2001. évi CXX. törvény — mi változott? 2014. március 15.

- n) a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására, létrehozatalára, működésére és felügyeletére,

- o) a Magyarország területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre,

- p) a Magyarország területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon át történő szolgáltatás nyújtására,

- 10. befektetési alap: Batv.-ben meghatározott fogalom,

- 12. befektetési alapkezelő: Batv.-ben meghatározott fogalom,

- 15. befektetési jegy: Batv.-ben meghatározott fogalom,

- 35. ellenőrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

- 36. elszámolási rendszer: a tőzsdén, vagy a tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,

- a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

- 67. kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

- 71. kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,

- 72. kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep,

- 73. kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése,

- 74. kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) – e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír,

- 76. kollektív befektetési értékpapír: a Batv.-ben meghatározott fogalom,

- 77. kollektív befektetési forma: a Batv.-ben meghatározott fogalom, 77/A. A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy – jogszabály által megszabott keretek között – lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A kötvénynek tartalmaznia kell: a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást, b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját, c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát, d) a kibocsátó megnevezését, e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket, g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat, h) a kötvény kiállításának helyét és napját, i) a kibocsátó aláírását. Dematerializált kötvényre is a fentieket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az i) pontban meghatározott személyek aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza. Kötvény kibocsátására jogosult: a) az állam, beleértve a külföldi államot is, b) a Magyar Nemzeti Bank, c) az önkormányzat, d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult, e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe, f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.

- 99. nyílt végű befektetési alap: a Batv. szerinti befektetési alap,

- 100. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,

- 5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,

(5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.

- b) a kibocsátásról szóló döntést,

(3) A dematerializált értékpapír olyan névreszóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapír-számla tartalmazza.

(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(3) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.

(4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

(2) A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

(9) Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(3) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, illetőleg az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.

(2) Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(2) A számlavezető a szerződést harminc napi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

(3) Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.

(4) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.

154. § (1) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Gt. és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.

(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

168. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.

## NYOLCADIK/A. RÉSZ — A KOCKÁZATI TŐKEALAPOK

### XXXI/A. Fejezet — A KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ

296/A. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:

- a) az e törvényben meghatározott kockázati tőke-alapkezelés;

- b) az a) pontban megjelölt tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás.

296/B. § (1) Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a kockázati tőkealap alapkezelője

- a) vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának;

- b) tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, vagy

- c) az a)–b) pontban meghatározott személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak

részesedése van.

(1a) Kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy az lehet, aki a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű. Kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy az a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű személy lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy egyidejűleg legfeljebb három más, e törvény szerint alapított kockázati tőkealap-kezelőnél lehet vezető állású személy. A kockázati tőkealap-kezelő köteles az általa kezelt kockázati tőkealap befektetőit tájékoztatni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban e körülmény fennáll.

(3) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-kezelő részére befektetési szolgáltatást, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végző vállalkozásnál vezető állású személy.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,

- a) amelyben a kockázati tőkealap-kezelő;

- b) amelyben a kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy, illetve vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, illetőleg

- c) amely a kockázati tőkealap-kezelőben

közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A kockázati tőkealap-kezelő vezető tisztségviselői közül legalább egy személynek öt éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni:

- a) Magyarországon vagy külföldön bejegyzett tőkebefektetési tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói vagy vagyonkezelői tevékenységet végző vállalkozásnál (kockázati vagy magántőke alapkezelő, tanácsadó, befektető vagy holdingtársaság) tulajdonosként, vezető állású személyként vagy alkalmazottként;

- b) az a) pontban meghatározott vállalkozás kijelölése alapján az a) pontban meghatározott vállalkozások tőkebefektetésének céltársaságánál vezető állású személyként

eltöltött időt.

(7) Az (1a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

- a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény. 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

- b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII., továbbá XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

296/C. § (1) A kockázati tőkealap-kezelőre a Gt., a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A kockázati tőkealap-kezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.

