Számv. tv. — mi változott? 2016. november 26.

A 2016. június 16. és 2016. november 26. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. június 16.)Következő módosítás (2017. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 2296 változatlan sor ⋯

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.

(4) Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti az állami adóhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére. A bejelentéshez csatolni kell az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(4) Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal bejelenti az állami adóhatóság részére. A bejelentéshez csatolni kell az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(5) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodó az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést – a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségen túl – legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti a Magyar Nemzeti Bank részére. A bejelentéshez csatolni kell a (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(5) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodó az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést – a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségen túl – legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal bejelenti a Magyar Nemzeti Bank részére. A bejelentéshez csatolni kell a (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(6) Az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (1) bekezdés szerinti, a felkészültségre vonatkozó vizsgálat során ellenőrzi, hogy a gazdálkodó

⋯ 634 változatlan sor ⋯

(3) Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás időpontjával – rendezi.

(3a) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.

(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével – a változás tartalmának és előjelének megfelelően – a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.

(5) A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének – a 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt – összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.

⋯ 116 változatlan sor ⋯

(3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.

(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok

⋯ 636 változatlan sor ⋯

(60) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 155. § (7a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a Módtv. hatálybalépését követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.

(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(9) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(63) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(8) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 114/C. § (4) és (5) bekezdését az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő 2017. üzleti évi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet, azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ekre való 2017. üzleti évi áttérési szándékát az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését megelőzően – a korábbi szabályoknak megfelelően – bejelentette, úgy áttérési szándékát 2016. december 15-ig visszavonhatja.

### Felhatalmazás

178. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:

⋯ 879 változatlan sor ⋯