2001. évi LXIV. törvény — mi változott? 2016. július 10.

- a) ellátja a védelem összehangolását és szakmai irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv működik közre.

(3) A hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik.

(4) A kulturális örökség védett elemeinek megóvását a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogszabályban meghatározottak szerint szakértői szolgáltatásokkal segíti elő.

- 4. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata – ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosítva fennmaradásukat a jelen és jövő nemzedékek számára.

- 4a. Földmunka: a földfelszíntől számított 30 centimétert meghaladó, kézi vagy gépi erővel végzett beavatkozás, beleértve a tereprendezést, depó, feltöltés, töltés kialakítását.

- 13. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó beavatkozások, fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul.

- 16. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos, méltó (eszmei értékével összhangban álló) használatához, illetve védett értékei megőrzéséhez szükséges üzemeltetés és ennek során a jókarbantartás teljesítése, állagmegóvási beavatkozások elvégzése, valamint a műemléki helyreállítás.

- 17. Műemléki érték: minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.

- 18. Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási vagy az állagmegóvási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, részleges vagy teljes visszaállítást célzó építési tevékenység vagy restaurálás.

- 20. Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás:

- b)

- d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy

- 25. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan – az értéknövekedéssel csökkentett – költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a védettség hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.

- 27. Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.

- 29a. Régészeti feladatellátás: A földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén feltárásra jogosult által végzett lelőhely-felderítés és megelőző jellegű örökségvédelmi tevékenység, melynek szaktevékenységi része a feltárásvezetés, a feltárás dokumentálása, a régésztechnikusi feladatellátás, a leletek elsődleges feldolgozása, valamint a geodéziai és térinformatikai feladatok ellátása. Járulékos része a régészeti bontómunka.

- 44a. Védett műemléki érték jókarbantartása: tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként, rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a jó műszaki állapot megőrzését elősegítő, vagy a kármegelőzésre, hibaelhárításra irányuló vagy rendeltetésszerű és biztonságos napi használatot, működést biztosító építési-szerelési munka, valamint az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási, javítási tevékenység.

- 44b. Védett műemléki érték állagmegóvása: rossz műszaki állapotban lévő védett műemléki érték, annak önálló rendeltetési egysége további kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett építési tevékenység.

11/A. § A régészeti lelőhelyek nyilvántartásba vételének szabályait jogszabály állapítja meg.

14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését a hatóság folytatja le, amely évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.

- f) az állam elővásárlási joga fennállásának tényét.

19. § (1) A földmunkával járó beavatkozásokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.

(3) A régészeti feltárások költségeit – a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével – a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.

- g) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv.

20/A. § (1) Fémkereső műszer használata – a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével – hatósági engedély alapján végezhető feltárási tevékenység.

- a) a terület régészeti érintettségének megállapítása,

- b) régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,

- c) a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,

(2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével feltárásra jogosult intézményt bízhat meg.

(2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során a beruházó a régészeti érintettség felderítése érdekében a feltárásra jogosult intézménnyel előzetes régészeti dokumentációt köteles készíttetni a kerékpárút kivételével.

(2b) A nagyberuházásnak nem minősülő, földmunkával járó beruházások előkészítése során az előzetes régészeti dokumentáció tartalmi elemeire a 23/C. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a 23/D. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23/A. § A régészeti örökség védelme és a beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a nyilvántartott régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (10)–(11) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.

23/C. § (1) Nagyberuházás esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

(2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására.

(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készíti el.

(4) Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szereplő adatot ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére bocsátani.

(6) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézményt, és – kizárólag alvállalkozóként – akkreditált szervezetet vonhat be.

(2) A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.

(3) A feltárási projektterv elkészítésébe a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi szakmai tanácsadó testületet vonhat be.

(4) A feltárási projekttervet a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt figyelembe kell venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeken alapul.

(5) A beruházó által elfogadott projekttervet a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek.

(2) A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény (a továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv végezheti jogszabályban meghatározottak szerint.

