2001. évi XCV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A Magyar Köztársaság területi épségének, függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét, illetve a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív feladatokat ellátó Magyar Honvédség katonáitól az állam tántoríthatatlan hűséget, magas fokú készenlétet és fegyelmet, valamint bátor helytállást követel. A katonák a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a Magyar Honvédség feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában sajátos közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés – elismerve a katonai szolgálattal járó legnagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát – a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonáinak jogállásáról a következő törvényt alkotja:

(2) E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, az állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományúak hozzátartozóira is alkalmazni kell.

(5) Az állomány kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezései a katonai bírákra csak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény által nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatók.

(3) Állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.

(7) Felettes: az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében – vezetői szintjének megfelelően – értelemszerűen gyakorolja a (2)–(5) és a (8) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

(8) Országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész.

(9) Országos parancsnokság: a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész által vezetett szerv.

(14) A hivatásos állomány tagja: az a tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan időre vállalja.

(15) A szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja.

(17) A tiszthelyettesi állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.

(18) A legénységi állomány tagja: a honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona.

(19) Kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb beosztásba helyezésről.

(22) Vezénylés: az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat (képzés) teljesítése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott, illetőleg a rendelkezési állományból más szervhez határozott vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása.

- a) a Hvt. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás;

- b) nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál, a Magyar Köztársaság önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat;

- j) külföldi állomásozás.

(38) Az önkéntes tartalékos állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli), tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki meghatározott ideig – szerződés alapján – önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

(40) Műveleti terület: a Hvt. 204. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott terület.

(3) A katonai beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése az azt betöltő hivatásos (szerződéses) katonának a szolgálati jogviszonyát nem érinti.

(3) Az állomány tagját az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

- a) a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;

- b) a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének b), d) és g)–h) pontjában, valamint a Hvt. 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(2) A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie. Párt nevében vagy érdekében – szolgálati viszonyának szüneteltetése idején – csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való részvétele során vállalhat közszereplést.

- a) pártpolitikai célt szolgál;

23. § Az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen egyenruháját nem viselheti. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen egyenruháját csak a Honvédséget képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

(3) A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a vezényleti nyelv használatát az országos parancsnok a (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.

27. § A szerződéses állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

28. § (1) Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson.

30. § (1) Az állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

31. § (1) Az állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot nem szervezhetnek és tevékenységükkel nem akadályozhatják a Honvédség rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.

32. § (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a Honvédség és az érdek-képviseleti szerv a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. A Honvédség biztosítja az érdek-képviseleti szerv működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv

- a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a Honvédség kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-) időn túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja;

- b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(2) A Honvédség nem követelheti meg azt, hogy az állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg az állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem okozhat hátrányt az állomány tagjának az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.

(3) Jogosultságot vagy juttatást a Honvédség az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függővé.

33. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – az állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja az állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

(2) A szakszervezet jogosult, hogy

- a) a Honvédségen belül működjön, és tagjait tevékenységébe bevonja;

- b) az állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;

- c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.

(3) A szervezeti egység szakszervezeti szerve, illetve a reprezentatív szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:

- a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;

- b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;

- c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.

(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.

(6) A külföldi szolgálatot ellátó állomány esetében a 21. § (5) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglalt jogokat a szakszervezet az adott külföldi szolgálat ellátásának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja.

34. § (1) A szervezeti egység szakszervezeti szervével, illetve a reprezentatív szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:

- a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni;

- b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;

- c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt – ha az az állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érint – a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók – irányítása körébe tartozóan – az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.

35. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet – a műveleti területen szolgálatot teljesítő állomány kivételével – jogosult az állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben az állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, 15 napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.

35/A. § A szakszervezet az együttműködés keretén belül a Honvédséget tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról és e tisztség ellátásának megszűnéséről, valamint a tisztségviselők megválasztáskori beosztásáról és illetményadatairól.

36. § (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.

(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a Honvédség köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a Honvédség más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente – utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.

(4) A Honvédség a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani.

(5) A szakszervezet tagjai részére összesen – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a szervezeti egység köteles előzetes egyeztetés alapján minden 10, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag után évente egy nap fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.

(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára az állomány tagját távolléti díj illeti meg.

(7) A Honvédség a szakszervezeti tagdíj levonását külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján végzi.

37. § (1) Az állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való – a Honvédség által kezdeményezett – beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez – a külföldi szolgálatot teljesítő személyi állomány kivételével – az adott szervezeti egységen belüli szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.

(3) Ha a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.

38. § (1) A 34–37. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig az állomány létszámának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.

(3) A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 35. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

38/A. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

38/B. §

39. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter – a Honvéd Vezérkar főnöke részvételével – az ágazati érdekegyeztető fórumon (a továbbiakban: érdekegyeztető fórum) egyeztet. Az érdekegyeztető fórumban minden, a 38. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az érdekegyeztető fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(2) Az érdekegyeztető fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.

(3) A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza azzal, hogy a szerződéses szolgálati viszony meghosszabbításának jogköre a rendfokozat szerint differenciáltan is meghatározható.

41. § (1) A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.

- c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, a büntetést kiszabó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

- f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

(3) Szerződéses szolgálati viszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak olyan személlyel létesíthető, aki tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 3 év időtartamra vállalja a szolgálatot. Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés. A szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján – a 43. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével – alkalmanként, legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.

(10) A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni kell.

(12) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony – jogszabályban meghatározott feltételekkel – azzal a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.

(13) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor – az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével – írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a külföldi szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás nélkül írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos személyi anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.

(14) Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony – szerződésben meghatározott alkalmassági feltételekkel – a 18. életévét betöltött személlyel és határozatlan időre létesíthető.

43. § (1) A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan időre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz, melynek szövegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A szerződéses szolgálati idő együttes tartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem lépheti túl az 55. §-ban meghatározott felső korhatárt.

44. § A polgári oktatási intézményi végzettséggel felvett személy rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének), valamint szakmai gyakorlatának figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztást elért, de az oktatási intézmény elvégzésétől folyamatosan szolgálatot teljesítő és speciális beosztást betöltő rendfokozatát.

(2) Az állomány tagját a próbaidő alatt a Honvédség és a beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.

