2000. évi XLII. törvény — mi változott? 2011. július 13.

A 2011. január 1. és 2011. július 13. között hatályba lépett módosítások. 56 sor került be, 56 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. december 22.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 10 változatlan sor ⋯

1. § (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén:

- a) folytatott hajózási tevékenységre, az azt szolgáló vagy annak folytatását befolyásoló, a mederben és a parton lévő létesítményekre, az úszólétesítményekre, a víziutakra és kikötőkre,

- b) hajózási tevékenység folytatásában részt vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre

- b) hajózási tevékenység folytatásában részt vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre,

- c) folytatott kedvtelési célú hajózásra, a kedvtelési célú hajózásban részt vevő személyekre

terjed ki.

(2) Az ország határain kívül magyar lobogó alatt, illetve az ország területén nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, valamint az ezekkel folytatott hajózási tevékenységre a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(2) Az ország határain kívül magyar lobogó alatt vagy az ország területén nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, valamint az ezekkel folytatott hajózási tevékenységre és kedvtelési célú hajózásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

### Az állam feladatai

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- c) a hajózással, a kikötőkkel és a víziutakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

- d) nemzetközi kapcsolatokban a hajózással összefüggő nemzeti érdekek és kötelezettségek érvényesítése;

- e) a víziközlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;

- f) a hajózási, víziúti és kikötői operatív információs rendszer – beleértve a folyami információs szolgáltatásokat – kiépítése, fejlesztése és működtetése, a külön jogszabályban megállapított információs alapszolgáltatásoknak a felhasználóknak való térítésmentes rendelkezésre bocsátása;

- f) a hajózási, víziúti és kikötői operatív információs rendszer – beleértve a folyami információs szolgáltatásokat – kiépítése, fejlesztése és működtetése, a a folyami információs szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben megállapított információs alapszolgáltatásoknak a felhasználóknak való térítésmentes rendelkezésre bocsátása;

- g) a hajózás – nemzetközi követelményeknek megfelelő – rendjének meghatározása;

- h) az állami tulajdonban lévő felszíni vizeken és vízilétesítményeken (mesterséges víziút) (a továbbiakban együtt: állami tulajdonú hajózható vizek) a víziút – nemzetközi kötelezettségekre is tekintettel történő – fenntartása, fejlesztése, továbbá az állami tulajdonú hajózható vizeken szükségkikötők létesítése, működtetése;

- i) az országos közforgalmú kikötők és a határkikötők rendeltetésszerű működéséhez és fejlesztéséhez szükséges közúti és vasúti összeköttetések feltételeinek biztosítása;

⋯ 37 változatlan sor ⋯

### A hajózás igazgatása

4. § (1) A hajózással, a víziutakkal és a kikötőkkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységet, a 2. § (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel, a miniszter – a (4) bekezdésben, továbbá az 5–6. §-okban megállapított kivétellel – az egységes közlekedési igazgatási szervezet, valamint a vízügyi igazgatási szervezet útján végzi.

(2) Az egységes közlekedési igazgatási szervezeten belül működő hajózási igazgatási szervezet részei a miniszter által vezetett minisztérium, továbbá a hajózással összefüggő igazgatási feladatok ellátására létrehozott központi és területi szervek (a továbbiakban együtt: hajózási hatóságok).

(3) A hajózási hatóság eljárásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(3) A hajózási hatóság eljárásáért miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) Az ország határain kívül a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője első fokú hajózási hatósági jogkörben jár el a képesítő okmányok, a szolgálati könyvek ideiglenes pótlása, meghosszabbítása, valamint – a külön jogszabályban meghatározott hajózási hatóság felkérésére – a hajóokmányok érvényességi idejének ideiglenes meghosszabbítása tekintetében. Ellátja továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott, hajózással kapcsolatos egyéb konzuli feladatokat.

(4) Az ország határain kívül a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője első fokú hajózási hatósági jogkörben jár el a képesítő okmányok, a szolgálati könyvek ideiglenes pótlása, meghosszabbítása, valamint – a hajózási hatóság felkérésére – a hajóokmányok érvényességi idejének ideiglenes meghosszabbítása tekintetében. Ellátja továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott, hajózással kapcsolatos egyéb konzuli feladatokat.

(5) A hajózási hatóságnál kezdeményezett eljárásokban a Kormány által rendeletben meghatározott dokumentum elektronikus úton nem terjeszthető elő.