296/D. § (1) A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:

- a) a társasági szerződést (alapító okiratot), illetve ennek módosítását;

- b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

- c) részvénykönyvének másolatát;

- d) a szervezeti és működési szabályzatát;

- e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

- f)

- g) könyvvizsgálója nevét és engedélyének számát;

- h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

- i) a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;

- j) az üzleti tervét; és

- k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

(1a) A vezető állású személy és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kockázati tőkealap-kezelő felé hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

(2) A Felügyelet a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező

- a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére sem pótolja; vagy

- b) az eljárás során megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(3) A Felügyelet a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

- a) a kockázati tőkealap-kezelő részére kiadott tevékenységi engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; vagy

- b) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

- c) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;

- d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

- e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg.

(4) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

296/E. § (1) A „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezés használatára.

296/F. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több kockázati tőkealapot is létrehozhat és kezelhet.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától, illetve a kockázati tőkealapok vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.

(3) A kockázati tőkealap-kezelő az általa végzett kezelői tevékenységért az alapkezelési szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg.

(5) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.

(6) A kockázati tőkealap-kezelő által kezelt portfolióban lévő eszközök nem képezik a kockázati tőkealap-kezelő tulajdonát, azok a kockázati tőkealap-kezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

(7) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap kezelését kizárólag más kockázati tőkealap-kezelő részére adhatja át. Az átadáshoz a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok hetvenöt százalékának jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Ha az alapkezelési szabályzat előírja, a jóváhagyás a tőkealap-jegy tulajdonosok többségi szavazatával is megadható, ez esetben a kockázati tőkealap átadásához a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.

(8) Ha a kockázati tőkealap-kezelő ellen felszámolási eljárás indul és az általa kezelt kockázati tőkealap új kockázati tőkealap-kezelő részére nem kerül átadásra, a Felügyelet a kockázati tőkealap törlését kezdeményezi.

(9) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

### XXXI/B. Fejezet — A KOCKÁZATI TŐKEALAP

296/G. § (1) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A kockázati tőkealap kizárólag határozott futamidőre, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.

(2) Egy alapra eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek is forgalomba hozhatóak.

(3) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni

(4) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.

(5) A kockázati tőkealap futamideje alatt a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje felemelhető és leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál. A kockázati tőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a kockázati tőkealap-jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő határozhat az alap jegyzett tőkéjének kockázati tőkealap-jegyek, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyek bevonásával történő csökkentéséről. A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállításakor az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a kezelési szabályzat határozza meg.

(6) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

(7) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz százalékát, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek jegyzésekor be kell fizetni. A fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.

(8) A kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül intézkedik a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően jegyzett kockázati tőkealap-jegyekre teljesített vagyoni hozzájárulás kezelési szabályzatban meghatározott részének – de legalább a (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke összegének – megfelelő névértékű kockázati tőkealap-jegyek haladéktalan előállításáról. A (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőkén felül teljesített vagyoni hozzájárulásról a kockázati tőkealap a kezelési szabályzat szerint kockázati tőkealap-jegyet, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.

(9) Az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy értékpapír, amelyre a kockázati tőkealap-jegyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyen fel kell tüntetni a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét. A vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését követően a kockázati tőkealap-kezelő az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.

(10) Ha az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, amelyről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.

(12) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő – a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint – elszámol az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával.

296/H. § (1) A kockázati tőkealap átalakulásának minősül a kockázati tőkealapok egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és szétválása (különválás, kiválás). Az átalakulással létrejövő kockázati tőkealap az átalakult kockázati tőkealap jogutódja.

(2) Az egyesüléshez az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealapok kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.

(3) A jogutód kockázati tőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.

(4) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealapok egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértékét.

(5) Az egyesülés során a (3) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati tőkealapot. A jogutód kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegyeket bocsát ki, amelyeket – az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai szerzik meg.

(6) A jogutód kockázati tőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tőkealap-jegyek darabszámát, az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati tőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

(7) A (2)–(6) bekezdéseket a kockázati tőkealapok szétválására is megfelelően alkalmazni kell.

296/I. § (1) A kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap futamidejét – amennyiben azt a kockázati tőkealap-kezelési szabályzat lehetővé teszi – meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.

