2001. évi XX. törvény — mi változott? 2021. január 1.
A 2020. június 18. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 2 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. június 18.)Következő módosítás (2021. június 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében;
- b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó, kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremtő, oktatási, turisztikai, sport és szabadidős célú, valamint a strukturális és regionális különbségek kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkóztatást szolgáló), továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások és mindezek bővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában;
- c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek (ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások), egyházi jogi személyek, valamint törvénnyel létrehozott – elkülönített állami pénzalapnak nem minősülő – vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában, továbbá az ezekben egyéb módon történő fejlesztési célú részesedésszerzésben;
- c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek (ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások), egyházi jogi személyek, valamint törvénnyel létrehozott – elkülönített állami pénzalapnak nem minősülő – vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdasága tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában, továbbá az ezekben egyéb módon történő fejlesztési célú részesedésszerzésben;
- d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint – külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint – az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában;
- e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában;
- f) a Kormány határozata alapján 1. az állami és a helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése során, annak megvásárlásához, 2. a lakóépület felújításához a lakásszövetkezet, illetőleg a társasház tulajdonostársainak közössége részére, 3. a magyar állampolgárok, illetőleg legalább egy éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó természetes személyek fejlesztési beruházásaihoz szükséges hitelek refinanszírozásában;
⋯ 88 változatlan sor ⋯
(5b) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan biztosítékok érvényesítése céljából is szerezhet azzal, hogy ebben az esetben az (5) bekezdésben meghatározott, a befektetés minél magasabb mértékű megtérülésére vonatkozó feltétel nem alkalmazandó.
(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a természetes személyeket (ideértve a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat is) és a társasházakat.
(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a természetes személyeket (ideértve a mezőgazdasági őstermelőket és az őstermelők családi gazdaságának tagját is) és a társasházakat.
### III. Fejezet — AZ MFB ZRT. KÖLTSÉGVETÉSIÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI
⋯ 287 változatlan sor ⋯