(6) A szerződéses legénységi állományba felvett, rendfokozattal nem rendelkező katona a próbaidő leteltéig honvédként teljesíti szolgálatát.

46. § (1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.

- d) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál,

- f) a védelmi igazgatás rendszerében,

- g) a központi és a helyi közigazgatási szerveknél (a szerződéses állomány kivételével),

- h) a nem katonai felsőoktatási intézményeknél,

- k) a bíróságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában,

(5)

(7)

(2) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése – a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével –, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti beosztás betöltésére vonatkozó szabályok szerint történik. Előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére – a munkavállaló beleegyezése nélkül – a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor. Ez esetben a Honvédség az állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével, illetve – a 88. § (9) bekezdésére tekintettel – viselt rendfokozatának megfelelően köteles beosztásba, vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.

(4) Az állomány 46. § (3) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározott szervezetekhez vezényelt tagjára az e § (1)–(3) bekezdéseit, valamint a 48. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot teljesítő személy – beleegyezésével – hazai és külföldi egyéni beosztásba is kinevezhető.

47/B. § (1) Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes tartalékos lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság állítja ki, és telefonon vagy postai kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot – felkészítés érdekében, illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívás esetén – a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.

(4) Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról, időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a hadkiegészítő parancsnokság értesíti.

- h) akit szakszervezeti tisztségbe választottak, a szakszervezet kezdeményezésére a 36. § (2) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény időkeretének terhére, tisztsége betöltéséig;

- m) aki az 59/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozók esetében – szolgálati beosztás hiányában – a beosztás szintje az utolsó betöltött beosztással azonos, ha ilyennel nem rendelkezett, akkor viselt rendfokozatának megfelelő.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában megjelöltek jogai és kötelezettségei – a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével – azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével.

(5) Az állomány (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(7) Az állomány tábornoki rendfokozatú, (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának a 117. § (1) bekezdése szerint távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 59/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.

49. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség, szakképzettség megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pedig pályázatot lehet kiírni.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény vezetője, illetve az adott beosztásra a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) vagy az általa kijelölt szakmai szerv írja ki.

(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is. A pályázat nyertesét a szolgálat érdekében kell a beosztás betöltésére kinevezni vagy vezényelni.

(6) A katonai felsőoktatási intézmény oktatói és kutatói beosztásaira az állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe kinevezni vagy áthelyezni.

(7) A Honvédség egészségügyi intézményeiben és a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központban (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.

(3) A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a 2. § (22) bekezdés szerinti határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is történhet.

(3) Az állomány szolgálati beosztást betöltő tagja Honvédségen belüli képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. A képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

### A szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának szünetelése

54. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a szerződéses állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés időtartama alatt a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3) Ha a szerződéses állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

55. § (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró javaslatára – egy alkalommal, a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatárig a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása az érintett egészségi alkalmasságának megállapítása és a 88. § szerinti minősítése után lehetséges.

(2) A katonai felsőoktatási intézmény választott tisztségviselőinek hivatásos szolgálati viszonya – megválasztásuk esetén – a miniszter hozzájárulásával az (1) bekezdés szerinti határideig meghosszabbítható.

(3) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos szolgálat felső korhatárával.

(4) Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíj korhatárával.

- i) a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

58. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról – az alábbi kivételekkel – lemondhat:

- a) a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot ideje,

- b) az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszak,

- c) a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződésből eredő – kollektív védelmi feladatok ellátásának időszaka, és az azt követő 30 nap,

- d) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben foglalt – a honvédelmi ágazat hatáskörébe utalt – feladatok végrehajtásának időszaka alatt.

(2) Amennyiben a határozott időre szóló szerződés az (1) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása előtt szűnne meg, a szolgálati viszony és az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási idő meghosszabbodik a feladat teljesítéséig.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével – a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idő 262. § szerinti számítására, valamint a korkedvezményre való jog kivételével – a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogosultságait elveszti.

(5) Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 203. § (8) bekezdése irányadó.

(6) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő leteltével a 262. § szerinti szolgálati idő számítására, valamint a megszerzett korkedvezményre jogosult.

- c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást – figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is – pedig nem fogadta el;

- d) az 51. § szerinti kinevezést, beosztásba, illetve állományba helyezést alapos indok nélkül elutasítja.

(3)

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult az állomány tagja, ha rendelkezik a 203. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.

(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha

- c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.

59/B. § (1) A miniszter az állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati viszonyának megszüntetésére a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

(2) Tábornok esetén a Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására a miniszter jogosult a köztársasági elnök egyidejű értesítése mellett. A méltatlansági eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a szolgálati jogviszony megszüntetésére a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 5 napon belül elkészíti az (1) bekezdés szerinti előterjesztést.

(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti előterjesztési javaslatát az állomány tábornoki rendfokozatú tagja részére kézbesíteni kell. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. Az állomány tagja a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. Az állomány tábornoki rendfokozatú tagját a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig az állomány tábornoki rendfokozatú tagját rendelkezési állományba kell helyezni.

(4) Ha az állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 203. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

- c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

(2) Rész-szolgálatteljesítési idő a miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél rendszeresített beosztást betöltőknek engedélyezhető a hivatásos és szerződéses katonai beosztások megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott beosztást, illetve a parancsnoki (vezetői) beosztást betöltők kivételével.

- c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,

- f) fizikai alkalmatlansága megállapítása,

- k) a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjára nem alkalmazható.

(3) Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosultságot szerzett – áthelyezésével egyidejűleg – nyugdíját a 203. § (4) bekezdés szerint kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben említett eseten kívül a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony akkor is megszüntethető, ha a katonai ügyész és más katonai ügyészségi alkalmazott áthelyezését kéri a Magyar Köztársaság ügyészsége nem katonai ügyészségi szervezeti egységéhez, és az áthelyezéséhez a legfőbb ügyész hozzájárul.

- e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó rendelkezést;

66. § (1) Ha a szolgálati viszony az 56. § b), e) és f) pontja, a 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének b), d)–g), i) és k) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül az állomány volt tagja köteles megtéríteni a részére kifizetett juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak, képzési költségnek azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni.

