2001. évi LXXXV. törvény — mi változott? 2018. július 1.

- 1. Védelmi Program: a büntetőeljárásban résztvevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája,

- 3. személyi védelem: a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, valamint a büntetés-végrehajtási szervnek a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló külön jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint folytatott intézkedése;

- 4. büntetőeljárásban résztvevő: a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekeltek, a sértett és az egyéb érdekeltek képviselői, a tanú, a tanú ügyvédje, a szakértő, szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú;

- 5. nyomozó szerv: a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóság nyomozást folytató szerve;

- 6. védelmet ellátó szerv: a Védelmi Program keretében igénybe vehető intézkedések ellátására jogosult szerv;

- 7. kiemelkedő súlyú bűncselekmény: különösen az a bűncselekmény, amelynél felismerhetők a szervezett bűnözés vagy a nemzetközi bűnözés ismérvei, vagy amelynek tárgya a terrorizmussal, zsarolással, pénzmosással, kábítószer- vagy fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, pedofíliával, valamint az ezekkel összefüggésben elkövetett élet és testi épség elleni bűntettel kapcsolatos;

- 8. fenyegetett helyzetben lévő személy: az a személy, akinek – a büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt – a Védelmi Programba való felvétele indokoltnak látszik, valamint – a törvényben meghatározott esetekben – a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel az a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni és védelme indokoltnak látszik;

- 10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban – kivételesen a közös háztartáson kívül – élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó – ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is –, valamint kiskorú érintett esetén a szülő – ideértve az örökbefogadót vagy nevelőszülőt is – és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy;

- 12. harmadik személy: az állam, valamint azon egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és természetes személyek, akikkel a Védelmi Program tartama alatt az érintett jogviszonyban áll;

- 15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, harmadik személynek az érintett eredeti vagy fedő-, illetve új adatai szerint nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresésről való értesítési kötelezettsége;

(2) Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban résztvevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha

- b) a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető kilétének megállapítását és felelősségre vonását jelentősen segítette vagy segítheti, és ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a megállapodás megkötésével a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető,

- c) a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és

- d) a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges.

4. § (1) A megállapodás megkötésének kezdeményezését a fenyegetett helyzetben lévő személy kérheti, illetve a megállapodás megkötését – hivatalból, a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulásával – az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) önállóan is kezdeményezheti.

(2) A fenyegetett helyzetben lévő személy a megállapodás megkötésének kezdeményezése iránti kérelmét a büntetőeljárás alatt, valamint azt követően a megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosultnál terjesztheti elő.

(3) A fenyegetett helyzetben lévő személy kérelme esetén megállapodás kizárólag akkor köthető, ha a megállapodást az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosult kezdeményezi. A megállapodás kezdeményezésére jogosult a kérelem tárgyában annak előterjesztésétől számított három napon belül dönt.

5. § (1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárás tartama alatt az ügyész egyetértésével az a nyomozó szerv, továbbá ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.

(2) A büntetőeljárás befejezését követően az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését az a nyomozó szerv kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyt. A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetében a megállapodás megkötését a büntetés-végrehajtási intézet, az ügyész, illetve a büntetés-végrehajtási bíró is kezdeményezheti.

(3) A megállapodás megkötését a Tanúvédelmi Szolgálatnál (a továbbiakban: Szolgálat) kell kezdeményezni, amely tizenöt napon belül

(2) A Szolgálat az országos rendőrfőkapitány (1) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásáról értesíti a megállapodás megkötését kezdeményezőt, valamint – a megállapodás megkötését kezdeményező útján – a megállapodás kezdeményezése iránti kérelmet előterjesztőt, illetve – ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen – a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot.

(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. §-ban meghatározott személyt a Programba már felvették.

(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni. Amennyiben az egyeztetés keretében három napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Törvényszék az illetékes, amely a felek közötti jogvitát peren kívüli eljárásban bírálja el. Szükség esetén a bíróság a feleket személyesen is meghallgathatja.

8. § (1) Ha az 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott jogosult a megállapodás megkötését kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy Programba való felvétele érdekében kezdeményezi, a Szolgálat a törvényes képviselővel, a gondnokkal, illetve a gyámmal köt megállapodást.

(2) Ha a védelemre a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám cselekménye szolgáltatott okot, vagy egyébként a fenyegetett helyzetben lévő és a törvényes képviselője, a gondnoka, illetve a gyámja között érdekellentét áll fenn, a megállapodást – ha erre lehetőség van – más törvényes képviselővel, gondnokkal vagy gyámmal kell megkötni. Más törvényes képviselő, gondnok, gyám hiányában eseti gondnok kirendelése iránt kell intézkedni.

16. § (1) A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:

- a) lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogvatartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása;

- c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása;

- d) névváltoztatás;

- e) a személyazonosság megváltoztatása;

- f) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.

(3) Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a védelem olyan módja, amelyet az érintett a megállapodásban kizár vagy az ellen egyébként tiltakozik.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében, közokirat valótlan adatokon alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új közokirat kiállítása érdekében ilyen okiratok kiállítására jogosult hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben a Szolgálat megkeresésének teljesítése nem tagadható meg. A költségvetési szervek a Szolgálat megkeresését térítésmentesen kötelesek teljesíteni.

(3) Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a Szolgálat az érintetten kívül a törvényes képviselőt, illetve a gondnokot vagy gyámot is köteles értesíteni az (1) bekezdésben írt körülményekről.

20. § (1) Az érintett a Szolgálatot köteles haladéktalanul tájékoztatni a saját vagy a reá tekintettel más személy biztonságát érintő, a védelem folytatása szempontjából lényeges körülményekről, továbbá arról, hogy a megállapodásban foglaltaktól, különösen a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól eltért vagy el kíván térni.

(2) Az érintett javaslatot tehet a védelem módjára. Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet.

### Adatzárlat, a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzése

21. § (1) A Szolgálat megkeresésére az adatkezelő szerv – így különösen a személyiadat- és lakcím-, a személyi igazolvány-, az anyakönyvi, az útiokmány-, bűnügyi, idegenrendészeti, a gépjárművezetői engedély és gépjármű-, az ingatlan-, a cég-, társadalombiztosítási, adó-, szociális és egészségügyi, katonai nyilvántartásokat kezelő szerv – köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára megtagadni. Az adatszolgáltatás – a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével – nyomós közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető.

(4) Az adatkezelő szerv a zárolt adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul, de legfeljebb három napon belül értesíti a Szolgálatot. A Szolgálat – ha a védelem érdekeivel ez nem áll ellentétben – az adatzárlat tartama alatt is engedélyezheti a változások átvezetését.

22. § (1) Ha a személyazonosság megváltoztatását nem rendelték el, az érintett személyére vonatkozó adatokra az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni.

(2) A Szolgálat – az érintett biztonsága érdekében – a személyére vonatkozó adatok szolgáltatását megtagadhatja, kivéve, ha az adatszolgáltatást a védelem elrendelésére okot adó büntetőeljárás során az azt folytató hatóság igényli.

24. § (1) Ha az érintett biztonsága a 16. § a)–d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések bevezetésével nem biztosítható, a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását az országos rendőrfőkapitány engedélyével kezdeményezi. A Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával rendeli el.

(3) A megváltoztatott személyazonosság érvénye, illetve fenntartása kérdésében a felek állapodnak meg.

(4) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.

- b) intézkedik az adatkezelő szervek felé annak érdekében, hogy – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok szerint – az érintett eredeti személyazonosító adatainak kezelését szüntessék meg, és azokat a Szolgálat részére nyilvántartás céljából küldjék meg.

(2) Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv a Szolgálat megkeresésére, a Szolgálat által közölt adatok alapján – az érintett személyes adatai kezelésének megszüntetését követően haladéktalanul, legfeljebb 15 napon belül – az érintett részére új okiratot állít ki. A Szolgálat ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okirat bevonásáról. Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv az új okiratban foglalt adatokat köteles haladéktalanul, de legfeljebb az okirat kiállításától számított 3 napon belül az általa kezelt nyilvántartásban rögzíteni.

(2) Ha az engedményezésre, illetve a tartozásátvállalásra nincs lehetőség és az érintett – a személyazonosságának megváltoztatása folytán – az eredeti személyazonosságához kapcsolódó jogait nem képes érvényesíteni, illetve kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, az érintett indokolt kérelmére – a jogainak érvényesítése, illetve kötelezettségeinek teljesítése érdekében – a Szolgálat engedélyezheti az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását. Ha a Szolgálat megállapítása szerint a személyes eljárás az érintett biztonságát veszélyezteti, a teljesítés, illetve érvényesítés a Szolgálat útján történik. A teljesítés (érvényesítés) e módjáról a Szolgálat a harmadik személyt értesíti.

