2001. évi CXX. törvény — mi változott? 2016. január 1.

- f) a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységére,

- g) a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,

- q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott érték-papírkölcsönzésre.

3. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

- 23. biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító, a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító is,

- 37. elszámolóház: a tőzsdén, a tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat végző szakosított hitelintézet,

- 48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

- 54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben meghatározott egyensúlyozó platformon (a továbbiakban: egyensúlyozó platform) árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,

- 62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,

- 68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél vagy egy harmadik személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,

- 80a. központi értéktár: az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,

- 82. központi szerződő fél: a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdasági társaság,

- 109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),

- 120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei között, valamint a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,

(2) A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgyűlést említenek, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(4) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

140. § (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).

(3) A tulajdonosi megfeleltetés során, amennyiben az olyan kibocsátó kérelmére indul, amely befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár, az értékpapírszámla-vezető a kibocsátó részvényeit jegyző értékpapírszámla-tulajdonosairól a központi értéktárnak köteles átadni a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének, továbbá jogszabály eltérő rendelkezése esetén a részvény szerzésének időpontját.

151. § (1) Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.

168. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.

- d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.

(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

- a) a tőzsde és a központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;

- b) az Alap tagjainak – szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt – két képviselője;

- c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;

- d) az Alap ügyvezető igazgatója.

(7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.

(9) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

- b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;

- c) meghatározza a munkaszervezet feladatait;

(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével – az igazgatóság elnöke gyakorolja.

- c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított;

- c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező 1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe, 2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325–329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását, 3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát; 4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek; 5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi szerződő féllel kötött megállapodást kell benyújtani);

- d) a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.

- h) a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét (ha a tőzsde maga végzi ezt a tevékenységet);

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes az elszámolást végző szervezet szabályzatával.

(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezen felül az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy a központi szerződő fél nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.

324. § (1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy központi szerződő fél által történhet.

(2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi szerződő féllel.

(3) Értékpapír-kereskedést lebonyolító tőzsde a (2) bekezdés szerinti szerződést azzal az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel vagy központi szerződő féllel köti meg, amely az értékpapír-teljesítés lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok előállítását, nyilvántartását e törvény alapján végző központi értéktárral.

330. § (1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint az elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.

(3) Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel

## TIZEDIK RÉSZ — AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG

### XLII. Fejezet — ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG

334. § Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:

- a) a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolása,

- b) az a) pont szerint elszámolt ügylet pénzügyi teljesítése,

- c) az a) pont szerint elszámolt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést,

- d) az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése.

### Elszámolóházi tevékenység végzésére jogosult szervezet

335. § (1) Az elszámolóházi tevékenységek közül

- a) a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház);

- b) a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységet tőzsdei tevékenységet végző társaság végezheti.

(2) Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján folytathat.

(2a) E törvény alkalmazásában az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1) és (2) bekezdésben felsorolt intézmény.

(3) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag

- a)

- b) a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást,

- c)

- d)

- e) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

- f) értékpapír-kölcsönzést,

- g) nemesfém letéti őrzését és letétkezelését,

- h) tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura kötött ügyletek elszámolására irányuló,

- i) az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységként:

- ia) informatikai,

- ib) adatszolgáltatási,

- ic) részvénykönyv-vezetési,

- id) oktatási,

- ie) közgyűlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedő,

- if) részvényesi meghatalmazotti (nominee),

- j) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos,

- k) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti valamennyi kereskedési adattári,

tevékenységet végezhet.

(4)

(5) Az elszámolóház jogosult továbbá a központi szerződő fél által kiszervezett tevékenységek végzésére.

### Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásai

335/A. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat

- a) tőzsdének, ideértve a külföldi tőzsdét;

- b) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet;

- c) központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;

- d) központi szerződő félnek, ideértve a külföldi központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetet;

- e) befektetési vállalkozásnak, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;

- f) hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet;

- g) árutőzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutőzsdei szolgáltatót;

- h) befektetési alapkezelőnek, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;

- i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének;

- j) értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót;

- k) a Magyar Állam számára;

- l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára;

- m) az MNB számára;

- n) az Országos Betétbiztosítási Alap számára,

- o) a Befektető-védelmi Alap számára;

- p) pénzforgalmi intézménynek;

- q) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek és

- r) a Szanálási Alap számára

nyújthat.

(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa, a központi szerződő fél által elszámolt vagy központi szerződő fél által elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezheti.