(2a) A beruházó a szerződéskötés szándékáról a feltárási projekttervben megjelölt, feltárásra jogosult akkreditált intézményt és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervet egyidejűleg értesíti, elektronikus úton is.

(2b) Ha az akkreditált intézmény a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.

(3) A megelőző feltárás elvégzésébe az akkreditált intézmény vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot vagy a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeumot – annak kapacitása erejéig – bevonhatja.

(4) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kizárólag akkreditált intézmény vagy akkreditált szervezet vonható be. Akkreditált szervezet a megelőző feltárás elvégzésében csak az akkreditált intézmény vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv alvállalkozójaként vehet részt.

(6) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelést jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált intézménynek vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervnek kell végezni.

23/F. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 – régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas – nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat.

(2) A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ennél hosszabb időtartamban állapodik meg.

(8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja.

(8a) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költsége

- a) tartalmazza a végleges leletbefogadás,

- b) nem tartalmazza a próbafeltáráshoz szükséges gépi földmunka, továbbá a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásához szükséges műszaki feltételek biztosításának

költségét.

(9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás költségeit.

23/G. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás) esetén a régészeti feladatellátásra – beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését – a megelőző feltárásra vonatkozó, valamint a 23/B–F. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) A közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonásával gondoskodik

- a) a megelőző feltárás,

- b) a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés, valamint

- c) a 23/G. § (8) bekezdésében meghatározott miniszteri döntés szerinti régészeti feladatellátás

elvégzéséről, amelynek érdekében megkeresi a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeumot.

(1b) Ha a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére öt napon belül nem válaszol, vagy a válaszában foglaltak nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, akkor a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonása nélkül gondoskodhat a régészeti feladatellátás elvégzéséről.

(1c) Az (1a) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható

- a) a gyűjtőterületén érintett területi múzeum,

- b) akkreditált, feltárásra jogosult intézmény,

- c) akkreditált szervezet.

(4) A próbafeltárás és a teljes felületű feltárás időtartama a beruházó által a földmunkával érintett munkaterületnek (a régészeti feladatellátás azon található valamennyi területi szakaszának) régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított 30-30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a feltáró intézmény ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A feltáráshoz szükséges technikai felszerelés biztosításának költsége a 23/F. § (9) bekezdés szerinti 1%-on felül elszámolható költség annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen.

- b) a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint

(4) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság hivatalból vagy a feltárást végző intézmény javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.

(5) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás befejezését követő 30 napon belül a lelőhely ismertté vált adatait jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. A lelőhelyet a hatóság nyolc napon belül nyilvántartásba veszi.

(4) A régészeti emlékek kezeléséről – a feltárás eredményének, a terület adottságainak, a földmunkával járó, tervezett beruházás műszaki tartalmának ismeretében – külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését és annak megfelelőségét a hatóság jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi.

(3) Ha a feltáró intézmény a feltárási dokumentáció benyújtására és az elsődleges leletfeldolgozásra irányuló kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőig nem tesz eleget, a hatóság örökségvédelmi bírsággal sújtja, valamint kötelezettségének teljesítéséig további feltárási engedélyt nem kaphat, feltárást nem végezhet, feltárásban nem működhet közre.

(5) Ha a feltárást nem a befogadó múzeum végzi, a végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a befogadó múzeum a kultúráért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elsődleges leletfeldolgozás és a leletanyag végleges befogadásának szabályaira vonatkozó rendeletében meghatározottak szerint megállapodást köt.

(6) Előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feltárás esetén előkerült leletanyag végleges befogadásáért legfeljebb a feltárás régészeti költségének 10%-áig terjedő összeg illeti meg a befogadó múzeumot e kötelezettsége teljesítésekor.

- a) a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,

- b) a védett műemléki értékek, valamint a műemlékek, a műemlékvédelem sajátos tárgyai környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása,

- c) a védett műemléki értékek fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése összhangjának megteremtése,

- d) tudományos alapkutatások és oktatás, szakirányú szakképzés, ismeretterjesztés.

