1999. évi LXXV. törvény
a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról
Az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶
I. Fejezet — ALAPVETŐ SZABÁLYOK¶
A törvény célja, az eljárás soronkívülisége¶
1. § (1)
(2) Az e törvény egyes rendelkezéseivel érintett hatósági ügyekben soron kívül kell eljárni és határozatot hozni.
2. §¶
3. §¶
Értelmező rendelkezések¶
4. § E törvény alkalmazásában
- a) üzlet: a rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kereskedelmi, illetve vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely-szolgáltató értékesítő hely;
- b) üzemeltető: az üzletet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély, vagy b) pontjában meghatározott bejelentés alapján működtető személy;
- c) foglalkoztatott: az üzletben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy;
- d) az üzlet működésével függ össze: az a cselekmény, amely az üzlet területén az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, illetve amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy – ez utóbbi esetben – az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról;
- e) prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybevevőjétől vagy – a szolgáltatásra tekintettel – más személytől származik;
- f) szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybevevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybevevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul;
- g) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;
- h) védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;
- i) türelmi zóna: közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja;
- j) a prostitúció tömeges megjelenése: a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;
- k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;
- l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;
- m) a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás eltűrése: a nyilvános helyet üzemeltető, vagy az ott foglalkoztatott olyan magatartása, amely ösztönzőleg hat a prostituáltak folyamatos tevékenységére;
- n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy médiaszolgáltatást nyújtó: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék, médiaszolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás, vagy e törvények hatálya alá nem tartozó könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;
- o) nyilvános hely: közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely;
- p)–s)
- t)
- u)
- v)–x)
I/A. Fejezet¶
4/A. § Az üzlet működési engedélyének a jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- a) 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem,
- b) 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése,
- c) 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés, vagy
- d) 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés
bűncselekménynek az üzlet területén történő elkövetése megelőzése érdekében.
4/B. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három havi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy olyan, a 4/A. § a)–d) pontja szerinti bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, amelyet az üzlet területén követtek el, feltéve, hogy a büntetőeljárás megindítására nem az üzlet működési engedélyének a jogosultja vagy a vendéglátóhely működéséért felelős személy adatszolgáltatása alapján került sor.
4/C. §¶
4/D. §¶
4/E. §¶
4/F. §¶
4/G. §¶
4/H. §¶
4/I. §¶
4/J. §¶
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK¶
II. Fejezet — Az üzletek működésével összefüggő¶
egyes közrendvédelmi szabályok
5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közbiztonsági érdekből, a 4/A. § szerinti határozat hiányában – az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére –
- a) a büntető- vagy a szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben
- aa) 2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/B), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §) elkövetése miatt büntetőeljárás indult,
- ab) a Btk. 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés, 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés, 190. §-a szerint emberrablás, 192. §-a szerinti emberkereskedelem és kényszermunka, 200. §-a szerinti kerítés, 201. §-a szerinti prostitúció elősegítése, 202. §-a szerinti kitartottság, 353. §-a szerinti embercsempészés, 365. §-a szerinti rablás, 366. §-a szerinti kifosztás, 367. §-a szerinti zsarolás, 368. §-a szerinti önbíráskodás, illetve 373. §-a szerinti csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult és a b) pont alkalmazásának nincs helye,
- ac) a 2012. április 15-ig hatályban volt tiltott kéjelgés [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §], valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §) elkövetése miatt szabálysértési eljárás indult, vagy
- ad) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 172. §-a szerinti tiltott prostitúció, illetve 184. §-a szerinti szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés miatt szabálysértési eljárás indult, vagy
- b) legalább hat hónapnyi, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal a Btk. 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, illetve 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.
(1a)
(2) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére a jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja, illetve az üzletet bezáratja, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, illetve szabálysértést olyan bírósági vagy hatósági határozat állapította meg, amelynek alapján a működési engedély visszavonásának, illetve az üzlet bezáratásának, egyébként nincs helye.
(3) A közbiztonság fenntartása érdekében az (1)–(2) bekezdés szerinti határozatot a jegyző fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
6. § Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve szabálysértési eljárásban a jogerős végzésről, továbbá büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról értesíti az üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró hatóságot is értesíteni kell.
6/A. § A 4/A. § és az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzlet közforgalmú bejáratainak mindegyikén – kívülről is jól látható, valamint az illetéktelen személyek által hozzáférhetetlen módon – el kell helyezni az ideiglenes bezárás tényét és az erre okot adó bűncselekmény megjelölését tartalmazó írásos tájékoztatót, amely az ideiglenes bezárás tartama alatt nem távolítható el.
III. Fejezet — A prostitúció kezelésének egyes közrendvédelmi szabályai¶
7. § (1) Védett övezet:
- a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;
- b) az autópályától, az autóúttól, a gyorsúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;
- c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;
- d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köznevelési intézmények, a szakképző intézmények és a felsőoktatási intézmények alapfeladatellátását szolgáló épületek, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a templomok és a vallásgyakorlásra rendelt más helyek, a temetők, valamint a Magyar Honvédség objektumai területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;
- e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.
(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.
8. § (1) Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen – ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges – több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében.
(2) Az önkormányzat rendeletében a 7. §-ban meghatározott védett övezeteken kívül a közterület más részein, illetve az ott működő egyes nyilvános helyeken is megtilthatja a prostituáltak tevékenységét.
(3) Türelmi zóna létesítése esetén az önkormányzat – kivételesen – a 7. § (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott távolsági korlátozásoktól akkor térhet el, ha a zóna határvonala másként nem jelölhető ki.
(4) Az önkormányzat a védett övezeteken kívül időben is korlátozhatja a prostituáltak tevékenységét. Az önkormányzat e jogosultságát – türelmi zóna kijelölése esetén – a zónában folyó közcélú rendezvények időtartama alatt is érvényesítheti.
9. § (1) A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.
(1a) Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel.
(2) Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja.
(3) A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt orvosi igazolással.
10. § Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni.
11. § (1) Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.
12. § (1) Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy médiaszolgáltatást nyújtó a 11. §-ban, illetve más jogszabályban foglaltakat megszegve közreműködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetője – ennek hiányában a szervezet – a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.
(2) Az eljáró szerv a 11. §-ban foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett elrendelheti a jogsértő reklámot közzétevő sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését.
(3) A közrendvédelmi bírság alkalmazása a Rendőrség hatáskörébe tartozik.
IV. Fejezet¶
13. §¶
14. §¶
V. Fejezet — Idegenrendészeti és menekültügyi szabályok¶
15. §¶
16. §¶
17. §¶
18. §¶
19. §¶
20. §¶
21. §¶
22. §¶
23. §¶
24. §¶
25. §¶
26. §¶
27. §¶
28. §¶
29. §¶
30. §¶
31. §¶
32. §¶
33. §¶
34. §¶
35. §¶
36. §¶
VI. Fejezet — A személyes adatok kezelésével összefüggő szabályok¶
37. §¶
38. §¶
39. §¶
40. §¶
41. §¶
42. §¶
43. §¶
44. §¶
45. §¶
46. §¶
47. §¶
48. §¶
49. §¶
50. §¶
51. §¶
52. §¶
53. §¶
54. §¶
55. §¶
56. §¶
57. §¶
58. §¶
59. §¶
VII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶
60. §¶
VIII. Fejezet — Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶
61. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit – a II., III. és az V. fejezetben foglaltak kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A törvény 15. §-ának (2) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése, 33. §-a, valamint a 74. §-ának (2) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 28. §-ban a szabálysértési hatóságra, illetőleg a szabálysértési hatóság által elrendelt kiutasításra vonatkozó rendelkezéseket külön törvény lépteti hatályba.
(3) A 64–67. § rendelkezései a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba.
(4) Az 5–6. §-nak a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései nem alkalmazhatók a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban.
(5)
(6)–(8)
Felhatalmazó szabályok¶
62. § (1)
(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – a prostitúció kezelésének közrendvédelmi szabályai érvényesülése érdekében – rendeletben szabályozza az egészségügyi vizsgálatok, illetve az ilyen vizsgálatokat folytató egészségügyi intézmények körét, a nemi úton terjedő betegségek létét vagy hiányát tanúsító orvosi igazolás tartalmi követelményét, kiadásának rendjét.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete, fővárosban a fővárosi közgyűlés – a kerületi önkormányzatok képviselő-testületeivel egyeztetve – a prostitúció folytatásának további szabályait, így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított más részeit, a védett övezeten kívül működő egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározását, a prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményeit, a türelmi zóna kijelölésének részletes szabályait rendeletben állapíthatja meg.
(4) Ha a prostitúció tömeges [4. § j) pont], az 50 000 lélekszám feletti település önkormányzatának képviselő-testülete (fővárosban a fővárosi közgyűlés) a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, ha pedig a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelöléséről a rendeletet megalkotni. A türelmi zóna helyének kijelölése tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek az egyeztetés során vállalják, hogy a saját területükön türelmi zónát alakítanak ki .
(5)
(6)
Az Európai Unió jogának való megfelelés¶
63. § A 4. § s) pontja az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.