(2) Amennyiben az állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte szolgálati viszonyban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Az állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 81. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

(4) Ha a szolgálati viszony az 56. § b), e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének b), d)–g), i) és k) pontja alapján szűnt meg, az állomány tagja a ruházati illetmény időarányos részét meghaladó összeget megtéríteni köteles.

(5) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.

(5) A végkielégítés összegének felére jogosult az állomány tagja, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

- a) nyugellátásra szerzett jogosultságot,

- c) akinek a szolgálati viszonya rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg,

(10) A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(13) Attól a szerződéses katonától, aki a (3) bekezdés alapján nem, vagy a (10) bekezdés alapján csak csökkentett összegű leszerelési segélyre jogosult, a szolgálati viszony megszüntetéséig felvett szerződés-hosszabbítási díjat nem lehet visszakövetelni, amennyiben annak a mértéke meghaladja a kifizetendő leszerelési segély összegét.

(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, az állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, az állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5) A nyugállományba helyezett hivatásos katona – az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(7) Hivatásos állományba az a személy vehető vissza, aki a szolgálat felső korhatáráig a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a 262. § szerinti szorzók alkalmazása nélkül elérheti, és a 41. §-ban meghatározott feltételeknek – az életkor kivételével – megfelel.

- b) amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül gazdasági tevékenységnek minősülő [az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés] kapcsolatba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdonrésze van, vagy a hozzátartozó a gazdasági tevékenységre befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el,

- i) fertőző megbetegedés veszélye esetén, valamint ha a munkakörhöz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan a személyi állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázata mutatható ki, az 52/A. § (3) bekezdés szerinti egészségügyi intézkedések tűrésére.

76. § A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjénél kezdeményezheti.

(2) Az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott pályán, belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb beosztás és a hozzá kapcsolódó rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez. Ez a hivatásos állománynál legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent.

79. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség és felsőfokú szakmai végzettség, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.

80. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés, tanfolyami végzettség) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás (képzés) keretében kell biztosítani. A beiskolázásra pályázat vagy kijelölés útján kerül sor. Emellett lehetőséget kell adni az állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) Az állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.

81. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges hazai, külföldi oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Ha a továbbtanulás nem kapcsolódik közvetlenül a beosztáshoz vagy a tervezett előmenetelhez, a képzéssel összefüggő támogatás csak tanulmányi szerződés alapján biztosítható. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. Jogszabály a tanulmányi szerződés kötésének további eseteit is előírhatja.

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a Honvédségnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le. A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél hosszabb nem lehet. A nagy értékű képzések esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő a képzési időnél hosszabb is lehet, de ez esetben sem haladhatja meg az öt évet.

(3) Az állomány tagjával tanulmányi szerződés nem köthető a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokra, a Honvédség azonban tanulmányi szerződés nélkül is biztosítja az állomány tanulmányokat folytató tagjának az előírt végzettség (szakképzettség) megszerzéséhez szükséges indokolt, igazolt költségeit, így különösen a tandíj, a távolléti díj, a tankönyvköltség, illetve az utazási és szállásköltség összegét.

(4) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(7) A parancsnoki (vezetői) beosztásra meghatározott rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesi beosztásokra, tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén ez kettővel alacsonyabb lehet.

(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét annak leteltekor egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.

– őrvezetői rendfokozatban 2 év,

– tizedesi rendfokozatban 2 év,

87. § (1) A hivatásos állomány legalább századosi vagy zászlósi rendfokozatot elért tagját, aki az adott rendfokozatban a maximális várakozási időt letöltötte, de szolgálati nyugdíjra való jogosultságot nem szerzett, annak megszerzéséig – beleegyezésével – beosztásában kell tartani. A hivatásos állomány speciális beosztást betöltő tagja – beleegyezésével – a hivatásos szolgálat felső határáig tartható beosztásában.

(2) Az állomány tagját az (1) bekezdés esetén, ha parancsnoki beosztást tölt be más beosztásba kell helyezni.

(9) Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, a katonai ügyészségek szakállományáról, valamint a 46. § (3) bekezdés a) és az f)–l) pontjában meghatározott szervezeteknél szolgálatot teljesítőkről. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.

- a) a miniszter által vezetett minisztériumban és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a tiszti állomány,

- c) önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezeteknél a tiszthelyettesi és a szerződéses legénységi állomány

93. § (1) Az állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani.

102. § (1) Az állomány terhes, illetve szülő nő tagját a Munka Törvénykönyve szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése – az állami költségvetés terhére – kormányrendelet alapján történik.

107. § (1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tiszti rendfokozatú tagjait az I., a legénységi állományba tartozó és tiszthelyettesi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

109/A. § A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, valamint helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

- a) a minisztériumban, a minisztérium hivatalaiban, ügynökségeiben, igazgatóságaiban, valamint országos parancsnokságon,

- b) a középszintű irányító szervnél (parancsnokságnál, igazgatóságnál) és a velük azonosnak tekinthető szervnél,

- c) az a)–b) pontok alá nem tartozó katonai szervezeti egységnél

teljesít szolgálatot.

114. § (1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

- a) a repülési pótlék havi mértéke – a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a repült géptípustól függően – 67–300%;

- b) repülőgép berepülési pótlék gépenként 23–31%;

- c) ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként 4,2–34%;

- d) ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként 23–31%;

- e) tűzszerész pótlék óránként 4,7–15%;

- f) búvárpótlék óránként 2,6–3,5%;

- g) készenléti pótlék (díj) naponként 6,3%;

- h) ügyeleti díj szolgálatonként 3,8–7,4%;

- i) gyakorlati pótlék naponként 7,4%;

- j) orvosi ügyeleti díj óránként 0,45–4,5%;

- k) terepfelmérői pótlék naponta 4,2–8,4%;

- l) egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta 45%;

- m) osztálybasorolási pótlék havonta 6,3–12,6%;

- n) repülőműszakiak mesterkiegészítő pótléka havonta 10–13,8%;

- o) repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta 20,0%;

- p) különleges igénybevételi pótlék havonta 50–100%;

- q) oktatói pótlék – az oktatói fokozattól függően – havonta 26–260%;

- r) gépjárművezetői pótlék havonta 13%;

- s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes, tisztes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5–0,75%, az éjszakai műszakban pedig 1,0–1,5%;

- t) a jogszabályban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítő egészségügyi tiszt, tiszthelyettes és tisztes munkahelyi pótléka havonta 15–80%;

- u) díszelgési pótlék havonta 50%;

- v) zenekari pótlék havonta 50%;

- w) önkéntes műveleti tartalékos legénységi állomány külön pótléka a beosztásra való felkészítés idejére havonta 36%.