(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, egyensúlyozó platformon nyújtott szolgáltatással, valamint külön törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezhet.

### XLIII. Fejezet — KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG

336. § A központi értéktár a 909/2014/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.

### XLIV. Fejezet — AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

337. §

338. § (1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2) bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körére, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tőzsde részére a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja meg.

(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a)–e) és g)–i) pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.

(2a) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, a 335. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt tevékenységre a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet szabályai az irányadók.

(2b) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, a 335. § (3) bekezdés k) pontjában foglalt tevékenységre a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai az irányadók.

(3) Az elszámolóház alapítására és működésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Elszámolóház legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(5) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyarország területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:

- a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik;

- b) legalább egy tőzsdei tevékenységet végző szervezettel előszerződést kötött a részére nyújtandó szolgáltatásokról;

- c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;

- d) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel; és

- e) rendelkezik a 345. §-ban meghatározott szabályzatokkal;

- f)

(6) Tőzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az (5) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat.

(7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (4)–(6) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá

- a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

- b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

- c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

- d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

- e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

- f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését;

- g) a külföldi kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van; és

- h) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelően rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességének kérdését.

339. § Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát;

- b) igazolást az alaptőke befizetéséről;

- c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint – ha tőzsdei tevékenységet nem végez – tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;

- d) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat nem tartalmazza;

- e) a végezni kívánt elszámolóházi tevékenység részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;

- f) a 338. § (5) bekezdés d) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező 1. által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet, 2. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek;

- g) a belső szabályzatokat;

- h) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet;

- i) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;

- j) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elszámolóházi tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

- k) a vezető állású személyek megnevezését;

- l)

340. § (1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.

(2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig a Bszt. rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha

- a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

- b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

- c) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg;

- d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a tevékenység folytatásával felhagy;

- e) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

- f) a fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a tőzsdei forgalom elszámolását más elszámolóházi tevékenységet végző szervezet átvette.

### XLIV/A. Fejezet — A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyarország területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg, amely megfelel az 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek, és rendelkezik

- a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,

- b) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel, valamint

- c) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.

(3) Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.

340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a) a magyarországi székhelyű részvénytársaságnak

- aa) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

- ab) igazolást a jegyzett tőke befizetéséről,

- ac) legalább egy – azonos elszámolási rendszerbe tartozó – befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést,

- ad) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat nem tartalmazza,

- b)

- c) a 340/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, amelyből megállapítható, hogy a kérelmező

- ca) a 909/2014/EU rendelet melléklet A. szakasz 1. és 2. pontjában meghatározott tevékenységek végzését pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,

- cb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek,

- d) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat,

- e) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet,

- f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést,

- g) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktár milyen tevékenységet kíván folytatni, és azt mikor kívánja megkezdeni,

- h) a vezető állású személyek megnevezését, feladat- és felelősségi körét.

340/C. § A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 909/2014/EU rendelet 20. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén.

### XLIV/B. Fejezet — A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

340/D. § (1) A központi szerződő fél a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolását végzi és az elszámolt ügylet teljesítésére kötelezettséget vállal.

(2) A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult

- b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni,

- c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában pénzügyi teljesítést végezni,

- e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezni,

- f) a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási, valamint oktatási tevékenységet végezni, valamint

- g) a központi értéktár vagy az elszámolóház által kiszervezett tevékenységet végezni.

(3) A központi szerződő fél a (2) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott bármely tevékenységet szakosított hitelintézetként végezheti.

(4) A központi szerződő fél által végzett elszámolás nem minősül elszámolóházi tevékenységnek.

(5) A központi szerződő fél tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. A Felügyelet engedélye meghatározza a pénzügyi eszközök kategóriáit, amelyek vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenysége végezhető. Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek végzésére, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedély a (6) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.

(6) A központi szerződő fél tevékenységek végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet azon Magyarország területén székhellyel rendelkező részvénytársaság részére adja meg, amely a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott előírásoknak való megfelelésen túl rendelkezik:

- a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,

- b) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött előszerződéssel,

- c) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel és

- d) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal.

(7) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(8) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél alapítására, működésére és felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(9) Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.