(2) A műemléki érték nyilvántartásba vétele a hatóságnál kezdeményezhető, a nyilvántartásba vétel szabályait jogszabály állapítja meg.

(2a) A műemléki érték nyilvántartásba vétele ügyében ügyfélnek minősül a nyilvántartásba vételi kezdeményezéssel érintett ingatlan tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője, társasház esetén tulajdonosi közössége, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3) A nyilvántartásba vételről szóló döntés végrehajtható, ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(4) A nyilvántartott műemléki érték védelmének részletes szabályait jogszabályban kell meghatározni.

29. § (1) Műemlékké a nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása hivatalból indul vagy a hatóságnál jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető.

(2) A műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítését a hatóság folytatja le.

(3) A védelem alá vonni tervezett sajátos területen álló ingatlan, valamint a nyilvántartott műemléki érték ingatlan esetén

- a) a 28/A. § (2a) bekezdésében meghatározott jogosultakat, és

- b) a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyt és szervezetet

jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítésének befejezéséről.

(4) A műemlékké nyilvánításról a tulajdonos (tulajdonosi joggyakorló) vagy tulajdonosi közösség és a települési – a fővárosban a fővárosi kerületi – polgármester véleményét jogszabályban meghatározott módon ki kell kérni.

(4a) Az ideiglenes műemléki védettség ismételten nem rendelhető el.

- d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést, ha a védetté nyilvánítást megalapozó érték kiemelkedő jelentősége indokolja,

- e) a műemléknek kormányrendeletben meghatározott szempontjai szerinti kategóriába sorolását,

32/A. § A hatóság évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítására.

32/B. § A műemléki védettség a védett műemléki érték értékleltárba vett, műemléki értéket megalapozó, hiteles alkotórészeire, tartozékaira, valamint beépített berendezési tárgyaira is kiterjed.

- c) a szakmai ismérveknek nem felel meg,

- d) a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, vagy

- e) áthelyezése vagy telekalakítása következtében az adott telken a védett érték nem található meg.

(3) Nyilvántartott műemléki értéket az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti esetekben a nyilvántartásból jogszabályban meghatározott módon törölni kell.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az általános védelem értékvizsgálat elvégzését követően tartható fenn.

35/A. § (1) A nyilvántartott műemléki értéket a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II. örökségvédelmi kategóriába kell sorolni. A kategóriába sorolás szempontjait és a kategóriából eredő joghatásokat kormányrendelet határozza meg.

36. § (1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park.

(4) A műemléki védelem alatt álló történeti kert egésze nem számolható fel, annak védett részei nem szüntethetők meg.

### Történeti temetkezési helyek

37. § (1) Védelemben kell részesíteni azokat a történeti temetkezési helyeket (történeti temetőket és temetkezési emlékhelyeket) vagy ezek meghatározott részeit, különösen a sírjeleket, síremlékeket, sírépítményeket, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.

(3) Műemléki védelem alatt álló történeti temetkezési hely, illetve azok részei nem szüntethetők meg, valamint e törvény alapján védett sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el.

(3)

### A VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

### A védett műemléki értékek fenntartása

41. § (1) A védett műemléki érték fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa (tulajdonosi jogok gyakorlója), vagyonkezelője, használója, vagy az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Étv.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni.

(2) A védett műemléki értéket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetében a fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.

### A védett műemléki értékek méltó használata és helyreállítása

(5a) Védett műemléki érték korszerűsítése – különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás – nem okozhatja a műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.

(5b) A védett műemléki érték egésze nem bontható le.

(5c) A védett műemléki érték részlegesen akkor bontható le, ha

- a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,

- b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy

- c) utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását vagy terepszint megváltoztatását célozza

és a beavatkozás a méltó használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható.

(5d) A műemlék telkén és a műemléki területen a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére jogszabályban meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.

