Számv. tv. — mi változott? 2025. június 20.

(3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:

95/I. § (1) A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozónak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészítenie az üzleti jelentését és az elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölnie a fenntarthatósági jelentését, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.

(3) A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentését internetes honlapján is köteles közzétenni. Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik internetes honlappal, kérésre köteles ingyenesen az üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő pénzügyi vállalkozás és biztosító a devizaeszközeit és a devizakötelezettségeit a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérlegfordulónapi értékelés során.

(2) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó a 95–95/C. §-ban, valamint a 134. §-ban meghatározott tartalommal üzleti jelentést is köteles készíteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adattartalommal, megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.

152/A. § Az engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért, valamint a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért, valamint szakmai szervezetként történő elismerésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

152/B. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén a 151. § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi, amely nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, a lakcím és a levelezési cím kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

- f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

- g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);

- h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve az e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival (ide nem értve a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait);

- j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)–d), g) és h) pontjában említett információkat;

- k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

- l) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

(6) Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.

(8) A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti a könyvvizsgálói jelentés kibocsátóját, ha az a független könyvvizsgálói jelentés kibocsátására nem volt jogosult, illetve ha a független könyvvizsgálói jelentést nem jogszerűen bocsátotta ki.

- g) a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

- h) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

- i) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.

(3) E törvény a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

- b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

- c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,

(99) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

- b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

- c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,

(101) Az az (EU) 575/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kisméretű és nem összetett intézmény,

- ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

- b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozás, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,

(102) Az a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosító, és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosító,

- ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

- b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,

(103) Az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozó 95/G. § szerinti leányvállalata, illetve fióktelepe e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 95/G. §-át először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza.