2001. évi XCV. törvény — mi változott? 2010. december 1.

(41) Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.

(42) Harctéri életmentő katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett.

(43) Nagy értékű képzés: az olyan képzés, amely esetén a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított havi összege meghaladja a köztisztviselői illetményalap tízszeresét.

17. § (1) Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes az állomány tagját bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.

(2) A különleges műveleti kiképzések, illetve gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága, az érintettek előzetes írásbeli beleegyezésével a kiképzés céljainak elérése érdekében, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával a szükséges mértékben, és ideig, de legfeljebb 96 óráig korlátozható.

21. § (1)

(2) A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie. Párt nevében vagy érdekében – szolgálati viszonyának szüneteltetése idején – csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való részvétele során vállalhat közszereplést.

27. § A szerződéses állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

(3) Szerződéses szolgálati viszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak olyan személlyel létesíthető, aki tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 3 év időtartamra vállalja a szolgálatot. Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés. A szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján – a 43. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével – alkalmanként, legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.

- j) a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetnél, illetve társadalmi szervezetnél,

(8) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet a harctéri egészségügyi katonán túl harctéri életmentő katona is végezhet

- a) a műveleti területen, továbbá

- b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken.

- l) akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, a felmentési védelem idejére;

- m) aki az 59/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig.

(7) Az állomány tábornoki rendfokozatú, (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának a 117. § (1) bekezdése szerint távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 59/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.

(7) A Honvédség egészségügyi intézményeiben és a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központban (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.

(3) A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a 2. § (22) bekezdés szerinti határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is történhet.

### A szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának szünetelése

54. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a szerződéses állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés időtartama alatt a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3) Ha a szerződéses állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

(4) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időtartam letelik.

59/B. § (1) A miniszter az állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati viszonyának megszüntetésére a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

(2) Tábornok esetén a Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására a miniszter jogosult a köztársasági elnök egyidejű értesítése mellett. A méltatlansági eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a szolgálati jogviszony megszüntetésére a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 5 napon belül elkészíti az (1) bekezdés szerinti előterjesztést.

(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti előterjesztési javaslatát az állomány tábornoki rendfokozatú tagja részére kézbesíteni kell. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. Az állomány tagja a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. Az állomány tábornoki rendfokozatú tagját a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig az állomány tábornoki rendfokozatú tagját rendelkezési állományba kell helyezni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjára nem alkalmazható.

(6) Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget – az 56. § g) és i) pontjában, valamint az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel – köteles visszafizetni.

- i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8,0 havi távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.

(2)

76. § A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjénél kezdeményezheti.

79. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség és felsőfokú szakmai végzettség, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.

81. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges hazai, külföldi oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Ha a továbbtanulás nem kapcsolódik közvetlenül a beosztáshoz vagy a tervezett előmenetelhez, a képzéssel összefüggő támogatás csak tanulmányi szerződés alapján biztosítható. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. Jogszabály a tanulmányi szerződés kötésének további eseteit is előírhatja.

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a Honvédségnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le. A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél hosszabb nem lehet. A nagy értékű képzések esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő a képzési időnél hosszabb is lehet, de ez esetben sem haladhatja meg az öt évet.

(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét annak leteltekor egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.

(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a 83. § (9) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor, illetve azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.

(6) A különleges műveleti kiképzések alkalmával – a kiképzésen résztvevők vonatkozásában – a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során az állomány felkészítésben résztvevő tagja 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagja számára összevontan kell biztosítani a napi 8 óra pihenőidőt kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.

(7) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja az (5) bekezdés szerint a naptári évre járó 30 nap időarányos részére jogosult. Ez azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

- a) a gyermek gondozása céljából

- aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

- ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

- ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától a gyermek 3. életévének – ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig –, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet figyelembe venni. A szerződéses jogviszony 56. § i) pontja alapján történő megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni.

- a) a minisztériumban, a minisztérium hivatalaiban, ügynökségeiben, igazgatóságaiban, valamint országos parancsnokságon,

117. § (1) Az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogvatartásban (házi őrizetben) lévő vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő vagy eltűnt tagja – a távollét időtartamára – illetményre nem jogosult.

118. § (1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és szolgálati időpótlék, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett illetménypótlék, kiegészítő illetmény, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.

(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – az illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.

(2) Amennyiben az állomány tagjának külföldi pénzbeli ellátását a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító nemzetközi szervezet közvetlenül biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

126/C. § (1) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – a 18. § (3) bekezdésben meghatározott helyben lakási kötelezettség fenntartását szolgáló – lakhatási támogatás forrása

- a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,

- b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint

- c) az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.

(2) A minisztérium rendelkezése alatt lévő bérlakás állomány fejlesztésére az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti források használhatók fel.

(3) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási támogatással kapcsolatos pénzforgalmat a Honvédség kijelölt szervezete hitelintézetnél nyitott és vezetett lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlán bonyolítja.

(4) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket – a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést a 159. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően írásba kell foglalni.

(5) Ha a fegyelemsértés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

137. § (1) A fegyelmi jogkört a (4) és (6) bekezdésben, a 138. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 139. § (1) és (2), valamint a 140. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel az állományilletékes parancsnok (vezető) gyakorolja.

(6) Amennyiben a fegyelmi eljárásban az állományilletékes parancsnokot tanúként kell meghallgatni, az állományilletékes parancsnok az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fenyítés kiszabására az elöljáró parancsnok jogosult.

141. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok fegyelmi eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg, vagy a 131. § (4) bekezdésében foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti.

146. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi eljárást ebben az esetben is határozattal kell elrendelni, azonban a fegyelemsértés az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

154. § (1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját felhívja, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt hívja fel az iratismertetésen való megjelenésre, az állomány eljárás alá vont tagját pedig értesíti az iratismertetésről. Az értesítést, a felhívást a címzetteknek az iratismertetés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

162/A. § A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az 59/B. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

178. § (1) A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha az eljárás alá vonttal szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik. Az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén azok időtartamára a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.

214. § A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, a 203. § (1) bekezdése szerinti 25 év tényleges szolgálati időt betölti, a szolgálati nyugdíja összegét – annak folyósítása nélkül – hivatalból meg kell állapítani (rögzíteni).

222. § (1) Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, valamint a balesetnek, vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első fokú határozat ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.

223. § (1) Az állomány tagja – az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével – a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

- a) a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálták el, illetőleg az első fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;

- c) 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek, valamint a nemzetbiztonsági műveleti területen speciális feladatokat ellátóknak.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

267. § E törvény

- a) 43. §-a, valamint az 52. § (4) és (5) bekezdése a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,

- b) 98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,

- c) 59. § (9) bekezdése a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,

- d) 6. §-a és a 93. § (1) bekezdése a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- e) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek és

- f) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

277–280. §

- ff) az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét;

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza

- a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, így különösen a szolgálati célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a Magyar Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét,

- b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, illetve kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.

| 4. Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések | 4.1. Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetményvisszatartás – tábornok, ezredes 4.2. Magasabb beosztásba kinevezés – magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz – tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba – katonai attasé |