1999. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2014. január 1.

A 2013. november 1. és 2014. január 1. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 6 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. november 1.)Következő módosítás (2014. március 4.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 1009 változatlan sor ⋯

(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére használhatja fel.

(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra – a (8) és (10) bekezdésekben foglalt kivétellel – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.

(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra – a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.

(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A szervezet támogatási politikáját és a bevételnek a jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntését – a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérését követően – a Hivatal javaslatára az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő átadással – az átvétel tárgyában kötött megállapodás és a jóváhagyott támogatási politika rendelkezései szerint – használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott – a tárgyévet megelőző – bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.

(11a) A támogatási politika és a bevétel jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntés jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nem alkalmazható.

(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a 20. § (4)–(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.

(11b) Az igazságügyért felelős miniszternek a szervezet támogatási politikája és a bevételnek a jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntése jóváhagyásáról szóló határozatának felülvizsgálatát az érintett közös jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet soron kívül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.

(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes – a (11a) bekezdés szerint átadott összeggel nem csökkentett – bevételt kell figyelembe venni.

(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.

⋯ 206 változatlan sor ⋯

- db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény, vagy

- dc) a felügyeleti bírság – egyszeri vagy ismételt – kiszabása nem járt eredménnyel.

(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.

(8) A Hivatal a (3) bekezdésben meghatározott iratokat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.

(8)

92/L. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.

⋯ 300 változatlan sor ⋯

111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.

111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a) bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.

### Felhatalmazások

112. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét – az érintett érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével – rendelettel meghatározza.

⋯ 36 változatlan sor ⋯