340/E. § A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a) a társaság hatályos létesítő okiratát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

- b) igazolást az alaptőke befizetéséről,

- c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval, kötött előszerződést,

- d) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokat,

- e) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat nem tartalmazza,

- f) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

- fa) által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet,

- fb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek,

- h) a működés első 3 évére vonatkozó üzleti tervet,

- i) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő fél tevékenységet mikor kívánja megkezdeni,

- j) az elszámolás és garanciavállalás részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat,

- k) a belső szabályzatokat,

- l) a vezető állású személyek megnevezését.

340/F. § (1) A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi.

(2) A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.

340/G. § Ha a kérelmező a 340/B. § a) pont aa) alpontjában, valamint a 340/E. § a) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

340/H. § Központi szerződő fél pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

### XLV. Fejezet — A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI

341. § (1) A központi értéktárban – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – tulajdoni részesedést szerezhet:

- a) az MNB;

- b) központi értéktári tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;

- c) tőzsdei tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző szervezetet;

- d) hitelintézet, ideértve a külföldi hitelintézetet;

- e) befektetési vállalkozás, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;

- f) elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet;

- g) Hpt. szerinti pénzügyi holding társaság;

- h) a központi szerződő fél.

(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetőleg a Magyar Állam többségi tulajdonában lévő vállalkozás közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy szavazat.

342. § (1) A 341. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített személy kivételével a központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy – ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot – a befolyásszerzést két munkanapon belül

- a) bejelenti a Felügyeletnek,

- b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve központi szerződő felet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.

(2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy – ha befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá csökken vagy megszűnik – a befolyásszerzést két munkanapon belül – a bejelentés pillanatában meglévő befolyás mértékének megjelölésével –

- a) bejelenti a Felügyeletnek,

- b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve központi szerződő felet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.

(3) A központi értéktár két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A közzétételi kötelezettség a 341. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített személy tulajdonszerzése esetében is fennáll.

### XLVI. Fejezet — ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

343. § (1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt – befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél [kivéve a 335. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakosított hitelintézetet], a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá a központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél – ide nem értve a központi értéktárban, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, valamint a központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot –

(2) A központi értéktárnál, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, valamint a központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, központi szerződő félben közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.

### XLVII. Fejezet — AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatási kötelezettsége

344. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerződést köt azzal a személlyel, aki

- a) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;

- b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

- c) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és

- d) magára nézve kötelezőnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatait.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(3)

### Az elszámolóházi tevékenységhez szükséges szabályzatok

345. § (1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek és a 335. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:

- a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;

- b) az elszámolás és a teljesítés rendjét;

- c) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;

- d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;

- e) a kockázatok kezelésének módját;

- f) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;

- g)

- h) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;

- i) az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;

- j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;

- k) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait;

- l) az elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;

- m)

- n) központi értéktári tevékenységet végző elszámolóháznak a 350/B. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontjában foglaltakat;

- o)

(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.

(4) Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.

(5) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet véleményezteti azzal a tőzsdével, amelynek szerződés alapján tőzsdei elszámolást végez.

(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.

(7) A Felügyelet az engedélyt nem adja ki, ha

- a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,

- b) a szabályzat nincs összhangban az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével,

- c)

(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint annak módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.

(9) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzata és szabályzatai, illetve azok módosításai a (6) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt követően lépnek hatályba.

(10) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (9) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.

(11) Az elszámolóház szabályzata a bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.

### Az elszámolóházi tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.

(2) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

347. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.

(2)

(3) Az elszámolóház nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a Befektető-védelmi Alaphoz.

348. § (1) Az elszámolóház jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garancia alap kezelését végezni.

(2) Az elszámolóház szabályzatában meghatározott kényszerintézkedés során tagsági jogot megtestesítő értékpapír vásárlása céljára azok vételárának száz százalékáig nyújthat kölcsönt.

349. § Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír kölcsönzési rendszert működtethet. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

350. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jövőbeni veszteségei fedezetére tartalékot képez. Elszámolóház esetében a tartalékképzés módjára és mértékére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)

### XLVII/A. Fejezet — A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### A központi értéktár szolgáltatási kötelezettsége

350/A. § (1) A központi értéktár szerződést köt azzal a személlyel, aki

- a) megfelel a központi értéktár szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;

- b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

- c) megfelel a központi értéktár szabályzatában meghatározott tárgyi, technikai feltételeknek; és

- d) magára nézve kötelezőnek elfogadja a központi értéktár szabályzatait.

(2) A központi értéktár által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(3) A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerződést kötni, ha az megfelel a más jogszabályban meghatározott feltételeknek.