5. § A hajózással kapcsolatos rendőrhatósági és határrendészeti tevékenységet a rendészetért felelős miniszter és a határrendészetért felelős miniszter – a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szervei útján – külön jogszabályban foglaltak alapján látja el.

5. § A hajózással kapcsolatos rendőrhatósági és határrendészeti tevékenységet a rendészetért felelős miniszter és a határrendészetért felelős miniszter – a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szervei útján – a vízirendészettel és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatokról szóló jogszabályban foglaltak alapján látja el.

6. § A hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi hatósági felügyeletét az egészségügyért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv útján – külön jogszabályban foglaltak alapján látja el.

6. § A hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi hatósági felügyeletét az egészségügyért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv útján – látja el.

### Szakértői tevékenység

⋯ 62 változatlan sor ⋯

- a) úszólétesítmény állami hovatartozását;

- b) az úszólétesítmény tulajdonosának természetes személyazonosító adatait és címét, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén székhelyét, alapítójának nevét, a gazdasági társaság tagjának nevét, címét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint tulajdoni arányát, a gazdasági társaság formáját és cégjegyzékszámát;

- c) úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket;

- d) úszólétesítmény külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait.

- d) úszólétesítmény azonosító adatait.

(2) A lajstrom megtekintése során a tulajdonosról nevének, székhelyének (címének) kivételével egyéb azonosító adat nem juthat a betekintő tudomására. A lajstrom egyes részeiről kiadott másolaton a nevén és székhelyén (címén) kívül a tulajdonosról egyéb azonosító adat nem tüntethető fel.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- f) elő- vagy visszavásárlási jog és vételi jog,

- g) végrehajtási jog.

(4) A lajstromba bejegyezhető tényeket és az úszólétesítményre vonatkozó – a 10. § (1) bekezdésében nem említett – egyéb adatokat külön jogszabály állapítja meg.

(4) A lajstromba bejegyezhető tényeket és az úszólétesítményre vonatkozó – a 10. § (1) bekezdésében nem említett – egyéb adatokat az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló jogszabály állapítja meg.

(5) A hajózási hatóság bejegyzése hozza létre átruházás esetén a tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló üzemben tartói jogot, haszonélvezeti jogot.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(7) Valamely jognak vagy ténynek a lajstromba való bejegyzését annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik, vagy akinek ez a bejegyzett jogát érinti.

(8) A lajstromba vételről a hajózási hatóság külön jogszabályban megállapított okmányt állít ki.

(8) A lajstromba vételről a hajózási hatóság az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló jogszabályban meghatározott okmányt állít ki. A lajstromozási okmányt vagy más – a hajózási hatóság által kiállított – olyan okmányt, amely a lajstromozás tényét tanúsítja, az úszólétesítményen kell tartani.

(9) A lajstromozási okmányt az úszólétesítményen kell tartani.

(9)

12. § (1) Azt a belvízi hajót, tengeri hajót, illetve úszómunkagépet, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, a hajózási hatóság – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – abban az esetben jegyzi be a magyar lajstromba, ha annak magyar vagy közösségi tulajdoni hányada az 50%-ot meghaladja, továbbá az úszólétesítményt más lajstromban nem tartják nyilván.

⋯ 43 változatlan sor ⋯

(3) Az úszólétesítmény üzemképes, ha rendeltetésének, továbbá az engedélyezett hajózási zónára, illetőleg hajózási körzetre vonatkozó – külön jogszabályban megállapított – műszaki, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelel.

(4) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény üzemképességét a hajózási hatóság – külön jogszabályban meghatározott – hajóokmányban tanúsítja.

(4) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény üzemképességét a hajózási hatóság – – hajóokmányban tanúsítja.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nemzetközi szerződésben előírt hajóokmányt csak a hajózási hatóság adhat ki.

18. § A hajózási hatóság, továbbá külön jogszabályban meghatározott szerv az üzemben tartott úszólétesítmény hajózásra alkalmasságát ellenőrizheti. A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemeltetését – annak hajózásra alkalmatlansága esetén – korlátozza vagy megtiltja.

19. § (1) Az üzemben tartó a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt az üzembe helyezését megelőzően, továbbá üzemeltetése során, meghatározott időszakonként köteles az üzemképesség megállapítása céljából – külön jogszabályban megállapított feltételek szerint – a hajózási hatóságnak bemutatni.

