1999. évi CXXI. törvény — mi változott? 2012. augusztus 1.

A 2012. július 24. és 2012. augusztus 1. között hatályba lépett módosítások. 20 sor került be, 32 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. július 24.)Következő módosítás (2012. november 30.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 5 változatlan sor ⋯

### I. Fejezet — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, gazdasági kamarákra, valamint – az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében – gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.

1. § E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a kereskedelmi és iparkamarára, valamint – az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében – gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában

- a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő;

- a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, amely nem minősül a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. § c) pontja alapján az agrárkamara tagjának;

- b) gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték;

- c) kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is;

- d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is;

- d)

- e) országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdekképviseleti célra létrehozott az az egyesület, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága;

- f) képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítő családtagja;

- g) gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara;

- g) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara területi és országos szervezetei, továbbá az agrárkamara;

- h) területi gazdasági kamaraterületi gazdasági kamara>: a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara.

### II. Fejezet — A GAZDASÁGI KAMARÁK

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.

(3) Gazdasági kamaraként

(3) Gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara e törvény szerint nem hozható létre. A kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.

- a) kereskedelmi és iparkamarákat, valamint

- b) agrárkamarákat

kell alakítani.

Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.

(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza az egyesületek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját – az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – szabadon határozzák meg.

4. § (1) A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban működnek.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

5. § A gazdasági kamara – alapszabályának megfelelően – helyi szervezeti egységet hozhat létre.

6. § (1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát kell megalakítaniuk.

6. § (1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell megalakítaniuk.

(2)

⋯ 50 változatlan sor ⋯

8/A. § (1) A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles a székhelye szerint illetékes, a (2) bekezdés szerinti területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

(2) A 2. § d) pont szerinti gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet és mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti bejegyzés kérésére nem köteles, az egyéb gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését. Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti kamarai nyilvántartást nem vezet, az agrárkamarára a 8. § (2a) bekezdése a 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34/A. § nem alkalmazandó.

(2) A gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését.

(3) A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

⋯ 32 változatlan sor ⋯

- c) előmozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést;

- d) a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjtsenek, rendszerezzenek és bocsássanak a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.

(2) A gazdasági kamarák – külön törvények rendelkezései szerint – részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, továbbá az agrárkamarák közreműködnek az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhető támogatások lebonyolításában, továbbá a területi agrárkamarák értékelik a velük szerződéses kapcsolatban lévő szaktanácsadók munkáját és az értékelésről adatokat, valamint évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltatnak az agrárpolitikáért felelős miniszter részére.

(3) Az agrárkamarák – az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakon túlmenően – közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás – ha a gazdálkodó szervezet igényli – kiterjedhet a pályázat elkészítésére is.

(3)

### A területi gazdasági kamarák feladataiaz üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban

⋯ 48 változatlan sor ⋯

(3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg.

(4) Az agrárkamarák, valamint a Magyar Agrárkamara egyes közösségi, illetve nemzeti hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatások igénybevételi jogosultságát, valamint az ezekkel összefüggő vagyoni értékű jogokat érintő, a jogosultak közötti egyezségkötés elősegítése érdekében Egyezségi Tanácsokat működtethetnek. Az Egyezségi Tanácsok előtti eljárás az érintettek kérelme alapján indul. Az Egyezségi Tanács működési rendjét, eljárásának szabályait, a díjfizetés rendjét a Magyar Agrárkamara állapítja meg.

(4)

13. § (1) A gazdasági kamarák – ideértve az országos kamarákat is – a 9–12. §-okban foglalt közfeladatokat – a 10. § (1) bekezdésének c)–e) pontjaiban foglalt eltérések figyelembevételével – minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- a) a kamara nevét és székhelyét;

- b) a kamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;

- c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;

- c) a tagozatok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;

- d) az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;

- e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;

- f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait;

- g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját;

- h) a küldöttválasztás részletes szabályait;

- i) az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;

- j) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyűléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját;

- j)

- k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;

- l) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;

- m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;

⋯ 96 változatlan sor ⋯

### Egyéb szervek, szervezeti egységek

26. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül – e törvény rendelkezéseinek keretei között – kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül – ágazati és szakmai szempontok szerint – osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról – a választási időszakok megtartásának figyelembevételével – a kamara alapszabálya rendelkezhet.

26. § A területi kereskedelmi és iparkamarán belül – e törvény rendelkezéseinek keretei között – kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról – a választási időszakok megtartásának figyelembevételével – a kamara alapszabálya rendelkezhet.

(2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani.

### A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival,a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményekés az összeférhetetlenség szabályai

27. § (1) A gazdasági kamara tisztségviselői:

⋯ 61 változatlan sor ⋯

### Választási szabályok

30. § (1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.

30. § (1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban választják meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.

(2)

(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani

(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba.

- a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba;

- b) az agrárkamarákban – ágazati és szakmai szempontok szerinti – osztályokba.

(4) Az egyes kamarai tagozatokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.

(4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.

31. § (1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.

31. § (1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.

(2)

(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át.

(4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni.

(4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe és a külön törvény szerinti agrárkamarai tagságot eredményező tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően az agrárkamarában kíván választójoggal élni.

(5)

⋯ 146 változatlan sor ⋯

51. §

52. § A mezőgazdasági kistermelő és az őstermelő e törvény kihirdetésétől felvételét kérheti a választási névjegyzékbe, illetve az önkéntes tagokról vezetett tagjegyzékbe.

52. §

53–54. §