(6) A műemléki területen a területet érintő, jogszabályban meghatározott változtatást, beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

### A műemlékek hasznosítására és tulajdonjogának átruházására irányuló jogügyletek

44. § (1) A miniszter jóváhagyása szükséges

- a) az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül, vagy az egyéb módon kikerül a nemzeti vagyon köréből, vagy azon osztott tulajdon létesül,

- b) az olyan jogügylethez, amely az állami vagyon körébe tartozó műemléket – a jogszabályban foglaltak szerint, közérdekből alapított használati jog, vezetékjog, szolgalom kivételével – megterheli, biztosítékul adja,

- c) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,

- d) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a jogügylet érvényességi kelléke.

(3) A miniszter jóváhagyását megtagadhatja, ha az (1) bekezdésben meghatározott jogügylet a védettséget megalapozó értéket veszélyezteti, vagy az a védett érték egységes tulajdonosi szerkezetének kialakítását, egységes hasznosítását nem szolgálja.

(4) A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogügylettel összefüggő ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi a miniszter hozzájáruló jognyilatkozata.

(5) Ha a műemlék – a Tv. alapján – az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.

#### 45. §

(4)

(5) A bejelentésre kötelezett tulajdonos (birtokos) személyazonosító adatait és lakcímét az ezt igazoló hatósági igazolvány alapján közli a hatósággal.

(4) A hatóság a kiviteli engedélykérelmet elutasítja, vagy a kiviteli engedélyt visszavonja és a műtárgykísérő igazolást érvénytelenné nyilvánítja, ha a tárgy

(5) A kiviteli engedélyezés tekintetében jogellenesen Magyarországra került tárgynak minősül különösen, ha a tárgynak a származási országból a jogszabályok megsértésével történt a kivitele, ideértve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértést, illetve a kivitel lejártát követően vissza nem vitt javak esetét is.

## III. RÉSZ — A HATÓSÁG FELADATAI

63. § (1) A védett műemléki értéken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.

(3) A hatóság engedélyezi vagy tudomásul veszi az építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött – jogszabályban meghatározott – tevékenységeket.

(4) Műemlékvédelmi érdek érvényesítése céljából a műemlék fenntartása, különösen helyreállítása során az országos építési követelményektől, a településrendezési eszközöktől, annak részeként a helyi építési szabályzattól a tervezés folyamán és a hatósági eljárásban el lehet térni. A nemzeti szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében előnyben kell részesíteni, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.

(4a) A (4) bekezdés értelmezésében a műemlékvédelmi érdek alatt a védett műemléki érték megőrzését, fenntartását biztosító védelem és azt elősegítő közérdekű szempontok együttesét kell érteni.

64. § A hatóság

- c)

- d)

- f)

64/A. § A miniszter vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy, létesítmény vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e.

64/B. § A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ellátja a miniszter által – eseti vagy állandó jelleggel – meghatározott egyéb feladatokat.

### Előzetes tájékoztatás, a hatóság jogszerű hallgatása

(3) A hatóság a hatósági engedélyhez kötött, kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetén a tevékenység elvégzéséhez jogszerű hallgatással is hozzájárulhat.

67. § (1) A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a hatóság:

- c) elrendelheti a védett műemléki értékek állagmegóvására vagy jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését.

(2) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost (tulajdonosi joggyakorlót), vagyonkezelőt, társasházat, használót, vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti.

- a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, más érdekelt, különösen tulajdonostárs erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének előlegezésére feljogosítja az érdekeltet;

(4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.

(5) A hatóság által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

(6) A (4) bekezdés szerinti határozatával a hatóság megkeresi

- a) az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,

- b) az illetékes állami adóhatóságot – amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt meg – a követelés végrehajtása

iránt.

(7) A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt.

(8) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti jelzálogjogot olyan ingatlanra kell bejegyezni és a terhelési tilalom tényét feljegyezni, amelyre a 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban ezt megelőzően még nem került feljegyzésre, az eljáró hatóság köteles a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetéséről gondoskodni. A jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom tényének feljegyzése csak a jogi jelleg feljegyzését követően kezdeményezhető.

