# 2001. évi XXXVI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról Az Országgyűlés elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében eddig játszott jelentős szerepét. A jogállamiság alkotmányos elvének való maradéktalanabb megfelelés érdekében azonban a köztisztviselők képzettségének, a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeknek a további emelése szükséges. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy érvényesüljön a köztisztviselők számadási kötelezettsége, a döntéshozatal nyíltsága, a köztisztviselők magatartásának becsületessége, a vezetők példamutatása, valamint a köz szolgálatában állók önzetlensége, befolyástól való mentessége, illetve a közügyek intézésének objektivitása. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy e többletkövetelményekhez – ezekkel arányosan – többletjuttatások járuljanak. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a köztisztviselők egzisztenciális feltételei számottevően javuljanak. Ennek részeként indokolt, hogy a köztisztviselők életútja kiszámítható életpályává váljék. Mindezek teljesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1–71. § 72. § 73–74. § 75–85. § 86. § 87–101. § ### HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 102. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2001. július 1-jén lép hatályba - a)–b) - c) - d)–h) (2) (3) Az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba. (4) (5) (6) (7) (8) (9) 103. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, s a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a (2)–(4) bekezdések alapján megállapított alapilletményt, a már megszerzett alapilletmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. E szerint kell eljárni mindaddig, amíg a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az államigazgatásban érvényes illetményalapot. (7) (8) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított alapilletmény eltérítések megszűnnek és az alapilletményt a (2)–(4) bekezdés alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. Ha az meghaladja az ily módon számított alapilletményt, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) Az e törvény 97. §-ában az országgyűlési képviselőcsoportok köztisztviselőire megállapított illetménykereteket a Ktv., illetve annak 2. számú melléklete alapján számított illetmények figyelembevételével kell a törvény hatálybalépésétől biztosítani. 104. § Ha a köztisztviselő e törvény hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, személyi illetményét meg kell szüntetni és illetményét a 103. § (2)–(5) bekezdés alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ha a személyi illetmény összege meghaladja az ily módon számított illetményét, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. 105. § (1) (2) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő – ide nem értve a vezetőt, a jegyzőt és a főjegyzőt – betöltötte az ötvenötödik életévét, mentesül a közigazgatási szakvizsga letétele alól, s számára a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni, ha e köztisztviselőt a törvény hatálybalépése után másik közigazgatási szervhez áthelyezik mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonya meg nem szűnik. (3) A törvény hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi és címzetes szak-főtanácsosi címet címzetes főtanácsosi és címzetes vezető-főtanácsosi címnek kell tekinteni. A törvény hatálybalépésekor e címekkel, valamint címzetes főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőtől a címeket akkor sem lehet visszavonni, ha a köztisztviselő a címadományozás feltételeként e törvényben megállapított közszolgálati jogviszonyban töltött idővel, illetve közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik. A törvény hatálybalépése előtt a címzetes tanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a főtanácsosi besorolási fokozat 13. fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető főtanácsos besorolási fokozat 15. fizetési fokozatába, a címzetes szak-főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető-főtanácsosi besorolási fokozat 17. fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőt a főmunkatárs besorolási fokozat 16. fizetési fokozatába kell sorolni. (4) 106. § 107. § (1) (2) (3) A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, illetve, ha a közigazgatási szerv közfeladata ellátására új szervezetet alakít és a munkaviszonyban álló e szervezetben a továbbfoglalkoztatást vállalja, továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett. A jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el. (4) 108. § (1) (2) Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál – a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével – a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54–56. § szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. 109. § (1) (2) (3) Az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2001. július 1-jét megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a 2001. július 1-jén hatályba lépett szabályok az irányadóak. (4) Amennyiben az ügykezelő és a fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén – ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell; – ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 110. § Amennyiben az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. 111. § 112. § ### 1–3. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez ### 4. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez ### 5. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez ### 6–8. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez