2001. évi LXIV. törvény — mi változott? 2018. január 1.

- b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3–5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 9–11., 24–25. és 46. pontjában, a 46–62. §-aiban, a 63. § (2), (4)–(6) bekezdéseiben, a 64–66. §-aiban, a 68–73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79–86. §-aiban, a 89. §-ában, a 91. §-ban, a 93. §-ban foglaltak kivételével.

(2) A kulturális örökség védelmére vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatok ellátásában jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv működik közre.

(5) Valamennyi védett műemléki értékkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban a (3) bekezdés szerinti örökségvédelmi tanácsadó testület jogszabályban foglaltak szerinti igénybevétele és támogató véleménye esetén a hatóság a határozatát a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg.

- 7. Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei (a továbbiakban együtt: hadtörténeti örökségi elem).

- 15. Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánítottak.

- 27. Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti tevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.

11. § (1) Az ismertté vált régészeti lelőhelyeket nyilvántartásba kell venni.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

11/A. § A régészeti lelőhelyek védelmének részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

17. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.

20. § (1) Régészeti feltárás – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja.

- a) ha az akkreditált intézmény – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem tesz eleget régészeti feltárási kötelezettségének,

- b) ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy

- c) a 27/A. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.

(2) A műemléki érték nyilvántartásba vétele a hatóságnál kezdeményezhető, a kezdeményezésről a hatóság jogszabályban foglaltak szerint dönt.

(2a)

(3) A nyilvántartásba vételről szóló döntést a hatóság azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja, ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(3)–(4)

soron kívül, a jogszabályban meghatározott tartalmú értékvizsgálat alapján legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(5) Ha a hatóság a műemlékké nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni.

(2) Az eljárás alá vont kulturális javak e törvény erejénél fogva ideiglenesen védettek, rájuk a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az ideiglenes védettség az eljárás végleges befejezéséig áll fenn.

#### 49. §

- c) külön jogszabályban meghatározott tárgyak esetén a kultúráért felelős miniszter a külföldi kölcsönzéshez nem adja hozzájárulását.

#### 58. §

(9) A kérelmező a nyilatkozatot akkor támadhatja meg, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg.

(9) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmező személyes adatait általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kezelheti.

(10) A 61/I. § (7) és (8) bekezdésével, valamint a (7) bekezdéssel összefüggésben keletkezett polgári jogi igények érvényesítése során az Országgyűlés Hivatala mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője perelhet és perelhető, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. E rendelkezést kell alkalmazni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság nyilatkozatának 61/I. § (9) bekezdése szerinti megtámadására is.

(4) A végleges és végrehajtható határozatban megállapított (3) bekezdés a) pontja és a (3a) bekezdés b) pontja szerinti követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.

69. § (1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt, engedélyezett vagy tudomásul vett munkálatokat és a mentő feltárást.

- k) a 64/A. § szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint

72. § (1) A 71. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, mely tanúsítja a védettség fennállásának vagy megszüntetésének tényét. A kulturális örökség védelme érdekében a hatóság a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést – az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – jogszabály alapján korlátozhatja.

(1a) A 71. § (1) bekezdés a) és c)–d) pontja esetében a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható, ezen adatok közléséért igazgatási szolgáltatási díj nem szedhető.

(4) A hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért – a védettség tényére vonatkozó adatszolgáltatás kivételével – a hatóságot igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentességet kap a világörökségi gondnokság, valamint a nyilvántartási adatokat jogszabályban meghatározott feladatellátásához igénylő, feltárásra jogosult intézmény vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv, amely ezt az adatszolgáltatás iránti kérelmében igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi jelleg feljegyzése iránt az ezt megállapító végleges döntésével a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti védettség feltétele már nem áll fenn, a hatóság végleges döntésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás átvezetése iránt az ezt megállapító végleges határozatával vagy végzéssel a hatóság megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.

75. § Az ügyintézési határidő kulturális javak védetté nyilvánítása vagy védettségének megszüntetése iránti eljárásban száz nap.

84. § (1) Az örökségvédelmi bírságból eredő végleges és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.

92/G. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

- 1. jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és a hatóságok felügyeleti szervét, valamint a feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket és testületeket, és állapítsa meg az azok eljárására és szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szempontokat és szakkérdéseket, az eljárások alóli mentesség feltételeit, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a védett műemléki értékek ellenőrzésének szabályait, továbbá az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat;

- 2. meghatározza az örökségvédelem körében a nyilvántartásba vétel, a hatósági és egyéb nyilvántartás részletes szabályait;

- 3. meghatározza az örökségvédelem körében az ideiglenes védetté nyilvánítás, valamint a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetésének részletes szabályait;

- 4. meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket;

- 5. szabályozza az örökségvédelmi bírsággal, a műemlékek kategóriába sorolásával kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat;

- 6. szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

- 7. szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének előmozdítására;

- 8. meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti emlékek, valamint a műemléktől elvált alkotórészek, tartozékok, berendezési tárgyak elhelyezésének szabályait;

- 9. meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;

- 10. meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;

- 11. szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait, a feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályait és eljárásrendjét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti megfigyelése vonatkozásában a 23/G. § (7) és (8) bekezdése szerinti értesítés és miniszteri döntés részletes szabályait;

- 12. meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait;

- 13. állapítsa meg a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentési, valamint a fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használata engedélyezésének szabályait;

- 14. állapítsa meg a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat;

- 15. meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek, illetve jelölhetők ki műemléki környezetnek;

- 16. állapítsa meg a védett műemléki érték fenntartására és méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;

- 17. meghatározza a műemlékek tudományos kutatásának, értékvizsgálatának szabályait, az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;

- 18. állapítsa meg a műemléki értéket érintő örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek végzésének szabályait;

- 19. határozza meg a történelmi emlékhelyeket;

- 20. szabályozza a Bizottság és a NÖRI emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;

- 21. állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével – a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzésnek a rendjét, a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait;

- 22. állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével – a 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait;

- 23. szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét, valamint meghatározza a nemzeti emlékhely fenntartható használatát elősegítő támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletszabályokat;

- 24. szabályozza a hadtörténeti örökség terepkutatásával és védetté nyilvánításával kapcsolatos részletszabályokat.

- a)–g)

- i) egyes nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését;

- j) az örökségvédelem körében a hatósági nyilvántartással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;

- n) egyes nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítását és a műemléki védettség megszüntetését;

- o)–p)

- q) a kulturális javak nyilvántartásával összefüggésben – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat,

- a)–b)

| 1. | A földből és a víz alól előkerült, a 7. § 33. pontja szerinti régészeti leletnek nem minősülő egyéb tárgyak. | kor | legalább 50 év |