1999. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2011. január 1.

(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.

(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.

(4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.

57/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a szerző személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.

(3) Ha a szerző személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szerző, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.

(5) A szerző a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala átutalja a díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak. Ha az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. A Nemzeti Kulturális Alap a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.

57/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

- d) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseit a Fővárosi Bíróság – az 57/C. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését a Fővárosi Főügyészséggel is közli.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti

- b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,

57/C. § (1) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

57/D. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására irányuló kérelmet és a felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

86. § (1) A szerzői és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásba vett szervezet által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nyilvántartásba vett szervezetek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett szervezetnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő szervezetekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Hivatalos Értesítőben közleményt jelentet meg.

(4) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

89/A. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetet törlik a nyilvántartásból, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött, de legalább hat hónapos határidőn belül kezdeményezzék szervezetük közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő szervezet által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a hirdetményben megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn belül kezdeményezik, és a szervezetet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új szervezet osztja fel, ellenkező esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kijelöli azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.

90. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezet abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az egyes felhasználási módok tekintetében a – felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonatkozó – jogdíjakat és a felhasználás egyéb – az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő – feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás időpontja nem lehet korábbi, mint a megküldéstől számított három hónap.

(2) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatára a (3)–(12) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a kultúráért felelős minisztertől. A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20–21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdekképviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdekképviseleti szervezeteknek.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala attól a jelentős felhasználótól, illetve felhasználói érdekképviselettől köteles véleményt kérni, aki véleményezési szándékát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az adott évben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (6) vagy a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(8) A közös jogkezelést végző szervezet a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul nyilatkozik, és a nyilatkozatot a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának megküldi. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felügyelet körében ellenőrzi, hogy a közös jogkezelő szervezet nyilatkozata a valóságnak megfelel-e.

(9) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi szabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a (4) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.

(10) A díjszabást a közös jogkezelést végző szervezet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. A közös jogkezelő szervezet az előző időszakra megállapított és jóváhagyott díjszabásban tételesen meghatározott díjakat érvényesítheti a Központi Statisztikai Hivatal által az arra az időszakra megállapított fogyasztói árindexszel megemelt mértékben is. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 90/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.

90/A. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelő szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. §-ának (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.

93. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban – gyakorolt felügyelet körében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő szervezetnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.

(2) A közös jogkezelést végző – a 86–89. §-ok alapján nyilvántartásba vett – szervezet a felügyelet ellátásához megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli – megteszi a következő intézkedéseket:

(4) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál felügyeleti intézkedést kezdeményez.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő szervezetek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(7) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedélyek díjából és az általa érvényesített díjigényekből származó előző évi nettó bevétel 0,3%-a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a tárgyévre jóváhagyott díjszabás alapján vagy egyébként tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben ez esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.

(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapja útján tájékoztatja.

101. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő szakértő testülettől. A testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.

(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét.

109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)–(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.

- a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint

- b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével – a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére, nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, továbbá a díjmérték kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.