(3) Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

- a) egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka naponta 2,1%,

- b) eseti díszelgési pótlék naponta 1,6%.

114/A. § (1) Az önkéntes műveleti tartalékos katona a 47/A. § (3) bekezdése alapján a felkészítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, továbbá kizárólag a legénységi állományú önkéntes műveleti tartalékos katona a 114. § (1) bekezdés w) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. Az előzőeken felül az önkéntes műveleti tartalékos katona ezen időszakra laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére is jogosult. A 47/A. § (4) és (5) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes műveleti tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményt, a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az önkéntes műveleti tartalékos katona éves elektronikus kapcsolattartási hozzájárulásra jogosult.

(2) Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra, tényleges szolgálatteljesítésének idejére laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. Az önkéntes védelmi tartalékos katona rendelkezésre állási díjra nem jogosult. Ha az önkéntes védelmi tartalékos katona a szerződésében vállalt alapfeladatától eltérő feladatra kerül igénybevétele, juttatásait az önkéntes műveleti tartalékosokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, vagy az ezt meg nem haladó, szerződésében meghatározott egyéni illetményre jogosult, ha a szerződésében a teljes önkéntesség tényét nem rögzítette.”

(3) Az önkéntes műveleti tartalékos katonák illetményét – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani.

(4) Az önkéntes műveleti tartalékos katona – az illetményen túlmenően – rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a szerződés

- a) 1–2 évében évente 1 havi alapilletmény,

- b) 3–5 évében évente 2 havi alapilletmény,

- c) 5 év felett évente 3 havi alapilletmény összegével egyenlő.

117. § (1) Az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogvatartásban (házi őrizetben) lévő vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő vagy eltűnt tagja – a távollét időtartamára – illetményre nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.

(2) Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon, illetve a 263. § szerinti esetekben a szolgálattól 30 napot meghaladóan távol vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek.

125/A. § Az állomány tagja a 2. § (32) bekezdésének a)–d), f), valamint a h)–j) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára – az 52. §-ban foglaltak alapján – devizaellátmányra jogosult. A devizaellátmánynak a szolgálatteljesítés körülményeitől – a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól és a biztonsági helyzettől (a veszélyesség mértékétől) – függő összegét külön jogszabály állapítja meg. A 2. § (32) bekezdésének e) pontja alá tartozók részére – egyes missziókban – külön jogszabály napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

(2) Amennyiben az állomány tagjának külföldi pénzbeli ellátását a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító nemzetközi szervezet közvetlenül biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

- b) csak a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) közlését követően

- a) tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatásokra,

- b) honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja térítésmentes laktanyai elhelyezésre, továbbá az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti támogatásra

(5) A szerződéses állomány tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú, 5 évet már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt is.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítést tisztre – ezredes kivételével –, zászlósra, tiszthelyettesre a Honvéd Vezérkar főnöke, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az állományilletékes parancsnok szabhat ki.

139. § (1) Az országos parancsnokkal, valamint a Honvéd Vezérkar főnökének szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört – a köztársasági elnök jogköreinek kivételével – a miniszter gyakorolja.

162. § A miniszter hatáskörében hozott, továbbá a másodfokú határozat ellen az állomány fenyített tagja vagy képviselője – a kézbesítésétől számított 30 napon belül – a bírósághoz keresettel fordulhat.

162/A. § A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az 59/B. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

184. § (1) Az állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a Honvédség csak vétkessége esetén felel.

189. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor, a károkozás helyén irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

- ca) amelyet az állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

- cb) amelyhez az állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

- cc) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá,

- cd) amelyhez az állomány tagja a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be az állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a Honvédség, illetőleg – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

- b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj

- c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik.

196. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(4) A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

202. § (1) Az állomány tagját – saját jogán – szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerződéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(2) Az állomány tagja után a hozzátartozókat megillető hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.), valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

### A szolgálati nyugdíj

203. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idő után.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat 55. §-ban meghatározott felső korhatárának elérésekor szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a Tny. tv. 4. § (1) bekezdésének h) pontja és a 37–43. §-ai szerint számított 25 év szolgálati idővel.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg.

(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja

- a) 25 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés, valamint (2) bekezdésének b) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szűnt meg;

- b) 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és a szolgálati viszonya megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40 százalékot elérte, de még nem rokkant.

(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott szolgálati beosztást alapos ok nélkül nem fogadta el, részére – a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.

(6) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát

– az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,

– az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti alkalmatlanság – ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is – miatt szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.

(7) A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel az (6) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.

(8) Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 56. § b), e) vagy f), illetve a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a 69. § alapján történt visszavételét követően legalább 365 nap tényleges szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíja helyett – amennyiben ez számára kedvezőbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.

### A 2013. január 1-jétmegelőző időponttól megállapításra kerülőszolgálati nyugdíj

204. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért – a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.

(3) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját az eltiltáskor vele azonos rendfokozatú és hasonló beosztású és minősítésű repülőhajózók (1) bekezdés szerinti illetménye és illetményjellegű juttatásai alapulvételével kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett illetményen és illetményjellegű juttatáson az alapilletményt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot, a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást és a jutalmat kell érteni.

