1999. évi XLI. törvény
a területszervezési eljárásról
Az Országgyűlés a megyét, a várost, illetve a községet érintő területszervezési ügyek intézéséről a következő törvényt alkotja:
A törvény alkalmazási köre¶
1. § E törvényt kell alkalmazni az állam területi tagozódását érintő következő területszervezési ügyekben:
- a) település átcsatolása másik megyéhez,
- b) új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
- c) településegyesítés,
- d) várossá nyilvánítás,
- e) területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,
- f) megyei jogú várossá nyilvánítás,
- g) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,
- h) a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása,
- i) fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,
- j) települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása.
Közös szabályok¶
2. § Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök – az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével – évente egy alkalommal dönt.
3. § (1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott előkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) az országgyűlési képviselők általános választásának éve kivételével minden év április 30-áig lehet felterjeszteni.
(2) A Kormány – a miniszter augusztus 30-áig tett előterjesztése alapján – a helyi kezdeményezést, illetőleg saját kezdeményezését szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely arról december 31-éig dönt.
(3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás kitűzésének napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba; erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz.
4. § (1) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben – a várossá nyilvánítás kivételével – a kezdeményezést a miniszterhez a helyi önkormányzati általános választás évének kivételével minden év április 30-áig lehet felterjeszteni.
(2) A miniszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(3) A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.
5. § A területszervezési eljárásban – amennyiben az érintett önkormányzat területén helyi nemzetiségi önkormányzat működik – a polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét, és erről a képviselő-testületet tájékoztatja.
6. § (1) A polgármester, a főpolgármester a kezdeményezést az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi és megyei kormányhivatal útján terjeszti fel a miniszternek.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv az iratokat az érkezést követő nyolc napon belül véleményével együtt felterjeszti a miniszternek.
Település átcsatolása másik megyéhez¶
7. § (1) A települési képviselő-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár. Erről és a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezés különösen az alábbi területeken várható előnyöket mutassa be:
- a) közigazgatási szolgáltatások,
- b) állami, rendészeti szolgáltatások,
- c) alapellátást meghaladó közszolgáltatások,
- d) egyéb lakossági szolgáltatások,
- e) munkaerő mozgás irányai, ezen belül a legjelentősebb foglalkoztatók,
- f) kistérségi kapcsolatok, társulások, a megye, a régió területfejlesztési programjához való kapcsolódás.
(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.
(3) A települési képviselő-testület a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli az ingatlanügyi hatóság által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén az új megyehatárt jelenti.
(4) A kezdeményezésről megtartott helyi népszavazás eredményét a települési képviselő-testület határozatba foglalja, melyet a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékel.
(5) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései – a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb 3 hónapon belül – állást foglalnak, abban részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.
(6) A kezdeményezésről véleményt kell kérni az alábbi szervektől, amelyek arról a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő 60 napon belül állást foglalnak:
- a) az illetékességi terület változásában érintett állami, rendészeti, közigazgatási szervek,
- b) kistérségi területfejlesztési társulás(ok),
- c) azon települések önkormányzatai, amelyek – a tervek szerint – az alapellátást meghaladó közszolgáltatásokat biztosítják a kezdeményező önkormányzat lakossága számára.
Új község alakítása,településegyesítés megszüntetése¶
8. § (1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményező előkészítő bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára.
(2) A tájékoztató tartalmazza az előkészítő bizottság javaslatát az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére.
(3) Az előkészítő bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási anyagát.
9. § (1) Az előkészítő bizottság a javaslatáról kéri a képviselő-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés számítási anyagával együtt a helyi népszavazás előtt ismerteti a választópolgárokkal.
(2) A helyi népszavazás előkészítése körében a képviselő-testület által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a képviselő-testület állásfoglalásait az előkészítő bizottság kezdeményezéséről, javaslatairól.
10. § (1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30 napon belül a képviselő-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatát az előkészítő iratokkal együtt az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a miniszternek.
11. § (1) A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még előterjeszthető.
(2) A miniszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartottak meg. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított 3 napon belül az előkészítő bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének küldi meg.
12. § (1) Az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a miniszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a miniszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Törvényszéktől kérheti. A miniszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.
(2) A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított 30 napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a miniszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A miniszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek.
13. § Községgé nyilvánítás esetén a választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselő-testületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt önkormányzat keresete alapján a törvényszék dönt.
Településegyesítés¶
14. § (1) A településegyesítést kezdeményező képviselő-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntő képviselő-testület polgármestere az ülést követő 15 napon belül terjeszti fel a kezdeményezést és annak előkészítő iratait a miniszternek. Az előkészítő iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértői vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait.
(2) A miniszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselő-testületek által kérhető felülvizsgálatra a 12. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni.
Várossá nyilvánítás¶
15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület – a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség – várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.
(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni:
- a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,
- b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői,
- c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői,
- d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői,
- e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,
- f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői,
- g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,
- h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,
- i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.
16. § (1) A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a miniszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető.
(2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit.
17. § (1) A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló – legfeljebb 15 tagú – bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól. A miniszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg – álláspontját indokolva – tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a miniszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig – az önkormányzati választás évének kivételével – a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.
(3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a miniszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.
Területrész átadása, átvétele, cseréjetelepülési önkormányzatok között¶
18. § (1) Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdése alapján létrehozott, területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, előnyeit, illetőleg feltételeit, így különösen: a fogadó települési önkormányzat székhelyétől való kisebb távolságot, a lakosság számára előnyösebb megközelítést, a közigazgatási, az intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének előnyeit; megvizsgálja és bemutatja, hogy az átadás jár-e hátrányokkal az átadó település önkormányzatára, lakosságára nézve.
(2) A javaslat elkészítéséhez – az előkészítő bizottság felkérésére – a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.
(3) A képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell.
(4) A népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
(5) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást (bírói döntést) az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetést követően legkésőbb az önkormányzati általános választás évében január 31-éig kell megküldeni a miniszterhez és a KSH-hoz. A települési képviselő-testület a felterjesztéshez mellékeli az ingatlanügyi hatóság által készített határvonal-leírást és térképvázlatot.
Megyei jogú várossá nyilvánítás¶
19. § (1) A képviselő-testület a megyei jogú várossá nyilvánítást kérelmező határozatában rögzíti, hogy területén mely megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el önállóan, illetve melyek vonatkozásában kezdeményezi társulás létrehozását a megyei önkormányzattal.
(2) A városi képviselő-testület megkeresésére a megyei közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb 3 hónapon belül előzetesen állást foglal a társulás létrehozásáról.
A fővárost érintő területszervezési ügyek¶
20. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, a fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fővároshoz való csatlakozás esetén az 1–3. §-okat, az 5–10. §-okat megfelelően alkalmazni kell.
Fogalommeghatározások¶
20/A. § E törvény alkalmazásában:
- a) lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek, figyelemmel a természetes határokra;
- b) belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része;
- c) külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
Átmeneti rendelkezés¶
21. § (1) A 13. §-ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése előtt és azt követően történt községgé nyilvánítás esetén is, ha a képviselő-testületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetőleg arról még nincs jogerős döntés.
(2)
Hatálybalépés¶
22. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló kezdeményezés esetén kell alkalmazni.
(2)
23–25. §