2000. évi XXV. törvény — mi változott? 2015. június 1.
A 2013. szeptember 1. és 2015. június 1. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 84 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. szeptember 1.)Következő módosítás (2016. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 13 változatlan sor ⋯
- a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,
- b) vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,
- c) veszélyes anyag: valamennyi, a 3–5. § alapján veszélyesként osztályozott anyag,
- c) veszélyes anyag: valamennyi, a 3. § alapján veszélyesként osztályozott anyag,
- d) veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap,
- e) közösségi jegyzék: a CLP VI. melléklete szerinti harmonizált osztályozási és címkézési jegyzék,
- f) biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,
⋯ 9 változatlan sor ⋯
2. § (1) A REACH és a CLP e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. § (1) bekezdése, illetve a CLP szerinti osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel – különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.
(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy a CLP szerinti osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel – különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.
(3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki
⋯ 17 változatlan sor ⋯
### A veszélyesség meghatározása
3. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:
3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.
- a) az anyagok és keverékek fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:
- aa) robbanó anyagok és keverékek – az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és keverékek, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,
- ab) oxidáló anyagok és keverékek – azok az anyagok és keverékek, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak,
- ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek – azok a folyékony anyagok és keverékek, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, – azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,
- ad) tűzveszélyes anyagok és keverékek – azok az anyagok és keverékek, amelyek – a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, – szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak, – olyan folyékony anyagok és keverékek, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, – vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,
- ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek – olyan folyékony anyagok és keverékek, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;
- b) az anyagok és keverékek mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:
- ba) nagyon mérgezőek – azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,
- bb) mérgezőek – azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,
- bc) ártalmasak – azok az anyagok és keverékek, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)–bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,
- bd) maró (korrozív) anyagok és keverékek – amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,
- be) irritáló vagy izgató anyagok és keverékek – olyan nem maró anyagok és keverékek, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,
- bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és keverékek – amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg,
- bg) karcinogén anyagok és keverékek – olyan anyagok és keverékek, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,
- bh) mutagén anyagok és keverékek – amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát,
- bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek – amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;
- c) az anyagok és keverékek környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint:
- ca) környezetre veszélyes anyagok és keverékek – amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.
(2) E törvény alkalmazása szempontjából a fentieken kívül veszélyesnek minősülnek azok az anyagok, illetve keverékek is, amelyeket a CLP szerinti osztályozás során a CLP-ben megállapított veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikébe besoroltak.
(3) Az anyagok tulajdonságainak vizsgálatát és értékelését a REACH 13. cikke, illetve a keverék csomagolása és feliratozása (címkézése) tekintetében az e törvény és külön jogszabály követelményei szerint kell végrehajtani. Ha ebből a célból laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, a vizsgálatot a keverék azon állapotában kell elvégezni, ahogyan azt forgalomba hozzák.
4. §
### III. Fejezet — AZ ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK VESZÉLYESSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA, BEJELENTÉSE
### III. Fejezet — A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BEJELENTÉSE
### Osztályozás, jegyzékbe vétel
5. §
5. § (1) E törvény szerint a veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a keverékeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően a CLP 61. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(2) Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP rendelkezéseire figyelemmel, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó, továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben előírtak szerint osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét – osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt – az egészségügyi államigazgatási szerv naprakészen vezeti. A jegyzéket az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzé kell tenni.
(4) A veszélyesség szerinti besorolást az új tudományos ismeretek alapján, a gyakorlatban szerzett, illetőleg az emberi mérgezésekkel kapcsolatos tapasztalatok megismerését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni.
(5) Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó besorolási tétel szerepel a közösségi jegyzékben, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.
### Bejelentés
6. § (1) A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, az egészségügyért felelős miniszter 34. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint, a biztonsági adatlap, vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.
⋯ 22 változatlan sor ⋯
### A forgalomba hozatalra és a közösségi jegyzékben nem szereplő anyagokkal kapcsolatos adatok felkutatására vonatkozó előírások
9. § (1) Veszélyes keveréket kizárólag akkor lehet forgalomba hozni, ha azokat a 14–17. §-ban, valamint a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban, a regisztrált anyagok esetében pedig a REACH 12. és 13. cikkének alkalmazásával szerzett információkkal összhangban csomagolták vagy címkézték.
9. § (1)
(2)–(4)
(5) A CLP szerint is osztályozott veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha azokat a CLP szerint címkézték és csomagolták.
(5)
10. § (1) 2010. december 1-jétől a veszélyes anyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2010. december 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes anyagot 2012. december 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
13. §
### IV. Fejezet — A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA. A VESZÉLYES KEVERÉKEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA (CÍMKÉZÉSE)
### IV. Fejezet — VESZÉLYES ANYAGOK, VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA
### A csomagolás, tárolás, szállítás
14. § (1) A veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.
14. § (1)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy
(2)
- a) akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését;
- b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;
- c) a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;
- d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását;
- e) a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott
- ea) nagyon mérgező, mérgező, maró keverékeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép,
- eb) ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes keverékeket tartalmaz, veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép
is legyen;
- f) a csomagolóeszközön – az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott esetben – olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely a első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.
(3) Veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben.
(4) Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
16. § A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, keverék a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.
### A veszélyes keverékek feliratozása, címkézése
17. §
17. § (1) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, e törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni). Bármely, a 29. § szerint bejelentéshez kötött tevékenység csak a (2)–(8) bekezdés vagy a CLP szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel végezhető.
(2) A feliratot (címkét) – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen rögzíteni kell. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza
- a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy – jegyzékbevételig – valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;
- b) a forgalomba hozatalért felelős személy megnevezését és teljes címét, telefonszámát;
- c) a veszélyes keverék használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát);
- d) a veszélyes keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat);
- e) a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat);
- f)
- g)
(3)
(4) A feliraton (címkén) a (2) bekezdés szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek.
(5) A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen.
(6) A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.
(7) A veszélyes keverékek felirata (címkéje) nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.
(8)
(9) Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és keverékek esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére.
(10) Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek.
18. §
### V. Fejezet — KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
⋯ 254 változatlan sor ⋯