(5) Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a 117. § (1) bekezdése szerint – illetmény helyett – csökkentett távolléti díjat kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

205. § A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a 204. § alapján számított illetmény és illetményjellegű juttatások havi átlagától függ. Ezek figyelembevételével a szolgálati nyugdíj összege:

| Szolgálati idő/év | Havi átlagkereset százaléka |

| --- | --- |

| 25 | 65,0 |

| 26 | 66,0 |

| 27 | 67,5 |

| 28 | 69,0 |

| 29 | 70,5 |

| 30 | 72,0 |

| 31 | 73,5 |

| 32 | 75,0 |

| 33 | 76,5 |

| 34 | 78,0 |

| 35 | 79,5 |

| 36 | 81,0 |

| 37 és ennél több | 83,0 |

### A 2012. december 31-étkövető időponttól megállapításra kerülőszolgálati nyugdíj

206. § (1) A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítási jogszabályok szerint figyelembe vehető szolgálati idő tartamától, valamint a 204. § szerinti kereset, jövedelem – személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli – bruttó összegének egyhavi átlagától függ. Ezek alapján, ha a hivatásos állomány tagja kizárólag a szolgálati nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, a szolgálati nyugdíj összege a következő:

| Szolgálati idő (év) | A nyugdíjazás alapjául szolgáló havi átlagkereset, jövedelem százaléka |

| --- | --- |

| 25 | 43,0 |

| 26 | 45,0 |

| 27 | 47,0 |

| 28 | 49,0 |

| 29 | 51,0 |

| 30 | 53,0 |

| 31 | 55,0 |

| 32 | 57,0 |

| 33 | 59,0 |

| 34 | 61,0 |

| 35 | 63,0 |

| 36 | 65,0 |

| 37 és ennél több | 67,0 |

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a magánnyugdíj-pénztárban az egyéni számláján lévő összeget – saját döntése alapján – nem utalták át a Nyugdíjbiztosító Alap részére, a szolgálati nyugdíj összege a következő:

| Szolgálati idő (év) | A nyugdíjazás alapjául szolgáló havi átlagkereset, jövedelem százaléka |

| --- | --- |

| 25 | 31,07 |

| 26 | 32,62 |

| 27 | 34,17 |

| 28 | 35,72 |

| 29 | 37,27 |

| 30 | 38,82 |

| 31 | 40,37 |

| 32 | 41,92 |

| 33 | 43,47 |

| 34 | 45,02 |

| 35 | 46,57 |

| 36 | 48,12 |

| 37 és ennél több | 49,67 |

(3) A hivatásos állománynak az a tagja, aki 2013. január 1-je előtt szolgálati nyugdíjra jogot szerzett s kizárólag a szolgálati nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – a 205. § szerinti mértékű szolgálati nyugdíjra jogosult.

### Rokkantsági nyugdíj

207. § (1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult az állománynak az a tagja, aki

- a) esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50 százalékos mértékű, vagy

- b) a szolgálati viszony megszűnését követően két éven belül válik rokkanttá, ha a rokkantság a szolgálati viszony időtartama alatt annak gyakorlásával összefüggésben bekövetkezett baleset, betegség következménye és ebben az állapotában egy évig javulás nem várható, és az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) A rokkantsági nyugdíj összege a nyugállományba helyezésig szerzett szolgálati idő tartamától, a 204. §-ban meghatározott átlagkereset, jövedelem nagyságától, valamint a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelően a III. csoportba tartozó személy rokkantsági nyugdíjának összege:

- a) ha a rokkant szolgálati ideje nem éri el a 25 évet:

| Szolgálati idő (év) | A nyugdíjazás alapjául szolgáló havi átlagkereset, jövedelem százaléka |

| --- | --- |

| 1 évnél kevesebb | 50,0 |

| 1 | 50,5 |

| 2 | 51,0 |

| 3 | 51,5 |

| 4 | 52,0 |

| 5 | 52,5 |

| 6 | 53,0 |

| 7 | 53,5 |

| 8 | 54,0 |

| 9 | 54,5 |

| 10 | 55,0 |

| 11 | 55,5 |

| 12 | 56,0 |

| 13 | 56,5 |

| 14 | 57,0 |

| 15 | 57,5 |

| 16 | 58,0 |

| 17 | 58,5 |

| 18 | 59,0 |

| 19 | 59,5 |

| 20 | 60,0 |

| 21 | 61,0 |

| 22 | 62,0 |

| 23 | 63,0 |

| 24 | 64,0 |

- b) ha a rokkant szolgálati ideje eléri vagy meghaladja a 25 évet, a szolgálati nyugdíj mértékével azonos.

(3) A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

(4) Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, a (2), illetőleg (3) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíj címén megállapítani.

(5) Annak a hivatásos állományúnak, akinek az (1) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat során megszüntették és – a rokkantság idejét is beleszámítva – a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

### Baleseti rokkantsági nyugdíj

208. § (1) Az állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség esetén – a szolgálati idejére tekintet nélkül – baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ha

- a) túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség miatt az egészségkárosodásának a mértéke legalább 50 százalékos mértékű, és

- b) az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a Tny. tv. szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj mértékével azonos.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának a 69. § (4) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

### Hozzátartozói nyugellátás

209. § (1) Az állomány tagja vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy elhalálozás esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.

(2) Az özvegyi nyugdíj az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati viszonyának idejére tekintet nélkül megilleti.

(3) A Tny. tv. 50. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes özvegyi és a (2) bekezdésének a) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 60%-a, a (2) bekezdés b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj pedig a 36%-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

210. § (1) Az árvaellátás mértéke a Tny. tv. 56. § (1) bekezdése szerinti árva esetében az elhunyt nyugdíjának 36%-a, a (2) bekezdése szerinti árva esetében pedig a 72%-a.

(2) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.

210/A. § Az állomány olyan tagja, vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett olyan személy elhalálozása esetén, akinek a szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, a 209. § (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozói a teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozói nyugellátásra.

### A baleseti hozzátartozói nyugellátások

211. § (1) Az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset sérülés vagy betegség következtében elhunyt tagjának a 209. § (1) bekezdésben szereplő hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultak.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség következtében halt meg.

(3) A baleseti sérült hozzátartozóinak akkor is jár a baleseti nyugellátás, ha a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatti munkaképtelenség ideje alatt következik be, és vélelmezhető, hogy a sérült életben maradása esetében baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

(4) A hozzátartozói baleseti nyugellátások mértéke – az (5)–(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a 209–210. § szerinti hozzátartozói nyugellátások mértékével azonos.

(5) A hősi halott után az ideiglenes özvegyi nyugdíj a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 70%-a, amely az elhunytat – halála időpontjában – a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

(6) A hősi halott után járó ideiglenes özvegyi nyugdíjat követően folyósított özvegyi nyugdíj mértéke a Tny. tv. 50. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben megegyezik az (5) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj mértékével. A Tny. tv 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az özvegyi nyugdíj annak a baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 60%-a, amely az elhunytat a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

(7) A hősi halott esetében az árvaellátás összege árvánként annak a nyugdíjnak a 42, illetőleg – a Tny. tv. 56. §-ának (2) bekezdése esetén – a 84%-a, amely az elhunytat baleseti rokkantsági nyugdíjként – halála időpontjában – a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

### A nyugellátás és a baleseti járadékmegállapítása

212. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátások és baleseti járadék megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.