19. § (1) Az üzemben tartó a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt az üzembe helyezését megelőzően, továbbá üzemeltetése során, meghatározott időszakonként köteles az üzemképesség megállapítása céljából – az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló miniszteri rendeletekben megállapított feltételek szerint – a hajózási hatóságnak bemutatni.

(2) Az üzemben tartónak a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény üzemképességének újbóli megállapítását kell a hajózási hatóságtól kérnie, ha az úszólétesítményben az üzemképességet érintő változás (sérülés, meghibásodás, illetve annak kijavítása) történt.

20. § A külön jogszabályban meghatározott kedvtelési célú kishajót, csónakot és motoros vízi sporteszközt kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet.

20. § A kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott kedvtelési célú vízijárművet kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet.

### Biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények

21. § (1) Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen – a külön jogszabályokban megállapított – biztonsági, humán-, állat- és növényegészségügyi, valamint környezetvédelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról.

21. § (1) Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen biztonsági, humán-, állat- és növényegészségügyi, valamint környezetvédelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról.

(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű, illetve az államhatárt átlépő belvízi személyhajó üzemben tartója köteles felkutatási és mentési, valamint hatósági feladatok végrehajtását biztosító célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát, nemét és állampolgárságát tartalmazó utasnyilvántartást vezetni, és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok, valamint – a hatóság adatkérése esetén – a 48/A. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságok rendelkezésére bocsátani.

⋯ 23 változatlan sor ⋯

### IV. Fejezet — AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

26. § (1) Úszólétesítményt csak külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet.

26. § (1) Úszólétesítményt csak hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet.

(2) Úszólétesítményen képesítéshez kötött szolgálat csak a hajózási hatóság által kiadott, illetve honosított, továbbá nemzetközi szerződés alapján elismert képesítő okmány birtokában látható el.

⋯ 166 változatlan sor ⋯

(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, amennyiben annak hossza az egy órát eléri.

44/B. § A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatokat, továbbá külön jogszabályban megkövetelt egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe, és ne idézzenek elő kimerültséget.

44/B. § A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe, és ne idézzenek elő kimerültséget.

44/C. § (1) Ha tengeri nagyhajón a készenlét alatt a személyzet számára munkavégzést rendeltek el, a készenlétet követően a munkavégzés időtartamával azonos tartamú pihenőidőt kell biztosítani.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

44/D. § (1) Az úszólétesítmények személyzetének munkaidejét szabályozó jogszabályokat és kollektív szerződést a személyzet részére könnyen megközelíthető helyen elérhetővé kell tenni.

(2) Külön jogszabályban meghatározott hajózási hatóság jogosult ellenőrizni az úszólétesítményeken a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint a munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja.

(2) A meghatározott hajózási hatóság jogosult ellenőrizni az úszólétesítményeken a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint a munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja.

### VII. Fejezet — AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY ÉS SZEMÉLYZETÉNEK OKMÁNYAI

⋯ 104 változatlan sor ⋯

(3) A révkalauzok nyilvántartásába a hajózási hatóság azt a személyt jegyezheti be, aki

- a) az úszólétesítmény (kötelék) vezetésére – külön jogszabályban – meghatározott képesítéssel rendelkezik,

- a) az úszólétesítmény (kötelék) vezetésére meghatározott képesítéssel rendelkezik,

- b) a víziút adott szakaszára vonalvizsgát tett, és a vizsga letételét követően az adott szakaszon hajó vezetőjeként legalább 12 havi hajózási gyakorlatot szerzett,

- c) a révkalauzi tevékenység körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- a) a nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszólétesítményekkel végzett hajózási tevékenységhez,

- b) a központi költségvetési szervek jogszabályban előírt feladatainak saját eszközökkel való ellátásához,

- c) természetes személy vagy sportegyesület kizárólag kedvtelési célból folytatott hajózási tevékenységéhez, ide nem értve az oktatási céllal folytatott hajózási tevékenységet,

- c) vízijármű kedvtelési célú használatához, ide nem értve az oktatási céllal folytatott hajózási tevékenységet,

- d) úszómű szálláshelyként vagy kikötő, hajózási létesítmény elemeként történő üzemeltetéséhez, kivéve a gazdasági célból történő üzemeltetést,

- e) az EGT-államok hajózási hatóságai által kiállított hajózási engedély alapján végzett hajózási tevékenységhez.

