjegyzékbe még nem került bejegyzésre, valamint arról, hogy ha a miniszter a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a névjegyzékbe bejegyzés helyett megtiltja a tevékenység folytatását, az általa lefolytatott eljárás nem fogja kiváltani a közvetítő eljáráshoz kapcsolt jogkövetkezményeket.

(3) Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

38/B. § (1) A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári, illetve a közigazgatási perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak.

(2) A bírósági közvetítésre a 4–5/A. §, a 6–21. §, a 23. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. § (1) és (3) bekezdése és a 37. § nem alkalmazható.

(3a) A közigazgatási bírósági eljárásban elrendelt bírósági közvetítés esetén a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi.

(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban eljáró bíró.

(2) Az alávetési nyilatkozatot a közvetítő – legkorábban a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentéssel egyidejűleg – bármikor megteheti. E nyilatkozat visszavonható; a visszavonás nem érinti azt az ügyet, amelyben a nyilatkozat megtétele tényének a névjegyzékből való törlése előtt a felkérés már megtörtént.

39/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

- b)

40/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentés benyújtására, a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.