213. § (1) A nyugellátásra jogosultnak – beleértve a hozzátartozói nyugellátásra jogosultat is – a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett az állomány nyugállományba helyezett, illetve elhunyt tagja utolsó havi illetménye alapján megállapított távolléti díj kétszeresének – számított személyi jövedelemadóval csökkentett – összegét kell kifizetni. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb, mint ami a jogosultat a nyugdíjazás első két hónapjára nyugdíj címén megillette volna. A nyugdíj helyett folyósított kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül, és a nyugállomány kezdő napját megelőző utolsó munkanapon kell kifizetni. A nyugállományba való helyezést követő két hónapra folyósított ellátásnak a szolgálati nyugdíj megállapítási szabályai szerint megállapított része vehető figyelembe a társadalombiztosítási szervekkel történő elszámoláskor, valamint a nyugellátások külön jogszabály szerinti emelésénél azzal, hogy a különbözet társadalombiztosítási járulékalapot képez.

(2) Ha az állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti összeget azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együtt éltek.

214. § A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, a 203. § (1) bekezdése szerinti 25 év tényleges szolgálati időt betölti, a szolgálati nyugdíja összegét – annak folyósítása nélkül – hivatalból meg kell állapítani (rögzíteni).

214/A. § (1) Annak a hivatásos katonának, akinek a tényleges szolgálati ideje 2007. december 31-én eléri, vagy meghaladja a 20 évet, a 2007. december 31-én hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (rögzíteni) a szolgálati nyugdíj összegét, annak folyósítása nélkül. Az így rögzített nyugdíjat megilleti a 2008. évi emelés összege is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a 204. § (1) bekezdése szerint számított illetmény és illetményjellegű juttatások havi átlagának

- a) 20 év betöltött szolgálati idő esetén a 60%-ával,

- b) 21 év betöltött szolgálati idő esetén a 61%-ával,

- c) 22 év betöltött szolgálati idő esetén a 62%-ával,

- d) 23 év betöltött szolgálati idő esetén a 63%-ával,

- e) 24 év betöltött szolgálati idő esetén a 64%-ával,

- f) 25 év vagy ennél több betöltött szolgálati idő esetén a tényleges szolgálatteljesítési időhöz tartozó, a 205. § szerinti százalékával

kell számolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatásos katona – a nyugdíjba vonuláskor hatályos törvényi rendelkezésektől függetlenül, a 203. § (8) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – teljes összegű szolgálati nyugdíjra jogosult, ha

- a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, és

- aa) szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés, valamint (2) bekezdésének b) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szűnt meg, vagy

- ab) szolgálati viszonya megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy egészségkárosodása a 40%-ot elérte, de nem rokkant, vagy

- ac) 57. életévét betöltötte; vagy

- b) 57. életévét betöltötte, szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel.

214/B. § A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezéskor választhat a 203. § (9) bekezdése, a 214. §, illetőleg a 214/A. § szerint rögzített, valamint a tényleges nyugállományba helyezéskor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követően szolgálati időt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel növelve kell figyelembe venni.

### A magánnyugdíj

215. § (1) Az Mny. tv. 3. § (1) bekezdése, valamint a Tbj tv. 4. § m) pontja alkalmazása szempontjából a hivatásos állomány tagját 37. életévének betöltése előtt kell pályakezdőnek tekinteni.

(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói határozzák meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozhat.

222. § (1) Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, valamint a balesetnek, vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első fokú határozat ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.

223. § (1) Az állomány tagja – az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével – a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

(7) Ha a szolgálati viszony megszüntetésekor a hivatásos állomány tagját nyugállományba helyezik és a bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéssel hozott határozatot hatályon kívül helyezi, a szolgálati viszony a nyugállományba helyezéssel szűnik meg, de a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a nyugellátás és az elmaradt illetménye közötti különbözetet, valamint elmaradt egyéb járandóságát és a felmerült kárát.

- a) a nyugállományba helyezettekről,

230. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett, valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezett személy (a továbbiakban együtt: a nyugállomány tagja) egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja. Erre jogosultságát a „Katonai nyugdíjas igazolvány”-nyal igazolja. Egyenruha viselése esetén köteles betartani a katonai magatartási, alaki és viselkedési szabályokat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(4) A nyugállomány tagja egyenruhában külföldre csak a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével utazhat.

(7) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható. A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani és az eltiltást határozatba kell foglalni. A vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság folytatja le és tesz javaslatot döntésre. A határozatot a nyugállomány tagjának lefokozására jogosult parancsnok (vezető) hozza meg. A vizsgálat – amennyiben az érintett a tényfeltáró meghallgatáson nem kíván részt venni – távollétében is lefolytatható.

(10) Az egyenruha viselésre vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell az állományba nem tartozó, de annak viselésére feljogosított személyekre is.

230/A. § A miniszter nyugállományú tábornok esetén az egyenruha-viselési jog megvonására, illetve a rendfokozat használatától történő eltiltásra a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést. A miniszter előterjesztési javaslatát a nyugállományú tábornok részére kézbesíteni kell. A nyugállományú tábornok a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának írásban bejelenteni köteles. A nyugállományú tábornokot a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

234. § A nyugállomány tagja jogosultságainak érvényesítését, a velük való kapcsolattartást felvállaló egyesületek támogathatók. A nyugállomány tagja ügyeinek intézése, az alap- és szakosított ellátások, szolgáltatások igénybevételének biztosítása, a miniszter által kijelölt központi szerv, illetve a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságok feladata.

- a) az állomány és a nyugállomány tagja – kivéve, ha az utóbbi szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották –, valamint azok közeli hozzátartozói;

(3) A miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját és a nyugállomány elhunyt tagját – a szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel – ,,A Magyar Honvédség halottjává'' nyilváníthatja.

(5) A nyugállomány tagja halála esetén a (4) bekezdésben foglalt jogkör a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokot vagy az utolsó szolgálati beosztása szerinti állományilletékes parancsnokot illeti meg.

(7) Nem alkalmazhatók az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések, ha a nyugállomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § e) és f), az 59. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján őt az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották.