### A központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok

350/B. § (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok alapján végezhetők. A szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A központi értéktár szabályzata tartalmazza

- a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;

- b) a központi értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;

- c) az ügyfelek által a központi értéktár részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;

- d) a központi értéktár által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;

- e) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;

- f) a központi értéktár által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat; és

- g) az értékpapír kölcsönzés szabályait.

(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.

(4) Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak a központi értéktár ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.

(5)–(6)

(7) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.

(8) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (7) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.

(9) A központi értéktár szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.

### A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.

(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

### XLVII/B. Fejezet — A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

### A központi szerződő fél szolgáltatási kötelezettsége

350/D. § (1) A központi szerződő fél szerződést köt azzal a személlyel, aki

- a) megfelel a központi szerződő fél szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;

- b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

- c) megfelel a központi szerződő fél szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és

- d) magára nézve kötelezőnek elfogadja a központi szerződő fél szabályzatait.

(2) A központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

### A központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok

350/E. § (1) A központi szerződő fél tevékenység a Felügyelet által jóváhagyott, a (2) bekezdés szerinti szabályzatok alapján végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni

- a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi, technikai feltételeket,

- b) az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,

- c) a kockázatok kezelésének módját,

- d) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának módját,

- e) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét,

- f) az ügyfelek által a központi szerződő fél részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét,

- g) a központi szerződő fél által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét,

- h) a szolgáltatást igénybevevők részére felszámított díjat,

- i) az elszámolás és teljesítés rendjét,

- j) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végez,

- k) a pénzkölcsönzés szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tevékenységet végez,

- l) az ügylet elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.

(3) A szabályzatoknak a központi szerződő fél ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.

(3a) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét a központi szerződő fél véleményezteti azzal a tőzsdével, amelynek szerződés alapján elszámolást végez.

(4) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.

(5) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha

- a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,

- b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,

- c)

(6) A Felügyelet engedélyét követően a központi szerződő fél a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.

(7) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (6) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.

(8) A központi szerződő fél szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.

### A központi szerződő fél tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

350/F. § (1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. A központi szerződő fél szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.

(2) Az ügyletek teljesítéséhez a központi szerződő fél szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) A központi szerződő fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi szerződő fél az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

(5)

(6) A központi szerződő fél az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.

(7) A központi szerződő fél jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garanciaalap kezelését végezni.

### XLVIII. Fejezet — BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

351. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, valamint a központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. A központi szerződő fél befektetései kapcsán a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.

(2) A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést – a (3) bekezdés kivételével – kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben szerezhet

- a) pénzügyi intézményben, ideértve a külföldi pénzügyi intézményt;

- b) befektetési vállalkozásban, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;

- c) tőzsdei tevékenységet végző társaságban, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző társaságot;

- d) elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben, ideértve a külföldi elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetet;

- e) olyan járulékos vállalkozásban, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, tőzsdében, központi értéktári, elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben lehet tulajdoni részesedése.

(3) A központi értéktár másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapír tulajdonjogának megszerzésére.

(4) Az ügyfél központi értéktárral szemben fennálló tartozása fejében megszerzett részesedést a központi értéktár egy éven belül köteles elidegeníteni.

(5) A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére

- a) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt szerezhet;

- b) az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt szerezhet;

- c) betétet helyezhet el az MNB-nél és az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézetnél; valamint

- d) repóügyletet köthet.

### Adatkezelés és titokvédelem

352. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.

(2) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.

(3) A központi értéktár, a központi szerződő fél és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(4) Ha a központi értéktár, a központi szerződő fél és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

### Kiszervezés

352/A. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél (a 352/A–352/C. § alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) – a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben, a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 352/B. §-ban és a 352/C. §-ban foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) A kiszervezés

- a) nem eredményezheti a vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,

- b) a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében

- ba) nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

- bb) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3) Ha a vállalkozás – a (4a) és (4b) bekezdésben foglaltakat nem érintve – e törvényben szabályozott tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél

- a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,

- b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,

- c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a vállalkozásra, a vállalkozás ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,

- d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és

- e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak, valamint központi értéktár esetén a 909/2014/EU rendeletben foglaltaknak.

(4a) A központi szerződő fél főtevékenységének, valamint a kockázatkezeléshez kapcsolódó tevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

(4b) A központi értéktár főtevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges a 909/2014/EU rendelet 19. cikkében foglaltak szerint.

