2000. évi XLII. törvény — mi változott? 2015. május 5.
A 2015. január 1. és 2015. május 5. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. január 1.)Következő módosítás (2015. július 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 89 változatlan sor ⋯
- a) a veszélyes áruk belvízi szállítására történő előkészítésének, valamint a belvízi úton beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,
- b) a veszélyes áruk kikötők területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzése.
6. § A hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi hatósági felügyeletét az egészségügyért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv útján – látja el.
6. § (1) A hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi hatósági felügyeletét az egészségügyért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv útján – látja el.
(2) A hajózási egészségi alkalmasság vizsgálatának felügyeletét az egészségügyi államigazgatási szervvel együttműködve a hajózási hatóság látja el.
(3) A tengerészek egészségi alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó nemzetközi követelmények érvényesítése, továbbá a hajózási képesítésekkel rendelkezők egészségi alkalmasságának biztosítása érdekében a hajózási hatóság az egészségi alkalmasság vizsgálatát – a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – végző orvosokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
- a) a nyilvántartásba-vételt tartalmazó határozat száma és kelte;
- b) az orvos természetes személyazonosító adatai, egészségügyi tevékenység során használt neve, levelezési címe, telefonszáma;
- c) az orvos működési nyilvántartási száma;
- d) annak megjelölése, hogy az orvos belvízi vagy tengeri hajós szolgálatot ellátó személy egészségi alkalmasságának vizsgálatára jogosult.
(4) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát végző orvosok nyilvántartása közhiteles nyilvántartásnak minősül, amelyet – az orvos nevét nem érintő természetes személyazonosító adatok kivételével – a hajózási hatóság a honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.
(5) A hajózási hatóság a nyilvántartásában lévő természetes személyazonosító adatokat az orvos nyilvántartásból való törlését követő két évig kezeli.
### Szakértői tevékenység
6/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a víziközlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
⋯ 365 változatlan sor ⋯
### VI. Fejezet — AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAIDEJE
42. § Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
42. § Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben, az STCW Egyezményben és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
43. § (1) A belvízi személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet végző úszólétesítmény, a tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
- b) bármely hét napos időszak vonatkozásában legalább hetvenhét óra pihenőidőt biztosítani kell, amelybe a napi és a heti pihenőidő számít be;
- c) a napi pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, ezek közül az egyiknek legalább hat óra tartamúnak kell lennie, továbbá a pihenőidő megszakításának időtartama a tizennégy órát nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti pihenőidő együttes mértékét legalább hatvanöt órában állapíthatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti pihenőidő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, amennyiben annak hossza az egy órát eléri.
⋯ 542 változatlan sor ⋯
- 31. őrszolgálat: tengeri hajón a parancsnoki hídon, a fedélzeten, illetve a géptérben, menetben vagy kikötőben teljesített szolgálat;
- 32. révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító komp;
- 33. révkalauz: a hajó vezetőjét a hajó vezetésében segítő, kellő helyismerettel és képesítéssel rendelkező személy;
- 33a. STCW Egyezmény: a 2012. évi XIX. törvénnyel kihirdetett, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény 2010. évi manilai módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szövege;
- 34. személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;
- 35. szükségkikötő: az úszólétesítményeknek a víziút használata során bekövetkezett szükséghelyzet (pl. rendkívüli vízállás, jégzajlás) miatti átmeneti tartózkodására kijelölt víz-, illetőleg partterület;
- 36. tartályhajó: a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó;
- 36a. Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény: a 2013. évi IV. törvénnyel kihirdetett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény;
- 37. úszómunkagép: a vízimunka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, illetőleg személyszállítást;
- 38. úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;
- 39. úszómű: helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény;
⋯ 111 változatlan sor ⋯