239/A. § (1) A sírhely földrajzi fekvése szerint illetékes hadkiegészítő parancsnok a hősi halottá minősítettek sírjai esetében – a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a sírgondozási feladatokat a sírhely földrajzi fekvése szerinti legközelebbi katonai szervezet parancsnoka, vagy az általa kijelölt, alárendeltségébe tartozó parancsnok útján, annak tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsnok köteles a hősi halottá minősítettek sírhelyeinek állapotát folyamatosan ellenőrizni, állagának megóvásáról gondoskodni, ennek érdekében a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság részére haladéktalanul megtenni.

### XIX. Fejezet — A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

240. § A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok (a továbbiakban: Szolgálatok) állományára e törvény rendelkezéseit, az e fejezetben foglalt eltérésekkel, valamint a rájuk vonatkozó külön törvény előírásaival együtt kell alkalmazni.

241. § (1) A Szolgálatok állományába tartozás olyan sajátos szolgálati viszony, amely – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Honvédség állományának tagja és az érintett Szolgálat között jön létre.

(2) Szolgálati viszony – a miniszter jóváhagyásával – akkor hozható létre olyan személlyel, aki nem tagja a Honvédség állományának, ha a nemzetbiztonsági feladat végrehajtása érdekében történő foglalkoztatás kizárólag fedővállalkozás keretében valósul meg.

242. § (1) A Szolgálatok tagjának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondás kivételével – csak akkor szüntethető meg, ha a Szolgálatokkal fennálló jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a Szolgálatok tagjának e szolgálati viszonya – a 241. § (2) bekezdése szerint létesített szolgálati viszony esetét kivéve – megszűnik, az érintett Szolgálat az állomány tagját a Honvédség részére visszaadja.

243. § (1) A Szolgálatok állományának tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is elláthatja (kihelyezett állomány).

(2) A Szolgálatok főigazgatói a szolgálat tagját polgári fedőbeosztásba helyezhetik. A szolgálat polgári fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.

(3) A szolgálatok fedőintézményben végzett feladataikat befejező tagjaira – amennyiben számukra rendfokozatuknak megfelelő más beosztás nem biztosítható – a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazhatók.

(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fedőbeosztásban lévő tagjai szolgálati nyugdíjának a 214. § és 214/A. § szerinti megállapítását (rögzítését) a Magyar Honvédség nyugdíj-megállapításra jogosult szerve – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival együttműködve – a fedőbeosztásban lévő személyek adatai védelmére vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével végzi.

244. § (1) A Szolgálatok tagja:

- a) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a főigazgatónak bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja;

- b) a külföldre utazásának tervezett időpontját, útvonalát, hazatérésének várható időpontját – az utazás megkezdését megelőzően legalább 10 nappal – szolgálati elöljárójának köteles bejelenteni. A főigazgató a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből megtilthatja, illetve korlátozhatja. Rendkívül indokolt esetben a 10 napos határidőtől el lehet térni.

(2) A Szolgálatok tagja – az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban – köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

### Az érdekképviseleti szervek és az érdekvédelem

245. § (1) A Szolgálatok tagjai szolgálati, szociális és életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére érdekképviseleti szervet hozhatnak létre, ha az állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalapítását kimondja.

(2) Az érdekképviseleti szerv nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhat.

(3) Az érdekképviseleti szerv a Szolgálatok állományát a Szolgálatokkal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem képviselheti.

(4) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a Szolgálatok rendeltetésszerű feladatainak, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

(5) Az (1) bekezdés alapján létrejövő érdekképviseleti szerven kívül más érdekképviseleti szerv a Szolgálatoknál nem működhet, azokhoz a Szolgálat tagja nem csatlakozhat.

246. § (1) Az érdekképviseleti szervet egyetértési jog illeti meg a Szolgálatok költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.

(2) Az érdekképviseleti szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok fedezetére rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.

(3) Az érdekképviseleti szerv – halasztó hatállyal nem bíró – kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintő jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) esetén. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követő, illetőleg a tudomásra jutástól számított 8. napon belül van lehetőség. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5 munkanapon belül bírálja el. Az egyeztetésre ezt követően, 8 napon belül kerül sor. Az eredménytelen egyeztetést követően az érdekképviseleti szerv a miniszterhez fordulhat.

### A szolgálati viszony alanyai

247. § (1) E törvény alkalmazása során a Szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.

(2) A Szolgálatok főigazgatói a 3. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolják:

- a) a Szolgálattal fennálló jogviszony létesítése, megszüntetése, valamint a Szolgálatok állományába visszavétel tiszt és tiszthelyettes esetében,

- b) tiszt és tiszthelyettes más szervhez vezénylése,

- c) mentesítés az alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség alól.

(3) Azon személyek esetében, akiknek szolgálati viszonya a 241. § (2) bekezdése szerint került létesítésre, a Szolgálatok főigazgatói gyakorolják a 3. számú mellékletben a Honvéd Vezérkar főnöke számára meghatározott jogköröket.

### Az állomány utánpótlása

247/A. § A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a 42. § (2) bekezdés szerinti rendfokozattól eltérhetnek.

### A szolgálati viszony létesítésének feltételei

248. § (1) A Szolgálatoknál szolgálati viszony azzal létesíthető, aki – az általános feltételeken túl – rendezett családi, illetve magánéletet él, és vállalja a titoktartási kötelezettséget.

(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg.

(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a Szolgálatok esetében a Szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.

(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz történő kinevezési okmány a 43. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.

249. § A Szolgálatok állománya – a 46. §-ban meghatározottakon túl – a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

### Pályázati rendszer

249/A. § A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok beosztásaira kiírt zárt meghívásos pályázatot elnyerőt, szolgálati érdekből, a katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által kezdeményezett időpontban kell átirányítani, a személyügyi eljárásra jogszabályban előírt időtartam figyelembevételével.

### A szolgálati viszony tartalma

250. § (1) A Szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést, e jogkör nem ruházható át.

(3) Méltatlanság alatt a Szolgálatok esetében azt az esetet is érteni kell, ha a Szolgálatok tagja szolgálaton kívüli magatartásával a Szolgálatok működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.

### A minősítés

251. § A Szolgálatok állományának tagja a teljesítmény értékelését és a minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

### A pótlékok

252. § (1) Az e törvényben meghatározott pótlékokon felül a Szolgálatok állományát az illetményalap százalékában meghatározva még akciószolgálati pótlék is megilleti, amelynek mértéke óránként 0,5%.

