2001. évi CXX. törvény — mi változott? 2023. január 1.

(3) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.

### III. Fejezet — AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA

### Általános rendelkezések

18. § Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.

### Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala

(13) Értékpapír szervezett kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a (6)–(12) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

23. § (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) köteles megbízni, kivéve, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

29. § (1) A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban vagy azok bármely kiegészítésében adott információért való felelősségért, és ezzel összefüggésben az értékpapír tulajdonosának okozott kár megtérítéséért a kibocsátó vagy annak Ptk. szerinti igazgatósága, Ptk. szerinti ügyvezetője, illetve Ptk. szerinti felügyelő bizottsága, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel, és ez a felelősség a tájékoztató közzétételétől számított öt évig terheli. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató, a minimum tájékoztató vagy azok valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.

- a) az félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy

- b) – a tájékoztatóban foglalt információkkal összevetve – nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

33. § (1)

(3)

### Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a (6) bekezdésben meghatározott helyen. A kibocsátási árat – amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

(6) Az (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.

### Rendszeres tájékoztatás

(9) Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

## HARMADIK RÉSZ — BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN

(5) A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését – tekintet nélkül annak mértékére – az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.

66. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.

(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.

a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.

### Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján

## NEGYEDIK RÉSZ

## ÖTÖDIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI

### X. Fejezet

### XI. Fejezet

### XII. Fejezet

### XIII. Fejezet — AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁSA

### Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

(5) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.

### Részvényesi meghatalmazott (nominee)

(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.

### Ügyfélvédelem

### Halasztott pénzügyi teljesítés

### Kiszervezés

### XVII. Fejezet

### XVIII. Fejezet — ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

168. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.

### XIX. Fejezet

### Nyilvánosságra hozatal

### XIX/A. Fejezet — Összevont alapú felügyelet

### A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete

### Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése

### Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás kockázatvállalása és tőkemegfelelése

### A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

### Bejelentési kötelezettség

### Felügyeleti ellenőrzés

### A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében

### XIX/B. Fejezet

### XX. Fejezet

## HATODIK RÉSZ — A BENNFENTES KERESKEDELEM, A PIACBEFOLYÁSOLÁS ÉS A BENNFENTES INFORMÁCIÓ JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELE

### XXI. Fejezet — A BENNFENTES KERESKEDELEM, A PIACBEFOLYÁSOLÁS ÉS A BENNFENTES INFORMÁCIÓ JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELÉNEK TILALMA

### XXIII. Fejezet — A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI

### Ügyfél-követelések védelme

### XXIV. Fejezet — BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

- c) a tag halálával; vagy

- d) – az ügyvezető igazgató kivételével – lemondással.

(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(2) A KCGE tekintetében nincs helye kényszertörlési eljárásnak a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

## NYOLCADIK/A. RÉSZ — A KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

296/A. § A közösségi finanszírozás keretében közvetíthető, (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelnyújtás alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont ba) alpontja szerinti pénzkölcsönnyújtást kell érteni.

(4) A platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a közösségi finanszírozási szolgáltató és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel.

## KILENCEDIK RÉSZ — A TŐZSDE

### XXXII. Fejezet — TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG

- f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;

- g) a fióktelep formában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

307. § (1) Zártkörűen működő részvénytársaságként működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

(2) Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,

(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.

### XXXIX. Fejezet — A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK

330. § (1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.

(2) A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.

333. § (1) Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Tőzsde felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.

347. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett – ennek hiányában a miniszter segítésére kijelölt – minisztérium ellátja az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (8) bekezdése szerinti minisztériumi feladatokat.

## TIZENEGYEDIK RÉSZ — A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.

360. § (1) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, kibocsátói, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

363. § (1) A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

364. § Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.

### Titoktartás

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani.

### LII. Fejezet

## TIZENKETTEDIK RÉSZ — A TŐKEPIAC ÉS A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK, SZEMÉLYEK FELÜGYELETE

### LIII. Fejezet — A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### A felügyeleti díj

(6)

### LIV. Fejezet — A FELÜGYELET ELJÁRÁSA

388. § (1) A kérelmező a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárás, a 22. § (7) bekezdés, a 32. § (3) bekezdés, a 36. § (1) bekezdés, a 45. § (1) és (2) bekezdés, a 46. §, a 296/K. § (1) és (4) bekezdés, valamint a 296/M. § szerinti eljárások során köteles kérelmét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.

### A Felügyelet nyilvántartásai

### Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

### LV. Fejezet — A szanálásra vonatkozó eljárási szabályok

- ba) jogi személy esetében legfeljebb a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 10 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

- bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint.

### Felügyeleti intézkedések, szankciók

399. § (1)

gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza.

400. § (1) A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

### A bírság összege

### LVI/A. Fejezet — ELJÁRÁS A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI GYAKORLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN

(5) Az Áttv., a Bat., valamint az Épt. előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be.

### Átmeneti rendelkezések

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Alap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.

415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint, 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig kettőmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni.

(3) A törvény 11. számú mellékletének 1–4. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolni.

418. § (1) Az e törvény alapján működő tőzsdének nem kell a társasági adót és a helyi iparűzési adót megfizetnie utoljára arra az adóévre vonatkozóan, amelynek utolsó napja 2006. évben van.

(2)

432. § (1) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság az átalakult tőzsde jogutódja. A jogutód részvénytársaságot illetik meg a tőzsde jogai és terhelik a tőzsde kötelezettségei.

(2) A törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő tőzsde esetében a törvénynek a tőzsde alapítására és a tőzsdei tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(19)

437. § (1)–(10)

(16)–(26)

440. § (1)–(7)

(8)

(2)–(4)

447. § (1)

(2)

(3)–(4)

449. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1996. évi CXI. törvényre vagy az Épt.-re, az 1994. évi XXXIX. törvényre vagy az Áttv.-re, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényre vagy a Bat.-ra utal, azon e törvényt kell érteni.

A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tőzsdére való bevezetésének előzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplő ismertetőt kell érteni.

### 7. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

#### A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendő ismertető kötelező tartalmi elemei

### 10. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

### 14. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

### 22. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

### 23. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez