2001. évi CIV. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2018. július 1. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. július 1.)Következő módosítás (2021. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 86 változatlan sor ⋯
(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.
(4) A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.
(4) A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell behajtani.
### II. Fejezet — BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
⋯ 45 változatlan sor ⋯
(4) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság a felszámolási eljárás engedélyezéséről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyészség a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.
(5) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak.
(5) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító állami adó- és vámhatóságnak és a felszámolónak.
### A nyomozás
⋯ 248 változatlan sor ⋯
26. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg.
(2) A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást alkalmazott, annak bírósági végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás megindítását, illetve folytatását.
(2) A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást alkalmazott, annak végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás megindítását, illetve folytatását.
(3) A jogi személy vagyonát érintően végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.
(4)
(5) Ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtására bírósági végrehajtási eljárás indult, és annak megindulásától számított hat hónapon belül a végrehajtás nem vezetett eredményre, a bírósági végrehajtó erről írásban értesíti az intézkedést alkalmazó bíróságot. A bíróság haladéktalanul kezdeményezi a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást.
(5)
(6) Ha a 11. § (5) bekezdése alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegnek – a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével – a jogi személy számlájára történő átutalásáról.
(6) Ha a 11. § (5) bekezdése alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlán a pénzbírság behajtását követően fennmaradó összegnek – a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével – a jogi személy számlájára történő átutalásáról.
### Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén
⋯ 27 változatlan sor ⋯