29. § (1) Kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy személyazonosságának megváltoztatásához a törvényes képviselő, illetve a gondnok vagy a gyám hozzájárulása szükséges.

(2) Ha a megváltozott személyazonosságú érintett az eredeti személyazonosító adataival a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, a 25. § (2) bekezdés szerint a nyilvántartásban elhelyezett új adatokkal kapcsolatos megkeresésről az adatkezelő szerv a Szolgálatot haladéktalanul értesíti.

(3) A személyazonosság megváltoztatása esetén a bűnügyi nyilvántartó az érintett új személyazonosító adatait az érintett eredeti személyazonosító adatai szerint rögzített adatok nyilvántartási időtartamáig tartja nyilván.

32. § (1) A Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatásának megszüntetéséről dönt, ha megállapítása szerint az érintett biztonsága a 16. § a)–d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések bármelyikének bevezetésével már biztosítható vagy az érintett – a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve – ezt kéri.

- a) haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonása, valamint annak a Szolgálat által kezelt nyilvántartásban való elhelyezése iránt;

- c) haladéktalanul intézkedik az elrendelt adatzárlat feloldása iránt.

33. § (1) Ha az érintett személyazonosságának ideiglenes megváltoztatását rendelték el, a 25. § (2) bekezdésében írt szabály alkalmazása keretében, az intézkedés tartama alatt az érintett személyes adatainak kezelését nem kell megszüntetni.

(2) A személyazonosság ideiglenes megváltoztatása esetén az érintett eredeti személyazonosító adataira adatzárlat rendelhető el.

(3) A személyazonosság ideiglenes megváltoztatása esetén a 25. § (1) bekezdésben, a 26. § (2) bekezdésében, illetve a 28. §-ban írt rendelkezést nem kell alkalmazni.

(4) Az adatkezelő szerv – a 28. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az általa kezelt fedőadatot a személyazonosság ideiglenes megváltoztatásának megszűnése közlésétől számított 10 évig kezeli.

34. § (1) A külföldi hatóság megkeresésére, külön törvényben meghatározott eljárási jogsegély végrehajtása során a Szolgálat ellátja annak az érintettnek a védelmét, aki Magyarországon folyó büntető- vagy más hatósági eljárásban vesz részt és a védelmét a megkeresett igényelte.

(2) Nemzetközi szerződés vagy külön törvény alapján, az azokban foglalt feltételek szerint a Szolgálat

- a) kezdeményezheti az érintett külföldre költöztetését, ha Magyarországon a védelme már nem biztosítható;

- b) a Program keretében ellátja a külföldről Magyarországra költöztetett személy védelmét;

- c) sürgősségi intézkedés keretében a külföldi hatóság megkeresésére ideiglenesen, a megkeresésben foglalt időtartamra biztosíthatja az érintett Magyarország területén való elhelyezését, illetve kezdeményezheti az érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését.

(3) A (2) bekezdés vonatkozásában, nemzetközi szerződés hiányában a miniszter külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet és külföldi állam felé viszonossági nyilatkozatot tehet.

(4) A Szolgálat a (2) bekezdés c) pontjában foglalt sürgősségi intézkedés biztosítása érdekében, azzal egyidejűleg az ideiglenesen Magyarországon elhelyezett érintett védelmében a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja, illetve az érintett személyi védelmét rendelheti el.

### Az érintett támogatása

35. § (1) A Szolgálat az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében – ha arra más jogszabály szerint nem jogosult – az áldozatokat segítő egyesületekkel együttműködve gondoskodik a védelem alatt álló mentális, szociális, gazdasági, humán támogatásáról, a jogi segítségnyújtás biztosításáról. A Szolgálat által nyújtott ellátások és támogatások biztosításának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Az érintett szociális és gazdasági támogatása a vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja, az csak a létfenntartásához, társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásban az érintett hozzátartozója – a 11. § (4) bekezdésében írt kivétellel – akkor részesülhet, ha őt a 3. § szerint a Programba felvették.

(4) Az érintettnek munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve más jövedelemszerző tevékenység folytatásából, továbbá más forrásból származó bevételét a Program által nyújtandó szociális és gazdasági támogatás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni.