(2) A Szolgálatok állományának a külön törvényben meghatározottak szerint titkosszolgálati pótlék jár.

### Fegyelmi felelősség

253. §

### Kártérítési felelősség

254. §

255. § (1) Szolgálati panasz esetén a Szolgálaton belül a Szolgálatok állományának tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

(2) A Szolgálatok állományának tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen, a Szolgálatok állományának tagja panaszával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz fordulhat. Ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott első fokú határozat, illetve a nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja panasszal, illetve fellebbezéssel a miniszterhez fordulhat.

256. § A Szolgálatok állománya, a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat bírósághoz, ha a szolgálati viszonyra vonatkozó – az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó – döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.

257. § (1) A Szolgálatok állományáról az alap és a központi személyügyi nyilvántartást a Szolgálatok vezetik. A Szolgálatok a miniszter által vezetett központi nyilvántartás részére – a miniszter által meghatározott adatokról – csak számszerű, összesített információk adására kötelezettek.

(2) A központi nyilvántartásba a 228. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, valamint a miniszter (a Szolgálatok főigazgatói) által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását segítő szervezetben, illetve a Szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.

(3) A Szolgálatok személyügyi nyilvántartási rendjére a főigazgatók saját hatáskörükben intézkedhetnek.

258. § A Szolgálatoknál önálló előmeneteli bizottságok működnek.

259. § (1) A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell elismerni.

261. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt.

(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is.

(3) A katonai felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek.

(4) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe a 2007. szeptember 1-jét követően megkezdett, (esetenként) 30 napot meghaladó illetménynélküli szabadságon töltött idő, kivéve, ha az állomány tagja ezen időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. A gyermekgondozás céljából igénybe vett illetménynélküli szabadság szolgálati nyugdíjjogosultság alapját képezi.

262. § (1) A 259. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:

- a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön műveleti területen, illetve rendkívüli vagy veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,

- b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek, búvároknak, továbbá a polgári fedőbeosztásban nemzetbiztonsági feladatokat ellátóknak,

- c) 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek, valamint a nemzetbiztonsági műveleti területen speciális feladatokat ellátóknak.

(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak – folyamatosan 60 napot meghaladóan – nem a beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a 259. és a 261. § rendelkezései szempontjából szolgálati időnek számít.

269. § (1)

(2)

274. § (1) E törvény hatálybalépésével az állomány tagjának illetménye – az új illetményrendszer bevezetésével – nem csökkenhet.

(2) Az állomány tagjának a besorolási kategóriája szerinti beosztási illetményét – a 283. és a 284. §-ok figyelembevételével – kell megállapítani, a honvédelmi pótlék összegét pedig a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám alapulvételével kell kiszámítani.

(3) A törvény hatálybalépésekor megszűnő pótlékokat a beosztási illetménybe kell beépíteni.

277–280. §

283–285. §

286/B. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotváltozás miatti igénybejelentést, valamint az időszakos, kötelező felülvizsgálatot is – esetén kell alkalmazni.

- aa)

- ac) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,

- af) a nyugállományúakra vonatkozó részletes szabályokat;

- ah) a szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályait;

- b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történő részletes besorolását és a szolgálati beosztásokban rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, továbbá a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az egészségkárosítás veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál betölthető beosztásokat, az azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat;

- c) a katonai szolgálathoz, valamint az egyes beosztásokhoz kapcsolódó: – szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, – a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), tanfolyami és idegennyelv-ismereti követelményeket, – valamint a pályázat útján betöltendő beosztások körét;

- e) az illetmény, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj, szerződéskötési díj, szerződés-hosszabbítási díj és a jubileumi jutalom, a külön juttatás, a szabadságmegváltás megállapításával, folyósításával, az illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével, valamint a toborzópénz és a szerződéskötési díj visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét;

- g) az állomány pihentetésének, üdültetésének rendjét, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;

- h) a nyugellátásra, baleseti járadékra, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses szolgáltatásokat és az azokra jogosultak körét, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait;

- k) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását;

- l) a toborzási rendszer kialakítását, feladatait, feltételrendszerét és eljárási rendjét.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő katonai szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többlet terhükhöz kapcsolódó jutalmazásuk/anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.

Az állomány tagjának esküje

,,

Én ...................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság hűséges honvédje (honvéd tisztje, tiszthelyettese, tisztese) leszek.

A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, az Alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem.

Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.''

,,Isten engem úgy segéljen!''

2. tiszthelyettesek:

a) tiszthelyettesek:

| 5. Vezénylés (külföldi szolgálatra) | 5.1. A Hjt. 2. § (32) bekezdés a) pontja szerinti esetben – tábornok, tiszt 5.2. A Hjt. 2. § (32) bekezdés b)–g) pontja szerinti esetekben – tábornok 5.3. A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) és f)–g) pontja szerinti egy évet meghaladó időtartamú esetekben – tiszt, tiszthelyettes, tisztes 5.4. A Hjt. 2. § (32) bekezdés h) pontja szerinti esetekben (90 naptól) – tábornok |

| 6. Egyéb döntések | 6.1. Más szervhez történő vezénylés, vezénylés megszüntetése – tábornok, ezredes 6.2. Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba engedélyezése – tábornok 6.3. Egyenruha-viselési jog engedélyezése és megvonása (nyugállományúak) – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz 6.4. Illetmény nélküli szabadság engedélyezése – tábornok 6.5. Hősi halottá nyilvánítás 6.6. Kitüntetések, elismerések – kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz – kitüntető díjak, címek, szolgálati jel adományozása 6.7. Szervezeti egységen belüli alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása 6.8. Rendelkezési állományba helyezés – tábornok 6.9. Áthelyezés – tábornok 6.10. Szolgálati viszony szüneteltetés (Hjt. 54. §) – tábornok 6.11. Szolgálati idő módosítása – tábornok 6.12. Megbízás, hazai vezénylés, vezénylés megszüntetés – tábornok 6.13. Kinevezés, áthelyezés – ÁEK katonai főigazgató-helyettes |

| 7. Beiskolázásra vonatkozó döntések (90 naptól) | 7. Hazai képzés – tábornok |

| I. | Honvéd* | 2,00 | 0,35 |

* A ,,honvéd” rendfokozatnak kizárólag e melléklet szempontjából minősül.