1999. évi CXXI. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2018. január 1. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. január 1.)Következő módosítás (2021. március 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 159 változatlan sor ⋯
- b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében, és együttműködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel;
- c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését;
- d) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;
- e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.
- e) ellátják a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatokat, továbbá – az országos gazdasági érdekképviseleti szervekkel együttműködve – szervezik a mestervizsgára felkészítő, a szakmai tevékenység mesterszintű gyakorlásához szükséges mesterképzést és -vizsgáztatást.
- f) a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet végeznek.
9/A. § (1) A törvény a gazdasági kamarák számára – a gazdaság fejlesztésével összefüggésben – biztosítja a lehetőséget, hogy
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(3)
9/B. § (1) A mesterképzés olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek mestervizsgára felkészítése történik. A mesterképzés keretében a szakma mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek átadása történik.
(2) A mesterképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelményeit a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a 11. § (2)–(5) bekezdése szerint teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények a mesterképzésnek az országos gazdasági kamara által – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – meghatározott követelményeit, valamint a mestervizsgával kapcsolatos követelményeket állapítják meg.
(3) Az országos gazdasági kamara – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – meghatározza azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre mesterképzés folytatható és mestervizsga szervezhető.
### A területi gazdasági kamarák feladataiaz üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban
10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
⋯ 232 változatlan sor ⋯
- a) az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;
- b) Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel; továbbá
- c) kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban áll.
- c) kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban áll.
- d)
### Törvényességi felügyelet
⋯ 194 változatlan sor ⋯