⋯ 18 változatlan sor ⋯

(5) A hajózási engedély kiadásának és visszavonásának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

(6) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amelynek vezetője vagy hajózási üzemeltetési vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) a hajózási hatóság részére igazolja személyes megbízhatóságát.

(7) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető,

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(8) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető sem, akire nézve a (7) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik be.

52/A. § (1) A hajózási engedélyt a hajózási hatóság öt évre adja ki. A hajózási engedély érvényességi idejét – az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján – a hatóság meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély kiadásához az e törvényben és a külön jogszabályban előírt feltételek továbbra is fennállnak.

52/A. § (1) A hajózási engedélyt a hajózási hatóság öt évre adja ki. A hajózási engedély érvényességi idejét – az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján – a hatóság meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély kiadásához az e törvényben és a a hajózási tevékenység engedélyezésére vonatkozó előírt feltételek továbbra is fennállnak.

(2) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetője a hajózási hatóság részére igazolja, hogy vele szemben az 52. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, valamint

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3) A hajózási engedély érvényességi ideje alatt a hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(4) A Felügyelet az (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

(4) A hajózási hatóság az (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

- a) a hajózási engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

- b) a hajózási engedély kiadása esetén az engedély visszavonásáig kezeli.

53. § (1) A közforgalmú hajózási tevékenységet folytató engedélyes szolgáltatásait külön jogszabályban foglalt feltételekkel bárki igénybe veheti.

53. § (1) A közforgalmú hajózási tevékenységet folytató engedélyes szolgáltatásait közforgalmú hajózási tevékenységről rendelkező jogszabályban foglalt feltételekkel bárki igénybe veheti.

(2) Az engedélyes köteles szolgáltatását a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá közforgalmú személyszállítási szolgáltatás esetén az általa igénybe vett kikötőkben – külön jogszabályban meghatározott tartalommal és módon – meghirdetni.

(2) Az engedélyes köteles szolgáltatását nyilvános internetes felületen, továbbá közforgalmú személyszállítási szolgáltatás esetén az általa igénybe vett kikötőkben – a közforgalmú hajózási tevékenységről rendelkező jogszabályban meghatározott tartalommal és módon – meghirdetni.

54. § (1) Az ország határain belül elhelyezkedő kikötők között nem az EGT-állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény által végzett

⋯ 26 változatlan sor ⋯

(2) A hajóútnak hajózási létesítmény és hajózást befolyásoló vízilétesítmény előre nem látható üzemzavara vagy meghibásodása, továbbá elemi csapás vagy havaria által okozott elzárása esetén, a létesítmény fenntartója a helyreállítást a lehető legrövidebb időn belül köteles megkezdeni, és a hajóút elzárását minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával a lehető legrövidebb időre korlátozni.

58. § (1) A Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó külön jogszabályban meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos.

58. § (1) A Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló Kormány rendeletben meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos.

(2) Motoros vízi sporteszközt a hajózási hatóság által – a területileg illetékes önkormányzat egyetértésével – kijelölt pálya kivételével tilos üzemeltetni. Az (1) bekezdésben feltüntetett belvízi utakon, továbbá a határvízen motoros vízi sporteszköz pályát kijelölni tilos.

(2) Motoros vízi sporteszközt a hajózási hatóság által – a illetékes települési önkormányzat egyetértésével – kijelölt pálya kivételével tilos üzemeltetni. Az (1) bekezdésben feltüntetett belvízi utakon, továbbá a határvízen motoros vízi sporteszköz pályát kijelölni tilos.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- b) a rendőrség vízirendészeti szervének, a Vám- és Pénzügyőrség, illetve a vámhatóság,

- c) a katasztrófaelhárításban közreműködő szervezetek,

- d) a víziút fenntartását, valamint a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság vízijárműveire,

- e) a hajózási hatóság által – külön jogszabályban foglaltak alapján – kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművekre,

- e) a hajózási hatóság által a Kormány rendeletében kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművekre,

- f) a Magyar Honvédség lőszerek, robbanótestek felkutatását, hatástalanítását és megsemmisítését végző katonai úszólétesítményeire.