### A program megszűnése

36. § (1) A program megszűnik, ha

- a) a védelem feltételei már nem állnak fenn;

- b) az érintett, vagy – kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen érintett esetében – a megállapodás megkötésére a 8. § (1) bekezdés szerint jogosult személy a védelemről lemond;

- c) a Szolgálat a megállapodást felmondja.

(2) A Szolgálat a megállapodást felmondja, ha

- a) a tanú (sértett) nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;

- b) a terhelt nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;

- c) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását súlyosan veszélyezteti vagy azt lehetetlenné teszi;

- d) az érintett – a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztetve vagy azt lehetetlenné téve – indokolatlanul eltért a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte.

(3) A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha

- a) a védelem tartama alatt az érintettel szemben olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indul büntetőeljárás, amely a védelem érdekeit – a (2) bekezdés c) pontjában érintett eset kivételével – sérti;

- b) az érintett – a (2) bekezdés d) pontjában érintett eset kivételével – a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását veszélyeztető módon önhibájából megszegi;

- c) az érintett indokolatlanul megtagadja a részére a Program által biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység folytatását;

- d) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a védelmet Magyarországon ellátó Szolgálatot értesíti;

### Titok és adatvédelmi rendelkezések

37. § A Szolgálat a minősített adatokra vonatkozó védelmi szabályok betartásával kezeli a Program elrendelése, valamint a végrehajtása során keletkezett, minősített adatnak nem minősülő adatokat, továbbá az adathordozókat is.

38. § (1) A Szolgálat az érintett védelmének biztosítása céljából a Program elrendelése esetén

- a) a Programba felvett személy személyazonosító adatairól, valamint a tartózkodási helyére, a személyazonosság megváltoztatásának tényére vonatkozó, továbbá e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokról, illetve

- b) az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal

nyilvántartást vezet.

(2) A bíróság, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok a konkrét cél megjelölésével – a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben – a Szolgálattól adatok igénylésére jogosultak.

- c) az adattovábbítás idejét;

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a büntetőeljárásban résztvevők védelme tárgyában létrehozott nemzetközi szerződés, vagy a 34. § (3) bekezdésében meghatározott esetben viszonosság alapján – ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges – nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhatók, amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(8) A hatósági adatkezelést végző, illetve közokirat kiállítására jogosult szerv a 17. § szerinti megkeresések teljesítésére kizárólagosan jogosult személyt köteles kijelölni. A minősített adatot érintő megkereséseket a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok által meghatározott, a titkos ügykezelőkre vonatkozó követelményeknek megfelelő személy teljesítheti.

(9) A védelmet ellátó szerv az (1) és az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban

- a) a Program elrendelése esetén e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokat, a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint a fedő-, valamint új adatait a személyazonosság megváltoztatása esetén annak időtartamáig, de legkésőbb az érintett élete végéig, illetőleg harmadik személyeknek a vele szemben fennálló hagyatéki igényének érvényesíthetőségéig,

- c) az adatszolgáltatást kérő más szerv részére továbbított személyes adatokat érintően az (5) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a védelem megszűnéséig

- 5. neve: foglalkozása: életkora: lakóhelye (tartózkodási helye): munkahelye (iskolája): C) más olyan személyek adatai, akivel a tanú együtt költözne (pl. jegyes, barát, barátnő, elvált házastárs, külön háztartásban élő gyermek): neve: életkora: lakóhelye (tartózkodási helye): foglalkozása: iskolai végzettsége: szakképzettsége: D) Kiskorú érintett esetén a szülő (örökbefogadó, nevelő szülő vagy a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy adatai: neve: életkora: lakóhelye (tartózkodási helye): foglalkozása: iskolai végzettsége: szakképzettsége: neve: életkora: lakóhelye (tartózkodási helye): foglalkozása: iskolai végzettsége: szakképzettsége:

kiskorú, valamint korlátozottan cselekvőképesvagy cselekvőképtelen érintett esetén a törvényes képviselő, gondnok vagy gyám aláírása

- 6. rendelkezést arról, hogy a Szolgálat jogosult

- a) az érintett személyes kapcsolatait ellenőrizni, azokkal kapcsolatban – a védelem céljai érdekében – korlátozásokat elrendelni,

- b) bűnmegelőzési célzattal, illetve a Program biztonsága érdekében az érintett biztonsági ellenőrzését elvégezni,

- c) az érintett vagyoni helyzetét ellenőrizni;