(5) A vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint:

- a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt áll, és

- b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát, valamint központi szerződő fél esetén olyan funkció vagy tevékenység, amely a kockázatkezeléshez kapcsolódik.

(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak

- a) a jogi tanácsadás,

- b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,

- c) a számlázás,

- d) a vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,

- e) szabványosított piaci információ szolgáltatása,

- f) az árindikáció szolgáltatása.

352/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

- a) a szerződés időtartamáról,

- b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

- c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

- a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,

- b) a 352/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

- c) a 352/A. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

- d) a kiszervezett tevékenységet végző felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és

- e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglalt feltételeiben bekövetkezett változás vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.

352/C. § (1) A vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében

- a) folyamatosan értékeli a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglaltak teljesülését, és

- b) minden naptári évben, legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig, külön jogszabályban meghatározott tartalommal jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.

(2) Ha a vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglaltak nem teljesülnek,

- a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

- b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a vállalkozás tevékenységének vagy szolgáltatásának szünetelését, vagy minőségének csökkenését.

### XLIX. Fejezet — AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, A KÖZPONTI ÉTÉKTÁRI, ILLETVE A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA

353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) A 340/D. § (2) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban meghatározott biztosíték és óvadék.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.

(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott óvadék.

(5) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (4) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben, vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.

(6) Nem kell alkalmazni a (4) és (5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.

(7) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(8) A központi értéktár felszámolása esetén a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

### L. Fejezet — A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

354. § (1) A központi értéktár a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert működtethet. A központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

(2) Az ISIN azonosítót értékpapír esetében a kibocsátó, egyéb tőzsdei termék esetén az a tőzsdei tevékenységet végző szervezet köteles megkérni, amely által működtetett tőzsdén azt forgalmazzák.

(3) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő három munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek az ISIN azonosítót, továbbá az ISIN azonosítóhoz kapcsolódóan nyilvántartott adatokról kiállított igazolást.

(4) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő három munkanapon belül a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által megadott adatok alapján a kérelemben foglaltak nem teljesíthetőek.

355. § (1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

(3) Befektetési vállalkozás, tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben öt százalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek bejelenteni.

356. § (1) Szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,

358. § (1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.

(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél – könyvvizsgálói feladatot.

(6) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.

360. § (1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

- b) bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

- c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

- d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

- e) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

- f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

363. § (1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.

(2) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.

(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(5) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

372. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.

375. § A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

- g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;

(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § (1)–(7) bekezdése szerint számított változó díj összege.

(6) Ha elszámolóház központi értéktári, tevékenységet is végez, akkor a központi értéktárra, vonatkozó díjfizetés alól mentesül.

- a) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;

- b) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

- c) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;

- d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

- e) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;

- f) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;

- g) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

- h) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

- i) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

- a) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

- c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;

- f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében 1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy, 2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja, 3. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja, 4. az ügynök természetes személyazonosító adatait;

395. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.

(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.

- a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;

- b) az engedély nélkül tőzsdei, elszámolóházi, a központi szerződő fél által végzett, illetve központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;

- d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;

- e) kötelezheti a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;

- f) a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;

- g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;

- j) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;

- l) felügyeleti biztost rendelhet ki a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;

- q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár 1. osztalékának kifizetését, 2. vezető állású személyének történő kifizetést, 3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak, 4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést, 5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), 6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;

- r) kötelezheti a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat 1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására, 2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, 3. a működési költségek csökkentésére, 4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;

(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben – további harminc nappal – egyszer meghosszabbítható.

(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pont 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.

401. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve központi értéktár

- a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

(3) A Felügyelet a szabályozott piacra, tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a szabályozott piacnak, tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)–d) és h) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.

402. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

- a) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;

- c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

- d) a szükséges mértékben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.

405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(3) Az az elszámolóház, amelyet a központi értéktári feladatok ellátására az Épt. alapján kijelöltek, e tevékenységét a kijelölésben foglaltaknak megfelelően változatlanul folytatja.

(4) A törvény hatálybalépésekor már működő és e törvény előírásai szerint szakosított hitelintézetté átalakuló elszámolóház esetében a Hpt. alapításra, alapítási engedély kiadására, valamint a már engedélyezett tevékenységek vonatkozásában a tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

- c) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit;

- k) az elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módját és mértékét;

- u) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.

- b) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;

- d) az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá az MNB felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat.

- 3. Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,