### X/A. Fejezet — Belvízi hajózási alapprogram

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(7) Az illetékes vámhatóság az úszólétesítmények Magyar Köztársaság területén történő ellenőrzése, vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a belvízi hajózásról szóló nemzetközi szerződések szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő úszólétesítmények – a nemzetközi szerződésben részes felek lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény kivételével – rendelkeznek-e az adott nemzetközi szerződésben meghatározott árufuvarozási, illetve személyszállítási engedélyekkel. Amennyiben az országba belépni vagy az országból kilépni kívánó úszólétesítmény az árufuvarozásra és személyszállításra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a hajózási hatóságot, és az árufuvarozásra, illetve személyszállításra jogosító engedély megszerzéséig az úszólétesítménynek, személyzetének, továbbá az úszólétesítményen lévő árunak a be-, illetve kiléptetését megtagadni.

(8) A hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő.

(8)

60. § (1) A jogszabályban előírt

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- j) belvízi utakon közlekedési korlátozás alá eső területen üzemeltetett belsőégésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használatára,

- k) úszólétesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt személyzet létszámára és képesítésére

vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság bírság megfizetésére kötelezheti azzal, hogy a bíráság kiszabása csak az 58. § (8) bekezdésében foglaltak mérlegelésével mellőzhető. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a hajózási hatóság jogosult.

vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság bírság megfizetésére kötelezheti. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a hajózási hatóság jogosult.

(2) A bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban megállapított hatósági eljárási díj tízszerese. Amennyiben külön jogszabály az adott tevékenységgel kapcsolatban eljárási díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb az általános tételű államigazgatási eljárási illeték húszszorosa.

(2) A bírság összege legfeljebb a miniszter rendeletében megállapított hatósági eljárási díj tízszerese. Amennyiben külön jogszabály az adott tevékenységgel kapcsolatban eljárási díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb az általános tételű államigazgatási eljárási illeték húszszorosa.

(3) A beszedett bírság összege a hajózási hatóságot illeti meg.

### XII. Fejezet — VÍZIKÖZLEKEDÉSI BALESET SZAKMAI VIZSGÁLATA

61. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén a hajózási tevékenység folytatása alatt

61. § (1) A víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény szakmai vizsgálata a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározottak szerint történik.

- a) úszólétesítményt az üzemképességet érintő, vagy a hajóút teljes, illetve részleges elzárását eredményező baleset ér,

- b) úszólétesítmény eltűnik,

- c) a víziközlekedés szabályainak megsértése miatt súlyos – 8 napon túl gyógyuló – testi sérülés vagy halál következik be

(2)

(a továbbiakban együtt: víziközlekedési baleset), azt ki kell vizsgálni.

(3) A vizsgálat célja az (1) bekezdésben hivatkozott törvényben meghatározott víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény okának és körülményeinek megállapítása, és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele.

(2) Vizsgálni kell azokat a víziközlekedési balesetet nem okozó eseteket is, amelyek a víziközlekedés biztonságát veszélyeztették (a továbbiakban: rendkívüli hajózási események).

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szakmai vizsgálat célja a víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény okának és körülményeinek megállapítása, és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele.

(4) A szakmai vizsgálat a munkabaleset kivizsgálására, továbbá a havaria és a környezeti káreset vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket nem érinti.

62. § (1) A szakmai vizsgálatot – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Közlekedésbiztonsági Szervezet – külön törvény rendelkezései alapján – végzi. A baleset bejelentésének szabályait, a vizsgálat feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

62. § (1) A vizsgálatot – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közlekedésbiztonsági szerv vagy a 61. § (1) bekezdésében szereplő törvényben meghatározott üzembentartói vizsgálat lefolytatására felhívott vezető végzi.

(2) A víziközlekedési balesetet az úszólétesítmény üzemben tartója haladéktalanul jelenteni köteles a hajózási hatóságnak is. A rendkívüli hajózási eseményről az úszólétesítmény üzemben tartója a hajózási hatóságot tájékoztatni köteles.

(2) A víziközlekedési balesetet az úszólétesítmény üzemben tartója haladéktalanul jelenteni köteles a hajózási hatóságnak is. A víziközlekedési eseményről az úszólétesítmény üzemben tartója a hajózási hatóságot tájékoztatni köteles.

(3) Ha magyar úszólétesítményt külföldön súlyos víziközlekedési baleset ér, azt az úszólétesítmény üzemben tartója haladéktalanul köteles a magyar hajózási hatóságnak is bejelenteni, és a hajózási hatóság által – a balesettel kapcsolatban – kért adatokat szolgáltatni.

(3) Ha magyar úszólétesítményt külföldön víziközlekedési baleset ér, azt az úszólétesítmény üzemben tartója haladéktalanul köteles a magyar hajózási hatóságnak is bejelenteni, és a hajózási hatóság által – a balesettel kapcsolatban – kért adatokat szolgáltatni.

(4) A kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetekkel és rendkívüli hajózási eseményekkel kapcsolatos szakmai vizsgálat az illetékes üzembentartó által kijelölt szakmai bizottság feladata.

(4) A honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett víziközlekedési balesetekkel és víziközlekedési eseményekkel kapcsolatos szakmai vizsgálat az illetékes üzemben tartó által kijelölt szakmai bizottság feladata.

(5) A (4) bekezdés szerinti szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, valamint a bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

⋯ 140 változatlan sor ⋯

- 1. belvízi út: a kontinens határain belüli természetes és mesterséges felszíni víz;

- 2. belvízi, illetőleg tengeri hajó: rendeltetésének megfelelő, nyilvántartásba vett, és építése, berendezése és felszerelése alapján belvízi, illetőleg tengeri közlekedésre alkalmas vízijármű;

- 3. csónak: az emberi erővel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízijármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas – külön jogszabályban meghatározott – úszóeszköz;

- 3. csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő

- a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,

- b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;

- 4. egyéb úszólétesítmény: vízijárműnek, úszómunkagépnek vagy úszóműnek nem minősülő úszólétesítmény;

- 5. fordítóhely: az úszólétesítmény megfordulására alkalmas hely;

- 6. gazdasági célú hajózási tevékenység: ellenszolgáltatásért, illetőleg egyéb gazdasági tevékenység kiszolgálása során, vagy annak érdekében végzett hajózási tevékenység;

- 7. gyorsjáratú hajó: a hordszárnyas és a légpárnás hajó;

- 7. gyorsjáratú hajó: az a hajó – a kishajók kivételével – amely a 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel való közlekedésre alkalmas, és ezt a hajóbizonyítványába bejegyezték;

- 8. hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízijármű;

- 9. hajóosztályozás: a hajó megfelelőségének, műszaki állapotának hajóosztályozó társaság által végzett vizsgálata, ellenőrzése, tanúsítása;

- 10. hajóút: a víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület;

- 11. hajózási körzet: tengeren a parttól, illetőleg a menedékkikötők között mért távolsággal meghatározott, valamint az időjárás és a hullámzás függvényében kijelölt vízterület;

- 12. hajózási létesítmény: a víziközlekedés biztonságát és zavartalanságát elősegítő vagy az úszólétesítmények kikötésére, veszteglésére szolgáló, a vízen, illetőleg a parton lévő hajózási célokat szolgáló létesítmény;

- 13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítménynek a vízen egyéb célból (pl. halászat, kutatás, vendéglátás, munkavégzés) való működtetése, ide nem értve a kedvtelési célú hajózást;

- 13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;

- 14. hajózási zóna: belvízen az időjárás és a hullámzás függvényében meghatározott vízterület;

- 15. halászhajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszólétesítmény;

- 16. határkikötő: vámúttá nyilvánított kikötő, ahol az úszólétesítmények és az azokon lévő személyek, áruk be-, illetőleg kiléptetése történik;

- 17. havaria: az úszólétesítményt ért vagy az úszólétesítmény által okozott baleset;

- 18. kedvtelési célú hajózás: nem gazdasági célból folytatott hajózási tevékenység (pl. vízi turizmus, sportcélú hajózás);

- 18. kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;

- 19. kereskedelmi hajó: olyan hajó, amellyel gazdasági célú hajózási tevékenységet végeznek, a halászhajó kivételével;

- 20. kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt, vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére. Zárt öbölben vagy medencében – ha az öböl, illetve medence teljes területén, a befogadóba torkollásig a kikötőhöz tartozik – a hajóutat a kikötőhöz tartozó vízterületnek kell tekinteni;

- 20. kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;

