2000. évi XLII. törvény — mi változott? 2024. január 1.
A 2023. december 27. és 2024. január 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. december 27.)Következő módosítás (2024. szeptember 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 202 változatlan sor ⋯
- a) tulajdonjog,
- b) üzemben tartói jog,
- c) bérleti jog,
- c) bérleti vagy haszonbérleti jog,
- d) jelzálogjog,
- e) haszonélvezeti jog,
- f) elő- vagy visszavásárlási jog, vételi és eladási jog,
⋯ 637 változatlan sor ⋯
- c) vízijármű kedvtelési célú használatához, ide nem értve az oktatási céllal folytatott hajózási tevékenységet,
- d) úszómű szálláshelyként vagy kikötő, hajózási létesítmény elemeként történő üzemeltetéséhez, kivéve a gazdasági célból történő üzemeltetést,
- e) az EGT-államok hajózási hatóságai által kiállított hajózási engedély alapján végzett hajózási tevékenységhez.
- f) halgazdálkodást támogató hajóval végzett tevékenységhez.
(3) A hajózási engedélyben meg kell határozni azt a tevékenységet és területet, amelyre az engedély vonatkozik, továbbá a tevékenység folytatásának feltételeit.
⋯ 361 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl saját használatú az a kikötő is, amely
- a) államigazgatási szerv, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv tulajdonában, illetve használatában van, továbbá
- a) államigazgatási szerv, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv tulajdonában, illetve használatában van,
- b) egyesület tulajdonában, illetve használatában van, ha a kikötő csak tagsági jogviszony alapján vehető igénybe.
- c) horgászati tevékenység támogatására, horgászati jogosultság igazolása alapján igénybe vehető, a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet által üzemeltetett horgászkikötő.
80. § (1) Azt a közforgalmú kikötőt, amelynek földterülete állami tulajdonban vagy az állam meghatározó többségével létrehozott vagyonkezelő társaság kezelésében van, és amely alapvető közlekedési infrastukturális ellátottsága lehetővé teszi átrakodási, elosztási központként a vízi, vasúti és a közúti személy-, illetőleg áruforgalom összekapcsolását, országos közforgalmú kikötővé lehet nyilvánítani.
⋯ 50 változatlan sor ⋯
- 13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;
- 14. hajózási zóna: belvízen az időjárás és a hullámzás függvényében meghatározott vízterület;
- 15. halászhajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszólétesítmény;
- 15a. halgazdálkodást támogató hajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához, őrzéséhez, a horgászati tevékenység ellenőrzéséhez szükséges berendezésekkel, eszközökkel felszerelt, bemutatási célú, ökológiai, szelektív halászatra, halőrzésre szolgáló, a halgazdálkodásra jogosult által szervezett és felügyelt horgásztatásra használt úszólétesítmény;
- 16. határkikötő: vámúttá nyilvánított kikötő, ahol az úszólétesítmények és az azokon lévő személyek, áruk be-, illetőleg kiléptetése történik;
- 17. havaria: az úszólétesítményt ért vagy az úszólétesítmény által okozott baleset;
- 17a. horgászkikötő: halgazdálkodást támogató hajók és kedvtelési célú hajózást szolgáló csónakok kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;
- 18. kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;
- 19. kereskedelmi hajó: olyan hajó, amellyel gazdasági célú hajózási tevékenységet végeznek, a halászhajó kivételével;
- 19. kereskedelmi hajó: olyan hajó, amellyel gazdasági célú hajózási tevékenységet végeznek, a halászhajó vagy halgazdálkodást támogató hajó kivételével;
- 20. kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;
- 20a. kikötői tevékenység: olyan víziközlekedéssel kapcsolatos tevékenység, amely során személyek ki- és beszállása, áru ki-, be- és átrakása, tárolása és kezelése történik;
- 21. kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;
⋯ 188 változatlan sor ⋯