2001. évi LXIV. törvény — mi változott? 2015. január 1.

- a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Évt.) szabályozott kérdésekre,

6. § A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

- 1. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata – ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.

- 2. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.

- 3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).

- 4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások.

- 5. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak.

- 6. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti szolgáltatási tevékenység (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.

- 7. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.

- 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

- 9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.

- 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

- 11. Műemléki helyreállítás: a jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.

- 12. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld- és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel vagy anélkül folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

- 13. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és szolgáltatási tevékenységgel történő elősegítése.

- 14. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan – az értéknövekedéssel csökkentett – költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.

- 15. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység.

- 16. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.

- 17. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.

- 18. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

- 19. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.

- 20. Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

- 21. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása.

- 22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető jelentős nyoma (szerkezet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megőrzése, tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsolatát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.

- 23. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

- 24. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.

- 25. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem.

- 26. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.

- 27. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.

- 28. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

- 29. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

- 30. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

- 31. Nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek.

- 32. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét biztosító, jogszabályban meghatározott műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amely könnyen visszabontható, esetleges későbbi teljes feltárás lehetőségét nem csökkenti vagy akadályozza.

- 33. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába sorolt kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhely.

- 34. Régészeti szolgáltatási tevékenység: földmunkával járó fejlesztéssel, beruházással összefüggésben végzett régészeti szakfeladat, a feltárásra jogosult szerv által a beruházóval kötött szerződés alapján vagy hatósági határozatban meghatározottak szerint nyújtott – a régészeti feltárás szakszerűségét jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szakember révén biztosító – szolgáltatás.

- 35. Teljes felületű feltárás: régészeti lelőhely földrajzi körülhatárolását és a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseinek kutatását szolgáló, a lelőhely állapotfelmérését, jellege és rétegsorai megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység.

- 36. Régészeti földmunka: régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó földkiemelési munka, kézi és gépi földmunkák összessége.

- 37. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

### Régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása

12. § Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.

14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben meghatározott szerv folytatja le.

(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell.

15. § (1) A régészeti lelőhelyeket – a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével – a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.

- b) a régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,

(3) A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről a kormányrendeletben meghatározott szerv intézkedik.

16. § A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi.

17. § (1) A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.

(2) A hatóság az ideiglenes védettség időtartamát a mentő feltárás időtartamára kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat hatályát veszti, ha a régészeti lelőhelyet a miniszter rendelettel védetté nyilvánítja.

18. § (1) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.

19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal – beleértve az ásványi vagyon kitermelését is – (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.

(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni.

(3) A régészeti feltárások költségeit – a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

20. § (1) Régészeti feltárás – amennyiben a jogszabály másképpen nem rendelkezik – feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt kormányrendeletben meghatározott a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) Régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: feltárásra jogosult szerv) végezhet.

(3) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja.

### Előzetes régészeti dokumentáció

20/A. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. Kormányrendelet előzetes régészeti dokumentáció készítését kötelezővé teheti.

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást.

(3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei – nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben – a központi költségvetésből fedezhetőek.

21. § A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása.

22. § (1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni.

(2) A nyilvántartási adatok és – amennyiben rendelkezésre áll – az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a megelőző feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben

- a) régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén;

- b) próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást;

- c) teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása.

(3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.

(4) A próbafeltárásra és a teljes felületű feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás időtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendő régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendő kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges – kormányrendeletben meghatározott – adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni. Ha a szerződés e határidőn belül – a feltárásra jogosult szervnek felróható okból – nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégző szervet.

(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejűleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is.

(7) A (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza

- a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit,

- b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére.

(8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza.

#### 23. §

23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (4)–(5) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.

### Nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás

23/B. § Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C–23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

23/C. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt – kormányrendeletben meghatározott esetekben – próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végző szerv a beruházóval – az erről szóló, általuk kötött szerződés megküldésével – bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerződés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok szerint ellenőrzi. A próbafeltárás időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 – miniszteri rendeletben meghatározott – régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző szerv ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.

(2) Az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végző szerv és a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége

- a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felületű feltárás engedélyezése iránt,

- b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további régészeti feladatellátásról – a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével – a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

23/D. § (1) A hatóság döntése alapján megkezdett teljes felületű feltárás vagy elfedés időtartama a hatóság döntésének közlésétől számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele.

(2) A régészeti lelőhely elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében előírt módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.

23/E. § (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a teljes felületű feltárás és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei – ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült teljes felületű feltárás költségét is – de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot.

(2) A feltárást végző intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott összeg – a hatóság javaslatára, a miniszter előterjesztésére – a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné.

(3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg.

24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.

(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles

- b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni,

- c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni,

- d) a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a hatóság intézkedéséig gondoskodni.

(3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követően haladéktalanul értesíti a hatóságot.

(4)

(5)–(7)

(8) A feltárásra jogosult szerv köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges.

(9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.

25. § A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz kell benyújtani.

26. § A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető.

### A LELŐHELYEK FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME

27. § (1) A feltárást végző köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról.

(2) Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően az eredeti állapotot vissza kell állítani, kivéve, ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi.

(3) A régészeti emlékek megőrzéséről – a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében – külön jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

29. § (1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása kormányrendeletben kijelölt szervnél kezdeményezhető.

