1999. évi LXIX. törvény — mi változott? 2012. január 1.

(2a) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére.

(4) A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.

27/F. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a szabálysértési nyilvántartásba a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.

- a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

30. § (1) A fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos (szerződéses, önkéntes tartalékos) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság – amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül – a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.

- e) a munkavédelmi hatóság;

- f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;

(2) Elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az első fokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést – az e törvényben meghatározott szabályok szerint – másodfokon a törvényszék bírálja el.

(3) A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései törvényességének biztosítása érdekében tett ügyészi fellépés tárgyában a helyi bíróság dönt.

(4) E törvény alkalmazásában helyi bíróság alatt a városi és a kerületi bíróságot is érteni kell.

(4) Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan tagja, akire kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a törvényszék határoz. Ha a bíróság a kizárás iránti bejelentésnek helyt ad, az illetékességi területén működő másik helyi bíróságot jelöli ki.

(1a) A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.

(5) A szabálysértési őrizet tartamát meghosszabbító határozattal szemben az eljárás alá vont személy és védője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A törvényszék a szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.

(4) A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés megkezdéséig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi. Az elővezetés az ügyész intézkedéséig nem hajtható végre.

90. § (1) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja.

91. § (1) Az ügyész e törvényben szabályozott eltérésekkel gyakorolja az ügyészségről szóló törvény szerinti törvényességi ellenőrzési jogait a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata, és intézkedése felett.

(2) A szabálysértési ügyben benyújtott ügyészi felhívásnak a kifogásolt határozat, intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.

(3) Az elkövető terhére ügyészi felhívásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye.

(4) Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíteni.

(5) A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész a jogerős határozatot megtámadja, a szabálysértési hatóság az ügy iratait nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.

(6) A bíróság egyesbíróként az ügyészi indítvány és az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Ha a bíróság az ügyész fellépését megalapozottnak tartja, a szabálysértési hatóságot az indítványozott eljárás lefolytatására kötelezi.

(8) A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt, visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg.

(9) Ha az ügyész a fellépését visszavonja, a bíróság az iratokat intézkedés nélkül visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

(2) A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie.

(3)

### XI/A. Fejezet — Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján

110/A. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.

(2) A XI. Fejezetben meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,

- b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,

- c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjesztheti,

- d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a központi szabálysértési nyilvántartásban szerepel,

- e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,

- f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 11. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.

110/B. § Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.

110/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.

(2) Az (1) bekezdés szerinti új eljárást a XI. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti új eljárásban

- a) az eljárás hivatalból indul,

- b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,

- c) a 110. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható.

(9) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, ha azzal szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. A bíróság a felfüggesztésről értesíti az Alkotmánybíróságot.

(10) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

119. § (1) Az elzárással is sújtható szabálysértést az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálja el.A törvényszék elnöke ezekre az eljárásokra – a megyei rendőrfőkapitány javaslatára – más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja.

(4) A bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő nyolc napon belül megküldi az illetékes törvényszéknek.

122. § (1) A törvényszék a fellebbezést tanácsülésen bírálja el, ennek során az eljárás alá vont személy terhére – a feljelentőnek az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésének hiányában – a bíróság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat.

123. § A törvényszék a határozatot hatályban tartja, a 122. §-ban meghatározott korlátok között megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetőleg az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.

124. § A törvényszék az ügy iratait határozatának kiadmányával visszaküldi az eljárt bíróságnak.

- a) a határozatot hozó bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő három munkanapon belül megküldi az illetékes törvényszéknek;

- b) a törvényszék a fellebbezést három munkanapon belül bírálja el.

(5) Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetőleg a védő az elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be, és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a törvényszékhez.

127. § A határozattal szembeni fellebbezés elintézésére a 121–124. §-okban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a törvényszék a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek.

(3) Az (l) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányafelügyelet, valamint a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.

### Tiltott helyen való aláírásgyűjtés népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés támogatására

156. § Aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben megállapított tiltott helyen népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

170. § A 156. § a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.