1999. évi XLIII. törvény — mi változott? 2013. augusztus 1.
A 2013. július 20. és 2013. augusztus 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. július 20.)Következő módosítás (2013. november 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 11 változatlan sor ⋯
(2) A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(3) A temetés polgári szertartás vagy vallási közösség által vallásos szertartás keretében végezhető. A polgári szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. A vallási közösség által végzett temetés a vallási közösség hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(4) E törvényben foglalt rendelkezéseket a nemzetiségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(2) A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell
- a) azoknak az egyházaknak, felekezeteknek és vallási közösségeknek (a továbbiakban együtt: egyház), települési önkormányzatoknak, nemzetiségi önkormányzatoknak, gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont], közhasznú szervezeteknek, amelyek tulajdonában, kezelésében, fenntartásában, üzemeltetésében működő vagy lezárt temető, illetőleg temetkezési emlékhely vagy halotthamvasztó van;
- a) azoknak a vallási közösségeknek, települési önkormányzatoknak, nemzetiségi önkormányzatoknak, gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont], közhasznú szervezeteknek, amelyek tulajdonában, kezelésében, fenntartásában, üzemeltetésében működő vagy lezárt temető, illetőleg temetkezési emlékhely vagy halotthamvasztó van;
- b) a temető és temetkezési emlékhely fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg annak, akire nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.
(3) A törvény rendelkezéseit a műemlékvédelem alatt álló temetők, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
⋯ 20 változatlan sor ⋯
### Általános szabályok
4. § (1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] és közhasznú szervezet lehet.
4. § (1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, a vallási közösség, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] és közhasznú szervezet lehet.
(2) Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá.
⋯ 120 változatlan sor ⋯
### A temetés
19. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.
19. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy hamvasztás nélkül történik.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.
⋯ 52 változatlan sor ⋯
(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljeskörűen vagy önállóan is végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).
(3) Az egyházi szertartás szerinti búcsúztatás e törvény értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak.
(3) A vallási közösség által végzett vallásos szertartás szerinti búcsúztatás e törvény értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak.
26. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(6) Köztemető területén külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni, és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket – a temetéshez szükséges kellékek kivételével – nem lehet forgalmazni.
28. § A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését – az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően – tiszteletben tartani.
28. § A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését – a vallási közösség által vallásos szertartás keretében végzett temetés esetén a vallásos szertartás rendjének megfelelően – tiszteletben tartani.
### A temetkezési szolgáltató
⋯ 112 változatlan sor ⋯
### A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok
40/A. § A hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek.
40/A. § A hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, a vallási közösségek, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek.
40/B. § (1) Hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítésre, azok megnyitására, áthelyezésére, megszüntetésére, az azokból történő exhumálás, a sírokon emelt síremlékek létesítésének, felújításának, átépítésének és elbontásának engedélyezésére, valamint e tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult.
⋯ 81 változatlan sor ⋯