(2) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben kijelölt szerv folytatja le.

(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint műemlék ingatlanok tulajdonosait és a kormányrendeletben meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről.

### Az ideiglenes védettség

- a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (építményt vagy területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

- b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,

soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.

(2) Az ideiglenes védelem kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.

(3) Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra – a 67. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével – a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.

(5) Ha a hatóság a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (2) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.

### A védettség létrejötte

32. § A műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell:

- b) a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját,

- c) a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület),

- e) a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását,

35. § (1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

- a) a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy

- b) a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,

- c) a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg.

(2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható.

37. § (1) Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.

- c) a síremlék, síremlékcsoportok, sírépítmények;

- d) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme.

(3) Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei felszámolására engedély nem adható.

(2) A védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül.

41. § (1) A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni.

(2) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.

42. § (1) Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék fenntartásáról – a tulajdonos költségére – a hatóság gondoskodik.

### A műemlékek használata

43. § (1) A műemlékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.

(2) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban – az eredeti műemléki érték csorbításával – eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére.

(3) A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

- a) az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez,

- c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez, valamint

- d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.

(3) Amennyiben a műemlék – a Tv. alapján – az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.

45. § (1) A műemlék egésze nem bontható le.

(2) A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha

- a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,

- b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy

- c) műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza,

- d) a beavatkozás a műemlék használata érdekében, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(3) Műemlék ingatlanon telekalakítás – külön jogszabályban meghatározottak szerint – akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.

61/B. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira.

## III. RÉSZ — A HATÓSÁG FELADATAI

- a) az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;

- c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatokat illetőleg azok koordinálását; valamint

63. § (1) A műemléken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.

(4) Műemlékvédelmi érdekből a hatóság a (3) bekezdés szerinti körben a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel vagy az más módon biztosítható.

- c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést.

(6) A hatóság tudományos feladatainak körében gondoskodik

- a) a műemlékek tudományos kutatásáról,

- b) az örökségvédelmi tevékenységet megalapozó tudományos-kutatói közreműködésről,

- c) szakmai gyűjteményeinek, adattárainak fenntartásáról, kezeléséről.

64. § A hatóság a kulturális örökségvédelem körében

- e) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról;

64/A. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos tudományos feladatok ellátásában a kormányrendeletben kijelölt szervek vesznek részt.

### Előzetes nyilatkozat

65. § (1) A hatóság hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén – kérelemre – köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (a továbbiakban: előzetes nyilatkozat).

(2) Ha az előzetes nyilatkozat alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság az előzetes nyilatkozatához kötve van.

### Örökségvédelmi hatástanulmány

66. § (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.

(2)

- a) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését,

- b) műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,

- c) elrendelheti a műemlékek jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését.

- b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.

69. § (1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat.

71. § (1) A kormányrendeletben meghatározott szerv vezeti

- b) a régészeti feltárási engedélyek,

- d) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)–d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat.

(2) A miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi nyilvántartást vezet

74. § A régészeti, illetve a műemléki védettség tényének fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

75/A. § (1) Ha jogszabály az örökségvédelemmel kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az örökségvédelemmel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet is igénybe vehető.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kormányrendeletben meghatározott szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A kormányrendeletben meghatározott szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás, a szakértői tevékenység végzésére való jogosultságra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

#### 75/B. §

(2) Indokolt esetben műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a hatóság úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon.

- db) illetékkedvezmények.

(2) Az (1) bekezdés da) és db) pontjai szerinti kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek.

- a) a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;

- b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;

- c) a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák;

- h) műemléki helyreállítása;

- i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok;

- j) a műemléki többletköltség;

- m) a hatóság által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;

- a) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,

- d) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti.

(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

#### 92. §

92/A. § (1) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvénnyel megállapított 23/B–23/E. §-aiban foglaltaknak megfelelően a törvény hatályba lépésekor már megkötött szerződéseket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül módosítani szükséges azzal, hogy a beruházó köteles az addig elvégzett régészeti feladatok ellenértékét megtéríteni, a feltárást végző intézmény köteles a megkezdett próbafeltárást befejezni, valamint a 23/C. § (2) bekezdése szerinti kérelmet 2011. december 31-ig benyújtani.

(2) A feltárást végző intézmény a hatóság 23/C. § (3) bekezdésében írt döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a feltárási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani.

- a) szabályozza az örökségvédelmi bírsággal kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat;

- b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat;

- h) szabályozza a nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával összefüggő régészeti feladatok ellátásának szabályait, valamint azokat az eseteket, amelyekben az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni;

- i) meghatározza a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket, meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;

- j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésének szabályait;

- k) meghatározza azokat a régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni;

- l) meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti leletek elhelyezésének szabályait;

- n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

- p) meghatározza a régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételeit;

- s) meghatározza az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;

- c) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására vonatkozó szabályokat;

- d) a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslés tartalmát, az elfedést megvalósító műszaki megoldásokat, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét;

- e) a régészeti lelőhelyek fenntartható használatát;

- g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira – beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre – vonatkozó szabályokat;

- h) a műemléken történő reklámelhelyezés szabályait;

- i) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését;

- n) a műemléki értékek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését;

| | 4. | Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella | A parcellák, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8–10. |

| | 9. | Pannonhalma, Bencés Főapátság | cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1. |