- 20a. kikötői tevékenység: olyan víziközlekedéssel kapcsolatos tevékenység, amely során személyek ki- és beszállása, áru ki-, be- és átrakása, tárolása és kezelése történik;

- 21. kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;

- 22. kitűzés: a hajóút megjelölésére szolgáló tevékenység és eszközrendszer;

- 23. kombinált forgalom: több közlekedési alágazat (pl. vízi- és közúti közlekedés) igénybevételével végzett személyszállítás vagy árufuvarozás;

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- 29. nemzetközi víziút: nemzetközi szerződés alapján nemzetközivé nyilvánított víziút;

- 30. önjáró úszómunkagép: helyváltoztatásra önállóan alkalmas úszómunkagép;

- 31. őrszolgálat: tengeri hajón a parancsnoki hídon, a fedélzeten, illetve a géptérben, menetben vagy kikötőben teljesített szolgálat;

- 32. révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító, a vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló komp;

- 32. révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító, a komp;

- 33. révkalauz: a hajó vezetőjét a hajó vezetésében segítő, kellő helyismerettel és képesítéssel rendelkező személy;

- 34. személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;

- 35. szükségkikötő: az úszólétesítményeknek a víziút használata során bekövetkezett szükséghelyzet (pl. rendkívüli vízállás, jégzajlás) miatti átmeneti tartózkodására kijelölt víz-, illetőleg partterület;

- 36. tartályhajó: a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó;

- 37. úszómunkagép: a vízimunka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, illetőleg személyszállítást;

- 38. úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;

- 39. úszómű: helyváltoztatásra általában nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény;

- 39. úszómű: helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény;

- 40. üzemben tartó: az úszólétesítmény, illetve kikötő tulajdonosa, valamint aki az úszólétesítmény, illetve kikötő szerződés alapján vagy más jogcímen való üzemben tartására jogosult;

- 40a. versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó;

- 41. veszteglőhely: úszólétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetés közbeni, átmeneti tartózkodására kijelölt vízterület és csatlakozó partszakasz;

- 42. vízijármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény;

- 43. víziközlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A víziközlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is;

- 44. vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízijármű;

- 45. víziút: a víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak – külön jogszabályban víziúttá nyilvánított – szakasza vagy része;

- 44. vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű;

- 45. víziút: a víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak – miniszter rendeletében víziúttá nyilvánított – szakasza vagy része;

- 46. víziút fenntartója: a víziúttá nyilvánított hajózható vizek tulajdonosa, illetve kezelője;

- 47. folyami információs szolgáltatások központ: a folyami információs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok – informatikai és távközlési berendezések útján történő – továbbítására szolgáló, a hajózási hatóság által működtetett központ;

- 48. katonai úszólétesítmény: a Magyar Honvédség állományába tartozó, katonai célú víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(2) Felhatalmazást kap a miniszter

- a) a hajózási tevékenység engedélyezése rendjének,

- a) a hajózási tevékenység folytatása feltételeinek és engedélyezése rendjének,

- b) az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeinek, az üzemképesség vizsgálatának és tanúsításának, továbbá az úszólétesítmények felügyelete rendjének,

- c) az úszólétesítményen a szolgálat rendjének, a személyzet szolgálattal összefüggő jogainak és kötelezettségeinek (rendtartásnak),

- d) az úszólétesítmény üzemeltetésével összefüggő – a törvényben nem említett – okmányok fajtáinak, továbbá az okmányok vezetése szabályainak,

- e) a hajós és tengerész szolgálati könyvek kiadása feltételeinek, vezetése és használata szabályainak,

- f) a víziközlekedés ágazati információs rendjének, a folyami információs szolgáltatások működtetési és fejlesztési feladatai – beleértve a külföldi folyami információs szolgálatokkal folytatott adatcserét – részletes szakmai és működtetési szabályainak, valamint a folyami információs szolgáltatások eszközeinek és szoftvereinek típusjóváhagyási rendjének,

- f) a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályainak,

- g) az úszólétesítmények és szállítótartályok felügyeletének,

- h) a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításának,

- i) a tengeri és a belvízi hajók köbözése szabályainak,

⋯ 58 változatlan sor ⋯

- e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel együtt;

- f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról, 3. cikk f) pontja, 9. cikk;

- g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

- h) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével.

91–93. §