2000. évi CXXX. törvény — mi változott? 2016. június 16.

A 2013. július 1. és 2016. június 16. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 7 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2018. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 5 változatlan sor ⋯

1. § Semmisnek tekintendő az 1956. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1956. évi 32. törvényerejű rendelettel bevezetett rögtönbíráskodásban, továbbá az 1957. évi 4. törvényerejű rendelettel bevezetett gyorsított eljárásban, valamint az 1957. évi 25. és az 1957. évi 34. törvényerejű rendelettel felállított népbírósági tanács előtti eljárásban – a forradalom és szabadságharc céljával, eszmeiségével való azonosulásra tekintettel – a forradalommal, illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt – történt elítélés.

2. § (1) Az elítélés a törvény alapján semmis, amelynek igazolása az ügyben eljárt elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

2. § (1) Az elítélés a törvény alapján semmis, amelynek igazolása a Kúria hatáskörébe tartozik.

(2) A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) XVIII. fejezete szerinti Különleges eljárásoknak a Be. 356. § (2) bekezdésében meghatározott általános rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:

(2) A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:

- a) az eljárás a terhelt halála után az egyeneságbeli rokona és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) indítványára is megindul;

- b) az a) pont esetében a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is fellebbezhet;

- c) a Kúriának az igazolást megtagadó határozata ellen fellebbezésnek nincs helye;

- d) Be. 356. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt eljárás megszüntetési ok nem alkalmazható;

- e) a bűnügyi költséget az állam viseli.

- a) a semmisség igazolását indítványozhatja a terhelt, a védő, a terhelt hozzátartozója és a legfőbb ügyész;

- b) amennyiben a semmisséget a terhelt, a védő vagy a terhelt hozzátartozója indítványozza, úgy be kell szerezni a legfőbb ügyész indítványát;

- c) a Kúria az indítványról tanácsülésen vagy nyilvános ülésen határoz;

- d) a Kúria a semmisséget végzéssel igazolja vagy a semmisség igazolását megtagadja;

- e) a Kúria határozata ellen fellebbezésnek helye nincs;

- f) a Be. 555. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt megszüntetési ok nem alkalmazható;

- g) a bűnügyi költséget az állam viseli.

3. § E törvény nem alkalmazható az 1989. évi XXXVI. törvény, az 1990. évi XXVI. törvény és az 1992. évi XI. törvény hatálya alá tartozó elítélésekre.

4. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

5. § Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról szóló 2016. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor folyamatban levő ügyeket az eljáró bíróságok haladéktalanul átteszik a Kúriához. A Kúria ezen ügyekben a semmisség igazolása iránti eljárást e törvénynek a Módtv.-vel megállapított szabályai alapján folytatja le.