2001. évi CXX. törvény — mi változott? 2022. augusztus 6.

A 2022. február 28. és 2022. augusztus 6. között hatályba lépett módosítások. 147 sor került be, 19 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. február 28.)Következő módosítás (2022. augusztus 12.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 357 változatlan sor ⋯

- e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,

- f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,

- g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,

- h) egyoldalú kezességvállalás esetén a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását,

- h) egyoldalú jognyilatkozattal történő kezességvállalás esetén a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását,

- i) a kötvény kiállításának helyét és napját,

- j) a kibocsátó aláírását.

⋯ 2541 változatlan sor ⋯

(7) Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

346–354. §

346. § Az MNB ellátja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási hatóság feladatait.

347. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett – ennek hiányában a miniszter segítésére kijelölt – minisztérium ellátja az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (8) bekezdése szerinti minisztériumi feladatokat.

348. §

349. §

350. §

351. §

352. §

353. §

354. §

## TIZENEGYEDIK RÉSZ — A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

### LI. Fejezet — RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉS

⋯ 351 változatlan sor ⋯

395/A. §

### LV. Fejezet — FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS

### LV. Fejezet — A szanálásra vonatkozó eljárási szabályok

396. § (1)–(2)

396. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 346. §-ban meghatározott feladataival összefüggő döntések meghozatala során hatóságként jár el.

(3)

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az MNBtv. hatósági eljárások közös szabályaira vonatkozó fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNBtv. 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.

(5)

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,

(6)

- a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,

- b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a szanálhatósági vizsgálat során – ellenőrzés alá von,

- c) aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy

- d) akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

(7)

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott eljárás szünetelését az ügyfél nem kérheti.

397. § (1)–(2)

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(3)–(7)

(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárás résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.

(8)

397. § (1) A központi szerződő felet a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárása lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az eljárás eredményességét veszélyezteti.

(9)

(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(10)

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.

398. §

(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

398/A. §

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.

398/B. §

(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megküldeni.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(8) Az ügyfél iratbetekintési joga – az Ákr. meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.

398. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati eljárása során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

- a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

- b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

- c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

- d) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

- e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt – de legalább 8 napot – is előírhat.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hoz döntést. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(6) A (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének közlése során hirdetményi közlésnek valamint közhírré tételnek van helye.

(8) Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

398/A. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra – a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az MNB a (1) bekezdés szerinti végzését soron kívül hozza meg.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.

(4) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában az Ákr. 61. §-át és 76. §-át nem kell alkalmazni.

(7) Az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti együttes határozatban foglaltak végrehajtása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a központi szerződő felet közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az együttes határozatban foglaltak teljesítésére.

398/B. § (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén

- a) a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,

- b) az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,

- c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB általa ismert, döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,

- d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha

- da) azt a közérdek indokolja, és

- db) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését,

- e) nincs helye keresetváltoztatásnak és igazolási kérelem előterjesztésének,

- f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni,

- g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és

- h) a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt és határozatát a kihirdetésig írásba foglalja. E határidők a perorvoslati eljárásokra is irányadóak.

(2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben

- a) egyesbíró elé utalásnak,

- b) megváltoztatásnak,

- c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak

nincs helye.

398/C. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálás alatt álló központi szerződő fél kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. Fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ában meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha

- a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a közérdek indokolja, és

- b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.

(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel közvetlenül okozott kárt köteles megtéríteni.

398/D. § (1) Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban kérelmezheti a folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.

398/E. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés – különösen az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése – esetén – a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikkben foglalt szempontok mérlegelése mellett – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazza:

- a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;

- b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;

- c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;

- d) a központi szerződő fél felső vezető állású személyének vagy bármely felelősnek tartott természetes személynek legfeljebb 1 évig történő eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától; illetve

- e) bírságot szab ki.

(2) A központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke

- a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,

- b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,

- ba) jogi személy esetében legfeljebb a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 10 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

- bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint.

### LVI. Fejezet — A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEKÉS A FELÜGYELETI BÍRSÁG

### Felügyeleti intézkedések, szankciók

⋯ 95 változatlan sor ⋯

- l) átruházza a jogszabálysértő közösségi finanszírozási szolgáltató szerződéseit egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezése feltételével, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét azért vonta vissza, mert kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást, és már nem vesz részt azon meglévő szerződések kezelésében sem, amelyek az eredetileg a vállalkozásfinanszírozási szándékok közösségi finanszírozási platformjának használatával történt összepárosítása eredményeként jöttek létre; illetve

- m) törvényben meghatározott bírságot szab ki.

(3c) A Felügyelet a központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés – különösen az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése – esetén az MNBtv.-ben meghatározott hatáskörei mellett – a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikkben foglalt szempontok mérlegelése mellett – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

- a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;

- b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;

- c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;

- e) bírságot szab ki.

(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben – további harminc nappal – egyszer meghosszabbítható.

(5) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha

⋯ 137 változatlan sor ⋯

- ba) jogi személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint vagy a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

- bb) természetes személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint.

(10) A központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke

- a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,

- b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,

- bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint.

### A bírság összege

406. §

⋯ 234 változatlan sor ⋯

- 1.

- 2. Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

- 2a. Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

- 3. Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

- 4. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

- 5. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- 13.

- 14. MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.

- 15. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,

- 16.

- 16. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,

- 17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

- 18. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

- 19.

⋯ 445 változatlan sor ⋯

- 8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

- 9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.

- 10. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.

- 11.

- 11. a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

- 12. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

- 13. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

- 14. Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról.

⋯ 20 változatlan sor ⋯