(3) A kockázati tőkealap futamidejének megváltoztatásakor a 296/K. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

296/J. § (1) A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:

- a) a kockázati tőkealap megnevezése és a kockázati tőkealap-jegy sorozat megjelölése;

- b) a kockázati tőkealap futamideje;

- c) a kockázati tőkealap-jegy névértéke, értékpapírkódja és sorszáma;

- d) a tulajdonos neve;

- e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő, a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;

- f) a kibocsátás időpontja;

- g) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégneve és székhelye; és

- h) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégszerű aláírása.

(2) A dematerializált kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően – a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére – összevont címletű tőkealap-jeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű kockázati tőkealap-jegy – a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére – utóbb kisebb címletű összevont kockázati tőkealap-jegyekre, illetve az eredeti névértékű kockázati tőkealap-jegyekre bontható.

(4) Az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatala semmis.

(5) A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(6) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a kockázati tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki. A befektető a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát a kockázati tőkealap által kibocsátott ideiglenes kockázati tőkealap-jegy alapján gyakorolja.

(7) A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy, illetve az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetőleg a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati tőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.

296/K. § (1) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati tőkealap-kezelő által készített kezelési szabályzat Felügyelet által történő jóváhagyása. A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának kötelező elemeit a 26. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kockázati tőkealap Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.

(3) A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére a kockázati tőkealap-kezelő kérelmére akkor kerül sor, ha a kockázati tőkealap-kezelő – a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal – igazolja, hogy a 296/G. § (7) bekezdésében meghatározott összeget a befektetők befizették.

(4) A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a Felügyelet jóváhagyása és ha az alapkezelési szabályzat előírja, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Az alapkezelési szabályzat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyását az egész alapkezelési szabályzatra vagy egyes szabályozási területekre nézve is előírhatja és egyes szabályozási kérdésekhez eltérő mértékű többséget is előírhat.

(5) Ha a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a kezelési szabályzat előírásai szerint a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok előzetes jóváhagyása szükséges, a jóváhagyásról a Felügyeletet az alapkezelő a módosítás benyújtásával tájékoztatja. A kezelési szabályzatnak a kockázati tőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó módosítását a kockázati tőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek benyújtani.

296/L. § (1) A kockázati tőkealap hozamot csak akkor fizethet, ha annak fedezete a kockázati tőkealap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthető.

(2) Nem fizethető hozam, ha ennek következtében a kockázati tőkealap saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének befizetett hányadát.

296/M. § A kockázati tőkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli a kockázati tőkealapot a nyilvántartásból

- a) a pozitív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;

- b) a negatív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor;

- c) másik kockázati tőkealappá történő átalakulás esetén az átalakulás napjával; vagy

- d) más kockázati tőkealapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával.

296/N. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor – ha a kockázati tőkealap kezelését másik kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el – a kockázati tőkealapot meg kell szüntetni.

(2) A kockázati tőkealap megszüntetését, nyilvántartásból való törlését a Felügyelet rendeli el.

(3) A kockázati tőkealap (1)–(2) bekezdés szerinti megszüntetését a kockázati tőkealap-kezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles közzétenni.

(4) A kockázati tőkealap hitelezői a (3) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a kockázati tőkealap-kezelőnél.

(5) Ha a megszüntetési eljárás során a kockázati tőkealap saját tőkéje a (4) bekezdés alapján bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a kockázati tőkealap-kezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.

296/O. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A 296/M. §-ban meghatározott esetben a kockázati tőkealap portfoliójában lévő eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben – a Felügyelet engedélyével – legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tőkealap tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai között – a kockázati tőkealap-kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően – természetben is fel lehet osztani.

(3) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 296/N. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tőkealap-kezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.

(4) A megszűnési jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a) a működés időtartamának lejáratakor a kockázati tőkealap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke;

- b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték;

- c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat);

- d) a végelszámolás során felmerült költségek;

- e) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei; és

- f) az egy kockázati tőkealap-jegyre kifizethető összeg.

(5) A kockázati tőkealap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetőkkel történő elszámolás kibocsátott értékpapír-sorozatonként, a teljesített vagyoni hozzájárulással arányosan történik.

(6) A befektetők részére kifizetendő összeget a kockázati tőkealap-kezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.