68. § (1) A hatóság kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti:

71. § (1) A hatóság vezeti

- e) a világörökségi és a világörökségi várományos helyszínek és területek

(2) A hatóság központi nyilvántartást vezet

72. § (1) A 71. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A kulturális örökség védelme érdekében a hatóság a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést – az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi jelleg feljegyzése iránt az ezt megállapító jogerős döntésével a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti védettség feltétele már nem áll fenn, a hatóság jogerős döntésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.

#### 74/A. §

#### 74/B. §

74/C. § (1) Ha a településrendezési eszközökkel érintett ingatlan a hatályos településrendezési eszközökben megállapítottakhoz képest utóbb védetté válik, vagy a védettsége megszűnik, úgy a védettség keletkezése vagy a védettség megszűnésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban a 71. § (1) bekezdése szerinti központi, közhiteles nyilvántartás tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás átvezetése iránt az ezt megállapító jogerős határozatával vagy végzéssel a hatóság megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.

75/C. § A hatóság által hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(2) Indokolt esetben, valamint a központi költségvetési, helyi önkormányzati, nemzetközi, vagy európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló helyreállítás esetén a műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontjáról és módjáról a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) és a hatóság megállapodást köt. A látogatás a tulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban nem zavarhatja, kárt nem okozhat.

- h) a műemlékek, kiemelten a veszélyeztetett műemlékek állagmegóvásának, helyreállításának vagy jókarbantartásának támogatása;

- m) a 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;

- a) az e törvényben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély vagy tudomásulvétel nélkül vagy attól eltérő módon végzi,

- e) régészeti feltárást feltárási jogosultság vagy műemléki területen szakértői tevékenységet szakértői jogosultság nélkül végez,

- f) nyilvántartott régészeti lelőhelyen a hatóság engedélye vagy nyilatkozata nélkül beruházást valósít meg.

- b) az okozott kár jogszabályban meghatározottak szerint megállapítható vagy becsült nagyságát.

84. § (1) Az örökségvédelmi bírságból eredő jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatával a hatóság megkeresi

- a) az ingatlanügyi hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,

- b) az illetékes állami adóhatóságot – amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt meg – a követelés végrehajtása

iránt.

(3) A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog bejegyzése és terhelési tilalom tényének feljegyzése iránt a 67. § (8) bekezdésének alkalmazásával kell feljegyezni.

(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(3) A Magyar Állam elővásárlási jogát

- a) ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv,

- b) a védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében a kulturális javakért való felelőssége körében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv, továbbá – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kultúráért felelős miniszter

gyakorolja.

92. § (1) A fennálló egyedi védettségű műemlékek kategóriába sorolását a 35/A. §-nak megfelelően jogszabályban meghatározottak szerint kell végezni.

(2) A III. kategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük és az államot megillető elővásárlási jog megszűnik.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartott műemléki értékké minősülő műemlékek esetében a 28/A. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4)

#### 92/E. §

92/F. § E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 24., 27/A., 28/A., 29., 64., 71., 72., 74., 74/C., 76. §-át a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

- j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a védett műemléki értékek ellenőrzésének szabályait;

- k) meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;

- o)

- r) meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket;

- v)

- x) állapítsa meg a védett műemléki érték fenntartására és méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;

- y) állapítsa meg a műemléki értéket érintő örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek végzésének szabályait.

- k) az örökségvédelmi tanácsadó testületek működtetésével kapcsolatos feladatokat és szabályokat;

| | 14. | Nagycenk, Széchenyi-kastély műemléki együttese | cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3. |

| | 15. | Szigetvár, vár | cím: 7900 Szigetvár, Vár utca |

| | 16. | Esztergom, Várhegy és Víziváros | A Főszékesegyház (Bazilika) épülete cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1., a királyi palota maradványa és a vár épületei cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 2., valamint az Érseki Palota épülete: a Prímási Levéltár, a Simor Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum cím: 2500 Esztergom, Bercsényi utca 2. |