296/P. § (1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.

### A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok

296/Q. § (1) A kockázati tőkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének húsz százalékát.

(2) A kockázati tőkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A kockázati tőkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni, amelyben a kockázati tőkealap legalább tíz százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alapok között – a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével – a kockázati tőkealapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.

(5) A kockázati tőkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a kibocsátóban az első szerzéstől számított tizenkét hónapon belül legalább tíz százalékos részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapon belül nem idegeníthetők el.

(6) A kockázati tőkealap a portfoliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja.

(7) A kockázati tőkealap csak olyan vállalkozásnak nyújthat pénzkölcsönt, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(8) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött társaságoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke összegének kétszeresét.

(9) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(10) A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is – együttes összege nem haladhatja meg a befizetett jegyzett tőkéjének ötven százalékát.

(11) A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.

(12) A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.

(13) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A tőzsdére a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket, illetőleg fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

- a) a tőzsde alapító okiratát;

- d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

- a) a cég alapító okiratát;

- a) a külföldi tőzsde alapító okiratát;

307. § (1) Zártkörű részvénytársaságként működő tőzsde alapító okirata előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

- j) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos.

(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, egyensúlyozó platformon nyújtott szolgáltatással, valamint külön törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezhet.

- g) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos tevékenységet.

- d) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza;

(2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig e törvény negyedik, illetőleg ötödik részének rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

- ad) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,

- e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezni, valamint

- f) a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási, valamint oktatási tevékenységet végezni.

- e) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,

340/F. § (1) A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha

- a)–d)

- e) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

- f) a fióktelep formájában működő központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(2) A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett.

- g) Hpt. szerinti pénzügyi holding társaság.

- b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.

- b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.

346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.

350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.

350/F. § (1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. A központi szerződő fél szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.

- e) a részvényszerzés időpontját;

358. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár által – a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.

360. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

- b) bűncselekmény elkövetésére vagy a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

- d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

- e) úgy ítéli meg, hogy kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

- f) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

- g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

363. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(10) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának Pénzügyi Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(11) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:

(14) Az elnökség a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(17) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.

380. § (1) A kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

- a) kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,

- b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,

381. § (1) A kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.

(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, a központi szerződő fél, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

- a) a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;

- b) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

- c) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;

- d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

- e) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő él és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;

- f) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;

- g) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

- h) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

- i) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

- j) a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;

- a) a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

- c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;

- f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében 1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy, 2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja, 3. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja, 4. az ügynök, 5. a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja természetes személyazonosító adatait;

395. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

- d) a 356. §-ban és a Batv. 8. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

(3) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.

(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.

- d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;

- e) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;

- f) a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;

- g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;

- j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;

- l) felügyeleti biztost rendelhet ki a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;

- q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár 1. osztalékának kifizetését, 2. vezető állású személyének történő kifizetést, 3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak, 4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést, 5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), 6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;

- r) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat 1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására, 2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, 3. a működési költségek csökkentésére, 4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;

401. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve központi értéktár

- a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

402. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a kockázati tőkealap-kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

- a) a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;

- c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

- d) a szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.

404. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

- 10. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

- 17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,

- 21. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.

#### A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

- 1. Bevezetés A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.

- 2. A kockázati tőkealap-kezelőre vonatkozó információk A kockázati tőkealap-kezelő

- a) cégneve, székhelye;

- b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;

- c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;

- d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;

- e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.

- 3. A kockázati tőkealapra vonatkozó információk

- a) a kockázati tőkealap neve;

- b) a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;

- c) a kockázati tőkealap-jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok bemutatása;

- d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;

- e) a kockázati tőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;

- f) a kockázati tőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását;

- g) hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint a kockázati tőkealap-kezelő által felállított további korlátozások ismertetése;

- h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások;

- i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);

- j) a kockázati tőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;

- k) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;

- l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;

- m) a kockázati tőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;

- n) a kockázati tőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;

- o) az alapkezelési szabályzat vagy az e törvény által a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyásának előírása esetén a jóváhagyás eljárási feltételei; és

- p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások.